Nógrád Megyei Hírlap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 177-202. szám)

2005-08-15 / 189. szám

2005. AUGUSZTUS 15., HÉTFŐ 3 NÓGRÁD MEGYE Magára talál a városrész (Folytatás az 1. oldalról) érdekében a segélyszervezet a Mól Rt. által nyújtott támogatás­ból egy teleházat is kialakított. A négy számítógéppel, internet­hozzáférhetőséggel, faxszal fel­szerelt létesítmény a hagyomá­nyos szolgáltatások mellett tan­folyamokat indít középkorúak és fiatalok számára, melyek kereté­ben az érdeklődők elsajátíthat­ják a modern számítástechnikai ismereteket. A művelődési ház­ban kialakított teleház költsége hárommillió forint volt. Sisák Imre polgármester la­punknak elmondta, hogy 200 milliós nagyságrendű beruhá­zás során újulnak meg az árvíz sújtotta község útjai és a munká­latok helyreállítják a közművesí­tést is.- Végéhez közeledik a szennyvízcsatorna- és ivóvízhá­lózat újjáépítése. A sebek ugyan lassan gyógyulnak, de a közhangulat javulásához remél­Korszerű teleházat.is avattak a településrészen hetőleg hozzájárul majd az a több mint százmillió forintos adomány, amelyet a Vöröske­reszt és Friderikusz Sándor gyűjtött össze. ígéretünk van arra, hogy a pénzösszeget még augusztus 20-a előtt szétoszt­hatjuk a rászorulók között - nyilatkozta a polgármester. Tanszervásár: bő választék (Folytatás az 1. oldalról) tartalmaznak sima, vonalas, négyzetrácsos, kotta- és szótár­füzetet, rajzlapot, írólapot és szí­nes lapokat. Az első osztályosok számára szükséges kiegészítő­nek számít például a pálcika­készlet, a betűtartó, a korongdo­boz, a ragasztó, a vonalzó, a víz­festék, a tempera, a színes ceru­za, a gyurma, a zsírkréta és a lo­gikai játék. Ötödik osztálytól kezdve már nincs igazán szük­ség ezekre a csomagokra. A na­gyobbak részére ajánlják az üz­letek a körülbelül 55 forintos A/4-es füzeteket, a spirál- és az forint alsós tanszercsomag: 330-350 spirálfüzet - sima: 140 spirálfüzet - mintás: 180-220 A/4-es füzet: 55 tolltartó: 740 füzetcímke: 40-50 vonalzószett: 90-110 körzőkészlet: 700-900 órarend: 60-70 iskolatáska (olcsóbb) 1300-2600 iskolatáska (minőségi) 3200-3800 dik. Sokan halasztják augusztus végére a kései nyaralás miatt, s persze a bevásárlóközpontok ha­Ipolybalogra érkezett a korona Sz. A. Balassagyarmat/lpolybalog. Vasárnap a balassagyarmati határátkelőhelyen ünne­pélyes körülmények között fogadta a ha­tárőrség a magyar Szent Korona másola­tát, amelyet a 850 lelkes felvidéki telepü­lés, Ipolybalog templomába szállítottak. A kis község mindmáig nem feledkezett meg arról, hogy 1304 augusztusában a koro­nát viharos történelme folyamán Ipolybalogon őrizték, s a templom tornyán ma is ott díszeleg a jelkép. A hiteles má­solatot Pásztor Béla, Veresegyház polgár­mestere nyújtotta át Balogh Gábornak, Ipolybalog vezetőjének, majd dr. Paskai László bíboros celebrált ünnepi misét, il­letve Csáky Pál, a Szlovák Köztársaság mi­niszterelnök-helyettese mondott köszön­tőt. A községben kiállítás nyílt a Szent Ko­rona képeiről. RÓLUNK SZOL Növekvő térségi különbségek „ez a táj bújócskát játszik a látogatójával... Kiismerni szinte lehetetlen... Olyan ez a föld, mint a parasztok, akik rajta élnek: cifra és nyomorúságos egyszerre...” Szabó Zol­tán közel 70 évvel ezelőtt írt Cifra nyomorúság című művét „korunkra ráhúzni” akár erőltetettnek is tűnhetne, hiszen e vidék és lakója például már korántsem olyan cifra, s az élet sem olyan nyomorúságos, mint egykor volt. Mégis, je­lenkorunk elemzője, ha egzaktabb mutatókat keres és talál is, oda lyukad ki mint a jeles szociográfus: Nógrád annak „aki az életet akarja vizsgálni, nehéz kérdéseket ad fel...” napjainkban is. KÜLÖNÖSEN A TÉRSZERKEZETI VIZSGÁLÓDÁS, minthogy attól az elemző szíve lesz nehéz. Mert nem pozíció javulást, de fokoza­tos lemaradást észlel - minden térségi szinten. íme kevés, de „beszédes” adattal néhány példa. A Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyékből álló észak-magyarországi régió az egy főre jutó GDP alapján 1994-ben még az országos átlag kö­zel 62 százalékán állt, addig 2002-ben már csak 54,5 százalé­kán. Vagy: a közép-magyarországi régió egy főre jutó GDP-je a mi régiónk 2,6-szorosa. NÓGRÁDOT SZEMÜGYRE VÉVE ÉS POZÍCIONÁLVA AZT LÁTJUK, hogy az egy főre jutó GDP 2002. évi adatok szerint 897 ezer fo- rint/fő, aminek alapján az ország legfejletlenebb régiójának legszegényebb megyéje vagyunk. (A legújabb adatok alapján is...) A megyék rangsorában csak Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyét előzzük meg egy hajszállal. Győr-Sopron megye ugyan­ezen mutatója 1938 ezer forint/fő, megyénknek több mint duplája. Fájó, de igaz: mindig is Szabolccsal váltottuk egymást a két utolsó helyen. Gazdaságunk és versenyképességünk 10 éve(ü!) nem javult olyan mértékben, hogy jottányit is előrelép­tünk volna. a kistérség nem igazán új megyén belüli területi lehatárolás (emlékszik olvasóm a járásokra?), 1996-tól kötelező „alkalma­zása”, minthogy a régió-megye-kistérség térszerkezet felel meg az uniós normáknak is. Kistérségeink a megyén belül is sajátos területegységek, tovább differenciálják Nógrád amúgy is heterogén szerkezetét. Különböző ismérvek szerint a „ha­tok” más és más arcukat mutatják. A legnagyobb területű a pásztói kistérség, a legkisebb a szécsényi. A legnépesebb lé­lekszámú a salgótarjáni, a legkevesebben a szécsényit lakják. A munkanélküliségi ráta a legkedvezőbb a rétsági kistérség­ben, a legmagasabb a salgótarjániban. És hogy a balassagyar­mati kistérség se maradjon ki a sorból: itt van a legtöbb a tele­pülés. Van legszegényebb kistérségünk is, de „nem adom ki”, elég baj az „neki”. EZ A (KIS)TÉRSÉGI ELEMZÉS IS RÉGIÓNK ÉS MEGYÉNK POZÍCIÓJÁ­NAK fokozatos romlását, egyes kistérségeink súlyos helyze­tét mutatja. Ami biztos: a remélt felzárkózás hatékony kor­mányzati beavatkozás nélkül hiú ábránd marad. Baráthi Ottó Pincefelújítás M. 1. _____________________ M agyarnándor. Még a nyáron elkezdődik a műemléki temp­lom alatti pince megerősítése, felújítása a településen. Erre azért van szükség, mert az üreg bizonyos részein beom­lott, s veszélyezteti a templt^ mot. A munkára sikeres, közök pályázatot nyújtott be az önkor­mányzat és az egyházközség, az elnyert összeg kétmillió fo­rint. Segíti a feladatok elvégzé­sét a váci püspökség is hatszáz­ezer forinttal. Gyufából készült házikók, templomok Augusztus 13-án megteltek a cserhátsurányi óvoda épülete előtt felállított hosszú padok. Szinte az egész község megmozdult, s még a falu legtávolabbi pontjai­ról is igyekeztek a helybeliek a Vagyóczky József plé­bános által celebrált szabadtéri szentmisére. A hagyományok felelevenítésére is remek alkalom volt a falunap Sz. A. hon és Gyermekotthon tánc­csoportja szórakoztatta a Cserhátsurány. A szépen fel- nagyérdeműt, díszített szabadtéri oltár mel­lett a surányi diáklány, Kop- lányi Zsófia alkotásai, illetve Lencsés Mária természetfotói gyönyörködtették a közönsé­get. Külön érdekességet jelen­tettek Szedlák Istvánnak - a Nógrád Megyei Hírlap helyi kézbesítőjének - gyufából ké­szült, a környék templomait ábrázoló, kitartó szorgalomról árulkodó makettjei. Szántó József polgármester ünnepi beszéde után az óvo­dások, iskolások léptek szín­padra, majd a község népdal- köre és a Cigány Szívek elne­vezésű hagyományőrző cso­port, a Cserhátsurányi Általá­nos Iskola Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Diákott­A szomszédos herencsé- nyiek is műsort adtak, Tóth Ti­bor és Csongrádi Kam előadá­' ' ‘ _ .............— — " L apunk kézbesítője, Szedlák István is kiállította gyufából készített házikóit, templomait FOTÓK: GÓCS ÉVA úgynevezett PVC-s füzeteket. A tolltartók általában kedvező áron kaphatók még a nagy bevásárló- központokhoz képest is. Megkö­zelítőleg 740 forintért vásárolha­tunk a papírboltokban jó minősé­gű üres tolltartókat, a töltöttek azonban kezdenek háttérbe szo­rulni a különböző igények miatt. A hipermarketekben persze to­vábbra is kaphatók a teljesen fel­szerelt tolltartók.- Nagy iskolakezdési roham egyelőre még nem érte az író­szerboltokat. Évek során megfi­gyelt tendencia, hogy a bevásár­lási hullám egyre inkább eltoló­tása is megmutatkozik minden nyár végén - mondta egy belvá­rosi papírbolt eladója. sát követően pedig hajnalig tartó szabadtéri bálon mulat­tak a surányiak.

Next

/
Thumbnails
Contents