Nógrád Megyei Hírlap, 2005. május (16. évfolyam, 100-124. szám)
2005-05-11 / 108. szám
2005.MÁJUS 11, SZERDA BALASSAGYARMAT 3 REGIONÁLIS NAPL O Nyolc útszakaszra pályáznak A rossz, kátyús utakat felújítják Az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács pályázatot írt ki önkormányzati kezelésben lévő, belterületi közutak felújítási munkáinak támogatására. Az igényelt támogatás nagysága pályázatonként nem haladhatja meg az ötvenmillió forintot. Balassagyarmat, a városban 168 út áll az önkormányzat kezelésében. Többségük rossz állapotú, felújításuk elkerülhetetlen. A pályázatba bekerülő utak kiválasztásánál a városvezetés igyekezett a rászorultság elvét, valamint a város területén az egyenletes elosztást is figyelembe venni, ugyanakkor meg kellett felelni a pályázati kiírásnak is, mely csak az öszszefüggő útvonalak felújítását engedélyezi. Az önkormányzat nyolc pályázatot készített elő, a szükséges saját forrást a 2005. évi költségvetés terhére biztosítja. A nyolc pályázott útszakasz a következő: a Damjanich, a Kolozsváry utak, az Ifjúsági, Honti, Vörösmarty utak, a Május 1., Csokonai, Veres Pálné utak, a ló palócok, Pajor István, Bíró János, Munkás utak, a Szontagh Pál, Losonci utak, az Achim András, Homok, Esze Tamás, Béri-Balogh Ádám, Báthory utak, a Baltik Frigyes út, illetve az Erdélyi József, Ady, Hajós Alfréd, Hársfa utak. Változatlan műszaki és pénzügyi tartalom mellett az önkormányzat pályázik a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács 2005. évi területi kiegyenlítő keretére a saját források csökkentése céljából. Védőnői körzetek Több mint ezren búcsúztak 2005. június l-jétől a jogszabályi háttér megváltozása következtében a védőnők finanszírozása jelentősen módosul. Balassagyarmat Eddig tíz védőnő - négy iskolai és ifjúsági, valamint hat körzeti - látta el a szolgálatot a városban. A május 5-i rendkívüli testületi ülésen hozott határozat után is tíz marad a védőnők létszáma, de öten iskolai területen dolgoznak majd, öten pedig körzetben. Ezáltal a finanszírozás gazdaságosabban megoldható. A változtatás folytán megváltozott Balassagyarmat öt védőnői körzete is. Az elosztásnál arra törekedtek, hogy a lehető legarányosabb legyen a feladat- ellátás súlya. A módosított körzeteket mind az ÁNTSZ - mint a szakmai felügyeletet gyakorló szerv - vezető védőnője, mind pedig az ellátásban dolgozó védőnők elfogadták. Balassagyarmat. Idén több mint ezer tanuló búcsúzott alma materétől az Ipoly-parti városban. A település legrégibb gimnáziumában, a Balassi Bálint Gimnáziumban is megható ünnep volt a ballagás, ahol a jövőbe vetett hit, a várakozás reménysége is megcsillant a fiatalok szemében. Persze az első megpróbáltatáson és igazi nagy vizsgán már hétfőn túlestek a ballagok, akik idén az új típusú érettségi feladatait oldják meg. Selmeczi Zoltán humánszolgáltatási osztályvezetőtől megtudtuk, hogy a városban 369-en tesznek le nappali érettségi vizsgát, 71-en esti tagozaton érettségiznek, szakiskolai szakmunkásvizsgával 303-an próbálkoznak, szakközépiskolai OKJ-s érettségin 54-en esnek át. Balassagyarmat önkormányzati fenntartású iskoláiban összességében 987-en maturálnak. A Balassi gimnázium 103 érettségizőjének közel fele tesz emelt szintű vizsgát bizonyos tantárgyakból, míg ez az arány a Szent-Györgyi Albert Gimnázium és Szakközépiskolában mintegy húsz- százalékos. A város többi oktatási intézményében nem jelentkeztek emelt szintű érettségire - mondta Selmeczi Zoltán, aki hozzátette: a felsőoktatási intézmények nagy része nem követeli meg az emelt szintű érettségit, kivételt képeznek a bölcsész II. szakcsoport élő idegen nyelvi szakjai. A miskolci OKÉV a jó szakmai munka elismeréseként a Szent Imre Általános Iskolát és Gimnáziumot jelölte ki vizsgaközpontnak Nyugat-Nógrádban. A salgótarjáni Bolyai gimnázium mellett a megyében itt tesznek írásbeli és szóbeli emelt szintű érettségi vizsgát a diákok magyar nyelv és irodalomból, matematikából, történelemből, illetve biológiából. A szóbeli feleleteket az OKÉV által kijelölt független bizottság bírálja el. ■ Szabó A. RÓLUNK SZOL Tanár úr a pódiumon Csongrády Bála sok mindent tudtam eleddig is Kovács Ferencről, hiszen nem kevesebb, mint negyven esztendeje ismerem. Tudtam, hogy kitűnő pedagógus, tudtam, hogy néhány évig igazgatóként vezette a jó hírű Balassi Bálint Gimnáziumot, tudtam, hogy figyelemre méltó tanulmányokat ír, tudtam, hogy otthonosan mozog a földrajztudományban, s jól tájékozódik a természetben is. Tudtam azt is, hogy három gyermeket nevelt fel harmonikus családi légkörben ugyancsak tanár feleségével, s tisztában voltam azzal is, hogy évtizedek óta aktív részese Balassagyarmat köz- és kulturális életének, megbecsült, sokak által tisztelt személyisége a város értelmiségi társadalmának. azt azonban, amit a közelmúltban a költészet napi rendezvényen tapasztaltam, csak ott, a Madách Imre Városi Könyvtárban tudtam meg: nevezetesen, hogy immár irodalomtörténészként, sőt versmondóként is számolni kell vele. Láttam, hallottam ugyanis amint kiállt - ezúttal nem a katedrára, hanem - a pódiumra, s minden jegyzet, segédanyag nélkül elemezte, értelmezte József Attila élettörténetét, különös tekintettel a családi vonatkozásokra, a lelki motivációkra, miközben felidézte minden jelentősebbnek vélt alkotását. Felkészültnek bizonyult a költőről szóló irodalomban is, utalt az utóbbi évtizedek minden fontosabb forrásmunkájára, köztük az újabban megjelent monográfiákra, tanulmányokra is. Mondandóját azonban nem - mint szokásos - felolvasott részletekkel, kiragadott sorokkal nyomatékosította, hanem igencsak rendhagyó módon, emlékezetből mondott el mintegy tucatnyi verset - köztük az „Anyám”-at, a „Mamá”-t, a „Kései sirató”-t, az „Ódá”-t, a „Téli éjszaká”-t, az „Istenem”-et, a „Tiszta szíwel”-t, a „DunánáT’-t - szépen artikulálva, okosan hangsúlyozva. S tette ezt úgy, mint aki számára mi sem természetesebb, hogy ezenmód ismeri József Attila jószerivel egész életművét. Merthogy egy ilyen rangú költő, egy zseni ezt érdemli. A „...szívében néha elidőz/ a tigris és a szelíd őz” című, bő egyórás programnak csak az vetett véget, hogy hasonló célból várták az előadót egy másik helyen. Nekem pedig „ráadásként” azt is elújságolták a rendezvény szervezői, házigazdái, hogy Kovács Ferencnek ez már nem az első estje volt a könyvtárban, produkált már ilyet Ady lírájából és képes hasonlóra más kedvenc költőinek munkásságából is. nagy élmény részese, parádés szellemi teljesítmény tanúja voltam sokadmagammal. Egy velem egyívású - tehát - nyugdíjaskorú - kebelbarátomról derült ki számomra, hogy az átlagosnál sokkalta jobb memóriája van és szenvedélyesen szereti az irodalmat, a költészet remekei nemcsak egyszerűen ott sorakoznak a könyvespolcán, de leginkább keze ügyében, hanem a szó szoros értelmében beépültek tudatába is. Az eset bármikor meglepetést és örömet okozott volna, de napjainkban - az igénytelenség, a talmi tobzódása idején - megsokszorozódott az értéke. Köszönet érte! Képek az Ipolyról Balassagyarmat A Madách Imre Városi Könyvtárban május 13- án délután öt órától tartják id. Telek Zoltán kiállításának megnyitóját. A tárlatot Kovács Ferenc gimnáziumi tanár ajánlja a közönség figyelmébe, közreműködik a Fültanúk Zenei Műhely. A művész tanulmányait Ipolytarnócon, majd Balassagyarmaton végezte. Valójában soha nem tanult festeni, autodidakta módon képezte magát. Első rajztanárai Bacsúr Sándor és Farkas András voltak. Jelenlegi válogatásának többségén az Ipoly folyó ipoly- tarnóci, szécsényi,. balassagyarmati szakasza látható. Családi tradíciók - Apák öröksége Hogy mennyit jelent a családi indíttatás, a tehetség, a kitartó szorgalom, s nem utolsósorban a kitűnő iskolai közeg, a felkészítő tanárok kiemelkedő munkája, azt a Szondi György Szakközépiskola és Szakiskola két diákjának egyedülálló teljesítménye is bizonyítja. Szabó Andrea Az április 13-15-én Salgótarjánban, a Borbély Lajosról elnevezett intézményben megrendezett, a Szakma Kiváló Tanulója elnevezésű verseny döntőjén az ács-állványozó szakmacsoportban országos első helyezést ért el a bernecebaráti származású Kalácska Krisztián, s negyedik lett az ugyancsak „szondis” vámosmikolai fiú, Lemperger Zsolt. Többek között Győrből, Kaposvárról, Mosonmagyaróvárról, Székesfehérvárról, Pécsről, Debrecenből, Sopronból érkeztek a versenyzők a megmérettetésre. 63-an versengtek elméletben, írásbelin az elődöntőben, s mindössze 15-en jutottak a döntőbe, ahol már szóbelin és gyakorlatban mérték össze tudásukat a fiatalok. Krisztián és Zsolt az elődöntő harmadik és tizedik helyéről „tornázta fel magát” az első és a negyedik helyre, ráadásul Krisztián több mint 14 pont előnnyel, fölényesen nyerte meg a versenyt. Zsolt a gyakorlatban erősített rá addigi teljesítményére. A fiúknak egy pavilon ötszög- letű szaruállását, az építmény teljes keretét kellett elkészíteniük csapkötések, illesztések segítségével. Mindketten „felszabadultak” - egy-egy kitűnő szakmunkás-bizonyítvány birtokában. Krisztián a Szondiban az érettségit követően faipari technikusi oklevelet szerzett, s most már az ácsszakmát is kitanulta. Második generációs szakmabeli, hisz édesapja is ács. A bernecebaráti, nagyoroszi ácsok építették fel a századfordulón szinte az egész fővárost, a szép mesterségnek tehát nagy hagyománya van a fiatalember szúkebb pátriájában. A fiú apjával együtt „végigdolgozta” már Pest megye és Balassagyarmat tetőit, s ki szeretné tanulni a szerkezetlakatos szakmát is, hogy a tetőszerkezet javításánál minden hegesztési eljárást ismerjen, tehát szakmailag „több lábon álljon”. Zsolt édesapja kőműves, Vámosmi- kola környékén számos ház teteje dicséri az apjának segédkező fiú keze munkáját. Ő is érettségizett ácsként lép majd ki a munkaerőpiacra, angolul tanul, míg Krisztián a német nyelvet „bírja”. S hogy mi motiválta a fiúkat a versenyen való részvételre, a napi ingázás ellenére vállalt különórákra? Mindketten szerették volna, hogy édesapjuk büszke legyen rájuk, s azt is, hogy a tanév mielőbbi befejezésével még több munkát vállalhassanak, ezáltal igazán belevethessék magukat a szakmába, s osztálytársaiknak is bizonyítsanak. Felkészítő tanáruk, Berta Róbert mérnök-tanár, aki 1980-tól 1991-ig városi főmérnök, illetve a városfejlesztési és gazdálkodási osztály vezetője volt, 14 éve tanít a Szondiban. Ahogy a tanár úr elmondta: e kitűnő eredmények az intézményben egy 15 éves folyamat gyümölcsei, hisz az iskola tanulói már több esetben voltak országos megmérettetések első, második, harmadik helyezettjei. 2002-ben a kőművesszakmában 16 és fél ponttal „verte az országot” egy gyarmati fiú - Berta Róbert - szintén mérnök-tanár felesége felkészítő munkájának köszönhetően. A házaspár kiváló eredményeket ért el az építőipari elméleti oktatásban. S természetesen a fiúk gyakorlati mesteréről, Fábián Jánosról sem szabad megfeledkezni. Arató János, a Szondi iskola igazgatója kiemelte:- Bár a diák hozzáállása a döntő valamennyi mesterség elsajátításában, s a pedagógus munkája is óriási jelentőségű, a családi tradíciók, az apák öröksége meghatározó erejű.
