Nógrád Megyei Hírlap, 2005. április (16. évfolyam, 74-99. szám)
2005-04-16 / 87. szám
6 2005. ÁPRILIS 16., SZOMBAT GAZDASÁGI TÜKÖR A BUX-index 2005. április 15-én NYERTESEK Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió ft Glóbus 431 1,41 10 Richter 26 755 0,39 1363 Pplast 1410 0,36 47 Brau 16 700 0,00 2 Démász 15 000 0,00 8 VESZTESEK FORRÁS: BUDA-CASH Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió ft Zwack 10 400-5,45 2 OTP 6330-3,80 7 582 Nabl 280-3,45 4 Mól 15 945-0,65 14 289 Fotex 278-0,36 111 A BÉT indexe az elmúlt napokban MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2005. április 15-én /Ft $/Ft /$ f t «B 247,27 192,46 1,28 +0,69 Ft +0,87 Ft Ocent török Bálint, a Buda-Cash brókerház elemzője. Forgalma alapján a hatodik legnagyobb brókerház, magyar magántulajdonban van. Mélyrepülésben az OTP Tegnap délelőtt komoly esés következett be az értéktőzsdén. Főszereplője az OTP, kisebb mértékben a Mól papírjai voltak. Eladási hullám söpört végig a kereskedésen. Hasonló esés volt a brazil piacokon is. Általában a fejlődő piacokat érintette ez a gyengélkedés, de szemben a lengyel vagy a cseh tőzsdével, a mienket nagyon is érzékenyen. Az érdekegyeztetés új rendszere? értékelés A mezőgazdasági érdekképviseleti szervezetek levelet kaptak az FVM parlamenti és társadalmi kapcsolatok főosztályától. Ebben arra kérik őket, hogy „a társa- /m - ' ; dalmi érdek f ....... / /^egyeztetés á ttekintése y /es annak új alapokra helyezése” érdekében mutassák be szervezeteiket az időszerű állapotnak megfelelően (a tagság összetétele, létszáma, régiós lefedettség, stb), értékeljék a minisztériummal kialakult érdekképviseleti munkát, s jelezzék, szükségesnek tartják-e annak megújítását. Vidékfejlesztési konferencia eu-bővítés Vidékfejlesztés a kibővített Európában címmel tartanak nemzetközi konferenciát április 18-án és 19-én Budapesten. A rendezvény célja, hogy a régi tagállamok képviseletében Ausztria és ' Franciaország szakemberei, valamint az új és a belépésre váró országok küldöttei áttekintsék és megvitassák az agrárpolitika, a vidékfejlesztés, valamint a környezetvédelem témakörének időszerű kérdéseit. A rendezvényt az osztrák és francia kezdeményezésre alapított Európai Közeledésért Központ támogatja. Ne pusztítson a gyapjaslepke! védekezés Az önkormányzatok segítségét kérte a gyapjas- lepke elleni védekezéshez a megyei közgyűlések elnökeinek írt levelében az FVM politikai államtitkára. Lasztovicza Jenő, az ország- gyűlés idegenforgalmi bizottságának fideszes elnöke ugyanis bírálta a védekezés késlekedő kormányzati koordinációját és kevesellte a rendelkezésre álló összeget is. „Min-- den megyei közgyűlési elnöknek írtam levelet, amelyben arra kértem őket, hogy kísérjék figyelemmel a gyapjaslepke fertőzést az önkormányzatokkal karöltve és jelezzék a problémát” - mondta el Pásztohy András államtitkár. Keserédes a hazai gyümölcs ÁGAZATI KILÁTÁSOK Hosszú távon kiváló lehetöségek, rövid távon rengeteg tennivaló A friss és feldolgozott gyümölcstermékek előállítói számára az uniós csatlakozás kedvező pozíciót ígért, a lehetőségeinket azonban eddig nem sikerült kihasználni. Erdész Ferencné dr., az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) e témával foglalkozó tudományos munkatársa szerint az ágazat jövőjét illetően alapvető fontosságú az uniós piachoz való alkalmazkodás a szabályozás terén, valamint a termelői értékesítő szervezetek boldogulása. . Laczi Zoltán Nemzetközi színtéren a gyümölcstermelés és a -fogyasztás, továbbá az export növekedését prognosztizálják az elemzők, új piaci szereplők belépése várható az elkövetkező években, ugyanakkor területi és időszaki túltermelésre is lehet számítani. A logisztikai rendszerek fejlődésével a távolságok gátló szerepe csökken, globális piac és globális kereskedelem jön létre. A termelés folyamatában az jósolható, hogy mindinkább elterjednek a környezetbarát technológiák. A hazai gyümölcságazatot ezzel szemben a csökkenő terme\ VILÁG LEGNAGYOBB GYÜMÖLCSTERMESZTŐI [VILÁGTERMÉS: 490 MILLIÓ TONNA/ÉV) Ország Részesedés (%) Európai Unió tlBH 11 Törökország miiig* 2 lés jellemzi - 1991 óta gyümölcsfajonként eltérő mértékben és ütemben mintegy 30 százalékkal esett vissza a termelés. A terület - 101 ezer hektár - évek óta változatlan, az idős ültetvények aránya viszont magas, az almáskertek fele például húszévesnél idősebb. A gyümölcstermés 724 ezer tonnát tett ki 2003-ban, ebből 508 ezer volt az alma. Az AKI tudományos munkatársa szerint a honi gyümölcságazat erősségei között kell megemlíteni az előnyös környezeti adottságokat, a szaktudást, a termesztési hagyományokat és a technológiai ismereteket, a kiváló ízt, a feldolgozókapacitást, s nem utolsósorban a közeli nagy felvevő piacokat. Gyenge oldalunk viszont az egyenetlen terméshozam, az elaprózott bir- tokszerkezet, a kevés jó minőségű áru, a tőkehiány, az ebből eredő technológiai színvonal és hiányos infrastuktúra. Ugyancsak gond a kevésbé szervezett piac, a növekvő import, továbbá a szaktanácsadás hiánya. Az ágazat kilátásait elemezve Erdész Ferencné dr. úgy véli: mivel az unió nem korlátozza a gyümölcstermelés fejlesztését, a piac bővítését, jó agrárökológiai potenciálunk nagyobb mértékű kihasználásáról hosszabb távon nem mondhatunk le. Rövid távon azonban jelentős előrehaladás nem érhető el a hatékonysági és minőségi problémák, valamint piacszervezési 'gyengeségek miatt. A szakértő szerint a jelenlegi ültetvényszerkezet mellett, fejlesztések híján a termelés versenyképtelennek minősíthető, millió tonna /ev Spanyolország Olaszország Franciaország Görögország Németország Portugália Magyarország ezért el kell viselni a régóta lefojtott szelekciós folyamat végbemenetelét. Piaci lehetőségeink a csatlakozással nem bővültek, ám az importnyomás (főként Lengyelországból) növekedett. Értékesítési gondokkal elsősorban az almánál kell szembenézni. Az alma igazi magyar gyümölcs. Az AKI szakértője szerint kulcskérdés a megfelelő minőségű és árfekvésű termék. Az ágazat versenyképességének növelése ezért nem képzelhető el a korszerűsítési program folytatása, a minőségi termékek arányának növelése nélkül. Indokolt a technológia korszerűsítése, a műszaki színvonal emelése. Fontos feladat meghatározó nagyságrendű TÉSZ-ek létrehozása, korszerű árukezelésük, logisztikai központjaik kialakítása, a marketingmunka javítása, környezetvédelmi programok alkalmazása, továbbá a kutatási, szakképzési, szaktanácsadási háttér erősítése. A gyümölcstermelők csak termelői értékesítő szervezeteken keresztül juthatnak uniós támogatásokhoz. A területalapú támogatás (SAPS) számukra tavaly 17 ezer forint volt, idén 20 ezer lesz. Gabonarekordok Európában tősebb mértékben hazánkban, 89 százalékkal. A gabonafélék átlaghozama közösségi szinten elérte a hektáronkénti 55 mázsát, ami 20 százalékkal haladja meg az előzi évit - adta hírül az unió statisztikai hivataBúzatenger Nagyobb raktárak? kecskémét - Az európai uniós csatlakozás első évét komoly nehézségekkel élte meg a mezőgazdaság minden résztvevője - közölte Pásztohy András, az FVM politikai államtitkára a minap Kecskeméten, amikor érdekképviseleti szervezetek vezetőivel találkozott. Az államtitkár szerint a 2004-re biztosított uniós és hazai forrásokat a gazdálkodók igénybe tudták venni. Úgy vélte, 2005. az építkezés éve lesz, mert biztonsággal és időben lehet igénybe vermi a támogatásokat, felgyorsiü a mezőgazdaság szerkezetváltása és javul a gazdálkodók versenyképessége. Pásztohy András a fórumon azt tapasztalta, hogy az érdekképviseleti szervezetek álláspontja elmozdult a kisebbtől a nagyobb gabonaraktárak iránti igény felé. Ezt a legutóbbi tüntetések óta történő elmozdulásként értékelte az államtitkár, úgy vélve, hogy a gazdakörök is látják: kár lenne a forrásokat szétaprózni, és inkább a nagyobb logisztikai bázisokra kell a raktárakat építeni. az európai unió tagállamai közül hazánkban nőtt a legnagyobb mértékben a gabonatermelés a 2003-as évhez képest. Magyarország volt tavaly a közösség ötödik legjelentősebb búza-, s harmadik legnagyobb kukoricatermelője. Az Európai Unióban - rizs nélkül - tavaly megközelítően 290 millió tonna gabonát takarítottak be, ami az utóbbi tíz év legnagyobb termésmennyisége. Dánia, Ciprus és Finnország kivételével valamennyi tagállamban növekedett a termelés 2003-hoz képest, ám a legjelenla. A közösség első számú gabonatermelője változatlanul Franciaország, ahol tavaly majdnem 70 millió tonna terményt gyűjtöttek be a földekről. Az Eurostat adatai szerint lágybúzából Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság termelt a legtöbbet, az uniós produktum több mint 60 százalékát, míg kemény búzából (mint legnagyobb durumbúza-termesztő) Olaszország, árpából Németország, szemes kukoricából pedig Franciaország vezeti a rangsort. Kis hazánk a nagy tagállamok mellett rendkívül imponáló eredményeket ért el, habár ez - az értékesítési problémák miatt - inkább bosszúságot okoz a honi gazdálkodóknak. Magyar- ország nagyhatalomnak tekinthető lágybúzában és kukoricában. Kenyérnek valóból hatmillió tonnát takarítottak be Zalától Szabolcsig, míg tengeriből 8,1 millió tonnát, ezzel az ötödik legnagyobb búza- és harmadik legnagyobb kukoricatermelő lett a közösségben. FOTÓ: PN-ARCHÍV
