Nógrád Megyei Hírlap, 2005. április (16. évfolyam, 74-99. szám)

2005-04-16 / 87. szám

2 NOGRAD MEGYE 2005. ÁPRILIS 16., SZOMBAT Eltűnőben a változatlan világ (Folytatás az 1. oldalról) a konyhán vegyes tüzelésű ipa­ri „masinán” főznek a gyerme­keknek. A három angolvécé és a két zuhanyzóhelyiség száma, színvonala sem emelkedett az évek folyamán, s azóta sincs fürdőkád az egykori kastély épületében. A különbség csu­pán annyi, hogy akkor vaságya­kon aludtak, ma fából készült fekvőalkalmatosságon hajtják álomra fejüket a gyermekek. A hálók mérete szinte nem is lát­szik az emeletes ágyak sűrűjé­ben, mint megtudtuk, a hely­szűke miatt csak a nagyobb lá­nyokat és fiúkat helyezik el kü­lön szobában, a kisebbek közös hálóban alszanak. Utoljára 1978-ban nyúltak az épülethez felújítás gyanánt, ami­kor külső tatarozást végeztek, bár kisebb-nagyobb változtatá­sok folyamatosan történtek. Je­lenleg azonban az intézmény semmilyen törvényi előírásnak nem felel meg. SURÁNYNAK MEG KELL SZŰNNIE Tavaly szeptember végén ha­tározatot hozott a megyei köz­gyűlés, amely szerint „a ciklus második felében kiemelt figyel­met fordít a cserhátsurányi intéz­mény szükséges felújítására, korszerűsítésére”. Mint azt a Nógrád Megyei Közgyűlés alel- nöke, dr. Balázs Ottó elmondta, mintegy egymilliárd forintos pá­lyázatot nyújtottak be az Euró­pai Unióhoz a teljes épület felújí­tására, korszerűsítésére, de mi­vel az EU nem támogatja a szeg­regált, azaz elkülönített intézmé­nyeket, így a pályázat nem nyert. A kistérségi támogatási alaphoz is nyújtottak be pályázatot 110 millió forint értékben, de azt is elutasították. Ez év februárjában azonban arról határoztak a megyei képvi­selők, hogy a szátoki Százszor­szép Általános Iskola, Diákott­hon és Gyermekotthon önálló in­tézményként megszűnik létezni, jogutódja a cserhátsurányi intéz­mény lesz, a szátoki tagintéz­ményként működik tovább, fel­adata a középsúlyos értelmi fo­gyatékosok általános iskolai, di­ákotthoni, gyermekotthoni ellá­tásával bővül. A középsúlyos ér­telmi fogyatékos tanulók gyer­mekotthoni elhelyezéséről első­sorban a szátoki tagintézmény­ben, a diákotthoni igények kielé­gítéséről a pásztói intézményben kell gondoskodni. A fordulatot magyarázhatja, , hogy 2005. december 30-ig van működési engedélye a J cserhátsurányi intézmény m gyermekvédelemi ágazatá­nak, amelyet az engedélyt kiadó gyámhatóság jövőre már nem fog megadni, hiszen már ez évben is éves külön enge­déllyel működhetett. A településen ugyanakkor az a szóbeszéd járja, hogy valaki sze­met vetett az egykori kastélyra. Mákosné Rácz Ella, a tanul­mányi képességeket vizsgáló megyei szakértői és rehabilitáci­ós bizottság vezetője úgy nyilat­kozott: a bizottság számára már önmagában konfliktus a gyerme­kek értelmi szintjének megálla­pítása, hiszen ha középsúlyosán fogyatékos, akkor nem integrál­ható, azaz nem oktatható-nevel- hető más értelmi szinten lévő gyermekekkel. Mivel a megyé­ben egyetlen középsúlyos fogya­tékosokkal foglalkoztató intéz­mény létezik - a cserhátsurányi - ezért nem teljesül a szabad isko­laválasztás joga sem. Több szülő is sérelmezte ezt: volt, aki élt a fellebbezés jogával annak érde­kében, hogy egy integrált intéz­ménybe kerüljön a gyermeke, de a megyei szülők nagy része in­kább megyén kívüli intézmény­ben helyezte el gyermekét. Mindebben szerepet játszott az is, hogy valamennyi szülő aggo­dalmát fejezte ki a cserhát­surányi állapotok miatt. A másik szülői igény: a lakó­helyhez közeli legyen az intéz­mény, ezért is merült fel Pásztó és Szátok neve. A bizottságvezető ugyanakkor kiemelte: tény, hogy azok a szü­lők, akik eleinte tiltakoztak a cserhátsurányi otthon ellen, majd gyermeküket mégis odavit­ték, most nagy megelégedéssel szólnak az ott folyó munkáról. A gyógypedagógiai, a gazdag mód­szertani kultúra beláttatta velük, hogy gyermekük jó helyre került, s megszerették az intézményt. 46 DOLGOZÓ, 593 ÉV A megyében négy sajátos nevelési igényű gyermeket P oktató intézmény létezik: Szátokon, Balassagyarma­ton, Pásztón és Cserhátsurány-ban. Az el- j ső három település intéz- ( ményében enyhe szintű értelmi fogyatékosokkal foglalkoznak, a középsú­lyos fogyatékosokat - a me­gyében egyedüli módon - csak a cserhátsurányi intézmény fogad­ja. Egyfajta uniós szorításnak eleget téve azonban hazánkban is csökkentik a szegregációt és növelik az integrációt, azaz a kü­lönböző mértékben fogyatékos gyermekek elkülönítése, elvá­lasztása helyett az egységesítés, az összevonás lett népszerű. En­nek kapcsán itthon még a gyógypedagógus szakemberek véleménye is eltérő. A cserhátsurányi intézmény igazgatója, Pistyúr Gábor, helyet­tese, Bobák Valéria és a gyer­mekotthon-vezető, Koplányi Árpádné évtizedes tapasztalataik alapján állítják: ezeknek a gyer­mekeknek egy elfogadó környe­zetre van szükségük, az állandó­ságra, ahol minden változatlan. Ami egy ép ember számára őrjí­tő, az számukra a biztonság: is­métlődő napirendi pontok, ugyanazok az arcok. Évek is el­telnek mire egy-egy gyermeknél egy fokkal előrébb juthatnak. Náluk nem úgy működik, mint egy ép gyermeknél: megszokja, mától Éva néni helyett Agi néni van... Itt mindez egy görcsös meg nem értést eredményez. Az állandóság az életük, csak így tudnak sikereket elérni, csak így lehet őket motiválni. Nem lehet őket nagy kihívások, nagy válto­zások elé állítani, mert az tragé­diát eredményezne: az ő reagálá* suk az agresszió saját maguk és környezetük ellen. Reggel hattól este fél hétig kell állandóan foglalkozni velük, ők nem tudnak önállóan elfoglaltsá­got találni maguknak, egyfolytá­ban felügyeletre szorulnak. Ugyanakkor vannak gyermekek, alak tudnak önállóan tájékozód­ni: ismerik a falut is, tudják ki, hol él, ismerik a falubeli gyerme­keket. Hárman-négyen Ék-* még a templomba is el tudnak egyedül menni. Æ.i Az intézmény lakói el­fogadják, szeretik egy­mást, a nagyobb pá- tyolgatja a kisebbet, próbálnak segíteni egy- m á ­Az intézmény lakóinak legtöbbje képtelen az önálló életvitelre Az eltelt ötven év alatt ezer szállal fonódott össze a település és az intézmény. A 46 dolgozó szinte mindegyike cserhát­surányi, akik összesen 593 év­nyit dolgoztak már le a régi kas­tély falain belül. SZÜLŐK ÉS VÉLEMÉNYEK- Arra nem gondolnak, hogy itt nincs más munkalehetőség, csak az intézet? Mi nem akarjuk, hogy bezárják - fogalmazta meg egy falubeli járókelő. Dobos Erzsébet, a szülői mun­kaközösség elnöke elmondta: nem akarják, hogy a gyermekük enyhén fogyatékosokkal együtt le­gyen, hiszen korábban már sike­rült rossz tapasztalatokat szerezni­ük. Hatalmas a különbség közöt­tük, a ma Cserhátsurányban élők nem tudják magukat megvédeni, még segítséget sem tudnak kérni.- Nem akarjuk, hogy gyerme­keink célpontjai legyenek a jobb képességű gyermekeknek - mondja. Fehér Anna, a 17 éves Zsuzsan­na édesanyja elmondta: két éve járnak Cserhátsurányba, s tény: az intézmény nem éri el az uniós szintet, de ilyen alapon az iskolák egyharmadát be lehetne zárni. A Mihálygergén élő anyuka minden pén­teken haza- 4 viszi a lá­nyát. BPH M a biztonságot, a változás legtöbbjüknél stresszes reakciókat okoz FOTÓI «.T. Fejlesztési irányok közoktatásunkban BAtonytkrknyk A kistelepülések oktatási problémáiról, valamint a közoktatás fejlesztésének legfontosabb irányairól tartott sajtótájékoztatót Arató Gergely, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára. nagyobb esélyeket teremteni a kistelepüléseken élő gyermekek­nek. Az oktatás olyan közszol­gáltatás, amelyet elsősorban a gyerekek igényeihez és lehetősé­geihez igazítva kell megszervez­ni - hangsúlyozta Arató Gergely. Az államtitkár elmondta, hogy ezért támogatják a kistér­ségi feladatellátást, együttműkö­dést a közoktatás területén. Ez számos olyan rugalmas modellt jelent, amely lehetőséget teremt arra, hogy az iskola, vagy leg­alább egy része megmaradjon minden településen, ugyanak­kor a gyerekek hozzájussanak a lehető legjobb oktatáshoz, a megfelelő szakmai ellátáshoz és eszközökhöz.- A kormány idén hatmilliárd forintot fordít az új többcélú kis­Az államtitkár szerint világo­san látható, hogy napjainkban nagyon sok problémával küsz­ködik az oktatás a kistelepülése­ken. Egy PISA-vizsgálat szerint például az országos átlagnál 30 százalékkal alacsonyabb a fal­vak iskoláiban tanuló diákok tel­jesítménye. Hasonló tapasztala­tok szűrhetők le a népszámlálás adataiból is: a kistelepüléseken élő szülők egynegyede elviszi gyermekét az ottani iskolákból. Az ötszáz fő alatti lakosságú községek nagy részében nincs saját iskola.- Arra keresünk megoldást, hogyan lehet jobban felhasznál­va a meglévő anyagi és szellemi forrásokat kitörési lehetőségeket, térségek megalakításának támo­gatására, valamint 9 milliárd fo­rintot arra, hogy a már működő kistérségek megkapják a feladat- ellátások szükséges normatív fi­nanszírozási lehetőségét. Termé­szetesen szükség van arra is, hogy minden kistérség megkap­hassa a megfelelő szakmai taná­csot, segítséget abban, hogyan ér­demes megszervezni a saját okta­tását - fejtette ki Arató Gergely, hozzátéve: - Minden egyes kistér­ség más, mindegyikben az ottani sajátosságok figyelembevételével kell kidolgozni a lehető legjobb feladatmegoldási lehetőséget.- Az Európai Unió támogatásá­val, a nemzeti fejlesztési terv ke­retében elindult egy olyan mun­ka, ami választ kínál arra a hely­zetre, amit minden iskolában ta­pasztalunk: másfajta körülmé­nyek közül kerülnek be a gyere­kek áz iskolába, és másfajta felté­telekre kell őket felkészíteni ­mondta az államtitkár, aki szerint elsődleges, hogy a diákok hasz­nálható tudást kapjanak. Ezt a célt szolgálja a már elkezdődött fejlesztőmunka: a képesség-, vagy kompetenciaalapú nevelés. Arató Gergely elmondása sze­rint a rendelkezésre álló összeg kétharmadát arra költik, hogy az iskolákhoz és az egyes peda­gógusokhoz is eljussanak ezek az új módszerek.- Azt is elérhetjük, hogy ez a tudás, képesség eljusson min­den egyes gyerekhez, Minden gyermek fontos, minden gyer­meknek esélyt kell kapnia az oktatási rendszerben! - hangsú­lyozta az államtitkár.- Nagyon örülök, hogy a bátonyterenyei önkormányzat törekvéseiből érződik az a fajta szolgáltatási szemlélet, amellyel a gyerekek számára jobb esélye­ket teremthetnek - zárta gondo- latait Arató Gergely.__________■- Ha Zsuzsanna Szátokra ke­rülne, jóval több időbe és négy­öt átszállással telne az utazás. Balázs anyukája, Szegner Fe- rencné úgy fogalmazott: szeret­né, ha 15 éves fia Surányban ma­radna, hiszen ott jól érzi magát. A mátramindszenti Varga Tibomé is hangot adott aggodal­mának:- Pásztóról került ide a 15 éves lányom, nagyon agresszív volt, de itt jól érzi magát, nincs vele gond. Most vigyem át megint egy másik intézmény­be? Nem beszélve arról, hogy száz kilométert kellene utaz­nunk kéthetente, amikor haza­jár - hangsúlyozta az aggódó szülő. Murányi Sándor, a Nógrád Megyei Gyógypedagógiai Intéz­mények igazgatói munkaszövet­ségének vezetője úgy fogalma­zott: az integráció ha nem is ön­ként vállalt - Nyugatról jövő irányzat - létjogosultsággal bír, de nem azonnal és nem átmenet nélkül.- Szakmai meglátásom sze­rint a középsúlyos gyermekek elválasztása jobb megoldás. Le­het, hogy a másság elfogadtatá­sára egy jó eszköz az összevo­nás, de egy értelmi fogyatékos miért érezné jól magát az egészségesebbek között? - tette fel a kérdést, majd hozzátette: való igaz, hogy a cserhátsurányi épület semmiféle emberi lépté­kű normának nem felel meg, de támogatásért talán nem az EU- alapokhoz kellett volna fordul­ni, hanem országos pályázato­kat kellett volna beadni. Dr. Balázs Ottó úgy nyilatko­zott: az intézményrendszert egé­szében kell nézni, s a négy intéz­ményből annyit fenntartani, annyi dolgozóval, amennyi szükséges. Nem kizárt, hogy nem lesz mindenkinek munka­helye, de megpróbálnak segíteni az elhelyezkedésben a megyei intézményeken belül. Az alelnök elmondta továb­bá, hogy a szátoki otthont nem­régiben újították fel, a pásztói rendeltetésszerűen épült, a cserhátsurányi pedig már olyan állapotban van, hogy működési engedélyt sem kaphat jövőre. Hangsúlyozta, hogy álláspont­juk szakmailag nem kifogásol­ható, s elismerve a Cserhátsu­rányban zajló szakmai munkát elmondta: az a szeretet, amely- lyel ott foglalkoznak a gyerme­kekkel, sok mindent pótol. SZELES ENIKŐ Döntés a fél év végén (Folytatás az 1. oldalról) nagy projektek esetében abszo­lút prioritást kíván adni a 21-es út teljes négysávosításának, amely nemcsak Nógrád megye, hanem az egész észak-magyar­országi régió egyik legfontosabb projektje.- A 2004-2006. között uniós támogatással megvalósítandó nemzeti fejlesztési terv öt opera­tív programot célzott - mondta Szabó György. - Ennek az egyik programja a regionális operatív program (rop), amelyre kilenc jogcímen lehet pályázni. Megfe­lelő minőségű és darabszámú pályázat érkezett, jó és még jobb programok között lehetett választani. A regionális fejleszté­si tanácsnak itt nincs döntési jo­ga, ezt kormányzati szinten bí­rálják eL A mi szerepünk ebben az, hogy regionális fejlesztési tervet fogadtunk el, amely irányt szabott a pályázatoknak, és a ta­nácson belül egy önálló divízió végezte az előzetes értékelést. Az operatív programok közül a rop-ot illetheti elsőség: joggal véljük, hogy az összes beadott pályázatról megszülethet a dön­tés az első félév végén, ami azt jelenti, hogy a támogatási szer­ződések nagy részét is megköt­hetik, így év végéig számos be­ruházás el is indulhat. Szabó György a rop gyenge pontjának nevezte a barname­zős beruházásra vonatkozó ki­írást: mint mondta, a feltétel- rendszer olyan kitételeket tartal­maz, amelynek kevesen tudnak megfelelni. így hiába magas a ré­gióban a barnamezős területek aránya, nem tudtak pályázni: a feltételrendszer szerint 40 hek­táros, egybefüggő terület a köve­telmény, amelynek a régió egyetlen városa sem tud megfe­lelni. Ezért indít a regionális ta­nács egy modellprogramot, s a beérkező pályázatokat saját ke­retéből támogatja 2005-ben és 2006-ban. HEGEDŰS RENAULT Laguna Espace \ EL S MIS új modelljeit már a premier előtt láthattákaz érdeklődők a hatvani Képe Tibor által- m N—1 vezetett szalonban. X

Next

/
Thumbnails
Contents