Nógrád Megyei Hírlap, 2005. március (16. évfolyam, 50-73. szám)
2005-03-16 / 61. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2005. MÁRCIUS 16., SZERDA (Folytatás az 1. oldalról) nemzeti ünnepünk, amelyért felelősséggel tartozunk. Ez a nap mindig is a szabadságról, a polgárosodásról és a modernizációról szólt és ez a tartalom sohasem veszíti el érvényességét: még akkor sem, ha az aktuális feladatok koronként változnak is.- A mai ünnepen sem érhetjük be annyival, hogy áhítattal fordulunk a múltba, megidézzük dicső eleinket és tisztelgünk emlékük előtt - fogalmazott Puszta Béla. - Szabadság, polgárosodás, modernizáció: ezek voltak 1848 kulcsfogalmai és a ma embere számára is ezek jelentik az új kihívásokat. A válaszok minősége azt dönti el: jól sáfárkodtunk-e 1848 történelmi örökségével, illetve ettől függ, hogy gróf Széchenyi István szó- használatával élve, kibontakozik-e a közértelmesség és a feltámadási erő, vagy szétzilál bennünket a szavak dagálya, az érzelmi politika és a belviszály. Hangsúlyozta azt is: a megfogalmazottak nemcsak a nemzet egészére, hanem kisebb közösségekre, így a városra is érvényesek. Közértelmesség, feltámadási erő és ezek nyomán fejlődés, vagy a lehetőségeket szétziláló pártviszály, uralomvágy: ez a kérdés, válasszatok - mondhatná ma Petőfi Sándor. A polgármester hangsúlyozta: Salgótarján 2005-ben a korábbiakhoz képest jobb lehetőségekkel bír. Mint mondta, a tét az, hogy feláldozzák-e ezt a lehetőséget belviszályáikban, vagy összefogással képesek lesznek kiaknázni azokat a város előbbre jutása érdekében.- Ez az a cél, amelynek megvalósulása pártállástól függetlenül minden józan gondolkodású, becsületes városlakó érdeke - zárta gondolatait a képviselő. - Jól ismerjük a történelemből: gróf Széchenyi István, Kossuth Lajos és Deák Ferenc között nagy ellentétek feszültek, nemzeti sorskérdésekben szinte kibékíthetetlen vitáik voltak. De a döntő pillanatban képesek volA Salgótarjánban ünneplők egy csoportja tak együtt küzdeni a polgári demokratikus átalakulásért, amely az ország számára az egyetlen előrevivő utat jelentette. Ezt a példát ajánlom magunknak is a belviszállyal szemben. Nemzeti ünnepünk számunkra nemcsak egy felemelő történelmi dátum, Puszta Béla, Salgótarján polgármestere ünnepi beszédét mondja hanem sorsunkat, jövőnket formáló erő is. S Petőfi örök tanulságul szolgáló szavaival zárom beszédemet: „Habár fölül a gálya, s alul a víznek árja, azért a víz az úr...” Az ünnepséget követően az önkormányzatok, pártok, rendvédelmi és társadalmi szervezetek helyezték el koszorúikat gróf Széchenyi István szobránál. Bátonyterenyén a Kossuth- szobornál emlékeztek 1848-ra: Molnár József alpolgármester arról beszélt, mire kötelez március 15.: összefogásra, a haladás érdekében megteendő lépésekre. Hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a fiatalok azt a politikai erőt támogassák, amely a nemzeti egységet tartja szem előtt. Beszédét Kossuth szavaival zárta: „A jövő áldozatokat fog tőlünk kívánni, miket meg kell adnunk, de két dolog az, amit áldozatul hozni semmi esetben sem lehet: a haza függetlensége és a becsület.” Az ünnépi műsorban a Bartók Béla Általános Iskolai diákjai működtek közre. A megemlékezésen háromtagú delegáció vett részt Bátonyterenye testvérvárosa, Fülek képviseletében: Agócs József polgármester vezetésével ők is megkoszorúzták Kossuth Lajos szobrát. Balassagyarmaton emelkedett, békés hangulatban ünnepelte a város nemzeti ünnepünket. A ’48-as síroknál gyertyát gyújtottak az emlékezők, majd Csikász István „Hosszú éjszaka” című forradalmi naplóját adták elő fiatalok - a hajdani márciusi ifjak örökösei - kellő lelkesültéggel. Lovas huszárok vezetésével indultak az ünneplők a Petőfi-szobor- hoz, ahol Urbán Árpád országgyűlési képviselő mondott beszédet, a koszorúzáson ugyan mindvégig jelen lévő, de influenzával küszködő Lombos István polgármester helyett. A honatya a magyar nép egyik legszentebb napjának nevezte március 15-ét, melynek lényege az, hogy egy pillanatra megálljunk a rohanásban, s tudatosítsuk: kik vagyunk, honnan jöttünk, mit értünk el és hová tartunk.- A lényeg nem a tények és adatok felsorolásában, a lecke- szerűen megidézett történelemben áll, hanem abban az igaz meggyőződésben, mely 157 éve él közöttünk: 1848. március 15. közös nemzeti kincsünk. Magában bízó, tettrekész nemzet vagyunk, olyan közösség, mely képes felelősséget vállalni önmagáért és gyermekei jövőjéért - emelte ki a honatya, aki a „haza és haladás” elvét tartotta teendőink legaktuálisabb iránytűjének.- A jövőért tenni minden korban a fiatalok jussa volt. Azoké, akiket nem a néha nosztalgikusan megszépített múlt vonz, hanem a jobb, igazságosabb és talán érdekesebb jövő. A tehetség, minőség, cselekvés gondolatainak kell prioritást kapniuk közös jövőnk- ben. Közös az ünnep és közös a felelősség, tiszteletadás a múltnak e nap és számvetés a jelennel a jövő érdekében - mondta Urbán Árpád, aki az 1848-as magára utalt magyarsággal szemben az európai népek erős és segítőkész gyülekezetéről is szólt, mely közösség alapja a demokrácia és a jog. - Nemzeti összefogás, egység. Itt csatlakozott az ünneplőkhöz a Szécsényi Amatőr Futók Társasága, akik fél egykor indultak Karancslapujtőről és öt települést érintve érkeztek meg Szécsénybe. Az önkormányzat, a pártok, civil szervezetek, intézmények képviselői elhelyezték a megemlékezés virágait az emléktáblánál. Az oktatási intézményekből a tanulók fáklyákkal a kezükben vonultak a művelődési ház elé. Az ünnepség a művelődési ház nagytermében folytatódott. Ünnepi köszöntőjében Okosi Nikolett szécsé- ÜÜ nyt egyetemista ar ról szólt, hogy a XXL század fiataljai hogyan látják az a 1848-49-es j ség szükséges tehát - sajnos, ez irányú jelenlegi gondjaink nem csekélyek. Hallgatást kell parancsolnunk minden gyűlölségnek, hogy legszentebb jelképeinket ne rángassuk be a „percemberek dá- ridójába”, s megtanuljuk Deák Ferenctől: a „megfontolás egyik legszükségesebb szövetsége a türelem: egymás személye és vélekedése iránt...” - fogalmazott zárógondolataiban az országgyűlési képviselő, kinek beszédét követően a városvezetés, a pártok és szervezetek helyezték el koszorúikat Petőfi szobrához. Tizenkét községben mondta el ünnepi gondolatait Bállá Mihály, a Fidesz országgyűlési képviselője.- Mi volt 1848 titka? A széles nemzeti összefogáson alapuló változtatás szándéka és az, hogy Kossuth, Széchenyi, Eötvös, Batthyány egyazon kormányban láttak hozzá a feladatok megoldásához. Őket támogatta az ifjúság hite és lelkesedése. Ajánlom mindenkinek, hogy pillantson bele 1848-49 krónikájába, s akkor meglátja, hogy nemcsak hősök, hanem halandó, napi gondokkal küzdő emberek tekintették szent kötelezettségüknek a haza ügyét. Ez kell, hogy példát adjon ma is mindnyájunknak - mondta a képviselő. Szécsényben a kora esti órákban a Szontagh Pál-emléktáblá- nál kezdődött a városi ünnepforradalmat és szabadságharcot; hogyan él és munkálkodik 1848 eszméje, példája a mai fiatalokban. A forradalom gondolata átívelt századokat, él, példát mutat az utókor számára. 1848 márciusának fiataljai felismerték a történelmi lehetőséget, az időnek azon pillanatát, amikor önnön sorsuk alakítását ők határozták meg. Március 15. a szabadság ünnepe, a szabadságé, melyet bátorság és hősiesség elérhető közelségbe hozott; a szabadságé, melynek tettekkel kell megfelelnünk nap mint nap. Tettekkel, melyek méltóak a forradalom és a szabadságharc eszméjéhez. Március 15-e arról a történelmi emlékről szól, amely ma is ott él bennünk, amely példát mutat, erőt, hitet, bátorságot ad. Az ünnepi műsort, amelyet Cs. Szerémy Andrea szerkesztett, a helyi művészeti iskola növendékei adták. Közreműködött az Erkel Ferenc vegyes kar Lévárdi Beáta karnagy vezényletével. Szécsényben hagyomány, hogy március 15- én adják át a Szécsé- nyért kitüntetést. Dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet polgármester asszony Szerémy Gyulának, a Körösi Csorna Sándor Gimnázium és Szakközépiskola nyugalmazott igazgatójának nyújtotta át az önkormányzat által alapított díjat. HEGEDŰS ERZSÉBET, SZABÓ ANDREA, SZENOGRÁDI FERENC Nógrád Megye Önkormányzata is koszorúzott FOTÓK: GÓCSÉVA „Bárkié a dicsőség, a hazáé a haszon” Nemcsák Károly színművész a Nemzeti dalt szavalja a megyeszékhelyen ( A Nógrád táncegyüttes ünnepi műsora
