Nógrád Megyei Hírlap, 2005. március (16. évfolyam, 50-73. szám)
2005-03-16 / 61. szám
2005. MÁRCIUS 16., SZERDA NÓGRÁD MEGYE Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal Versmondók megyei döntője Iskola) szerezte meg, a második helyezett Mikecz Estilla (Salgótarján, Bolyai János Gimnázium). A harmadik helyet megosztva kapta Odor Dániel és Szeles Bernadett (mindketten a balassagyarmati Szabó Lőrinc Általános Iskola tanulói). A megyei döntőn hagyományosan odaítélik a vándorkupát is. Az idén Balassagyarmatra, a Szabó Lőrinc Általános Iskolába került a vándorkupa: ha három éven át elnyerik, végleg az övék marad. Ez a verseny történetében egyébként egyszer már előfordult: azt a vándorkupát a szintén balassagyarmati Szent Imre Általános Iskola nyerte el végleg. H. E. Váci Ildikó, az Arany János Általános Iskola tanulója Arany János A lepke című versét adta elő _ Véghné Pintér Friderika munkaközösség-vezető nyitotta meg a megyei versmondók döntőjét FOTÓK, GÓCS ÉVA A salgótarjáni Arany János Általános Iskola immáron tizenharmadik éve rendezi meg a megyei versmondóversenyt Szombaton a Gereiyes Endre Művelődési Házban a háromtagú zsűri előtt tizenegy általános iskolás szavalhatta el a kiválasztott két-két verset Salgótarján Az első helyet Sztankó Lili (Salgótarján, Gagarin Általános Családi hét vége - Csikós emléktúra dők - mint zsákbanfutás, kötélhúzás, lufifújás - mellett csikós és lovas akadályugrás bemutató, valamint a vadnyugatot idéző westernbemutató gondoskodott a szórakoztatásról. Egész nap volt lehetőség ügetőkocsi-hajtásra, a gyerekek-felnőttek közelről ismerkedhettek a lovakkal, de volt íjászat, kézműves-foglalkozás, EU-információs vetélkedő, s a bátrabbaknak volt lehetőségük lovaglásra is. NMH-információ A salgótarjáni József Attila Művelődési Központ és a Petrák Lovarda közösen rendezte meg a családi hét végét Ponyipusztán. Szombaton csikós emléktúrát tartottak az elhunyt Vincze Pista, a Nógrád megyei csikós emlékére, amelyen tanítványai vettek részt. Vasárnap a játékos vetélkeA szeles, hideg időjárás ellenére is sokan vettek részt a családi hétvége programján FOTÓ: GÓCS ÉVA Baráthi Ottó Március idusán „ZsendüL /Halványzöld ködöket teregetnek a fák koronái./ Lejti a táncát már/ pázsit talpaival/ domb tetején a tavasz” - vetíti elénk az idilli képet Tavasz című versében megyénk egyik költőbüszkesége, a balassagyarmati Szabó Károly. Márciust ír a naptár, a tavasz eljövetelének, a kikeletnek, a megújulásnak az időszaka ez. Régi magyar kalendáriumok böjtmás havának említik, csillagászati neve Kos hava, meteorológiai megnevezése tavaszelő. Uralkodó bolygója a Mars, innen ered latinból átvett neve, a március. Ez az első tavaszi hónap bővelkedik „neves” napokban. így Gergely-na- pon (március 12-e) az iskolák patrónusára, a középkori kultúra ismert alakjára, Nagy Szent Gergely (540 k.-604) pápára emlékeznek. Bencés szerzetes volt, aki rendszerezte az egyházi énekeket (gregorián). Számos legendájának egyike szerint egy Mária-festmény kör- behordozásával mentette meg Róma városát a pestisjárványtól. Sok népi szokás is fűződik nevéhez. A Gergely-járás, Gergelyezés egykor nálunk is, országszerte szokásban volt, így verbuválták a diákokat, s adományokat is gyűjtöttek a tanulóknak. A középkorban Gergely tavaszkezdő nap volt. Zalában úgy tartják, az e napon metszett szőlő sok termést hoz. Egy népi rigmus szerint: ' „Gergely napja ritkán jó, sokszor van hideg, szél és hó”. Igazán ismert népi monda szerint: „Sándor, József, Benedek zsákban hoznak meleget”. Ami azért valószínű, mert ünnepük a tavaszi napéjegyenlőséghez közel esik. Sándor-nap március 18-a. Az Alföldön ezt az időpontot tartják alkalmasnak a fehérbab vetésére. József, a názáreti ács Jézus nevelője volt. A néphit szerint ezen a napon - március 19-én - szólalnak meg először a madarak, mert „Szent József kiosztotta nekik a sípokat”. Időjósló nap is, mert „ha József napján derül, a bőség hozzánk kerül”. Egerben a szőlőnyitás ideje: „Szent Józsefkor megnyissad, ha vízben áll is a lábad”. Bene- dek-nap - március 21-e - a tavasz első napja. Göcsejben zsírt és fokhagymát szentelnek, amelynek gyógyerőt tulajdonítanak. A benedekhagymát ezen a napon duggatják. Szent Benedek fiai - a „bencés szerzetesek” - élen jártak a magyarság megtérítésében. Jézus fogantatásának ünnepe március 25-e, Gyümölcsoltó Boldog- asszony. A vallásos néphagyományban ekkor kell a fákat oltani. A mezőgazdaságban igen sok tennivaló akad márciusban. A kertekben ekkor vetik el a spenótot és a hónapos retket, duggatják a hagymát. A szabadföldi palántanevelés ideje is ez a hónap. A gyümölcsösökben a fák ültetését be kell fejezni, s nagyjából ekkor fejtik az új bort a borosgazdák. A méhesekben a családok átvizsgálásának az ideje; élelmükről, ivóvízről gondoskodni kell. Szóval a megújhodás, a kikelet havában járunk, bár mikor e sorokat írom március még nem a jobbik arcát mutatja. Kollégám, Faragó Zoltán sorai illenek most (is) ide, aki egy helyütt így ír „Négy évszaknyi barangolás” című könyvében: ....Tavasz tündér nem h agyja becserkészni magát, megfogni meg végképp’ nem: minden várakozás és vágyakozás ellenére hosszú időszakokra elbújik az ember elől, az enyhe déli fuvallatok helyett viharos szelet vág a szemünkbe, langyos eső helyett hódarát permetez, a napsütést meg elrejti valahová jó mélyre a köpenye alá...” Március idusa környékén azonban már biztosak lehetünk: Tavasz tündér, ha némi késéssel is, hamarosan megérkezik, s jó idővel, szép napokkal köszönt ránk. Elismert határőrök NMH-információ Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 157. évfordulója alkalmából rendezett határőrségi ünnepségek keretében elismeréseket adtak át Budapesten és Balassagyarmaton. Lamperth Mónika, a Magyar Köztársaság belügyminisztere soron kívül őrnaggyá léptette elő Andóné Eczl Boglárka határőr századost. A határőrség országos parancsnoka dicséretben és jutalomban részesítette Éli Zoltán ezredest, s hetvenedik születésnapja alkalmából emléktárgyjutalmat adományozott Kékesi Jánosné nyugalmazott állományú közalkalmazottnak. A határőrség rendészeti főigazgatója dicséretben és jutalomban részesítette Táborszki László alezredest, a gazdasági főigazgató pedig dicséretben és jutalomban részesítette Szabóné Veres Mária törzszászlóst. Ezen felül Dúzs József, a Balassagyarmati Határőr Igazgatóság igazgatója Munkatársi címet adományozott Horváthné Szabó Mária közalkalmazottnak, s 9 személyt soron kívül előléptetett, 28-at dicséretben és jutalomban részesített és 13 főt magasabb fizetési fokozatba sorolt. Rockballadák - Vastaps, siker, ováció Nem bánták meg azok, akik szombat esti programjuknak a pásztói Muzsla néptáncegyüttes Rockballadák című önálló táncszínházi estjét választották Salgótarjánban, a József Attila Művelődési Központban. Új arcát mutatta meg a csapat és talán egy új műfajt is teremtett azáltal, hogy rockzenével, idegen népek zenéjével ötvözte az oly sokszínű magyar néptáncoL amikor két idegen nép kultúráját, az ír népzenét fonták össze a magyar virtussal, majd ezután újra balladákat dolgoztak fel, mint a Halálra táncoltatott lány, Skandá- lás, Két kápolnavirág és a mindenki által jól ismert Déva váráNMH-információ A kétórás előadás első felében a honfoglalástól napjainkig kísérhettük figyelemmel a magyar nép történetét sajátos módon a néptánc nyelvére lefordítva. A fehér ló mondája, Eddig vendég, István és Koppány, Szent Anna- tó balladája, Szent Anna, Teremtés, The Show című epizódokkal, remekül megválasztott zenével, kiváló színészi képességű együttessel tölthettük a műsor első felét. A szünet után ismételten felejthetetlen élményt nyújtottak a koreográfusok és a táncosok, A honfoglalástól napjainkig mutatta be a magyarok történetét a Muzsla néptáncegyüttes A Szent Anna-tó balladája FOTÓK: GÓCS ÉVA ból a Kőmíves Kelemen történetét tárták elénk. A zene mint kifejezőeszköz éppen olyan fontos szerepet kapott, mint a koreográfiák, az epizódok mondanivalójához illő gondosan kiválasztott zene, különböző zenei effektusok magával ragadta a remekül szórakozó közönséget. Az előadás sikeréről, a percekig tartó vastaps és ováció tett tanúbizonyságot.
