Nógrád Megyei Hírlap, 2004. november (15. évfolyam, 253-277. szám)

2004-11-08 / 258. szám

2004. NOVEMBER 8., HÉTFŐ NÓGRÁO MEGYE Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal Hajléktalanul, fagyok előtt Szabó Andrea Elmaradt búcsúk Édesapám falijában, a Vas megyei Bő községben Szent Imre emlékének ajánlja búcsúját a falu, hogy méltó módon állíthasson emléket István fiának. Gyerekkoromtól kezdve odasereglett az ősi falusi házba Szabó János és Komondi Irma minden leszármazottja: mi, a jókedvű, önfeledt, egy nyelvet beszélő leszármazottak, egy azon múltbeli történésekre sírva fakadó unokák. Hajnalig tartó éneklé­seinkben éppúgy helyet kaptak nagyapám első világháborús múltjából származó énekei, mint például az Illés- vagy Ómega- számok, melyekre aztán roptuk a táncot a parasztház udvarán hajnalig. Máig emlékszem nagyanyám kedves szavára: „Na itt vannak, a gyarmati gyerekek is: a Karink gyerekei.” Karinak, fiuk­nak aztán mindig feltették a kérdést: „Hogy tudtad elhagyni Bőt és oly messzire, a palócok közé keveredni?” Aztán jöttek a helyben maradt, szombathelyi gyerekek, édesapám nővérének lányai, s ott volt a bői kislány, apám húgának lánya is, aki - immár tanárnő­ként - viszi tovább a szülőfaluhoz való mély kötődést, folytatva _ édesanyja munkáját a helyi iskola német tanáraként. Évtizedekig folyt a múltidézés, a sírás és nevetés e búcsúkon. Az emlékidézgetés után a falusi ringlispíl, céllövölde következett. De a legszebb mégis a nagyanyánkhoz való visszatérés volt, s a sírva-nevetve felidézett családi történetek. Nagyapám visszatéré­séről a hadifogságból már mindenki lemondott, az első világhábo­rú elesettjének hitték. A Répce-hídon való váratlan feltűnése má­ig könnyfakasztó családi legenda. Valami mélységes mély össze­tartozás sugárzott át e búcsúkon: egyazon történetek, egyazon tréfák, egyazon családi elbeszélések kerültek elő évről évre. A bú­csú megadta az összetartozás mindenekfelett való érzését. Már vagy öt éve nem rendezünk Imre-napi búcsút a vasi faluban. Elfogytak az asztal mellett ülők: a nagyszülők után elsőként édes­anyám ment el, aztán apám nővéreinek férjei, majd fiatal unoka- testvérem vesztette el társát. Megfogyatkoztunk: már nincs, aki ki­üljön a házunk előtti Nepomuki Szent János-szobor alá. Foszlányos telefonbeszélgetéseken jelezzük egymásnak: most lenne az Imre-napi búcsú, de idén már nem lesz belőle semmi. Annyi a halottunk, hogy elment a kedv a vigadozástól, az éneklés­től. Hogy mi mindent vesztettünk, azt csak mi tudjuk: sorra elmarad­nak múltbeli drága történeteink, s ezzel együtt az együvé tartozás _ öröme. Megmaradnak viszont a szürke hétköznapok. Úgy tűnik, a halál, az elmúlás diadalt arat minden felett, ami va­laha súlyt adott fiatal, örömmel teli napjainknak... Idősek napja Egyházasgergén (Folytatás az 1. oldalról) ha új jelentkező nem is érkezik el­helyezés iránti kérelemmel. Mind­ezek dacára azt állapítottuk meg, hogy a körülmények a szűkös anyagi lehetőségekhez mérten jók, tisztaság és rend volt mindkét szál­láson, bár a férfiszálló mosdóját és illemhelyét nagyon elavultnak ta­láltuk. A dolgozói létszám éppen elegendő, betegségük esetén azon­ban nehezen oldható meg a teljes szolgálat. Mindenen látszik a forráshiány és a rehabilitá­ció kudarcának is alapvető­en a megye egészére jel­lemző, kiemelkedően ma­gas szintű munkanélküli­ség az oka. Szlovacsek Gyuláné az egészségügyi szociális j központ igazgatója ősz- { szegezve az általános vizsgálatot kérdésünkre elmondta: az állampol­gári jogok országgyűlési biztosa megállapítása szerint a forráshiány érezhető a város intézményein, de ennek ellenére a szakmai munka kimagasló. Sajnos a hajléktalan szálló lakóinak nem tudnak olyan bedolgozói jogviszonyt, rendsze­res munkavégzési lehetőséget sze­rezni, amivel a hajléktalanok rend­szeres jövedelemhez jutnának a szállón. A hajléktalanszállóról való ki­kerülésüket előtakarékossággal elősegíthetné ha helyben lennének' foglalkoztatva - jegyezte meg az intézményvezető, aki hangsúlyoz­ta: sajnos probléma a városban az is, hogy nincs megoldva a „több­lépcsős” hajléktalanellátó rend­szer. Az átmeneti szállók mellett nappali melegedőre és éjjeli mene­dékhelyre is szükség lenne. Van­nak a városban olyan hajléktala­nok, akik az átmeneti szálló házi­rendjét nem fogadják el, illetve nem akarják betartani, nem akar­nak közösségben élni. Számukra az éjjeli menedékhely, vagy a nap­pali melegedő is elegendő lenne. Kérdésünkre, hogy más váro­sokban mindez hogyan működik elmondta: ki kell érdemeim, hogy valaki hajléktalanszállón kapjon elhelyezést. Bevezetőként az éjjeli menedékhelyen kell bizonyítania, hogy együttműködésre kész, akar a helyzetén javítani, s mindemel­lett felvállalja a házirendben szabá­lyozottakat, és ha sikerül mun­kát találnia, akkor az átmeneti szállóra kerülhet.- Hogy a téli fagyhaláltól meg­mentsük őket, sok esetben el kell tekintenünk mindenféle korlátozó intézkedéstől - szögezte le Szlovacsekné. A hiány okaival kapcsolatban a központ vezetője megfogalmaz­ta: normatívával az állam finan­szírozza ezt a típusú ellátást, je­lenleg azonban nincs erre alkal­mas épület a városban, ha mégis lenne felszabadult önkormányza­ti épület, az a lakosság tiltakozá­sát váltja ki.- Ugyanis a városlakók nem szí­vesen fogadják be közvetlen kör­nyezetükbe a hajléktalanokat - ál­lítja az igazgató, s hozzáteszi: a vá­rosi önkormányzat távlati céljai között szerepel az éjjeli menedék­hely és a nappali melegedő létesí­tése. A törvény 2010-es határidőt jelölt meg a megvalósításra. Arra a kérdésre, hogy „csak” a szóban forgó 4-5 ember miatt kellene-e ki­alakítani ezeket az ellátóe­gységeket, Szlovacsekné úgy vála­szolt: a tendencia azt mutatja, hogy a hajléktalanok száma folya­matosan növekszik.- A hajléktalanság, mint problé­ma sajnos korábban jelentkezett, mint ahogyan erre az ország és a város fel volt készülve. így volt ez az átmeneti szállók létesí­tésével is, hiszen 1991 és 1995-ben jöttek létre. Az igazgató kitért to­vábbá az állampolgári jo­gok biztosa által jelzett azon visszásságra is, mely szerint törvény sza­bályozza, hogy egy évig lehet átmeneti szállón tartózkodni - amely indo­kolt esetben újabb egy évvel meghosszabbítható - Salgótarjánban azon­ban van rá példa, hogy 5-6 évig is a szállón lak­nak a hajléktalanok.- Mivel olyan kikerülési lehető­ségük nem volt, ahová felelősség­gel ki mertük volna engedni ezeket a hajléktalanokat, ezért inkább vál­laltuk és vállaljuk, hogy törvény ezen pontjának be nem tartásával meghosszabbítjuk bent tartózko­dását. Ugyanakkor a szociális munka minden eszközével igyek­szünk megtalálni a megfelelő kike­rülési lehetőségeket. A téli nehézségeken segítene - állítja az igazgató - ha az ÁNTSZ rendelkezne fertőtlenítőállomás­sal, amely sok városban működik. A fertőtlenítés során megelőzhető­ek lennének a tetű, a gomba, a rüh és egyéb fertőző betegségek elter­jedése. Dr. Pálosi Gyula, a salgótarjáni ÁNTSZ tiszti főorvosa elmondta: a városban nincs ilyen állomás, azonban felmerült annak a gondo­lata, hogy az Acélgyári úti férfi­szállóban lehetne kialakítani és működtetni fürdő-, fertőtlenítőhe­lyiséget. Balassagyarmaton ugyanakkor egy 20 személyes hajléktalanszálló működik külön férfi- és női szobá­val, ahol a fertőtlenítőfürdő is „üzemel”, továbbá van a városnak egy 80 fős nappali melegedője, va­lamint november 15-től a vasúti társasággal együttműködve éjjeli menedékhelyet is kialakítanak majd - tudtuk meg Bőhm Sándor­tól, aki a hajléktalanellátásban meghatározó tevékenységet végez a balassagyarmati Vöröskereszt te­rületi vezetőjeként, valamit a Ma­gyarországi Hajléktalanellátó Szakemberek Szövetségének el­nökhelyettese is egyben.- Jelenleg egyeztetések zajla­nak a vasúti társaság vezetésével, mely szerint három-négy kocsit mellékvágányra állítva ideiglenes éjjeli menedékhelyként üzemeltet­nénk a rászorulók számára. A fű­tött kocsik így fedezéket nyújtaná­nak a téli hideg elől a Madách-híd alatt és a Volán és MÁV-pályaud- varokon meghúzódó emberek szá­mára. A kocsik este 10-től reggel hétig egy felügyelő jelenlétében működnének. Az utcai szociális munkát két fő látja el a városban, valamint ugyanúgy mint a megye- székhelyen, itt is működik nép­konyha. A balassagyarmati kórház pszichiátriai és addiktológia osztá­lyai, valamint a börtön, évente 70-80 hajléktalant „bocsátanak ki”, valamint az állami gondozás­ból hazakerült fiatalok is tovább növelik ezt a számot - tájékoztatott Bőhm Sándor, aki elmondta: eddi­gi terveiket pályázati pénzekből si­került megoldaniuk.- Nálunk eddig még nem járt az állampolgári jogok biztosa, de biz­tosan mi is sorra kerülünk majd - fogalmazta meg a Vöröskereszt te­rületi vezetője, aki eredményes működésüket jórészt háttérintéz­ményeiknek tulajdonítja. SZ.E. A község önkormányzata szervezésében november 6-án, szombaton, idősek napi rendez­vényt tartottak a helyi bisztró­ban. A Napraforgó óvoda kicsi­nyei és az általános iskola diák­jai műsorral kedveskedtek a falu idős lakosságának, majd pedig vacsorára vadpörköltet tálaltak minden résztvevőnek. ______■ F ogyasztói elégedettségfelmérés Nyerjen duplán a Tarjánhővel! A Tarjánhő Kft. fő feladatának tekinti, a folyamatos és bizton­ságos, igények szerint szabályozható hőenergia-szolgáltatás biztosítását Salgótarján területén. Tudatosan és elszántan vállal felelősséget a természeti környezet állapotáért, törek­szik a tiszta és egészséges munka- és lakókörnyezet megóvá­sára, kialakítására. Az egyéni és társadalmi jólét fontos ele­mének tekinti a tiszta és egészséges emberi környezetet. Ön hogy értékeli a szolgáltató tevékenységét? Ha kitölti az erre vonatkozó kérdőívet, értékes ajándékokat nyerhet. ARJÁNHŐ IfT. á A Tarjánhő Kft. nagy hangsúlyt fektet a szolgáltatói-fogyasztói kapcsolatrendszer folyamatos fej­lesztésére és javítására, valamint arra, hogy eleget tudjon tenni a te­vékenységével kapcsolatos vala­mennyi műszaki, biztonságtech­nikai, munka- és környezetvédel­mi előírásnak és elvárásnak. Ezek eredményeként cél a fogyasztóink elégedettségének növelése, ver­senyképességünk megerősítése, fogyasztóink körének bővítése - mondta el érdeklődésünkre Kiss József, a társaság ügyvezető igaz­gatója, abból az alkalomból, hogy hamarosan kérdőíveket juttatnak el fogyasztóikhoz. Az ún. elégedettség mérését a szolgáltató nem bízta a véletlenre. A fenti feladatok megvalósítása, céljaik elérése érdekében a társa­ság az elmúlt években jelentős műszaki, szervezeti fejlesztéseket hajtott végre. Az 1996-ban indított műszaki, technikai és környezet­védelmi beruházásaira fordított források összege mára már meg­haladja az egymilliárd forintot.- Két éve, a Március 15. úton megnyitottuk korszerű, a fogyasz­tói követelményeknek minden­ben megfelelő belvárosi, ügyfél­szolgálati irodánkat. Az elmúlt év­ben társaságunk kiépítette az in­tegrált minőség- és környezetirá­nyítási rendszerét. Kötelezettséget vállalniuk az integrált minőség- és környezeti politikában meghirde­tett célok megvalósítására és a szükséges erőforrások megterem­tésére - tette hozzá a cégvezető. A Tarjánhő Kft. mindig is fon­tosnak tartotta, hogy üzleti partne­reit, fogyasztóit megfelelően tájé­koztassa szolgáltatásáról, az azzal kapcsolatos legfrissebb informáci­ókról. Rendszeresen beszámol a cég működéséről, terveiről, ered­ményeiről. Igyekszik hasznos ta­nácsokat adni energia megtakarí­tásáról, tervezett és megvalósult műszaki megoldásokról. Jelentős állomás volt a cég üzleti kommu­nikációjában a 2004. év elején in­dított internetes honlap, ahol az érdeklődők egy csokorban juthat­nak hozzá valamennyi, a társaság működését, a szolgáltatást érintő információhoz.- Ezen az úton tovább haladva, 2004. november 15-től 30-ig teljes körű lakossági fogyasztói elége­dettségfelmérést végzünk - tudat­ta olvasóinkkal. - Mivel a Tarjánhő Kft. számára fontos a pi­aci kihívásoknak és a meg­növekedett elvárásoknak való megfelelés, ezért a fogyasztók se­gítségét kívánjuk igénybe venni a szolgáltatás és a társaság munká­jának minőségét érintő jövőbeni feladataink és stratégiánk kialakí­tásához. A fogyasztók 2004. november 15-ig kapják kézhez a kérdőíve­ket, melyeket a mellékelt válasz- borítékban postán juttathatnak vissza, vagy személyesen is lead­hatják az ügyfélszolgálati irodá­ban. A kérdőívre adott válaszok anonimok. A felméréshez nyereményjá­ték is kapcsolódik, a válaszadók között 25 díjat sorsolnak ki: 1. díj: 50 000 forint összegű távhődíj-jóváírás + ajándékcsomag; 2. díj: 30 000 forint összegű távhődíj-jóváírás + ajándékcsomag; 3. díj: 20.000 forint összegű távhődíj-jóváírás + ajándékcsomag; 4-13. díj: 1 darab termosztatikus szelep és felszerelésére jogosító utalvány (ma­ximum 10 000 forint értékben) + aján­dékcsomag; 14-25. díj: ajándékcsomag. A sorsolás 2004. december 6- án, 10 órakor lesz dr. Végh Kata­lin, a cég jogi képviselőjének je­lenlétében, a Tarjánhő Kft. hiva­talos helyiségében. A nyertes sorszámok az ügyfélszolgálati irodában ki lesznek függesztve, a nyeremények ugyanitt 2004. december 7-től vehetők át. A nyeremény átvétele kizárólag a sorszámmal ellátott igazolószel­vény ellenében, személyesen történhet! PR-TNL Palotással nyitott Palotás Felidézték a régi tollfosztók hangulatát is FOTÓ: GÓCS ÉVA A bejáratnál a nyugdíjasklub tagjainak szemet gyönyörködtető kézimunkái, a klubban amatőr fes­tők portréi, meghitt csendéletei, nyugalmat árasztó tájképei fogadták mindazokat, akik kíváncsiak vol­tak egy közösség, Palotás kincseire. A Községi kin­csek sorozatban - amelyet három éve indított útjá­ra a Nyugdíjasok Nógrád Megyei Képviselete és a József Attila Művelődési Központ - tizenegyedik­ként Palotás mutatkozott be Salgótarjánban, a mű­velődési központban a hét végén. A két amatőr festő, Illés Győző és Szűcs László ki­állítását a településről elszármazott festő- és szob­rászművész, Szpisják Pál nyitotta meg. Visszaem­lékezett azokra az időkre, amikor a fiatal induló festők olyan művészektől tanulhattak, mint egyko­ri rajztanáruk Zombori Béla, aki ma az Iparművé­szeti Egyetem Tanárképző Karának vezetője, vagy mint Salgótarjánban Czinke Ferenc és lványi Ödön. Jóllehet a két festő képein azonos világ jelenik meg: a dimbes-dombos cserháti táj, Palotás kör­nyéke, a tó, mégis más és más arcukat mutatják. Az egyikből a nyugalom, a harmónia árad, a má­sik az ember belső világát próbálja megmutatni a rájuk jellemző művészi eszközökkel. S még vala­mi fontosat sugall a kiállítás, amelyre a megnyitó előadás ugyancsak felhívta a figyelmet. Illés Győ­ző és Szűcs László nem csak a festészet alapvető ismereteit tanulta meg a mesterektől. Olyan em­beri értékekkel is gyarapodtak, mint a helytállás, a bátorság ahhoz, hogy kiteljesedjen tehetségük, hogy sohasem adják fel küzdelmüket ezért. Ma már mindketten rendszeres résztvevői különböző kiállításoknak. A gálaműsort a színházteremben palotással nyi­tották meg a palotásiak. Majd Kovácsáé Czene Csil­la, Salgótarján alpolgármestere köszöntötte a részt­vevőket. Többek között elmondotfa, a megye vala­mennyi településén olyan történelmi tradíciók él­nek, kulturális értékek találhatók, amelyek érde­mesek a megtartásra, az átörökítésre. Ezért fon­tos, hogy az ott élő emberek megismerjék egymás értékeit, hasznosítsák azokat a települések gazda­sági, infrastrukturális, kulturális gyarapodása ér­dekében. Hangsúlyozta, ebben a munkában je­lentős küldetést tölt be a Községi kincsek soroza­ta, a kultúra, a művészet az emberek közötti ba­rátság erejével. A bemutatkozó község kollektívája nevében Szabó Mihály polgármester mondott köszöntőt. Ki­emelte a civil szervezetek szerepét Palotás életé­ben, fejlődésében és azt, hogy a civil szervezetek­ben jól együtt dolgoznak a különböző generációk, az idősek és a fiatalok. Közös erővel hozták létre azokat a kincseket is amelyeket elhoztak, hogy megmutassák a salgótarjáni közönségnek. A sikeres gálaműsor hozzáértő emberek munká­ját, kreativitását dicsérte. A szép számú közönség palotási „képeslapokat” nézhetett Kékesi Csilla „la­pozgatásával”. Bemutatta az 1700-as évek derekán épült barokk templomot, a községházát, ahol a te­lepülés gyarapodását szolgáló tervek születnek, az általános iskolát, az idősek klubját. A tavat, amely a Bujáki-patak felfogott vizét „őrzi”, s amelynek partján már több mint háromszáz hétvégi házban pihenhetnek az idelátogatók. Az Őszirózsa nyugdí­jasklub tagjai régi hagyományt, a tollfosztást eleve­nítették fel. Színpadra lépett a Kenderike és a Tinik Baráti Társasága nagy sikerrel. Elmondták Juhász Sándor versét aki Palotáson született, aki ma már másütt él, de emlékei a szülőhelyről ma is eleve­nek. Emlékezetes perceket szerzett a közönségnek a szép hangú Krácser Zsanett. A bemutatkozás alkalmából a települése újságja a Palotási Hírek különkiadást jelentett meg bemu­tatva a község életét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents