Nógrád Megyei Hírlap, 2004. július (15. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-10 / 160. szám

6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap GAZDASÁG 2004. JÚLIUS 10., SZOMBAT Érdemes tervezni a kiadásokat is Helyzetünk az EU-ban Többezres veszteséget okozhat a kútfőidre utazóknak az átgondolatlan pénzkezelés Jelentősen felsrófolhatja a nyári külföldi utazás költségeit, ha előzetesen nem gon­doljuk át a várható igényeket, hiszen a készpénzhez jutás és a pénzváltás költségei között helyenként drasztikus eltérések mu­tatkozhatnak. Univerzális megoldás persze nincs, hiszen az elterjedt eszközök - pénz­váltás, bankkártya, utazási csekk - egyike sem jelent minden helyzetre megoldást Budapest A külföldi nyaralás előtt örökzöld kérdés­ként fogalmazódik meg, hogy milyen mó­don finanszírozzuk az idegen fizetőeszköz­ben várhatóan fellépő kiadásainkat. A legkézenfekvőbb megoldásnak még mindig az utazás előtti, Magyarországon le­bonyolított pénzváltás tűnik. A módszer nagy előnyét az jelenti, hogy az utazás során már nem kell a különböző pénzszerzési megoldások tesztelésével tölteni az időt, hi­szen a kívánt fizetőeszköz bárhol elfogadha­tó formában - készpénzben - rendelkezé­sünkre áll. Nagy hátránya ugyanakkor e módszernek, hogy viszonylag pontosan fel kell mérni a várható kiadásokat: ellenkező esetben ugyanis - ha az utazónak nincs de­vizaszámlája - a nyaralás végeztével komoly árfolyamveszteség árán tudja csak visszavál­tani maradék idegen pénzeszközeit. További kockázatot jelent, hogy a pénzét magánál tartó utazó annak esetleges elveszítésekor fe­lettébb kellemetlen helyzetbe kerülhet. Az itthoni pénzváltásról elmondható, hogy a pénzváltó helyeken általában olcsób­ban juthatunk valutához, mint a bankfió­kokban: kivételt jelentenek viszont a frek­ventált, turisták által gyakran látogatott he­lyek, ahol a pénzváltók is merészebben ala­kítják a díjszabást- Ha viszont külföldön óhajt az utazó pénzt váltani, több okból is érdemes felkeresnie a bankfiókokat: egy­részt azoknál biztosra vehető, hogy törvé­nyes eszközökkel dolgoznak, másrészt a díj­szabásuk is kedvezőbb. A forinttal egyéb­ként külföldön vigyázni kell, hiszen nem mindenhol váltják, „tartalék” valutának érde­mesebb tehát eurót vagy dollárt választani. A bankkártya külföldön is egyre prakti­kusabb eszközt jelent, hiszen a fizetés és a készpénzfelvét is többnyire megoldható a segítségével. A kártyás fizetésért általában nem számolnak fel díjat a bankok, ám a készpénzfelvét díja az itthoninak többszö­röse: egy tranzakció ritkán oldható meg ezer forint alatt. A drága külföldi ATM-es készpénzfelvét alól részben mentesülnek az Erste Bank ügyfelei: az Erste csoport Szlová­kiában, Ausztriában, Cseh- és Horvátor­szágban működő bankjegykiadó automatái­ból ugyanis 450 forintért vehetnek fel kész­pénzt, ami az itthoni, Erste és postabankos automatáknál elkéjt tranzakciós díjjal egyenlő. (Meg kell viszont jegyezni, hogy a saját automatáknál a díjszabás összegfüggő, a 450 forint a maximálisan felszámítható dí­jat jelenti.) A kártyás fizetésre önmagában ugyanak­kor nem érdemes hagyatkozni, hiszen kül­földön gyakrabban előfordulhat, hogy a ter­minál valamilyen okból nem ismeri fel az itthon kibocsátott plasztiklapot, és a jól fel- töltött bankszámlájú polgár is kényelmet­len helyzetbe kerülhet. Ennél a megoldás­nál figyelni kell arra is, hogy a kártyabir­tokosnál mindig legyen útlevél, különben könnyen előfordulhat, hogy boltban vagy vendéglátóhelyen nem hajlandók elfogadni a kártyáját. A legtöbb bank a hazaihoz hasonlóan a külföldi kártyás vásárlásnál sem számít fel külön díjat, ami viszont nem feltétlenül je­lenti azt, hogy ingyenes a tranzakció: ha a kártya elszámolása más devizanemben tör­ténik, mint amelyben a fizetés történt, kon­verziós költséggel kell szembenéznie az uta­zónak. Ha például dollárelszámolású kártyá­val euróbán fizetünk egy étteremben, szá­molnunk kell azzal, hogy bankunk az átvál­tás költségét - ami az összeghez képest né­hány tized százalékpontot jelent - ránk ter­heli. A kártya elszámolásának devizanemét a kibocsátó bank és a kártyatársaság szerződé­se határozza meg: általánosságban elmond­ható viszont, hogy a hazai kibocsátású Visa » A készpénzfelvét dijai Bank Saját ATM Forrás: VG-gyűjtés Külföldi ATM Budapest Bank 75 Ft 1500 Ft CIB 100 Ft 1500 Ft Citibank' 150 Ft 1,5%, min. 1000 Ft Erste 25 Ft+0,25%, max. 450 Ft 1000 Ft+1,5%3 HVB' 40 Ft 1%+3 USA-dollár IEB5 50 Ft 3%, min. 750 Ft K&H 0,2%+30 Ft 1%+4 USA-dollár8 MKB7 60 Ft 4 USA-dollár OTP 25 Ft+0,3% 3 euró+1% Raiffeisen 50 Ft 1%+4 USA-dollár' 1 Visa Electron; 2 CitiControl díjcsomag; 3 Az Erste bankcsoport tagjainak ATM-jeire más díjszabás vonatkozik; 4 HVB Violet Cirrus-Maestro kártya; 5 Visa Electron nemzetközi kártya; 6 MasterCard kártyánál 1%+4 euró; 7 Visa Classic és MasterCard Standard kártyák többsége dollár-, a MasterCard kár­tyáké pedig euróelszámolású. Pénzük vagy bankkártyájuk hirtelen el­hagyásáért fokozottan aggódó turisták ideá­lis eszköze lehet az utazási csekk, amelyet a kibocsátók - többnyire bankok - néhány ti­zed százalékpontos jutalékért kiállítanak. A csekk vitathatatlan előnye, hogy elvesztése esetén szinte azonnal, egy-két telefon árán pótolható, így a pórul járt utazónak nem kell esetleg napokat is helyzetének rendezé­sével töltenie. Ráadásul a csekk korlátlan ideig használható, de igény szerint vissza le­het váltani a kibocsátónál is: ez utóbbi meg­oldás persze szintén némi árfolyamvesztesé­get okoz birtokosának. BARÁT MIHÁLY Devizaárfolyamok Cseh korona 7,98 Euró 250,70 Japán jen (100) 186,05 Lengyel zloty 55,32 Svájci frank 165,08 Szlovák korona 6,31 Angol font 375,44 Stabil olajár A nyersolaj ára pénteken a 40 dolláros szinten maradt, mind­össze 5 centtel mérséklődött az előző napi 1,5 dolláros emelke­dés után. Az amerikai nyersolaj- és benzinkészletek viszonylag kis mértékben emelkedtek, vi­szont élénk a kereslet is. Magas - 96,7 százalékos - az olajfino­mítók kapacitáskihasználtsági szintje, és a piac attól tart, hogy bármilyen ellátási fennakadás komoly piaci zavart okozhat. A nyugati féltekén irányadó ameri­kai West Texas Intermediate könnyűolajfajta a legközelebbi, augusztusi határidőre péntek reggel hordónként (159 liter) 40,28 dollár volt a New York-i árutőzsde (NYMEX) Szingapúr­ban folytatódó, elektronikus ACCESS jegyzésében, 5 centtel drágább a csütörtöki New York-i zárónál. Csütörtökön a WTI 1,25 dol­lárral 40,33 dollárra drágult, több mint egy hónapja először zárt 40 dollár fölött. Az amerikai energiaügyi minisztérium sta­tisztikai hivatalának (EIA) ada­tai szerint a július 2-ával záró­dott héten az amerikai olajtarta­lék 100 ezer hordóval 305,0 mil­lióra bővült. ■ Standolnak a vendéglősök A jövedéki italok napi nyilvántartása a hamisítás kiszűrését célozza Augusztustól a vendéglátásban napi nyilván­tartást kell vezetni a jövedéki alkoholos italokról. A vendéglősök szerint ez nem oldja meg a borhamisítást, rájuk viszont felesleges terhet ró. Budapest A vendéglátós szakma szerint a kormány feles­leges terhet ró rájuk a standolás augusztus 1-jével történő bevezetésével. A jöve­déki alkoholos italok napi nyilvántar­tása éves szinten mintegy 10 milliárd forint kiadást, napi szinten 1-3 órás többletfeladatot jelent az ágazatnak - válaszolta lapunk kérdésére Háber Tamás, a Magyar Vendéglátók Ipar­testületének (MVI) elnöke. A szerve­zet az elmúlt hónapokban tett lépése­ket a jövedéki törvény adott passzu­sának módosítására, ám ez egyes ér­dekcsoportok ellenállásán megbukott. Eközben a végrehajtással kapcsolat­ban a szakma mind a mai napig nem értesült a szükséges részletekről - kö­zölte a több lapunk által megkérde­zett vendéglő vezetője. A vendéglátós szakma vitatja a lé­pést. Ellenérveik szerint a standolás csupán mennyiségileg kíséri figye­lemmel az alkoholtartalmú jövedéki termékek napi értékesítését, illetve fogyását, ám ezek minőségét és eredetét már nem ellenőrzi. Pe­dig - mind több vendéglős elmondta - ez lenne a lényeg, hiszen enélkül a hamis bor mégiscsak bekerülhet a kereskedelem-vendég­látás vérkeringésébe. A lépés azért is érthetet­len - hangsúlyozta Háber Tamás -, hiszen a jö­vedéki termékeknek csupán alig 10 százaléka található meg a vendéglátásban, a többi a napi kereskedelmi forgalomban cserél gazdát. Haász Tamás, az újpesti Öreg Halász étte­II A standolás terhei- éves szinten 10 milliárd forintos többletkiadás- napi 1 -3 óra pluszmunka- havonta egy pluszdolgozó foglalkoztatása (a nagyobb forgalmú üzletekben) rém tulajdonosa kérdésünkre elmondta, ko­moly feladatot ró számukra a standolás, hiszen az üzletben jövedéki termékből 130-140-féle van, amit naponta kellene ellenőrizni. Tapasztalataik szerint a VPOP ellen­őre ráadásul nem is a hamis bort el­lenőrzi, csupán a mennyiséget nézi. Ez nem hozza meg a várt eredményt - véli Haász Tamás, hozzátéve: sze­rinte a vendéglátás azért kerülhetett ilyen helyzetbe, mert az államigazga­tásban nincs tényleges gazdája. A VPOP a hatálybalépés után azonnal megkezdi az ellenőrzéseket, ám szándékaik szerint ez inkább se­gítő jellegű lesz. Viszont türelmi időt nem ad a hatóság - mondta Sipos Je­nő, a VPOP szóvivője -, így indokolt esetben azonnal büntetnek. Az ellen­őrök mérlegelhetnek a bírság kisza­básánál - amelynek felső határa 500 ezer forint -, hiszen nem mindegy, hogy valaki rendszeresen elmulasztja a nyilvántartás vezetését, vagy ez csak egy-két esetben fordul elő. A standolás 2000-ben már négy hónapig kö­telező volt, ám akkor a vendéglátósok nyomá­sára a nyilvántartást 2001 januárjától meg­szüntették. Az intézkedés újbóli bevezetésével a szakma úgy véli, a minőségi vendéglátóhe­lyek szűkíteni fogják választékukat. A Hegy­községek Nemzeti Tanácsa szerint könnyítő megoldás lehetne, ha csak a kannás és a PET- palackos borok kerülnének a standolási körbe. LÁZÁR ILDIKÓ Budapest A magyar mezőgazdaság faj­lagos támogatottsága Szlové­niát követően második a sor­ban a tíz újonnan csatlakozott EU-tagállam között - mond­ta Németh Imre földművelés- ügyi és vidékfejlesztési mi­niszter egy szakmai tanács­kozáson. A magyar agrárgazdaság uniós csatlakozásának feltételeit a hat­éves felkészülési időszak utolsó két évében kellett lé­nyegében megteremte­ni, mivel ekkor végez­ték el a csatlakozást elő­készítő feladatok 80 százalékát - mutatott rá a miniszter. Németh Imre el­mondta: a magyar ag­rárgazdaság normatív terület alapú támogatása ebben az évben mintegy 70 euró hektá­ronként, míg a lengyel vagy a szlovák agrárium ugyanilyen mu­tatója csak 40 euró körül mozog. A magyar gazdálkodók a ré­gebbi EU-tagok támogatottsági szintjét várhatóan 2010-ben érik el oly módon, hogy az első há­rom évben az uniós támogatott­ság mértéke 5-5 százalékkal, míg az azt követő időszakban 10-10 százalékkal emelkedik, a nemze­ti kiegészítés pedig szinten ma­rad, azaz 30 százalékos lesz az egész időszakban. A miniszter rámutatott, hogy Magyarország „agrárágazati uniós csatlakozását” a koppenhágai tár­gyalások határozták meg, ahol a lehető legkedvezőbb eredményt érte el a magyar tárgyalóküldött­ség. A magyar agrárágazatnak egy területen sem kell termelését visszafogni. Németh Imre ugyan­akkor utalt arra, hogy az Unió ag­rárpolitikáját az a berlini megál­lapodás határozza meg 2013-ig, azaz a következő EU-költség- vetési időszak végéig, amelyet Franciaország és Németország kötött. Ennek alapján az új költ­ségvetési időszak végéig, azaz 2013-ig a mezőgazdasági támoga­tások az EU-ban lényegében szinten maradnak, azaz csak a reálérték tartása a cél. így 45-50 milliárd eurós támogatásra lehet számítani évente. Németh Imre ugyan­akkor utalt arra, hogy 2007-től, azaz az uniós új költségvetési időszak kezdetétől a magyar le­hetőségek a pénzügyi területen növekednek. Szakértői számítá­sok szerint ugyanis ebben a pénzügyi ciklusban három-öt­szörös támogatással lehet szá­molni az agrárium területén, mint jelenleg. A miniszter jelezte: a SAPARD- forrásokat teljes egészében ki tudja használni Magyarország. Azokat a pályázatokat, amelyek e program keretében már nem fi­nanszírozhatók, az Agrár- és Vi­dékfejlesztési Operatív Program­ból (AVOP) kívánják finanszíroz­ni. Erre a célra a mostani költség- vetési időszak, azaz 2006 végéig mintegy 105 müliárd forint áll rendelkezésre. A vidék fejlesztése Budapest Még a nyáron elfogadható állapotba kerül a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT). E program finanszírozására 2006 végéig 143 milliárd fo­rint áll rendelkezésre. Benedek Fülöp, az agrártárca köz- igazgatási államtitkára szerint a nemzeti agrárpolitika célja a ma­gyar agrárgazdaság versenyké­pességének biztosítása, a munka­helyteremtés, valamint a környe­zetvédelmi szempontok érvénye­sítése ezen a területen. Mindezt úgy kívánják elérni, hogy az alap­vető kérdésekben szakmai kon­szenzus alakuljon ki. Benedek Fülöp utalt arra is, hogy az agrár­ágazat pénzügyi konszolidációját az elmúlt két évben végrehajtot­ták. Tavalyelőtt rendezték az éven belüli hitelek visszafizetését, 60 milliárd forintos támogatással. A múlt évben a beruházási hitelek támogatására 12,5 milliárd forin­tot adott a kormányzat, míg az aszálykárok enyhítésére további 10 milliárd forintot és egy 50 mil­liárd forintos hitelkeretet biztosí­tott. Ebben az évben az Európa Terv agrárhitelprogram keretében 236 milliárd forinthoz juthattak a mezőgazdaságban tevékenyke­dők. Egyéb fejlesztésekre pedig további 110 milliárd forint állt rendelkezésre. Benedek Fülöp fontosnak tartja, hogy a magyar agrárgazdaság versenyképessége érdekében ne csak az Európai Unió piacain jelenjenek meg a magyar agrártermékek és élelmi­szerek, de az Unión kívüli orszá- gokéban is. _________________■ N yomott gabonaárak Budapest Az utóbbi száz év második legjobb gabonatermése vár­ható a világon, ez azonban esetenként túlkínálatot, min­denekelőtt pedig nyomott ára­kat eredményezhet. Magyar- országon vélhetően elkerül­hető lesz a gabonaválság. A világ gabonaexprotöreinek várhatóan nem kedvez majd a nemzetközi árszint idei alakulá­sa - írja a Financial Express az ENSZ Élelmezési és Mezőgazda- sági Szervezete, a FAO előrejel­zésére hivatkozva. Az amerikai tonnánkénti exportárak havi át­lagos alakulása március és má­jus folyamán is a nyomott ár­színvonalat vetíti előre. A kuko­ricáé ugyan 1 dollárral (130-ra) szilárdult, ám a búzáé 4 dollárral 167 dollárra csökkent. Ráadásul a gabonafélék globális kínála­ta érezhetően (ezen belül a bú­záé 6 százalékot meghaladóan) - 1,956 milliárd tonnára - nő. A kibővült Európai Unió har­madik országokkal folytatott gabonakereskedelme is valószí­nűleg kisebb lesz, ám ez dön­A VILÁ6 GABONAPIACA • (millió tonna) Termelés 1956- ebből búza 595 Fogyasztás 1988- ebből búza 609 Világkereskedelem 230- ebbő búza 98 ’ 2004/2005. évi előrejelzés■ Forrás: FAO tőén az új tagországok belépé­sével magyarázható. Ez utób­biak és a régi EU-tagok között ugyanis korábban évente mint­egy egymillió tonna gabona, döntően búza, kukorica és árpa cserélt gazdát. Egyáltalán nem tartja megle­pőnek a FAO előrejelzését a nyomott világpiaci gabonaárak­ról Makay György, a Gabona- szövetség főtitkára. Mint mond­ta: az utóbbi száz év második legjobb gabonatermése indokol­ja a világszervezet prognózisát. A magyar gabonapiaci helyzet­ről szólva elmondta: ez az első olyan év, hogy érvényesülni fognak a hazai piacon is az Unió gabonarendtartásra vonatkozó szabályai. fonás: Cső Semmi £ftt & Ymiiy Nemeth Imre Sípos Jenő wm Haász Tamas

Next

/
Thumbnails
Contents