Nógrád Megyei Hírlap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-24 / 146. szám

£ S í- -> ,7 ?. v, 2. oldal - Noórád Megyei Híriap EGYEI KORKÉP 2004. JÚNIUS 24., CSÜTÖRTÖK ÁSZ-jelentés: összefoglaló a Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről Az önkormányzatok gazdálkodásának átfogó ellenőrzése során a többéves gyakorlattól eltérően a 2003. évtől nem csupán az érintett önkormányzatnak átadott számvevői je­lentés, hanem a szélesebb körben: a megyei, megyei jogú vá­rosi, a fővárosi és fővárosi kerületi önkormányzatoknál vég­zett vizsgálatokról az ÁSZ elnöke által aláírt és nyilvános­ságra hozott, így az interneten, az ÁSZ honlapján is elérhe­tő számvevőszéki jelentés készül. Az ÁSZ ezen vizsgálatok ellenőrzési megállapításainak széles körű hasznosíthatósá­gának biztosításán túlmenően az önkormányzatoknál lévő közpénzekkel történő gazdálkodás megismerését, annak át­láthatóságát kívánja elősegíteni. A kiemelt körbe tartozó ön­kormányzatok ellenőrzését négyéves ütemterv alapján vé­gezzük. A vizsgálatot a helyi és helyi kisebbségi önkormányzat­ok gazdálkodásának átfogó el­lenőrzéséhez készített, országo­san egységes ellenőrzési prog­ram alapján végeztük. A jelen­tés megállapításai alapvetően a 2002. évre vonatkoznak, de a többéves áthúzódó folyamatok miatt kitekintünk az előtte lévő két évre és a helyszíni ellenőr­zés idejének évére is. Az önkormányzatnak a 2002. év végén, a polgármesteri hiva­talon kívül hat önállóan gazdál­kodó és 17 részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerve volt. A feladatellátás érdekében az önkormányzat négy köz­hasznú társaságot, két közala­pítványt alapított, illetve három kft. 100%-os tulajdonosa. A pol­gármesteri hivatal és az intéz­mények összesen 13 628 millió Ft bevételt értek el, és 13 232 millió Ft költségvetési kiadást teljesítettek a 2002. évben. A könyvviteli mérlegben kimuta­tott önkormányzati vagyon érté­ke 17 668 millió Ft volt a 2002. évvégén. Az önkormányzat nem hatá­rozta meg a feladatokat több év­re kijelölő gazdasági program­ját. A polgármester határidőre előterjesztette a 2002. évi költ­ségvetési koncepciót és a költ­ségvetési rendelettervezetet. A koncepció előterjesztéséhez nem csatolták a pénzügyi bizott­ság és a helyi kisebbségi önkor­mányzatok véleményét, a ren­delettervezethez pedig a pénz­ügyi bizottság írásos vélemé­nyét. A kisebbségi önkormány­zatokra vonatkozó előirányzato­kat nem azok határozatai alap­ján építették be az önkormány­zat költségvetésébe. Nem mu­tatták be két önállóan gazdálko­dó költségvetési szerv esetében a bevételeket költségvetési szer­venként külön-külön, a kiadáso­kat kiemelt előirányzatonként, illetve az éves létszámkeretet. A 2002. évi költségvetési ren­deletét az önkormányzat több­ször módosította. Az előirány­zat módosítások során az ön- kormányzatnál a 2002. évi költ­ségvetési rendelet utolsó módo­sítási határidő tekintetében, il­letve a kisebbségi önkormány­zatok költségvetési előirányza­tainak kisebbségi önkormány­zati határozata nélküli módosí­tások esetében nem tartották be a jogszabályi előírásokat A pol­gármesteri hivatalnál és az ön- kormányzat intézményeinél a 2002. évben nem volt kiemelt kiadási előirányzat túllépés. A jegyző nem rendelkezett az önkormányzati intézmények számviteli rendjének kialakítá­sáról. Elmaradt a 2003. évre ér­vényes számviteli politikában a megbízható és valós összkép ki­alakítását befolyásoló lényeges információk minősítési szem­pontjainak rögzítése. Nem kér­ték a közgyűlés egyetértését a leltározás elvégzését igazoló lel­tárt helyettesítő összesítő kimu­tatás alkalmazásához, nem ha­tározták meg ezen összesítő ki­mutatás tartalmát, formáját és kellékeit. Az eszközök és forrá­sok értékelésének szabályait nem alakították ki, a terven felü­li értékcsökkenés, az értékvesz­tés és az értékvesztés visszaírá- sa elszámolási rendjét nem sza­bályozták. A szabályozási hiá­nyosságok ellenére a pénzügyi, gazdálkodási és számviteli terü­leten a munkafolyamatba épített ellenőrzéseket ellátták. A gazda­sági események bizonylatolását, könyvelését alapvetően az elő­írásoknak megfelelően végez­ték. Az önkormányzat a követe­lések minősítését nem végezte el, a nem kizárólagos tulajdoná­ban lévő társaságok részesedé­sei esetében az értékvesztés el­számolásának szükségességét nem vizsgálta. Az önkormányzati vagyon, ezen belül a törzsvagyon és a törzsvagyonon kívüli egyéb va­gyon elkülönített számviteli nyilvántartása megvalósult. A számviteli nyilvántartásokban és a mérlegben az üzemeltetésre átadott eszközök nem tartal­maztak minden olyan eszközt, amelynek működését gazdasági társaságra bízták. Az üzemelte­tési szerződések nem tartalmaz­ták az üzemeltetésre átadott eszközökkel kapcsolatos nyil­vántartási, leltározási feladato­kat. A vagyongazdálkodási ren­deletben szabályozták a va­gyongazdálkodással kapcsola­tos feladatokat és döntési hatás­köröket. Nem határozták meg a vagyontárgyak ingyenes átruhá­zásának és a követelésekről le­mondásnak az eseteit. A vagyon értékesítésére vonatkozó dönté­seket szabályosan hozták meg. Az önkormányzati alapítású közhasznú társaságoknak, közalapítványoknak a költség- vetési rendeletben meghatáro­zott összegű támogatások ese­tében és a felhalmozási célú pénzeszköz átadásokra vonat­kozó megállapodásokban (egy kivétellel) számadási kötele­zettséget nem írtak elő. A tá­mogatások jog- és rendeltetés­szerű felhasználását nem el­lenőrizték. Az önkormányzat által ellá­tott feladatok és az azokhoz ren­delkezésre álló pénzforrások összhangját likvidhitelek, illetve felhalmozási célú hitel igénybe­vételével biztosították. Az önkormányzat a 2002. évi közbeszerzéseinél a döntési jog­kört nem személyhez kötötte, a közbeszerzési eljárás belső rendjét, az eljárásba bevont sze­mélyek felelősségi körét nem alakította ki. A településen működő két ki­sebbségi önkormányzattal nem a megállapodások alapján való­sult meg az együttműködés. Az önkormányzat a kisebbségi ön­kormányzatok zárszámadási ha­tározatai nélkül építette be a zár- számadási rendeletébe a kisebb­ségi önkormányzati adatokat. A zárszámadási rendelet nem tartalmazta a két önállóan gaz­dálkodó intézményre vonatko­zóan az összesen és az előírás szerint részletezett adatokat. A zárszámadáskor bemutatott va­gyonkimutatás nem a teljes va­gyoni körre terjedt ki. Az önkormányzat a feladatel­látás szervezeti struktúráját cél­szerűen alakította ki. Az önkor­mányzat az éves költségvetés­ének 1,5-2,5%-át fordította ön­ként vállalt kiadásainak teljesí­tésére a 2000-2003. években. Az önkormányzat a felügyele­ti és belső ellenőrzés szervezeti kereteit kialakította, az ellenőr­zési szabályzatot azonban nem aktualizálták. Az ellenőrzést a jegyző irányítása alá tartozó el­lenőrzési referensek látták el. A helyszíni ellenőrzés megái lapításainak hasznosítása mellett a törvényes állapot helyreállítása és a jogszabályi előírások betar­tása, valamint a munka színvo­nalának javítása érdekében szá­mos javaslatot fogalmaztunk meg a polgármester és a jegyző részére. Javaslataink a költségve­tési és zárszámadási rendeletek előkészítési folyamatának és tar­talmának szabályszerűségére, a költségvetési gazdálkodás kere­teinek jogszabályszerű kialakítá­sára, a költségvetés végrehajtásá­nak törvényességére és célszerű­ségére irányultak. Javasoltuk to­vábbá, hogy a polgármester tájé­koztassa a közgyűlést az ellenőr­zés megállapításairól, segítse elő a javaslatok megvalósítását, ké­szíttessen intézkedési tervet azok végrehajtása érdekében. Az elkészített jelentés az interneten a www.asz.hu címen olvasható. A választások után immáron egy héttel kijelenthető, hogy lesz nógrádi képviselő az Európa Parlamentben. Dr. Surján László, a szécsényi kerület országgyűlési képviselője a Fidesz-MPSZ lista harmadik helyéről került a huszonnégy ki­utazó képviselő közé. Az eredményről, terveiről a várható fej­leményekről beszélgettünk a honatyával. NMHhnfoiimáció- Eltelt több mint egy hä, ho­gyan értékeli a választási ered­ményeket?- Mindenféle szempontból ígéretes döntést hoztak a válasz­tók. Az viszont mindenképpen sajnálatosnak nevezhető, hogy ennyire kevesen mentek el vok­solni. Ennek ellenére én azt gon­dolom, hogy nem általános ér­dektelenségbe fulladt ez a vá­lasztás, hanem elsősorban a kor­mányoldal szavazói fordultak el pártjuktól. A beváltatlan ígére­tek, a rossz kormányzati teljesít- mény és a minősíthetetlen stílus - melyet például a fekete betűs hirdetés is jelzett - jelentette a szocialisták vereségét Két nagy szembenálló erő szavazótáborá­ból elképzelhetetlen, hogy az emberek azonnal váltani tudja­nak és a másikra szavazzanak. Ez most sem történt meg, de a kormányoldal támogatóinak nagy része otthon maradt.- Többször fölmerüli már a kérdés, jelenleg nincs, de a hírek szerint már készül az a törvény, amely összeférhetetlennek nyil­vánítaná az országgyűlési és az európai képviselői mandátumo­kat. Ez esetben hogyan tovább?- Az egészen bizonyos, hogy abban a formában ahogyan utol­jára napvilágot látott a hír, nem fog ilyen törvény születni. Va­gyis az biztos, hogyha nekünk, egyéni képviselőknek le kell mondani valamely mandátum­ról, akkor a listás képviselőknek is ezt kell tenniük, vagy ha ne­kik nem, akkor nekünk sem. Többször elmondtam, többek között a Nógrád Megyei Hírlap­nak is, hogy 2006-ig bírom a vá­lasztópolgárok bizalmát, mint a szécsényi körzet képviselője. Ezt az időt én szeretném is kitöl­teni, az azonban bizonyos, hogy 2006-ban már nem indulok újra, hiszen hosszú távon biztosan nem végezhető együtt a két munka. Természetesen törvény- tisztelő ember vagyok, tehát, ha megszületik egy ilyen szabályzó rendelet, én annak megfelelően fogok cselekedni. Ez egyébként a tagországok korábbi döntésé­nek értelmében, az unió többi országában is így működik.-Es ha választania keü a kä mandátum közül, hogyan dönt majd?- Itt sajnos, elválik egymástól az eszem és a szívem. Az eszem azt mondja, hogy Magyarország számára új kihívás, fantasztikus lehetőség és számomra is nagy megtiszteltetés az első európai parlamenti delegáció tagjának lenni. Azt is hiszem, hogy az or­szág és az északi régió számára is több hasznot tudok hajtani az európai, mint a magyar parla­mentben. A döntés tehát ilyen értelemben egyértelmű, ráadá­sul mi ezt előre is nyilvánosság­ra hoztuk, hiszen Schmitt Pál listavezetőnk sokszor elmond­ta, hogy a Szabad Európa lista minden tagja vállalja a brüsszeli és strasbourgi munkát. Én sem vagyok Kovács László, vagy Horn Gyula, aki csak dísznek fi­tyegett a párt listáján. A szívem azonban mást mond. Emberi kapcsolatokról van szó, hiszen nagyon sok bará­ti arcot, mosolygós, vidám tekin­tetet, határozott kézfogást ismer­hettem meg a szécsényi körzet­ben az elmúlt hat év alatt. Ezt kell most valamiképpen átalakí­tani. Itt fontos kiemelni azt, hogy „átalakítani”, hiszen a Fidesz belső munkamegosztása alapján nemcsak az ország, hanem az északi régió képviselőjének is te­kinthetem magam. Ez az ország kicsi ahhoz, hogy több kerületre osztották volna a választásokon. de semmi akadálya nincs annak, hogy mi tizenketten, olyan mun­karendet alakítsunk ki, amely szerint mindenkinek valamilyen területi felelőssége is van. Nem búcsúzom tehát sem az itt élő emberektől, sem örömeiktől, sem gondjaiktól. Az európai kép­viselők általában irodát tartanak fenn abban az országban amely­ben megválasztották őket, az én irodám Szécsényben a Rákóczi út 125 szám alatt lesz.- Ezek tükrében nyilvánvaló­an számítanunk kell arra, hogy sényi választókerüktben. Van-e már elképzelés, hogy a Fidesz- MPSZ kit indít ezen a választá­son?- Szerencsére vannak helyi ambíciók és talán egyfajta ter­mészetes megközelítése a kér­désnek, hogy olyan ember kép­viseljen egy-egy körzetet, aki annak a földnek a szülöttje, vagy lakosa. Több olyan embert is ismerek, aki jól el tudná látni ezt a feladatot, akár a Fidesz va­lamelyik polgármesteri poszton már bizonyított képviselőjére, akár más megyei és városi ön­kormányzati tapasztalattal ren­delkező kollégámra gondolok. Példaként említhetem Varga Bé­lát, a Fidesz szécsényi elnökét is, de nincs még lezárva ez a kérdés. Annál is inkább, mert más megközelítések is léteznek. Magyarországon nagy hagyo­mánya van annak, hogy egy-egy körzetet máshonnan érkezett politikus képviseljen. Ennek történelmi hagyományai is van­nak, hiszen például Mikszáth Kálmán többször képviselt érdé lyi területeket a magyar parla­mentben. Magam is így voltam ezzel, hiszen „kívülről” jöttem az itteniek meghívására és azt hiszem, hat év után joggal mondhatom, hogy kölcsönösen egymásra találtunk, a megbíza­tás maga tett nógrádivá. A mi körzetünknek olyan kép­viselőre van szüksége, aki ko­moly kapcsolati tőkével rendel­kezik, elsősorban a gazdaság te­rületén. Képesnek kell lennie munkalehetőségeket és tőkét idehozni ebbe a régióba. Ez nem is függ és nem is kell, hogy függ­jön attól, hogy ellenzéki, vagy kormánypárti szerepkörben látja el a feladatát a Fidesz-MPSZ le­endő honatyja. Meggyőződé­sem, hogy a megválasztott képvi­selő csak másodsorban politikus, elsősorban a körzetben élő em­berek gondjának, bajának képvi­selője. Ha találunk helyben ilyen embert, akkor nagy valószínű­séggel ő fog indulni. A kérdés te­hát nem lezárt, de a szövetség a kellő időben meg fogja hozni a döntését, alaposan mérlegelve mindazt amit én elmondtam.- A kiindulási kérdéshez szo­rosan kapcsolódó téma, hogy amennyiben az országgyűlési képviselőség nem összeegyeztet­hető az európai mandátummal, felmerül az, hogy a főpolgármes­teri tisztség mennyivel össze- egyeztethetőbb azzal?- Azt a feladatot, amelyet Demszky Gábor eddig ellátott, ezután is el fogja tudni látni, hi­szen fővárosi lakosként nem­igen láttunk tőle más teljesít­ményt, mint szalagok átvágását. Ugyanakkor a főpolgármester eddigi nyilatkozataiból kiderül, hogy ő semmilyen ismerettel nem rendelkezik az Európa Par­lament működésével kapcsolat­ban. Ő úgy képzeli, hogy legfel­jebb az úgynevezett plenáris ülésekre fog eljönni és akkor is csak egy két napot tölt majd Strasbourgban. Ebben az eset­ben az égvilágon semrhiféle ha­tást nem tud kifejteni, semmi­lyen eredményt nem tud majd elérni. Egyszóval értéktelen tag­ja lesz annak a huszonnégyes csapatnak, amely most bizalmat kapott. Ennek az lehet az ered­ménye, hogy rövidesen valaki más veszi át tőle a mandátumot. Ha a két munkát legalább fél­vállról veszi majd a főpolgár­mester, rá fog jönni, hogy azo­kat nem lehet ellátni egyszerre. Jómagam is ilyen megfontolás­ból mondtam azt, hogy ha ma­radok is országgyűlési képvise­lő, csak 2006-ig, hiszen hosszú távon ez a két munka sem egyeztethető. Európai képvise­lőként is szeretném azonban se­gíteni a Fidesz és elsősorban a szécsényi körzet jelöltjét.- Végezetül engedje meg, hogy a közeljövőről kérdezzem Mikor kezdődik a huszoimégy képviselő tényleges munkája, mikortól vár­hatjuk az első híreket önökről?- A parlament előkészítő frak­cióülései július ötödikével kez­dődnek és két héten át tartanak. Július 19-én Strasbourg!» uta­zunk és 20-án lesz a parlament első plenáris ülése, alakuló ülése. A július teliát számunkra nem a szabadság, hanem a beköltözés a munkakezdés ideje. Később ter­mészetesen lehetőségünk lesz néhány hét pihenésre, majd au­gusztus végén már teljes erővel a munkára koncentrálunk. Mind­eközben számomra extra feladat­ként jelentkezik, hogy az Európa Tanács és az Európa Parlament közötti első, békéltető tárgyalás - a 2005-ös költségvetés kereteiről - július közepén megtörténik. Az arra való felkészülést már most megkezdjük és a költségvetési vi­ta, annak előkészítése jellemzi majd a következő heteket. ö.zs. Dr. Surján László előrehozott választás lesz a széc­„Új kihívás, fantasztikus lehetőség, nagy megtiszteltetés”

Next

/
Thumbnails
Contents