Nógrád Megyei Hírlap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-14 / 137. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap 2004. június 14., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP HupiKEK hírek A közelmúltban mutatták be a szécsényi rendőrkapitányság ifjúsági bűnmegelőzési lapját, a HupiKÉK híreket a városban. A tervek szerint a Szécsény és vonzáskörzetéhez tartozó 15 település valamennyi iskolás diákja számára készítették a kiadványt a szécsényi minőségfejlesztési projektcsoport tagjai. Az első szám a gyerekek köszöntésén túl szünidei jó tanácsokat, a dohányzás káros hatásairól készített tanulmányrészleteket, rejtvényeket és humort tartalmaz. Hamarosan elkészül a lap on-line változata, így elektronikus lapként is olvashatják az érdeklődők. A következő szám kiadása szeptemberre várható, ezt követően negyedévente tervezik a lap megjelenését, amelyhez ingyenesen juthatnak hozzá a gyerekek. Fogadónap a pártirodán Nagy Imre (1927-2004) Megyénk egyik jelentős pedagógus személyisége távozott közülünk június 4- én. Rövid betegség után 77 éves korában elhunyt a sokak által tisztelt, sokoldalú, a mozgalmi-társadalmi munkát is vállaló és lelkesen végző kiváló szakember: Nagy Imre. A pedagógiai és vezetői munka mellett vállalt - többek között - vöröskeresztes, légoltalmi, sportos, szakszervezeti és úttörős megbízatásokat. Az ózdi „rimái” iskolából került 1947-ben annak a salgótarjáni testvériskolájába, az Acélgyári útra, ahol kollégáival az 1947/48-as tanévben megszervezte Nógrád megye első úttörőcsapatát. Később kezdeményező szerepet vállalt a „Fáklya” pedagógus-sportegyesü- let létrehozásában és a megyetanács Petőfi SE munkájában. Sikereket ért el diáksportosként is. 1950-ben, 23 éves korában a rangos „gyári” iskola igazgatója lett. Tehetségét, kiváló szervezőkészségét hamar felfedezték és 1952-től 1964-ig a megyei művelődési osztályon dolgozott különböző beosztásokban. Az ő nevéhez fűződik a gyakorlati oktatás feltételei megszervezésének irányítása a nógrádi iskolákban. 1964-től ismét az acélgyári iskolában tanított általános iskolás és gimnazista diákokat. 1971-ben a megyei pedagógiai kabinet munkatársa lett, majd 1978-tól 1987-es nyugdíjazásáig a dolgozók iskoláját igazgatta. Több diplomát szerzett, de leginkább a sárospataki tanítóképzőhöz kötődött. Egykori osztálytársaival haláláig kapcsolatot tartott, akikkel a nyárra Salgótarjánba tervezett találkozót. Fogékony volt az újra. Szorgalmát, színvonalas munkáját számos kitüntetéssel ismerték el. Megkapta többek között: „Az oktatásügy kiváló dolgozója” a „Kiváló tanár” a „ Testnevelés kiváló dolgozója” a „Munkaérdemrend” arany fokozata kitüntetéseket. Család- és rokonszerető emberként ismerték. Büszke volt két gyermekére, három unokájára és két dédunokájára. Első feleségével, a Petőfi iskola 1980-ban elhunyt igazgatójával, gyermekei édesanyjával 32 évig, második feleségével 22 évig élt harmonikus házasságban. Emlékét családtagjain kívül tanítványai, volt kollégái és a megye pedagógusai is őrzik. Nagy Imre temetése június 17-én 14 órától lesz a salgótarjáni régi temetőben. Egyéni csúcs a cigi ellen A salgótarjáni Jakab Jácint megingathatatlan abban, hogy az a helyes, ha az ember nem dohányzik. Ő maga még a kipróbálást is elveti, sőt, tizenhét éves kora ellenére társait rendre arra buzdítja, hogy ők se cigarettázzanak, éljenek egészségesen. Sokan talán el se hinnék, de nem kis sikerélményre tett már szert ezáltal... Legutóbb például országos csúcsot állított fel... Jakab Jácint nemrégiben, a dohányzásleszoktató országos versenyen, játékon ért el kiemelkedő eredményt: ő szervezte be a legtöbb résztvevőt. Hogy miként érte ezt el? Egyrészt azáltal, hogy a megyei tisztiorvosi intézet egészségfejlesztési osztálya (amely fürdette, összefogta a leszoktató program nógrádi feladatait) ösztönzésére másfél éve jelentkezett kortárs segítőnek. Ennek a tevékenységnek az a lényege, hogy a hozzá hasonló korú fiatalok körében az egészséges életmódot népszerűsíti. Másfél hónapja pedig már kortárs oktatóként tevékenykedik. Módszere hatékonyságáról pedig szinte mindent elárul az, hogy a kereskedelmi és vendéglátó-ipari szakközépiskola és szakiskolából, ahová jár, huszonnyolc diáktársa jelentkezett a versenyre az ő rábeszélésére. Jácint szerint a dohányzásra azért kell mindenképpen nemet mondani, mert a halálesetek jelentős része ennek következtében kialakult tüdőrák miatt fordul elő. Ez a legfőbb érv, emellett eltörpül például az, hogy a mai árak mellett nem kis pénzt pöfékel el, aki cigarettázik. A fiatalember a fővárosban, a Gundel étteremben tartott eredményhirdetésen vette át a Budapesti Orvostanhallgatók Kortárssegítő Alapítványának különdíját, oklevelet és pénzjutalmat, de nyert egy kétszázezer forint értékű, egyhetes, horvátországi utat is. Mindemellett ő - igazi oktatói szemlélettel - a játékos verseny nagyon fontos eredményének tartja azt is, hogy a huszonnyolc fiatalnak mintegy a fele teljesen leszokott a dohányzásról. _______________________ayj E rdészverseny öt próbatétellel N incs is szebb, mint a kora nyári erdő! Persze a szerző elfogult, így azt is írhatná, hogy az őszi, a téli vagy a tavaszi erdő a legszebb - de hát minden év- és napszaknak, minden erdei pillanatnak megvan a maga varázsa. Irigylik is emiatt az erdészeket: jó levegőn, kellemes környezetben, fák alatt sétálgatnak, tavasszal és nyár elején madárdalt hallgatnak, csodálhatják a természet feltárulkozó titkait, lepkét, gombát, vadat, szép tájat. Néha puska húzza a vállukat, úgyhogy még vadászhatnak is... Hát, mindez igaz, csakhogy a valóság igen távol áll a mindennapok gyakorlatától! Az erdészhivatás amilyen szép, olyan nehéz, s az időjárás viszontagságai még a kisebb nehézségek közül valók. Tudni kell, hogy az erdőjárás nem kirándulás: a terület bejárásának mindig céljai vannak, az irigyelt puska pedig általában csak akkor szólal meg, ha a vendégvadász által megsebzett vadat kell terítékre hozni... Néhány napja a Börzsönyben, a diósjenői erdészet kertjében találkoztak a balassagyarmati székhelyű Ipoly Erdő Rt. dolgozói és a meghívott egri Egererdő Rt. szakemberei. Az erdészetek versenyt rendeztek egymás között, amelyen minden erdészet háromfős csapattal képviseltette magát, kivéve a diósjenőieket. Ők Jelölés közben számos körülményt figyelembe kell venni Hosztoias, vagy vaiasztekoias: az ertekes reszek kiválasztása ugyanis, mint rendezők és a versenyhelyszín jó ismerői, előnyben lettek volna a más tájakról érkező kollégákkal szemben. A megnyitón Kiss László, a cég vezérigazgatója köszöntötte a mintegy 70 vendéget, közöttük is első helyen a 30 versenyzőt, megemlítve, hogy már négy éve rendezik meg ezen szakmai versenyt. A fő cél az ismeretek gyarapítása és felmérése, de az egymástól óriási távolságra eső tíz erdészet (Az Ipoly Erdő Rt. a Börzsöny nyugati szélétől Nógrád megye keleti határáig gazdálkodik. A SZERZŐ.) dolgozóinak lehetőséget teremt az ismerkedésre, a személyes kapcsolatok kialakítására is.- A hagyománynak megfelelően mindig az előző évi győztes rendezi a versenyt, így idén a diósjenői erdészet a soros - mondta Kiss László. - A verseny egyben a szakmai ismeretek tesztelése is, költségeit a szakképzési támogatás felhasználásává biztosítjuk. A házigazda diósjenői erdészet helyettes vezetője, Lengyel László mutatta be a helyszíneken az öt versenyszámból álló versenysorozatot.- Az első versenyszámot úgy hívják, hogy hosztolás vagy választékolás. Ennek során dől el, hogy a fából milyen ipari alapanyag lesz. A rönk hosszán ugyanis nem lehet változtatni, ahol elvágják, az egy bizonyos választékot ad. Egy fatörzsből persze értékes ipari alapanyag is lehet, meg tűzifa is. A verseny előtt az egyszerűség kedvéért bejelöltük a törzseken a méreteket, így a kollégákat kész hossz- és az átmérőadatok segítik a legértékesebb részek megtalálásában. A kívülálló mindebből annyit lát, hogy az erdész egy földön fekvő rönköt méreget. Egyébként felelősségteljes munka, mert a dolgok természeténél fogva vágni csak egyszer lehet... A gyönyörű, nyár elejei erdő alja egy kicsit felázott a nagy esők során, de a gomba- és avarillatú erdőn gyorsan elfogy az a t pár száz méter a -------------------------------következő versenyhelyszínig. Itt egy szalaggal elkerített erdőrészben csupa piros számmal megjelölt, középkorú fa áll. Mi is itt a feladat?- Az erdészeteknek legalább két évre előre látniuk kell a gazdálkodás várható eredménye- Valóban, a fa koronája sokat elárul az egészségi állapotáról és arról, hogy az elkövetkezendő évek során hogyan fejlődik tovább. Egyébként a jelölés-becslés meglehetősen nehéz, nagy odafigyelést és szakmai fel- készültséget igénylő munka. Amikor a kerületvezető erdész akár 70-80 hektáron is átvizsgálja a fákat, az nem kis fizikai megterhelést is jelent. A versenyhez képest még pluszmunka, hogy két helyen meg is kell jelölnie a fatörzset, hogy a kitermelők tudják, mit kell kivágniuk. Emellett még a védett lágyszárú növényzetre is oda kell figyelniük - mutat egy kardos madársisakot az ösvény mellett. Továbbmegyünk a következő helyszínre, a lövészethez. Az erdész ugyanis számos területen a vadállományért is felel, sőt, vadászvendégeket is kísér, akik többsége sem a terepet, sem a vadállományt nem ismeri. A többi szakmai ismeret mellett már csak azért sem árt a jó lőkészség, mert sebzés esetén a hivatásos vadászra marad a vad kézreke- rítésének fáradságos munkája. A lövészetet egy rég felhagyott kis kőfejtőben, 22-es kaliberű fegyvereiddel tartották meg.- Az ide vezető földutakat lezártuk - említi meg Lengyel László, a biztonsági körülmények fontosságára utalva. - Nagyon fontos, hogy a lövés ne okozzon szenvedést a vadnak, s a vendégeket kísérő kollégáknak segíteniük kell a terítékre hozásában. A sebzett vad megkeresésére cégünk vérebet is tart. (A közhiedelemmel ellentétben a legjámborahb kutyafajta. A SZERZŐ.) Nagyon fontos a jó lőkészség FOTÓI RIGÓ TIBOR A trófeák bírálatát távcső segíti, de sem a gyakorlatban, sem nincs rá sok idő... it - mondja Lengyel László. - Ehhez az is hozzátartozik, hogy a kollégáknak meg kell becsülniük, hogy müyen irányba segítsék tovább az erdő fejlődését, a faállomány gyarapodását. Természetesen a legkedvezőbb helyzetet kell megteremteniük, ami úgy érhető el, hogy azt a fát veszik ki, ami visszafogja a további nevelésre szánt egyedek fejlődését. Az itt elkerített erdőrészben a kivágandó fákat kell megtalálni, miközben számos szempontot figyelembe kell venni. Az erdőrész elegyes, bükk, kocsánytalan tölgy, kőris, rezgőnyár, madárcseresznye és vöröstölgy alkotja itt az erdőt. Utóbbi például nem őshonos, amerikai eredetű, ki kell jelölni vágásra. Ugyanakkor a madárcseresznyét mindenképpen meg kell hagyni, hiszen még fészek is van a tövében - mutatja óvatosan a gyökerek közé épített madárotthont, amit azonban pár napja már elhagytak a vörösbegyek.- Százötven fa közül, a klimatikus és a domborzati viszonyokat is figyelembe véve kell kiválasztani kivágásra szántakat. Ez egyébként gazdálkodási szempontból is fontos kérdés, hiszen a verseny összesen ezer pontjából itt négyszáz szerezhető. Mit lát itt a kívülálló? Nos, azt, a versenyen jjQgy az erdész a fák között sétál, a ---------- magasba nézegetve... A lövészet helyszínének közelében az Ipoly Erdő Rt. vadászati felügyelője, Kovács Ferenc várja a versenyzőket. Itt az a feladat, hogy az erdőben elhelyezett két őz-, két gímszarvasagancs és egy mufloncsiga bírálatát kell végrehajtani. Némi könnyebbséget jelent, hogy az erdészek távcsövet is kapnak, meg az is előny, hogy az élő vaddal ellentétben a trófea nem mozog, de azért nem könnyű megállapítani, hogy a vad lőhető-e...- A vad korosztálya mellett a trófea súlyát, minősítését is meg kell határozni, méghozzá időre - jegyzi meg halkan Lengyel László. Az ötödik próbatétel szellemi totó, a diósjenői erdészet vezetője, Zanati László fogadja a csapatokat a sátorban.- Nehezek a kérdések, mert így próbáljuk a kívánatos tudásszintet elérni a kollégáknál - mondja. - Igyekszünk átfogó képet adni a szakmáról, így a vagyonvédelmi, az erdőművelésre, a fahasználatra és a vadászatra vonatkozó kérdések is vannak az írásbeli részben. A verseny tehát nem volt könnyű, s előbbiek talán ízelítőt adtak a kívülállónak abból, hogy mit is csinál napi munkája során egy erdész. Mindenesetre a csapatversenyt az Ipoly Erdő Rt. berceli erdészete nyerte meg. Egyéniben a salgótarjáni Szarvas Ákos lett az első, a második helyezést a romhányi Varga Zoltán, a harmadikat a szécsényi Bocsó Gábor szerezte meg. Salgótarján Június 15-én, kedden 15 órától a fiatalok elhelyezkedési lehetőségeiről, a pályakezdésről, a munka vilácraMl t4i£kn7íSHhat-
