Nógrád Megyei Hírlap, 2004. június (15. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-14 / 137. szám
2004. JÚNIUS 14., HÉTFŐ Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal MEGYEI KÖRKÉP így választottunk: visszatekintő a voksolásra Karancsalján szépen feldíszítették a szavazóhelyiséget Or. Barta László megyei főjegyző, a területi választási iroda vezetője FOTÓ: GÓCS ÉVA Folyamatosan erkeztek az adatok a megyeházára- Az előkészületeket ismerve felfokozott várakozást éltem meg, ehhez képest délután egy óráig a választópolgárok 80,10 százaléka még nem jelent meg az urnák előtt. Pedig a megyében sok volt a delegált. Akár választó- kerületenként, akár körzetenként, akár a településeket figyelembe véve, nem érjük el a 2003. évi EU-népszavazás szintjét időarányosan. 18.30-kor közöljük a legutolsó részvételi adatot, 19 órakor zárják az urnákat, ekkor gyors feldolgozás kezdődik meg, de 22 óráig nem lehet nyilvánosságra hozni az eredményeket. 22 órától aztán már „berobbannak” az adatok, addigra 80-85 százalékos feldolgozottságra lehet számítani - mondta a főjegyző, aki hozzátette, hogy panaszok érkeztek a kampánycsend megsértése ügyében. A tanúsítható, bizonyítható eseteket elsőfokon a területi választási bizottság, másodfokon az Országos Választási Bizottság vizsgálja. A bátonyterenyei 13. számú választókörzetben délre 22 százalékos volt a részvétel Dr. Barta László főjegyző, a területi választási iroda vezetője lapunknak a délutáni adatok ismeretében arról szólt, hogy nagyobb részvételi arányra, a választók intenzívebb érdeklődésére számított nem csak a megyében, hanem országosan is. A holokausztra emlékeztek Június 13-án Pásztón emlékeztek meg a holokauszt áldozatairól. Pásztó, Tar, Mátraszőlős, Hasznos településeken 360 zsidó származású ember sorsa pecsételődött meg 60 évvel ezelőtt. Verő András rabbi és Fekete László főkántor a mártírok tragédiáját idézte meg. A rabbi emlékezőbeszédében arról szólt, hogy soha többé nem engedheti meg magának az emberiség a hat évtizeddel ezelőtti gyalázatot, mikor „az ember úgy elaljasult, hogy önként, kéjjel ölt.” A rettenetes népirtásnak idősek, fiatalok, gyermekek, nők egyaránt áldozatul estek. A mártírhalált haltakra mécses- és gyertyagyújtással emlékeztek az izraelita temetőben, s megkoszorúzták az emléktáblát a zsinagóga falán. Virágpompával ünnepelt az egyház Hollókő A világörökség részeként számon tartott kis falu az esemény jelentőségéhez és pompájához méltóan emlékezett meg az Űrnapjáról vasárnap. A liturgia szerint a Szentháromság ünnepe utáni csütörtökre esik e nap, melyen arról a csodálatos titokról emlékezik meg az egyház, miszerint a kenyér és bor külső színe alatt Jézus Krisztusnak, az istenembernek teste és vére, istensége és emberi mivolta igazán és lényegileg jelen van. IV. Orbán pápa 1264-ben rendelte el e pompázatos megemlékezést, mely a legünnepélyesebb istentisztelettel és körmenettel kapcsolódik össze. Gazdag virágdísz, a házak és utcák felékesítése társul a fontos alkalomhoz, a Jézus iránti szeretet kifejezéséhez. A múltban népies misztériumjátékok is csatlakoztak az Űrnapjához, s az ünnep jelentőségét mutatja példának okáért az a történet, amikor Zsigmond király a görög császárt vendégül látva végigvonult vele a budai úrnapi körmeneten. Az esemény legnépszerűbb jelképe a virág, melynek szirmait ez alkalommal is a népviseletbe öltözött fiatal lányok hintették szét az oltáriszentség tiszteletére. A tradicionális népi ünneplést az ágakból, vesszőkből készített kis sátrak is végigkísérik, amelyek oltárt rejtenek magukban. A hagyomány szerint a pap által megszentelt virágszirmokat az asszonyok később összegyűjtötték és azokat megszárítva gyógyításra használták fel az ünnep szimbólumait._________________sz.a. Könyvünnep Rútságon A hetvenöt éve tartott könyvhét ünnepe egy jeles eseménynyel indult a nyugat-nógrádi kisvárosban. Csáky Károly, a Felvidék hangyaszorgalmú kutatója - akit Zalabai Zsigmond professzor nevezett el szűkebb pátriájában szerzett érdemeiért „hontológusnak” s aki - mint a jelen alkalommal bemutatott könyve révén is - szívesen kalandoz át a máig fájdalmas emlékű trianoni döntés után ittragadt tájékra is munkáival, így történt ez a „Dunától a Szitnyáig” című könyvében is, melyben természetesen elsősorban az egykori Hont vármegye magyar- országi településeit is számba veszi. Teszi ezt olyan imponáló adatgazdagsággal, mely számos patriótát megszégyenít az itt élők közül. Mint ahogyan tette már ezt a korábban megjelent, s azóta is alapvető forrásnak számító Nógrádi tájakon című kötetével is. A felvidéki magyarság hagyományőrzőinek egyik legjelesebb képviselőjeként bizonyára szívesen látogatott el Rétságra, hiszen a város művelődési központja kezdeményezésére vehette át a kultúra januári ünnepén a magyar kultúra lovagja kitüntető címet. Csakúgy, mint barátja, munkatársa Szénássy Árpád, a Révkomáromi KT Könyvkiadó igazgatója, ki a felvidéki magyar lét történetét feldolgozó, külsőre is szemet gyönyörködtető könyveinek kiállításával és vásárával kedveskedett a rétsági irodalombarátoknak. E könyvek egy jó részét ő maga írta saját kutatásai alapján. A közel egy évtizede alapított kiadó máris imponáló gazdagságú kiadványsorozattal büszkélkedhet, s a szintén általa indított honismereti havilap - a Múltunk emlékei máris elnyerte a történelem iránt érdeklődők elismerését. A vendégek között köszönthettük Resko Sándort, a kiadó munkatársát, számos kitűnő könyv szerzőjét. A kiadó a magyarországi közkedvelt Tájak, korok, múzeumok kiadvány mintájára egy hasonló sorozatot indított el, melynek eredményeként eddig kétszázötven felvidéki települést bemutató füzet jelent meg. Immár arra is vállalkoznak, hogy magyarhoni településeket is bemutassanak a sorozatban, s a rétsági könyvünnepre el is készült a kisváros múltbeli nevezetességeit sorra vevő kiadvány. Az impozáns füzet kiadását a város önkormányzatának nyolc tagja támogatta, saját tiszteletdíjából biztosítva a megjelenés teljes összegét.
