Nógrád Megyei Hírlap, 2004. május (15. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-12 / 110. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap REGIONÁLIS NAPLÓ BATONYTERENYE 2004. MÁJUS 12., SZERDA Egy elismerés és ami mögötte van A város és környéke természeti értékeinek megőrzése, a kultu­rált környezet kialakítása érdekében kifejtett tevékenység elis­meréseként az Egererdő Erdészet Rt. bátonyterenyei erdészeté­nek is díjat adományozott. A konferencián Szabó Lajos erdészet- vezető szólt tevékenységükről, eredményeikről, közeli és távlati céljaikról. Az alábbi beszélgetésben ebből adunk néhány gondo­latot közre.- Az erdő, az erdővel kapcsolatos tevékenység meglehetősen leegyszerű­sítve él az emberek tudatában: fák, kivágása, újratelepítése...- Az erdő egy komplex életközös­ség, amely nem azonos csak a faállo­mánnyal. Idetartoznak az erdőben élő vadállatok, bogarak, még a holt fák is. Ezek tükrében nyilvánvaló a szemléletváltás szükségessége. Az erdőgazdálkodás hármas funkcióval bír: gazdasági (ami a korábbi idő­szakra volt jellemző erőteljesebben), védelmi, valamint közjóléti, ami nap­jainkban dominál inkább. Mára vált elengedhetetlenül időszerűvé és fon­tossá az ökológiai szemlélet prioritá­sa, s a természetvédelmi módszerek markánsabb megjelenítése az erdő- gazdálkodásban.- E rövid és frappáns summázat megjelenítése hogyan néz ki saját te­vékenységében, tevékenységükben, a váms életében?- Négy és fél éve kerültem ide, azt megelőzően is erdészként dol­goztam. Alföldi vagyok, Sarkadon születtem, a soproni erdészeti egye­tem elvégzése után jöttem a Mátra erdeibe. Egyetemi éveim maghatá- rozóak voltak több szempontból is szakmai munkámban. Itt szembe­sültem először a globális környezeti problémákkal, az itt működő öko­klub, annak gyerekekkel foglalkozó része alapozta meg az erdei iskolás gyökereimet. Itt ismertem fel, a gye­rekekkel kell foglalkozni, hiszen ők rendkívül érzékenyek a természet­tel, a kömyzetvédelemmel kapcso­latos kérdésekre. Ózdon, illetve Szilvásváradon dolgoztam ezelőtt, s mindezeket azért tartom fontosnak elmondani, mert az összehasonlí­tás, a viszonyítás lehetőségét sze­retném ezzel érzékeltetni. Idekerü- lésemet követően a hagyományos szakmai helyzet felmérése mellett a térség, a társadalmi környezet „számbavétele” következett, alap­vetően segítő szándékkal. Az erdé­szetre a rendezettség volt jellemző mindig, sok pénzt termelt és egyre több támogatási kérelem érkezett. Ezek teljesítése egyre nehezebb ökonómiai környezetben történ­het. A segítés ma már nemcsak pénzügyi adományt jelent. A szel­lemi potenciál, a szakmai munka jelentősége egyre nagyobb. Jó, na­gyon jó szakmai hátteret örököl­tem az erdész elődöktől.- Az együttműködést, munkájuk eredményességé hogyan tudná érzé­keltetni?- Egyik szép példájának tartom a város fásítását. Pályázatok útján jutot­tunk a lehetőséghez, nemcsak a vá­ros, de a kistérség más településén is, például Mátraterenyén. Jó a kapcsola­tunk a környező falvakkal, tervezés, kivitelezés, vagy csak a növény-anyag biztosítása tekintetében. Kooperáció­ban valósult meg Bátonyterenye fásí­tása, hiszen az erdészet szakembere­ket biztosított, az önkormányzat a közmunkásokat adta, ami fölöttébb nagy eredmény: amíg a korábbi évek­ben az elültetett csemete 15-20 száza­léka maradt meg épségben, addig most ez az arány 90 százalék! Másik ilyen példám a dísznövényleraka­tunk, amely egyre népszerűbb. Az er­dészet irodaházának udvarán mind többen keresik fel, hiszen helyben jut­hatnak hozzá olyan növényekhez, amelyekért korábban el kellett utazni­uk. A harmadik ilyen fontosnak tar­tott eredmény az erdei iskolázáshoz kapcsolódó tevékenység. A fenyves­pusztai erdei iskolát az elmúlt évben az erdők hete keretében adtuk át. Az erdészet erdei iskolája jelentős segít­ség a kistérség iskoláinak. Tavasszal, nyáron még budapesti, pest környéki gyerekközösségek, cserkészcsapatok jönnek. A környezeti nevelés legkivá­lóbb színterének tartom ezt az intéz­ményt, hiszen közvetlenül meg lehet mutatni, hogy az erdő egy természeti erőforrás. Az Országos Erdészeti Egyesület erdészeti erdei iskola szakosztály tit­káraként igyekszem a lehető legtöb­bet megtenni az erdei iskolák kiala­kításáért, működésük segítéséért. Az erdész szakmára az összetartás jellemző, ahol élnek a hagyományos tradíciók, s azt hiszem könnyen be­fogadták munkatársaim az újat. Nem elég jól dolgozni, de azt tudato­sítani is kell az emberekkel, a nyilvá­nosságnak itt is nagyon nagy szere­pe van. Például azt közreadni, hogy közjóléti létesítményekre az erdé­szet még soha ennyi pénzt nem nyert, az erdei iskola mellett az erdei pihenők felújítása is megtörtént. A „kifelé nyitás” szándékával tervez­zük kulturális jellegű programjain­kat, de itt említhető a pásztói Mátra Expón való részvételünk, egyedüli erdészetként. Továbbra is fontosnak tartjuk, s szép hagyományként él a bátonyi erdészeméi a pályakezdők, vagy a mátrafüredi erdészeti szak­középiskolások szakmai gyakorlatá­nak biztosítása. Emellett a vadászat, mint közösség formáló-összehozó- összetartó lehetőség is egyre inkább jelen van életünkben, mint a bátonyi disznóhajtás, vagy a záró szalonka­vadászat. Tartalmas, komoly változ­tatásokat szeretnénk, az elődök eredményeire építve továbbgondol- kodni. Új kor - új probléma - új kö­vetelmények, s ezeknek másképp kell megfelelni, s mi szeretnénk megfelelni! ONE Város a világhálón Egy város életében fontos, hogy minél többet lehessen róla megtudni. Jelentős ez a befektetők, a turisták, a kikapcsolódni vágyók miatt is. Napjainkban az egyik legkedvezőbb lehetőség az ismeretszerzésre az inter­net. Egy városnak tehát illik kihasználni a világháló által kínált lehetőségeket. Bátonyterenye A városról mindenképpen elmondható, hogy kihasználta ezt. Az egykori bányászváros honlapját a www.batonyterenye.hu címen érhetjük el. A statikus felépí­tésnek köszönhetően viszonylag gyors, egyszerű és átlátható az oldal. Sajnos a készítők csak 800x600 képernyőméretre optimalizálták a lapot. A tartalommal viszont nincs baj, bár a nyitóoldalon nagyobb kép is elférne. A különböző linkek­re kattintva is megmarad a lap tetején található fejléc, ahon­nan az aktuális dátumot és névnapot is leolvashatjuk. Az úgynevezett navigáló linksor egyébként szintén állandó, így bármely oldalt gyorsan és egyszerűen elérhetjük. A külön­böző linkgombokra kattintva egyébként egy egy témakör főoldalát kapjuk és egy bal oldali hasábon újabb kapcsoló­dó linkek jelennek meg. Tíz főbb témából válogathat a bön­gésző a várost bemutató általános oldaltól, a településen megjelenő időszakos kiadvány megtekintéséig mindenre van lehetőség. Külön dicséretet érdemel a kiváló minőségű nagy felbontású térkép és részletes utcanévjegyzék, amely bizony jelentős segítség lehet a városba érkezők számára. Sajnos a nyomtatása nem egyszerű a térképnek, éppen a nagy felbontása miatt, de ezt egy egyszerű képszerkesztő programmal is orvosolhatjuk. Szintén pozitívumként említhetjük, hogy minden felsorolt intézmény, iroda és szálláslehetőség elérhetősége helyet kapott az oldalon. Összességében elmondható, hogy a városhoz kapcsolódó minden fontos információhoz hozzájuthatunk az oldalról, fel­építéséből adódóan meglehetősen gyorsan. A napjainkban oly divatos animációkat és flashnek köszönhető mozgalmasságot azonban ne várjuk az oldaltól. CSÖRGŐ BALÁZS Környezetvédelemért díjjal Európába Újra volt garancia a sikerre II. Maconka-Mosella nemzetközi bojlis kupa, Bátonyterenye A közelmúltban adták át első ízben Bátonyterenyén a Környezetvédelemért dí­jat. Ketten vehették át az elismerést: Dérer István, a Bátonyterenye-Maconkai Szabad­idő és Sporthorgász Egyesület elnöke és Sza­bó Lajos, az Egererdő Erdészet Rt. Bátonyterenyei Erdészetének vezetője. A díj­ról és szervezeteik céljairól kérdeztük a hor­gászegyesület vezetőjét. Bátonyterenye Dérer Istvánt nem kell bemutatnunk a bátony- terenyeieknek. A horgászegyesület elnöke már jó néhány éve áll a maconkai víztározó „megmenté­séért” indított harc élén. Az elmúlt időszakban számos nagy eredményt elértek.- 1988-tól működik az egyesület, jelen pilla­natban több mint hatszáz tagot számlál és immá­ron két éve elmondható, hogy Nógrád megye leg­nagyobb területű állóvizén működik. 1999-ben belekezdtünk egy hosszú távú rekonstrukciós programba. Ennek keretében több mint 230 mil­lió forintot költöttünk műszaki fejlesztésre, melynek eredménye, hogy már az ország leg­eredményesebb horgászvizei között található a tározó. Az egyesület nonprofit tevékenységet folytat, így a bevételek száz százalékát a környe­zet szépítésére és az óhatatlanul szükséges halte­lepítésbe forgatja vissza. Az elmúlt időszakban - az elért eredményeknek köszönhetően - nagy­szabású nemzetközi horgászversenyeket rendez­tünk, a sporthorgászat minden műfajában. Ez is azt mutatja, hogy a tározó halállományának opti- malizációját is sikerült úgy megoldani, hogy a természeti környezet teherbírásának megfelelő­en a legszélesebb választék jelenjen meg. Érde­kességképpen elmondható, hogy jelenleg 36 hal­faj és valamennyi magyar pontyfaj megtalálható a tóban, ezeket a közelmúltban az Országgyűlés részben nemzeti kinccsé nyilvánította.- Mi hiányzik még a teljes összképhez?- Eljutottunk abba a stádiumba, mikor elmond­ható, hogy már „csak” két nagy dolog hiányzik. Az egyik a tározótér, illetve az előtározó mélységi kot­rása, ami műszakilag is indokolt állami feladat. A másik pedig, hogy a Széchenyi-terv keretein belül megkezdett, köztéri infrastruktúra kiépítését (köz- vüágítás, víz, szennyvíz) tovább lehessen folytatni a déli partszakaszon, csatlakozva természetesen a Bátonyterenye város gesztorságával lebonyolított szennyvízberuházáshoz. Hosszú távú feladatunk lesz a közel nyolcvanhektáros védterület állag- megóvása.- Mit jelent az egyesület számára a közelmúlt­ban kapott környezetvédelmi díj?- 1999 óta vagyok az egyesület elnöke és azt tapasztalom, hogy folyamatosan közeledünk egymáshoz a várossal. Látszott az előző és lát­szik a mostani vezetésen is, hogy felismerték, a tó a város egyik turisztikai vonzóereje, illetve egy természeti gyöngyszeme ez a terület. Tevé­kenységünkhöz tartozik, hogy a szemétgyűjtés­re, a kaszálásra, a fafajok telepítésére éves szin­ten majd hárommillió forintot fordít az egyesü­let. Az ezekhez szükséges pluszforrásokat, pá­lyázatokból próbálja biztosítani az egyesület. Az elmúlt évben jelentősen átalakítottuk az alap­szabályunkat, melynek következtében a környe­zetvédelmi oktatást, a természetvédelmi isme­retterjesztést is felvettük a tevékenységi körünk­be. Mindezek egy kölcsönös szimbiózist jelente­nek, hiszen ha vendégeink - akiknek 80 százalé­ka Pest megyei -jól érzik magukat, akkor ez or­szágos, sőt nemzetközi hírverést jelent a maconkai tónak.- Hogyan élte meg egy természetvédő, horgász civil szervezet az európai uniós csatlakozást?- Látványos áttörést egyesületi szinten nem le­het várni a belépéstől, viszont az új pályázati for­rások megjelenése kedvező, hiszen az unió is nagy hangsúlyt fektet a természetes környezet megóvására. A vízterület adottságai pedig arra bíz­tatják az egyesületet, hogy tovább tekintsen és a külföldi vendégforgalom irányában is nagyobb lendülettel nyisson. Ehhez mondhatni már van­nak tapasztalataink, hiszen az én tudomásom sze­rint 18 országból voltak már vendégeink. Ha ren­dezett viszonyokat, kulturált környezetet és szol­gáltatást találnak ezek az emberek, akkor nem­csak a városnak és a kistérségnek, hanem az or­szágnak is a megfelelő hűét viszik, szerte a nagy­világba. Jelmondatunkat is mindezek tükrében fo­galmaztuk meg: „A tiszta víz az élet bölcsője és egyben feltétele”. Úgy érzem, munkánk egyik gyü­mölcse a közelmúltba átvett Környezetvédelemért díj is, amelyet első ízben mi, illetve az Egererdő Rt. kapott, akikkel egyébként közösen végeztük fásítási programunkat. Remélem, az egész tagság számára olyan lendületet ad lelkileg ez a díj és a jó érzés, hogy a városvezetés, a politika is látja ezt a tevékenységet. CSÖRGŐ Ez év május 5. és 9. között másodszor ren­dezték meg a maconkai víztározón az ország egyik legnagyobb bojlis horgászversenyét. Dérer Istvánt, a BSHE elnökét kértük meg ar­ra, hogy vállalkozzon egy rövid értékelésre. Bátonyterenye- Mit nevezünk bojlizásnak?- Ez egy speciális módszer, döntően ponty fo­gására. A horog alá fűzzük a gömb alakú, külön­böző átmérőjű és nagyon sokféle módon ízesített csalit. Rendkívül eredményes módszer, csábíthat a húshorgászatra is, így nem véletlen, hogy a bojli- zás igazi megszállottjai egyben a nagy halak elvi­telének fő ellenzői is. Mérés és egy, a sérüléseket ellátó kezelés után minden halat visszaengednek a tóba.- A résztvevőkről kérdeznénk önt.- A nemzetközi normák szerint, alakítottuk ki a rajthelyeket. így 24 csapat elhelyezésére volt mód, mivel a déli tórészletekben szokás szerint biztosí­tani akartuk a folyamatos tagi és vendéghorgásza­tot is. Végül 13 magyar és 11 külföldi csapat jelent­kezését fogadtuk el, az utóbbiak Svájc, Románia, Macedónia, valamint Szerbia és Montenegró szí­neit képviselték. A magyarok közül az ország min­den tájáról érkeztek versenyzők és a BSHE-t is el­ismert nevek képviselték.- Magáról a versenyről mit tud mondani?- A verseny százórás, ezt az időt a kétfős csapa­tok pihenés nélkül végighorgászták, fejenként két bottal, továbbá behordás nélkül. Éjjel tiltott volt az etetés is. A jelenlévő nemzetközi versenybírók fo­lyamatosan dolgoztak. Tizenkét óránként teljes számítógépes kiértékelést kaptak a csapatok. Az értékelésnél csak a súly számított. A versenyen til­tott volt minden élő és környezetszennyező csali, etetőanyag használata.- Milyen eredmények születtek?- A tavalyi szenzációs eredmények után kicsit félve vártuk az első részeredményeket, tekintettel az évszakra és a halak kezdődő ívására, valamint a rendkívül kedvezőtlen, frontos, hideg időjárásra is. Végül 2880,5 kg-os és 1067 darabos fogás kere­kedett ki, ami újra minősíti a vizet, de a profi ver­senyzőket is. A halak közül 787 pikkelyes, 187 tükrös-, 53 nyurga- és 4 koiponty, valamint 36 amur esett - átmenetileg - zsákmányul, köztük számos tíz kiló feletti példány is. A lefújás után mindenki izgalommal várta az összesítést, mely szerint kiváló, 315,10 kg-os eredménnyel a Team Pécs (Lőrincz László, Szitányi Csaba) lett a baj­nok. Második a felerészt maconkai „Haverok”- Tresetiste szerb-magyar formáció {Palkovics Jó­zsef, Pintér Sándor) 304,90 kg fogással, harmadik a szenzációsan versenyző Meleg Bait SBS Team [Zorán Meleg, Ivan Király) 294,45 kg hallal, ami új darabszámrekordot, azaz 135 kifogott halat jelen­tett! Mindenképp meg kell említenem a 4. mace­dón Carp Team-Bear-Tonta [Sergej Bangievski, OUver Bogdanovski) csapatot is, akik 1,95 kiló- val(!) maradtak le a dobogóról. A legnagyobb hal különdíját a végig nagy halakat fogó tavalyi baj­nok Maconka I. csapat [Gál Csaba, Csorba Nor­bert) kapta, egy 13,50 kg-os tükrös fogásáért. A fel­soroltakon kívül szektorgyőztes lett a Mosella Hungária Tori István, Sári Sándor összetételben.- Milyen lesz a folytatás?- A kupa költségvetése meghaladta a kétmil­lió forintot, mivel profi versenyzőket csak jó színvonalú kiszolgálás mellett kell és szabad idehozni. A teljesítményekkel arányos volt a dí­jazás is. Jól járt az egyesület is, mivel a bevétel­ből jut haltelepítésre is. Bizakodásra ad okot, hogy a Mosella Hungária és Bátonyterenye kép- viselő-testülete is és emellett természetesen „sok jó ember” [Bencsik R. Géza, Bubró Móni­ka, Horváth Gábor, Palkovics József, Rózsahegyi József, Sárkány Norbert Szilágyi Tamás, Vanya Gábor, Zagyi Mihály), Kftgy csak néhányat emeljek ki közülük, mellettünk áll. A folytatás­ról annyit, hogy tíz ország képviselőinek előze­tes jelentkezése van birtokunkban az őszi kupá­ra, és készülőben van egy öt évre, azaz tíz ver­senyre szóló nemzetközi megállapodás. Ma­conka halbősége és a rendezett környezet meg­hódította a jelenlévőket, a magyar mellett a szerb és a svájci, valamint a horvát televízió is műsoridőt szán a rendezvénynek, külföldön is öregbítve Bátonyterenye város turisztikai hírne­vét. A díjkiosztón Vanya Gábor polgármester úr­ral arról tárgyaltunk, hogy pályázati források se­gítségével a város megpróbálja megoldani a déli út és a parkolók, a közművek problémáját, s ha ez a projekt sikerrel jár, akkor már semmi sem áll útjába a további fejlődésnek. HOROG

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents