Nógrád Megyei Hírlap, 2004. május (15. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-12 / 110. szám

2004. MÁJUS 12., SZERDA BÁTONYTERENYE Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal REGIONÁLIS NAPLÓ Fák, virágok, parkok BÁTONYTERENYE A közelmúltban jelentős par­kosítások zajlottak a városban. A kisterenyei városrészen a munka­ügyi központ előtti terület, a nagybátonyi településrészen pe­dig a millenniumi park pompázik a virágoktól. Mindezt persze hosszas munkával készítették elő, hiszen e térségben egyedülál­lóan, parképítő szakmunkásokat képeztek. Ennek és a közmunka- programnak - amelyben negyven főt foglalkoztatnak - köszönhető­en nyűt lehetőség a parkok építé­sére, szépítésére. Ettől az évtől a foglalkoztatási közhasznú társasághoz tartoznak a közmunkások, akik Sándor Pé­ter vezetésével igazi csapattá ko- vácsolódtak ösz- sze. Természete­sen nem csak a parkok építésé­ben, fenntartásá­ban jut nekik nagy szerep, ha­nem a játszóterek építésében és egyéb munkák­ban is. Jelenleg fo­lyik egy, az euró­pai szabványok­nak is megfelelő korszerű játszótér kialakítása. Vanya Gábor polgármes­ter elmondta: a közmunkában részt vevők sok­kal nagyobb elismerést érdemel­nek. Csakúgy mint Adorján Ta­más kertészmérnök, ő irányította a parkosítási munkálatokat. A szépítés következő állomásaként, a szokásoknak megfelelően ha­marosan félezer cserép muskátlit helyeznek ki városszerte Bátony- terenyén. _____ CS. BALÁZS E gyedülálló oktatás Sokat halljuk nap mint nap, hogy európai uniós csatlakozásunk után létfontosságú a nyelvtanulás. A következő tanévtől Bátonyterenyén is indul emelt szintű nyelvi és számítástechnika képzés, a Bartók, illetve a Kossuth Lajos Általános Iskolában. BÁTONYTERENYE- A célunk az volt, hogy a város­ban tanuló gyermekek számára egy még magasabb szintű képzé­sen keresztül a további tanulmá­nyaikhoz egy még jobb alapot biz­tosítsunk és ezáltal megfordítsuk az elmúlt évek meglehetősen ked­vezőtlen tendenciáját. A gyerme­kek létszáma ugyan már nem csökken, de jellemző volt az utób­bi időben, hogy a szülők elhordták a városból a diákokat, a jobb taní­tás reményében - mondta el Vanya Gábor polgármester. - Ezen szeretnénk változtatni a mai kor két alapkövetelményének (nyelv, számítástechnika) emelt szintű oktatásával. Terveink szerint a most induló első, illetve a most ötödik osztályba lépő diákok ta­nulhatnak az új rendszer szerint a két intézményben. A kicsik első­ben és másodikban játékos formá­ban ismerkednek majd az idegen nyelvekkel. Az ötödikesek már he­ti tíz órában tanulnának nyelvet, igaz nem a megszokott forma sze­rint. Szeretnénk például, ha a kü­lönböző készségtantárgyakat ide­gen nyelven sajátítanák el a diá­kok, ezzel is elősegítve a gyakorla­ti nyelvtudás fejlesztését. Termé­szetesen a későbbi érettségi tantár­gyakat, mint a például a matemati­ka, történelem, továbbra is magya­rul tanulják majd a diákok. A szá­mítástechnika-oktatást sem csak a hagyományos keretek között sze­retnénk végezni. Terveink szerint a gépeket bevonnánk a diákok mindennapjaiba, segédeszköz­ként használnánk azokat a tanórá­kon. Ez azt is jelentené, hogy sok­kal könnyebbé válna a külföldi testvériskolákkal való kapcsolatte­remtés és kapcsolattartás. Szeret­nénk elérni, hogy az általános is­kola végeztével nyelvvizsgát tett diákok kerüljenek ki az intézmé­nyeinkből - tudtuk meg a városve­zetőtől. A fent említettekhez szükséges a pedagógusok felkészítése is - folytatta a város első embere. - Számukra tanfolyamot szerve­zünk, melynek díját átvállalja az önkormányzat, ha a tanár, vagy ta­nárnő vállalja, hogy a képzés vé­geztével középfokú nyelvvizsgát tesz. Ez persze nem kötelező, alap­fokú nyelvvizsgával a díj ötven szá­zalékát tudja átvállalni a fenntartó. Ezekkel az intézkedésekkel, az új rendszerrel szeretnénk a város ál­talános iskolásainak az esély- egyenlőséget biztosítani, sőt előny­höz akarjuk juttatni őket - mondta el Vanya Gábor.- A tervezett felépítés szerint a Bartók Béla Általános Iskolában német, a Kossuth Lajos Általános Iskolában angol nyelvű, emelt szintű képzés folyik majd. A felső tagozatosoknál csoportbontással oldjuk majd meg az oktatást (elke­rülendő az osztályok szétszakítá­sát), az alsó tagozatosoknál pedig mindkét intézményben egy-egy külön osztályt indítunk a 2004/2005-ös tanévben. A költségek nagy részét az ön- kormányzat állja, teljesen ingye­nessé tenni azonban sajnos nem tudtuk a rendszert. A térítési díj, így 2000 forint lesz, egy gyermek után, havonta. Itt kell megemlíte­nem, az iskolák már dolgoznak azon, hogy alapítványok létreho­zásával ezt a díjat azon gyerekek számára is előteremtsék akik ké­pességeiket, szorgalmukat tekint­ve vállalni tudják az emelt szintű nyelvi képzést, de sajnos családjuk anyagi helyzete a finanszírozást nem teszi lehetővé. Az előzetes fel­mérések, illetve a leendő elsősök szüleinek értekezlete után úgy tű­nik van igény az új rendszerre. Ar­ra a rendszerre ami egyedülálló lesz a megyében és az első évben kicsit kísérleti jelleggel üzemel majd, mi azonban hiszünk abban, hogy életképes lesz - zárta szavát a polgármester. Nyolc éve működik a polgárőrszervezet Kisterenye városrész­ben. A nyolc év alatt voltak a csúcson és voltak a völgyben, de erről beszéljen Szabó Lajos Attila a szövetség elnöke. BÁTONYTERENYE- Mikor és minek a hatására alakult meg a polgárőrszervezet Kisterenyén?- Szervezetünk 1996 novembe­rében alakult meg vezetésemmel. Az áapításkor 28 tagunk volt, kö­zöttük nyolc nő. A megáakulás oka az volt, hogy az akkori kisterenyei rendőrségi körzeti megbízott megkeresett, hogy a te­rületen a bűnügyi statisztika nega­tív tendenciát mutat és mint civil állampolgárok segítenénk-e a bűn- megelőzési munkában. Eleget téve a kérésnek, kezdetben igen pozitív volt a tagság hozzáállása és az el- várásokná jóvá aktívabban teljesí­tették a vállát feladatokat. Két-há- rom év múltán négy-öt fő negatív Szabó Lajos Attila az elismeréssel tevékenysége a szervezet széthul­lásához vezetett. A személyi konf­liktusok olyan mélységűvé vátak, hogy az elnököt lemondatták, és a szervezet ezátá lefagyott, de nem szűnt meg.- Mikor volt a „kiolvadás"?- A 2002. augusztus 20-i ünnep­ségen keresett meg dr. Nagy Károly rendőr áezredes, a bátonyterenyei kapitányság vezetője, hogy hajlan­dó lennék-e felélesztem, újjászer­vezni a csapatot. Az igen váaszt követően új vezetőséggel, új ta­gokká ismét megkezdtük a mun­kát. Jelenleg harmincnyolcán va­gyunk, ebből 17 ifjúsági és 11 hölgy.- Milyen támogatás kaptak munkájukhoz?- Az elmúlt esztendőben Vanya Gábor, Bátonyterenye polgármes­tere segítségével egy Suzuki sze­mélygépkocsit kaptunk használat- ra. Az autó a Bátonyterenyei Köz- biztonsági Alapítvány tulajdona, de mi dolgozunk vele. Ugyancsak az elmúlt évben az önkormányzat­tól és az alapítványtól kaptunk 300 ezer forintot, amelyből sikerült lát­hatósági mellényeket vásárolni, technikai eszközöket beszerezni és az autó üzemanyagát biztosíta­ni. A techniká eszköztárunkból még hiányzik két pár kis hatótá­volsági adó-vevő berendezés, ame­lyet a városi rendezvények biztosí­tásánál tudnánk hatékonyan hasz­nálni.- Hogyan történnek a szolgálat­ellátások?- Minden második hónapban a rendőrséggel közösen járőrözünk, ebből adódóan több esetben sike­rült a bűnelkövetést megelőzni. Az eddigi tapasztáatok azt igazolják, hogy a polgáőrszervezetünk po­zitív hatással van a városrész biz­tonságát illetően. Érezhető a bűn- elkövetések számának, a statiszti­kai mutatójának a csökkenése. He­tente három-négy alkalommal ön­erős szolgálatot teljesítünk. A leg­utóbbi május elsejei rendezvényt 35 fővel tudtuk biztosítani.- Milyen körülmények között dolgoznak jelen időben?- Erre azt tudom mondani, hogy a mérlegnek két serpenyője van, az egyikben az elvárások, a másikban pedig a lehetőségek. Ami az elvárásokat illeti, a köztu­datban benne van, hogy létezünk, dolgozunk. Vannak intézmények, családok, akik kérik a segítségün­ket. Példaként, hogy egy időben a lakótelepen rendszeressé váltak az autókból történő üzemanyag-le­szívások. A járőrözéssel ez pozitív irányba változott. A lehetőségeink viszont korlátozottak, elsősorban az anyagi háttér. A város önkor­mányzata erre az évre mindössze százezer forintot tudott biztosítani számunkra. Ez a pénz sajnos csak a számlavezetés díjára, a szolgálait autó kötelező biztosítási díjára, te­lefonra és levelezésre elegendő. A működés többi feladataira jelenleg nincs fedezetünk. Tehát azt mond­hatjuk, hogy a szervezet megvan, dolgozik, a személyi feltétel kiváló, de a gépezetet nem tudjuk teljes mértékben működtetni. Pénz hiá­nyában egyre kevesebb lesz a kint­létünk az utcán, például üzem- anyaghiány miatt.- Milyen a szervezet tagjainak a felkészültsége?- A tagságból tíz fő személy- és vagyonőri vizsgával rendelkezik, emellett a Fáy András szakközép- iskola rendészeti tagozatából töb­ben vannak a csapatban.- A legutóbbi megyei polgárőr­közgyűlésen elismerésben része­sük.- A Bátonyterenyei Városi Rendőrkapitányság a terület leg­jobb polgárőre címet adományoz­ta személyemnek. Én úgy gondo­lom, hogy ez az elismerés a kisterenyei polgárőrszövetségnek szól, hiszen ez csapatmunka, tár­sak nélkül ezt a feladatot nem le­het eredményesen végezni.- Mit kér a lakossághoz, hogy még eredményesebben tudjanak dolgozni?- Azt kérem, hogy ha valaki va­lamilyen problémát észlel, akkor a 20/3240-186 telefonon engem és a 20/3965-490 számon Sztancsek Pál elnökhelyettest hívják. Mi azonnal értesítjük a rendőrséget, miközben biztosítjuk a helyszínt. ______________________KEREKES LAJOS E urópa-nap a majálison Bátonyterenye A Bátonyterenye és Környé­ke Területfejlesztési Társulat kistérségi irodája az idén is megrendezte az Európa-napot a kastélykerti majálison. Az „Európa-sátorban” az EU-s ta­nácsadás mellett gyermek­rajzversenyt, s különféle játé­kos vetélkedőket tartottak. Csaknem 200 család kapcsoló­dott be a programba, ahol az eredményes versenyzők zsák­bamacskát, Európa-lufit, Euró- pa-pólót, sapkát kaptak. A nagy népszerűségre való te­kintettel már most megkez­dődtek az előkészületek a szeptemberi városnapra. A kistérségi iroda egyéb­ként folyamatosan rendelke­zésére áll az érdeklődők szá­mára: a Bátonyterenye, Ózdi út 9. szám alatt működő iro­dában az uniós tagsággal együttjáró változásokról, uni­ós lehetőségekről hallhatnak az itt tevékenykedő szakem­berektől, s olvashatnak az Európa-ldadványokból. Ha­marosan megnyílik az E-Ma- gyarország pont is. Ötödik győzelem Bátonyterenye A Bartók Béla Általános Iskola kataszt­rófavédelmi csapata az idén is nagyszerű eredményt produkált a közelmúltban megrendezett megyei versenyen. A me­gye különböző részeiből érkezett hét csa­pat tíz állomáson, elméleti és gyakorlati tu­dást egyaránt követelő feladatokat oldott meg. A Gerhát Janka, Ludányi Zsófia, Szomszéd Réka és Varga Nóra összetételű csapat a megyei első helyezés mellett négy különdíjat is elhozott. A Nagy Lajosné ta­nárnő, valamint Faragó Sándor városi pa­rancsnok által felkészített csapat a május végi zánkai országos versenyen képviseli megyénket. Újra pávák a kastélykertben Hosszú idő után újra pávák vették birtokukba a kisterenyei kastélykertet. Az idősebbek még biztosan emlékeznek azokra az időkre, mikor a díszes madarakon kívül egyéb ős­honos vadállatok is éltek a kastély kertjében. Ezekről az időkről és a városvezetés terveiről Molnár József alpolgár­mester tájékoztatta lapunkat. Bátonyterenye- A pávák története a kisterenyei kastélykertben hosz- szabb időre nyúlik vissza, hiszen valamikor az 1940-es évek végén, az ' 50-es évek elején kerülhettek a kisterenyei kastélyparkba - kezdte Molnár József. - Rajtuk kívül akko­riban a kastélykertben voltak még őzek, gyöngytyúkok és egyéb apró állatok, melyeket nagyon szívesen nézegettünk kisgyermekként és gyűjtöttük a pávatollat. A kis­terenyei kastélykertnek nevezetes­ségévé váltak a pávák, és minden nagyobb ünnep alkalmával rikol- tozásaikkal segítették az ünnepi köszöntők mondandójának nyo­matékosítását. A '80-as évek végé­re, a '90-es évek elejére már 34 da­rab páva lakta a kastélykertet, a ta­nácsi alkalmazottak etették őket. A pávák nagyon jól érezték magukat a magas fákon és otthonosan köz­lekedtek a tömegben is. Sajnos 1993-94 években a környéken la­kók elfogyasztották a pávákat a la­kosság és az odalátogatók nagy megdöbbenésére.- Mi történt ezután, mi motivál­ta önöket az újrahonosításban?- Pár éven keresztül nem volt igazi gazdája a kastélykertnek és csak 1996-ban kezdte el az önkor­mányzat őriztetni - folytatta az al­polgármester. - Bennem már azóta érett a gondolat, hogyan lehetne „visszacsempészni” a pávákat a kastélykertbe. Négy évvel ezelőtt felvettem a kapcsolatot a nyíregyházi állatkert­tel, de onnan a vezető ígérete elle­nére sem sikerült pávákat szerez­ni. A nyomozást tovább folytatva jutottam el Alsótoldra, György Zsolt állatorvoshoz, aki nagy­bátonyi származású. Elmondása szerint gyermekkorában gyakran kergette a pávákat a kisterenyei kastélykertben. Ennek az emléké­nek köszönhető, hogy most jelen­leg több pár páva található nála. A pénzügyi lehetőségeink egy pár ivarérett páva beszerzését enged­ték meg. A másik két pár fiatalabb, ők jövőre válnak ivaréretté és ak­kor fognak majd teljes pompájuk­ban díszelegni. Ráadásként kap­tunk két aranyfácánt is. Bízunk benne, hogy az ivarérett pávák ősszel vagy tavasszal már költeni is fognak. A madarak gondozását, őrzését a kastély őrző-védő szolgá­lata látja el. Jelenleg három, esetleg négy hétig bezárva tartjuk őket és mikor megszokják új helyüket sza­badon engedjük őket.- Milyen elképzeléseik vannak, tervezik e esetleg még több állat be­szerzésé?- Nagyon szeretnénk egy kisebb vadasparkot vagy további kisállato­kat (gyöngytyúk, aranyfácán, fo­goly, japán tyúk, galambok) muta­tó sétányt kialakítani a kastély mö­götti erdős területen - tudtuk meg a városvezetőtől. - Régen már volt hasonló, a kastély mögött indult, a volt óvoda, művelődési ház, illetve a könyvtár mögött tért vissza a fő­sétányra. Tervezzük ennek az ös­vénynek a megtisztítását és kisebb kennelek odahelyezésével egy be­mutató sétaút kialakítását. CSORBA Hamarosan szabadon engedik a kastélykert páváit A SZERZŐ FELVETELE A béke szigete a nagybátonyi városrész millenniumi emlékparkja FOTÓ; CS. B Felkészült polgárőrök

Next

/
Thumbnails
Contents