Nógrád Megyei Hírlap, 2004. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
2004-04-21 / 93. szám
2. OLDAL L í C E U M I PALETTA 2004. Április 21., szerda Tízezer jelentkező A kommunikáció szak a legnépszerűbb A felvételizők számát tekintve „nem lesz 2003-at meghaladó jelentkezés az idén, mindez a demográfiai mutatókkal magyarázható” - kezdte meg a szokásos havi sajtótájékoztatót dr. Hauser Zoltán, a főiskola rektora. Az Eszterházy Károly Főiskola azonban kivétel az országos átlag alól. Március elsejét bezáróan közel tízezer jelentkezési lap érkezett az intézményhez. A legtöbben - 3900-an - bölcsészettudományi szakokra szeretnének felvételt nyerni. A legnépszerűbb szak azonban mégis a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar kommunikáció szakja, ahová ezerhétszázan felvételiznek júniusban. Keresett még ezen a karon a művelődésszervező szak 1100 jelentkezővel, illetve a gazdálkodási is a maga 800 főjével. A Bölcsészettudományi Karon a történelem szak az aranyérmes (1200), őt követi a magyar (1100), illetve az angol szak (800). Az előző évhez képest a főiskola Természettudományi Karára 20%-kal több jelentkezési lap érkezett: a testnevelés, a földrajz és a számítástechnika a legkeresettebbek. A fizika szak indítása a következő tanévben is kérdéses marad, összesen tizenheten adták be jelentkezésüket erre a szakra. Áz egyetemi szakok közül a történelem, az etika, ember- és társadalomismeret, a felsőfokú szakképző szakok közül az idegenforgalmi szakmenedzser és intézményi kommunikátor szakokra jelentkeztek a legtöbben. Nőtt az érdeklődés a felsőfokú szakképzés iránt, 17%-kal több a jelentkező a tavalyi évhez képest. A posztgraduális képzésben további (1500- 2000) jelentkezésre számít még a főiskola a következő hónapokban, hiszen az EKF közel 50 szakirányú továbbképzési és pedagógus szakvizsga programot hirdet a következő tanévre. A felvételi jelentkezések mellett a 2006-tól beinduló többciklusú képzésről is szó esett. A főiskola, készülvén a bolognai folyamatra, egyre szerteágazóbb kapcsolatrendszert igyekszik kialakítani nemcsak a régióban, hanem az ország más pontjain is. Januárban a Miskolci Egyetemmel ült le tárgyalni a főiskolánk. Ennek során felelevenítették a korábban kudarcba fulladt integrációs törekvéseket. Az egyetem rendkívül nyitottnak bizonyult és lassan körvonalazódnak az együttműködési lehetőségek is. A közgazdaságtudomány terén tradicionálisan jó a kapcsolat, új elem a BTK együttműködése lenne. A természettudományok terén az informatika és a földtudomány kapcsán folynak az egyeztetések. Mindezt azonban folyamatosan átkarolja a tanárképzés. Az EKF érdemi kapcsolatban áll a Nyíregyházi Főiskolával is: közös oklevél kiadása a jövőbeni cél. Az Eszterházy Károly Főiskola kapcsolatot épít a Debreceni és a Veszprémi Egyetemmel is. Ez utóbbival együttműködési megállapodást írt alá, melynek keretében egységes szintű tanárszakok indulnak majd. „Ez egy olyan konstruktív együttműködés, melyben nem az integráció a cél, hanem egyfajta erőforrásegyesítés” - mondta el a főiskola rektora. A közeljövőben a főiskola mindenképpen versenyezni akar az alapképzések terén. A master képzések megindítására azonban még nincs idő, várhatóan 2006-tól lehet majd ilyen képzésekkel találkozni. A cél az, hogy a képzések háromnegyede alap-, még negyede mas- terképzés legyen 2010-re. MELLIK ÉVA Az oldalt összeállította: Barna Béla 350 milliós fejlesztés az egri főiskolán Átadták a főiskola kibővített „B” épületét Befejeződtek a munkálatok a B épület egész területén. A rekonstrukció és a bővítés elkészültét ünnepélyes átadó keretében hangsúlyozták az Eszterházy Napok rendezvénysorozatán. A köszöntőt Hauser Zoltán, a főiskola rektora mondta el, a díszszalagot pedig Magyar Bálint oktatási miniszter vágta át. A féléves fejlesztési tevékenység eredményeként, melyre mintegy 350 millió forintot fordítottak, 21 oktatói iroda és hat előadó illetve tanterem született. A bővítésnek köszönhetően több mint 500 férőhely- lyel lesz kényelmesebb a főiskolai oktatók és hallgatók élete. Magyar Bálint megnyitó beszédében kihangsúlyozta, hogy Magyarország egy jelentős felsőoktatási reform előtt áll. Szerinte nagyon fontos kérdés az, hogy mivel kívánunk belépni abba a versenyhelyzetbe, amely az Európai Unió felsőoktatását már jellemzi. „A legfontosabb emberi nyersanyag a tudás és ezt az emberi tudást olyan helyeken bányásszák, mint az egri főiskola is. Természetesen ehhez meg kell teremteni a megfelelő feltételeket.” - mondta. Az eddigi hagyományos kereteken túl más beruházási források is megnyílnak az Európai Uniós csatlakozás és a kormány által meghirdetett programok által. Egyrészt a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében a felsőoktatásba szakképzés, a kutatások számára mintegy 70 milliárd forintnyi forrás válik elérhetővé, amelyből a közvetlen, felsőoktatást érintő pályázatok 17-18 milliárd forintnyi összegekben szerepelnek majd. Ebből mintegy hat és fél milliárd forint az, amely a bolognai folyamatnak megfelelően az európai felsőoktatási térhez történő csatlakozást, felkészülést szolgálja és 12-13 milliárd forint a beruházások mértéke. Ez már egy többletforrás ahhoz a hagyományos beruházási kerethez képest, amelyet a költségvetés évről évre biztosít a felsőoktatásnak. Ezen túlMagyar Bálint oktatási miniszter átadja a felújított „B” épületet FOTÓ: GÁL GÁBOR menően van még három olyan nagy terület, amely szintén „ezt a bővülést és gazdagodást szolgálja.” - folytatta a miniszter. Az egyik ilyen terület az a kollégiumépítési program, amelynek során magán- ___, tőke segítségével 2006 végére mintegy tízezer új kollégiumi férőhely nyílik meg a magyar felsőoktatásban. A magántőke bevonásának másik nagy területe az oktatási infrastruktúra bővülését szolgálja. Ennek első lépéseként 32 milliárd forintnyi beruházás megkezdésének a lehetőségéről írt alá Magyar Bálint megállapodást hat magyar felsőoktatási intézménnyel. Harmadrészt pedig pótlólagos források sorában megnyílnak a kutatásfejlesztési források is, melyekben erőteljesen ösztönzik azt, hogy a kutatásfejlesztés egyre nagyobb aktivitással jelenjen meg a főiskolák, egyetemek területén. „Most már csak stratégia kérdése, hogy egy főiskola vagy egyetem milyen mértékben kívánja továbbfejleszteni tevékenységét, hogyan akarja megállni a helyét ebben a kibővülő és egyre inkább versenyző felsőoktatási helyzetben.” - zárta beszédét az oktatási miniszter. M agyar Bálintot Eger polgármestere, Nagy Imre követte. „Egy olyan fejlesztés indult el, amely valóban példaértékű és jelen pillanatában egyedülálló is Magyarországon” - kezdte meg beszédét a város első embere. Nagy Imre azt is elmondta, hogy „nem egy lezárt folyamatról van szó, hanem az első lépések megtételéről”, hiszen már készül az a pályázat, amelyet az e-önkormányzat keretében nyújtanak be május végén. Á köszöntő beszédek után az épület rekonstrukciójának és bővítésének létrejöttében tevékenykedők emlékérmet vehettek át; többek között Magyar Bálint oktatási miniszter, Nagy Imre polgármester, Fü- löp Annamária tervező, Balázs István, a kivitelező cég igazgatója, Vadászi János, a főiskola gazdasági főigazgatója. Az ünnepélyes átadót a Rajz Vizuális Kommunikáció Tanszék művésztanárainak kiállítása és az Ének-zene Tanszék által előadott kamarazene színesítette. m. é. A hallgatók döntő többsége újra Egert választaná Két évvel ezelőtt az akkori másodéves művelődésszervező szakosok voltak a kérdezőbiztosai annak a kutatásnak, melyről a napokban publikált egy tanulmányt Szabóné Stefán Edit. A közel 400 hallgatót megkérdező kutatásnak igazán érdekes eredményei születtek, melybe egy újságcikk erejéig érdemes belemazsolázni. Arra a meghatározó kérdésre például, hogy miért jött valaki Egerbe tanulni, arra 49%-ban a válasz az volt, hogy a főiskola és a választott szak vonzotta ide a hallgatót, 6%-ban az, hogy jót hallott a képzésről, 44%-a a hallgatóknak pedig Eger, a város szépsége és adottságai miatt jött ide tanulni. A főiskolások átlag 4 napot töltenek el a városban. Az elégedettségi mutatók között is előkelő helyet foglal el a város hangulata és atmoszférája: az 1-5-ig terjedő skálán 4,3-re értékelték a főiskolások. A város által nyújtott kulturális lehetőségek 3,9-es osztályzatot kaptak; s bár például a színházat ugyan mindenki ismerte, de sajnos elég ritkán látogatta (0,6 al- kalom/hó). Erről egyébként egy érdekes mondatot ír le Szabóné: „Sajátos, hogy azok a hallgatók, akik ismerik a város és a főiskola kulturális lehetőségeit, látogatják a rendezvényeket - elégedettebbek, mint azok, akik ezt alig teszik.” A város tisztasága 3,5-öset, a város lakosságának mentalitását pedig 3,4-re osztályozták a hallgatók. Ösz- szességében egyébként a város lakosságát szimpatikusnak, nyitottnak, kedvesnek tartották a hallgatók, csak néhány negatív megjegyzés hangzott el: lenéznek minket, ,/átar- tiak” az egriek, sznobok, drága a város és nem érdemes itt vásárolni... S végül az elégedettséget azzal is lehet mérni, hogy ha újra kezdhetné, újra Egerbe jönne-e tanulni? Nos, a hallgatók 65%-a egyértelműen igennel válaszolt erre a kérdésre, 28%-uk talánnal, és csak 7% mondta azt, hogy nem. (A teljes tanulmány a Hidy Pálné által szerkesztett Kakuk Jenő emlékkötet 121-135. oldalán olvasható) u Tágra nyitotta kapuit az e-kompetencia központ Az egri főiskola április 6-án egy újabb egységgel bővült. Az Egészségház utcai épület földszintjén ugyanis átadásra került az e-kompeten- cia központ. Az arra járó talán hívhatná egyszerűen gépteremnek is, azonban ez nem az. Annál több! Elsőként megkísérli meghonosítani Egerben az e-köz- igazgatást, hisz az elkövetkező pár évben létrejöhet egy új szemléletmód, mely igényli az elektronikus önkormányzást. A betévedő hallgató, vagy városlakó akár személyi jövedelemadója bevallását is benyújthatja a központ számítógépeinek a segítségével. Az adózó program ráadásul segít a helyes kitöltésben, így megszűnhet a hibásan leadott formanyomtatványok korszaka. Az IP telefó- nia egy másik különlegesség: segítségével több helyre ingyen lehet telefonálni, mint például az összes felsőoktatási intézménybe. A nyelvi centrum összesen három nyelven nyújt segítséget mindazoknak, akik igénybe veszik. E-gazda- sági kompetenciát is találhatunk itt: az üzleti adatbázis, a K&H kihelyezett elektronikus bankügyintézése és az üzletembereknek szükséges prezentációk elkészítése mind ezt támasztja alá. Az átadott létesítmény természetesen rendelkezik e-könyvtár rendszerrel: rövid letöltés után a diák már „kezében tarthatja” könyvét elektronikus formában. Az elektronikus tanulmányi rendszer pedig az utolsó kétkedőt is meggyőzheti, hogy nem egyszerű gépteremről van szó, hanem egy VIP-ről. Egy Városi Információs Portálról, mely az Eger Digitális Település Projekt keretén belül valósult meg. A száz munkaállomással rendelkező központ megnyitó ünnepségen beszédet mondott dr. Kis- Tóth Lajos, az EKF rektorhelyettese, Horuczi Csaba, Eger város alpolgármestere és Mohácsi Béla, információs társadalom programok helyettes államtitkára. A kompetencia központot Magyar Bálint oktatási miniszter és Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke adta át. Horuczi Csaba hangsúlyozta, hogy az átadott létesítmény a főiskola és a város együttműködésének legszebb szimbóluma. Mohácsi Béla az információhoz való hozzáférhetőséget és meglétet emelte ki, míg Kis-Tóth Lajos a mindennapi kompetenciák fejlesztésére és a tartalomfejlesztésre he- lyezte a hangsúlyt, molnár József A Városi Információs Portál megnyitója fotói l. e. Az északi régió tudásközpontja: Eger. A nagy múltú Liceum (fölül) és a most felújított „B” épület (alul) a város szivében fotó; szántó
