Nógrád Megyei Hírlap, 2004. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-30 / 75. szám

2004. MÁRCIUS 30., KEDD REGIONÁLIS NAPLÓ SZÉCSÉNY Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal A város kitüntetettje: Wolf Ida Szécsényben hagyomány, hogy március 15-én azt a személyt, aki jelentősen hozzájárul a város szellemi, gazdasági fellendü­léséhez, az önkormányzat „Szécsényért” kitüntetésben része­síti. Az idei év kitüntetettje, Wolf Ida nyugalmazott tanárnő. Hogy a képviselő-testület jól nem akaró taps, amellyel az em- döntött, bizonyítja az a szűnni berek, a városi ünnepségen kö­Wolf Ida nyugalmazott tanárnő szöntötték a tanárnőt, amikor dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet polgármester asszony átadta ré­szére az elismerő okiratot. Hadd kezdjem munkásságá­nak méltatását személyes élmé­nyeimmel. Tanítványa voltam. Minden túlzás nélkül állítom, neki köszönhetem, hogy toll­forgató ember lettem. Ő volt az a tanárunk, aki megszerettette velünk a könyvet, az olvasást. Emlékszem, a maga szuggesz- tív előadásmódjával részleteket mesélt nekünk az Egri csilla­gokból. Amikor arra kértük, hogy folytassa a cselekmény történetét, azt mondta: olvas­suk el és mi mondjuk el neki a regény további történetét. így került a kezünkbe a Pál utcai fi­úk, Az aranykoporsó és a többi ifjúsági regény. Tőle hallottam először Komjáthy Jenőről, Ferenczy Terézről, egyikük sem volt általános iskolai tan­anyag. A tanári diplomám megszer­zése után kollégája lettem. Mi tagadás, volt bennem egy jó adag feszültség, amikor a volt tanáraim közé kerültem. Oda­jött hozzám, gratulált és azt mondta: ha jó tanár akar lenni (jólesett, hogy magázott), sze­resse és tisztelje a diákokat. Ak­kor értettem meg igazán, hogy annak idején miért néztünk fel rá. Szeretett és tisztelt minket, s még egyért, a tudásáért, amit megosztott velünk. Tudom, hogy felkérték őt, menjen Buda­pestre, az Országos Pedagógiai Intézetbe dolgozni. Ő maradt, Szécsényt választotta, mert hit­vallása, hivatása volt a tanítás, nevelés. Wolf Ida az elemi és polgári iskolát Szécsényben végezte. A II. világháború alatt Budapestre került kollégiumba és a Szilágyi Erzsébet Gimnázium diákja lett. Már akkor kiderült a magyar nyelv és irodalom, valamint a történelem tárgyak iránti von­zalma. A gimnázium elvégzése után a polgári iskolai tanárkép­zőben tanult „A” szakon, ahol történelemből, magyarból és német nyelvből szerzett diplo­mát. Szakvizsgája után vissza­tért szülőhelyére, Szécsénybe. Régi iskolájában, ahol tanult, a polgári iskolában helyezkedett el. 1948-ban az iskolák államo­sításakor az iskola is állami álta­lános iskola lett. Ida néni nyug­díjba vonulásáig, 1980-ig ebben az intézményben tanított. Hosszú éveken át vezette a helytörténeti szakkört, előbb a Kubinyi Ferenc Múzeumban, majd a II. Rákóczi Ferenc Álta­lános Iskolában. Értékes jegyze­teket készített a város történeté­ről, amelyek már több helytör­téneti kutatónak adtak segítsé­get. Több írása megjelent a Honismereti Híradóban, Szé- csény az emlékezés hitelével cí­mű könyvben. SZF Szécsényi emlékek - apai örökség A Körösi-napok programja keretében Szécsénybe látogatott Vihar Béla, József Attila-díjas költő lánya, dr. Vihar Judit. Vi­har Béla négyéves volt, amikor a családja Szécsénybe költö­zött. Ott élt 12 éves koráig. A költő élete során úgy tekintett Szécsényre, mint szülőföldjére. Dr. Vihar Judittal a szécsényi emlékekről, az apai „örökségről” beszélgettünk.- Édesapám mindig nagy szeretettel mesélt nekem Szé- csényről, a Malom utcáról, ahol lakott, a játszótársakról, arról a megfogóan szép tájról, amely ezt a kisvárost övezi. Többször is ellátogattunk Szécsénybe, ilyenkor azt mondta: hazame­gyünk. Megmutatta a kerekes kutat, amely gyermekkorában az ivóvizet biztosította a család számára, ma már nincs meg a kút, csak a versében, emlé­künkben létezik. Végigsétál­tunk az utcákon és ő olyan lel­kesedéssel beszélt a városról, az emberekről, hogy budapesti létemre egy kicsit én is szülő­földemnek tekintem Szécsényt.- Amit eddig mondott, ami­lyen átéléssel beszélt édesapjá­ról, ebből arra lehet következtet­ni, hogy nagyon jó kapcsolat alflku.lt ki önök között.- Ez valóban így van. Nagy türelemmel és szeretettel ne­velt. Már piciny gyermekko­romban sokat tanultam tőle, s ez az évek múlásával egyre in­kább kiteljesedett. Haláláig, amely 1978-ban következett be, szellemi partneremnek tekin­tettem.- Szép apai örökség az a sze­retet, amelyben önt részesítette. Azt hiszem, van egy másik örökség is, amely génjeibe van kódolva és ez az írás.- Őszintén el kell monda­nom, hogy az ő tudása egyfelől nyomasztóan hatott rám, ugyanakkor erősen motivált. A bölcsészkaron magyar, orosz, japán nyelvből diplomáztam. Az első szellemi alkotásom mű­fordítás volt. Mint nyelvész, ra­gaszkodtam a szó szerinti fordí­táshoz, ő mint költő, azt mond­ta, hogy a művet egységben nézzem. Neki volt igaza.- Ön egyetemi tanszékvezető tanár, a magyar-japán baráti társaság elnöke, műfordító, író, akinek több könyve jelent meg...- Többek között a japán iro­dalom története. Lefordítottam a japánok legnagyobb költője, Macao Bosó műveit. A japán népmeséket tartalmazó kétkö­tetes könyvemben japánul és magyarul is olvashatók a nép­mesék. Azt hiszem, ennyivel tartozom önmagámnak, édes­apám emlékének. A történelem néma tanúi Keleti bástya Az egykori vár keleti bástyá­ját a múzeumbaráti kör kezde­ményezésére Szécsény várossá nyilvánításának 650. évforduló­ja alkalmából újították fel. A munkálatokat Horváth Béláné, a kör titkára koordinálta. A felújí­tott bástyában 1984. augusztus 15-én vártörténeti kiállítás nyílt. Az elpusztult északi várfalat a várkert bejáratától a bástyáig mellvéd magasságban visszaállí­tották. Az egykori vár főbejárata - a várkapu - a keleti bástyánál volt. A bástyában vártörténeti kiál­lítás látható. A keleti bástya FOTÓ: SZEUOGRÁDI TAMÁS A pösténypusztai híd Dr. Serfőző András ország- gyűlési képviselőnek régen dédelgetett vágya, hogy Pösténypusztán az Ipolyon felépüljön Szlovákiát és ha­zánkat összekötő híd. Az ügy érdekében az elmúlt két évben több helyen tárgyalt és azon fáradozott, hogy a térség lakóinak - Ipolyon innen és túl mielőbb megva­lósuljon kívánsága, elké­szüljön a híd. Múlt év november 28-án Csil­lag István gazdasági és közleke­dési miniszter Szécsényben át­adta azokat a hídelemeket, amelyből az felépül. Március 26-án Balassagyar­maton dr. Serfőző András és Urbán Árpád országgyűlési kép­viselők voltak a házigazdái an­nak a rendezvénynek, amelyen többek között részt vett Csáky Pál, Szlovákia miniszterelnök­helyettese, Csillag István, hazánk közlekedési mi­nisztere. Dr. Serfőző And­rást arra kértük, mondja el hogy a megbeszélés meny­nyivel hozta köze­lebb a híd megvalósítását?- Fontos lépés volt, amely magas szintű, kormányok kö­zötti döntést készített elő. Ter­mészetesen ezt a tanácskozást is sok szakmai egyeztetés előzte meg. Balassagyarmaton nyolc híd felépítéséről volt szó. Ami a pösténypusztait illeti, elkészült a tanulmányterv, májusra kész lesz az engedélyezési terv. Ezt követően kiírjuk a kivitelezési közbeszerzési pályázatot. Jövő­re megkezdődhetnek az építési munkálatok. A híd, amely ki lesz világítva, kétsávos lesz, kü- lön gyalogosjárdával. ________■ T avasz a Vizi-kertészetben Tavasszal a természet ébredésével megélénkül a határ, a kertészetekben is szorgos munkáskezek serénykednek, hi­szen ilyentájt munka akad bőven. Szécsényben, a Vizi-vi- rágkertészetben is sok a tennivaló.- Nálunk a munka jóval ko­rábban elkezdődött, azt is mondhatom, hogy egész évben folyamatos. A fűtött fóliasátrak­ban lévő virágos muskátlikat ősszel szaporítottuk. A balkon egynyári növények palántázása is az őszi időszakra esik - ma­gyarázta Vízi Zoltán, a kertészet tulajdonosa.- A szemet gyönyörködtető sok szép virágnak mi lesz a sor­sa?- Valóban szép látvány. Egy részét itt helyben értékesítjük. Tavasszal mindenki szebbé te­szi lakása környékét. A virágok a lakások erkélyeit, ablakait, ud­varait, parkjait fogják díszíteni. Sok virágot vásárolnak tőlem a megye településeinek önkor­mányzatai is. Ezek a községek, városok parkjaiba, virágágyásai­ba kerülnek. Természetesen Bu­dapestre a nagybani piacra is szállítunk belőle.- Milyen virágokat keresnek a vásárlók?- Most sláger a muskátli, ár­vácska és a többi virágos nö­vény. Egyre többen létesítenek otthon sziklakertet. Ezek kiala­kításának, felújításának is most van itt az ideje.- Gondolom, hogy a virágok mellett különböző kőzetek, fe­nyőkérgek, virágföld és a többi kellék, ami egy a sziklakért ki­alakításához szükséges, az is kapható a Vizi-kertészetben?- Valóban így van.- A kertészetben befelé jövet sok csemetefát láttam.- Az mind eladásra vár. Ápri­lis közepéig ki lehet őket ültetni.- Milyen kínálattal áll a vá­sárlók rendelkezésére?- Sokféle alma- és körtefaj kö­zött válogathatnak az érdeklő­dők. Keresettek a csonthéjasok, cseresznye, szilva, meggy és a dió. Árulunk törzsre oltott nbizlit és egrest, mondta Vizi Zoltán. Dr. Vihar Judit FOTÓ: SZENOGRÁDI TAMÁS FOTÓ: SZENOGRÁDI TAMÁS A látvány valóban szemet gyönyörködtető

Next

/
Thumbnails
Contents