Nógrád Megyei Hírlap, 2004. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

2004-03-23 / 69. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYEI KÖRKÉP 2004. MÁRCIUS 23., KEDD Bázis, szolgáltató és leendő kifizetőhely Egyre több a feladat, nagyobb az elvárás, de a hivatástudat átsegít a nehézségeken A szemmel láthatóan jobb munkakörülmények részben a munkát végzők iránti megbecsülést, másrészt az ellátásra szo­rulók iránti tiszteletet is kifejezik az átköltözéssel megújult salgótarjáni egészségügyi szociális központban (eszk). Az egyes szinteken „berendezkedett” tevékenységek helyiségeit, és persze a szakembereket látva szinte már elképzelni is ne­héz, hogyan fért el ennyiféle szolgáltatás és kapcsolódó munka az intézmény régi helyén, az Alagút úti épületben... Salgótarján Korántsem arról van ugyanis szó, hogy most már, vagyis az egészségügyi középiskola Füleki úti épületében mindenki jobban, kényelmesebben elfér. Hiszen a központ egyfajta fókusza az olyan jellegű szociális ellátásoknak is, ahol a bajba jutott egyén, a család­tag személyes ügye, gondja, a csa­lád magánélete kerül terítékre, pontosabban kell, hogy terítékre kerüljön. S tény az is, hogy egyre többen vannak azok, akik a szoci­ális segítségnyújtás valamely for­máját - egyedülálló idősként vagy esetleg hajléktalanként - igénylik a megélhetésükhöz. Szlovacsek Gyuláné, a központ igazgatója tovább részletezte, mi­ért előnyösebb számukra az új hely: - A növekvő szükségletek miatt, a magasabb szintű minősé­gi ellátás, illetve az újabb törvé­nyi előírások teljesítésének szem­szögéből egy új fejlődési szakasz kezdetének, kihívásnak tekintjük az intézmény életében bekövet­kezett változást. Újabb szolgálta­tási formákat, munkamódszere­ket, programokat kell bevezet­nünk, megvalósítanunk. Nagyon fontosnak tartjuk azt is, hogy a hozzánk segítségért fordulókat és a velünk munkakapcsolatban ál­ló társintézmények, szervezetek munkatársait, tagjait megfelelő helyen fogadhassuk. Példaként említhetném az 1988-ban létre­jött gyermekjóléti szolgálatot, amelynek működtetésére - szak­mai megbeszélésekre, rendezvé­nyek megtartására - a korábbi épület alkalmatlan volt. A jelenle­giben az irodákon kívül két olyan helyiség is rendelkezésre áll, ahol az ügyfél és a családgondozó be­szélgetéseket folytathat - mondta az igazgató. Az úgynevezett kommunikáci­ós teremben a csoportos foglalko­zásokat tartják például a kortárs­segítőkkel, szenvedélybetegekkel vagy hajléktalanokkal. Egy nagy­terem a kapcsolattartási ügyelet, az esetmegbeszélések, az ingye­nes jogsegélyszolgálat [dr. Farkas Miklós jogásszal), valamint az in­tézményi értekezletek céljaira szolgál. Szlovacsek Gyuláné olyan programjaikról is említést tett, amelyek nem tartoznak az alap­feladataikhoz, viszont már az új helyükön valósultak meg: például a gyermekek jogainak hete ren­dezvénysorozathoz kapcsolódó­an előadások hangzottak el a ko­rai és nem kívánt terhesség veszé­lyeiről és a fogamzásgátlás lehető­ségeiről, ületve a fogyatékkal élő fiatalok esélyeiről. Az egészségügyi szociális köz­pont különböző képzőintézmé­nyek hallgatói részére gyakorlati terepként is működik. S mivel az intézmény kapcsolatrendszere túllépett a megye, sőt az ország határain, lényeges az is, hogy a ta­pasztalatcsere-látogatásokra, meg­beszélésekre az új környezet ide­ális feltételeket nyújt. Pluszfeladatot hoz számukra az április: itt fizetik majd ki a kü­lönböző önkormányzati járandó­ságokat, azokat, amelyek koráb­ban a Háromkő Takarékszövetke­zet Bajcsy úti kifizetőhelyén kap­tak meg a jogosultak. Erről a válto­zásról a bankkal közösen szóban és írásban is értesítették az érintet­teket - jelezte az igazgatónő. Az eszk utóbbi hetei kevésbé előnyös változást, tíz százalék körüli létszámleépítést is hoztak, ezzel kapcsolatban a következő­ket hangsúlyozta Szlovacsek Gyuláné:- A városi költségvetési és az intézkedési terv intézményünktől is ésszerűbb humánerőforrás- és pénzgazdálkodást vár el. Igyekez­tünk olyan tervet készíteni, amely a legminimálisabb érdeksérelem­mel jár és nem okoz visszaesést a szalúnai munkában. Kértük a munkatársaktól, hogy azt tekint­sék szem előtt, hogyan lehet meg­oldani az esetenként megoldha­tatlannak tűnő feladatokat. Tu­dom, tudjuk, ez egyáltalán nem egyszerű, viszont eddig műidig számíthattam a munkatársaim helytállására. Elmondhatom azt is: többnyire azt tapasztalom, a hivatástudat, a szakmai elkötele­zettség felülkerekedik az akadá­lyokon. Igazolva, hogy az embe­rekkel való foglalkozásnak meg­vannak a nehézségei, de a szépsé­gei is, s mi arra törekszünk, hogy ez utóbbiból merítsünk. „A közönség nélkül sehol sem lennék...” A nógrádi rajongótábor legnagyobb örömére és megkönnyeb­bülésére a balassagyarmati Gáspár László mindezidáig ra­gyogóan vette az akadályokat és bekerült a TV2 énekes tehet­ségkutató versenye, a Megasztár három legjobbja közé. A zsűri újra csak főhajtással fejezte ki elismerését László le­nyűgöző énektudása, akarata és tehetsége előtt. Most szom­baton a tiszadobi Oláh Ibolyával és a tapolcai Tóth Veroniká­val mérkőzik meg a döntőbe jutásért. Ez alkalomból kerestük meg telefonon egy rövid beszélgetés erejéig. Balassagyarmat- Milyen a lelkiállapotod így, a finálé előtt1 - faggattuk a villá­ban készülő énekest.- Legalább annyira izgulok, mint az elején. Óriási a tét, ezen a héten dől el minden. Most mu­sicaleket fogunk énekelni, egyet magyar, egyet angol nyelven. Előreláthatólag én a Nyomorul­takból és a Jekyll és Hyde-ból adok elő. Úgy érzem, itt már nem is annyira a tudáson múlik a vég­eredmény, hiszen mindnyájan bizonyítottunk. Nem igazán jó az, hogy még mindig kieshet va­laki, jobb lett volna egy végső, hármas megmérettetésben részt venni. Nem titkolom, ha már idá­ig eljutottam, nagyon szeretnék a döntőbe bejutni. Annál is in­kább, mert az óriási kihívás lesz. Három dalt kell majd előadni a két versenyzőnek: egymásnak választhatnak egyet a „vetélytár­sak”, egy nótát a közönség sza­vaz meg, egyet pedig személyre szólóan ír majd a döntősök szá­mára a mai leghíresebb amerikai zeneszerzők egyike.- Hogyan készülsz a mostani fellépésedre?- Rengeteget gyakoriok, amennyi csak a szabad időmbe belefér. Forgatásokra járunk, ma például a Jakupcsek-showba va­gyunk hivatalosak, tehát sok a programunk, de a maradék órá­kat a tanulásra fordítom. Musi­calt énekelni nem könnyű, olyan, mint egy történet. Az an­gol kiejtésemet is csiszolnom kell. Kishonti Ildikó művésznőt kérem majd meg, hogy segítsen a felkészülésben.- Bizonyára emlékszel még, amikor beszélgetésünkkor azon izgultál, hogy a közönség besza- vaz-e téged a legjobbak közé...- Nagyon köszönöm azok­nak, akik megtiszteltek bizal­mukkal és szavazatukkal az ed­digi döntőkben, s végig mellet­tem álltak. Kérem, hogy tartsa­nak ki, s erősítsenek meg to­vábbra is. Ha lehet, a nem szava­zó típusok is adják le mellettem a voksukat. Nagy szükségem van rá. A közönség nélkül ma sehol sem lennék! SZABÓ ANDREA Salgótarján A város polgárőr-egyesületei közül a Beszterce-lakótelepi pol­gárőrök a minap tartották éves értékelő közgyűlésüket. Sándor László elnök röviden és kereset­len egyszerűséggel adott számot a 34 tagú egyesület tavalyi tevé­kenységéről. Ennek a tevékeny­ségnek a legfontosabb jellemző­je az a több mint 16 ezer óra tár­sadalmi munka, amelyet a Besz­terce-lakótelepi polgárőrök telje­sítettek a múlt esztendőben. A működési területükön az önálló szolgálatokon túl akciókon, el­lenőrzéseken segítettek a határ­őröknek, rendőröknek, s részt vettek több mint félszáz külön­féle rendezvény biztosításában. Nehéz lenne röviden elmon­dani ennek a tizenhatezer órának a történetét, s az is csak a szá­mokkal való játék, hogy ez meg­felel kétezer nyolcórás munka­napnak, vagyis ők harmincné­gyen egyenként majdnem hat­van munkanapot töltöttek el a közszolgálatban, őrizve embere­ket és értékeket egyaránt. Tevékenységi területük ter­mészetesen túlterjed a megye- székhely északi részén elterülő Beszterce-lakótelepen. így nem véletlen, hogy nemcsak szoro­san együttműködnek a határőr­séggel, de soraikban megtalál­hatók határőrök is. Éppen ezen a közgyűlésen vették fel az egyesület 35. tagját, egy határőr törzsőrmester lányt. A szokásos eredményes éves tevékenység összegzése, értéke­lése mellett volt ennek a köz­gyűlésnek egy példaértékű tör­ténése. Könnyű József elnökhe­lyettes ismertette azt az elképze­lést, miszerint ők, a Beszterce- lakótelepi Polgárőr Egyesület és a Cered Völgye Polgárőr Egyesü­let összefogva erőit, egyesül és a jövőben közösen tevékenyke­dik. Elhatározásukat az Európa Unióba történő belépés, illetve a várható regionális területi át­szervezés váltotta ki. Mindkét egyesület az államhatár közvet­len közelében tevékenykedik, a határon történő szabadabb mozgás nagyobb figyelmet kö­vetel a polgárőröktől is, hiszen növekedhet a határon átnyúló jogsértések száma is. Úgy gon­dolják, hogy a határon átnyúló interfeladatok sikeres ellátását, a két egyesület azonos tevékeny­ségét együttesen hatásosabban tudják megoldani. De nemcsak az események megelőzésében, felderítésének támogatásában kívánnak tevékenykedni, ha­nem a határon átkelő tisztessé­ges külföldiek segítésében is. A közgyűlés elfogadta azt is, hogy ennek érdekében a társal­gási szinten idegen nyelven - el­sősorban szlovákul, lengyelül és angolul - beszélő polgárőrökből tolmácscsoportot hoznak létre. PA Határőrnek készült, rendőr lett belőle Közel harminc éve van a pályán Juhász István rendőr ezredes Lamperth Mónika belügyminiszter március 15-én rendőr ezre­dessé léptette elő Juhász István rendőr alezredest, a salgótarjá­ni rendőrkapitányság vezetőjét. Juhász István 29 évvel ezelőtt szerelt fel a pásztói rendőrkapitányságra bűnügyi nyomozó­ként. A közel három évized alatt volt ifjúságvédelmi előadó, fő­nyomozó, bűnügyi, majd gazdaságvédelmi osztályvezető. 1995 októberétől folyamatosan kapitányságvezetői teendőket lát el - előbb Bátonyterenyén, jelenleg pedig Salgótarjánban. Juhász István mátrakeresz- tesi születésű, 13 éves koráig ott járt iskolába. Később Tarra köl­töztek, ott fejezte be általános iskolai tanulmányait. Kitanulta az üvegcsiszoló-szakmát, az öb­lösüveggyárban dolgozott, fi­nomcsiszolóként a „Szakma ifjú mestere” címet is megszerezte, közben leérettségizett. BM tar­talékos tiszti iskolába vonult be a hadseregbe: először határőr akart lenni. Körmenden és Bu­dapesten töltött egy-egy évet, amikor megismerkedett felesé­gével. A családalapítás változtat­ta meg eredeti elképzelését, je­lentkezett a Rendőrtiszti Főisko­la bűnügyi szakára. A diploma megszerzése után Pásztóra ke­rült, egy évig bűnügyi nyomo­zóként dolgozott, majd a salgó­tarjáni rendőrkapitányság ifjú­ságvédelmi előadója lett. Innen a Nógrád Megyei Rendőr-főka­pitányság következett, ahol életvédelmis főnyomozóként az emberölések felderítésével fog­lalkozott több mint 5 évig. Ké­sőbb vagyonvédelmi csoportve­zetőként, a rendszerváltás előtt pedig gazdaságvédelmi osztály- vezetőként tevékenykedett. 1991-től a salgótarjáni rendőrka­pitányság bűnügyi osztályveze­tője, egyben kapitányságvezető­helyettese.- Életem legemlékezetesebb időszaka volt - idézi fel a múltat Juhász István. - Jó bűnügyi csa­patot alakítottunk ki, a mai na­pig párját ritkítja az az ered­ménysorozat, amit akkor produ­káltunk. Az az állomány, aki ak­kor velem dolgozott, ma többsé­gében bűnügyi vezető beosztást lát: alosztályvezetőként, osz­tályvezetőként adják tovább tu­dásukat. Büszke is vagyok erre. Megéltem több főkapitányvál­tást: 1995 októberében Gergényi főkapitány úr döntött úgy, hogy megbízott vezetőként a bátony- terenyei rendőrkapitányságot fogom erősíteni. Ez teljesen új és szokatlan terület volt, hiszen addig bűnügyesként dolgoz­tam, s rá kellett jönnöm, hogy a kapitányság vezetése teljesen más munka: kevesebb bűnügyi és szakmai munka, de sokkal több gond. Kinevezésemet már dr. Bánfi Ferenc főkapitánytól kaptam. Bátonyterenye rendőrkapitá­nyaként új munkastílust, új len­dületet vitt munkájába: alapelve nem az, hogy előre, hanem az, hogy utánam! Ez sikerült is, hi­szen abban az időben kimagas­ló eredményeket élt el a bátonyi kapitányság. Jó kollektíva ala­kult ki, stabil közbiztonság Bátonyterenye térségében, jó kapcsolat az önkormányzatok­kal, a bűnmegelőzésben részt vevő szervezetekkel, s nem utol­sósorban az állománnyal. Nagy eredményként könyvelte el, hogy a rendőrkapitányság bőví­tését önerőből, társadalmi segít­séggel oldották meg: kialakítot­tak egy olyan közösségi termet, ahol állománygyűléseket lehet tartani, sportolni. Elsőként hoz­tak létre nyomozói körletet, amelyet európai színvonalú, kö­vetendő példaként emlegettek. Ma is úgy emlékszik vissza, hogy a bátonyterenyei kima­gasló időszak rendőri pályafu­tása során. Akkor kapta a bűn- megelőzési munkáért a megyei közgyűlés elismerő oklevelét, plakettjét, s a rendőrkapitány­ok között eddig egyedüliként a Szondi György- díjat.- Erre azért vagyok különö­sen büszke, mert ezt nem a szak­ma adta, hanem a köz: a civilek javasoltak, amelyhez később a szakma is csatlakozott - hangsúlyozza az ezredes. - Aztán egy újabb for­dulat: a főkapitány úr döntése, hogy salgótarjáni rendőrkapi­tányként folytassam a munkát. Az akkori ORFK-vezető, Orbán Péter kinevezett Salgótarján rendőrkapitányának 2002 ápri­lisától. Nem jöttem ismeretlen helyre, hiszen korábban dol­goztam itt, mégis meglepett, hogy az állomány 80 százaléka kicserélődött. Fiatal arcok, új vezetők. Új elképzeléssel érkez­tem: átszerveztük a bűnügyi munkát, a közrendvédelmi szolgálatnál erősítettük a bűn­ügyi centrikusságot, az önkor­mányzattal új alapokra helyez­tük a kapcsolatot. Átalakították a közbiztonsági alapítványt, a bűnmegelőzési- közbiztonsági bizottságot kis­térségi bizottsággá szélesítették, létrehozták a falvak biztonságá­ért, a kisebbségvédelmi munka- csoportot, új együttműködési megállapodásokat írtak alá a közterület-felügyelettel, a vásár­csarnokkal, a cigány kisebbségi önkormányzatokkal, a polgárőr­ségekkel, a vadásztársaságok­kal. Új stílust alakítottak ki a körzeti megbízottak (kmb) munkájában, amelyet vala­mennyi községben aktivizáltak, újra működik a vasúti kmb. Lét­rehoztak egy bíróság elé állítási csoportot, amely az ügyek fel­dolgozását gyorsítja, új alapokra helyezték az ügyészséggel való együttműködést, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Jó kapcsolatot építettek ki a szlo­vák rendőrséggel, most éppen Romániában van egy delegáció. Mint mondja, szükséges a hatá­ron túli kapcsolatok kiépítése, hiszen az uniós csatlakozással új távlatok nyílnak a nemzetkö­zi bűnözésben is. Rendőrkapi­tányként bevezette, hogy ha­vonta van állománygyűlés, pa­rancskihirdetés, amikor elismeri annak a két-három rendőrnek a munkáját, akik kiemelkedően teljesítettek, függetlenül attól, hogy bűnügyes, közrendes, vagy igazgatásrendészeti dolgo­zóról van szó. Nemcsak a sike­reket, a kudarcokat is megbe­szélik, mert azt vallja: a hibákat csak így lehet kijavítani.- Az ezredesi kinevezés rendkívül nagy öröm, amelyet hozhatott magával a közel 30 éves rendőri szolgálatom, az, hogy a megyei jogú város rend­őrkapitánya lettem, hiszen az ezredesi rendfokozat már nem jár, az egy életút elismeréseként kinevezéssel adományozható - fogalmaz Juhász István. - Elöl­járóim valószínűleg érdemes­nek találtak és javasoltak, még­is meglepetésként ért. Hogy mi változik az ezredesi kinevezés­sel? Az ajtón kicserélték a név­táblát, kicserélték a rendőriga­zolványomat, a kabátomra fel­került még egy csillag. Én nem fogo'k változni, sem a követel­ményrendszerem, sem a mun­kám. Úgy mondanám: Juhász Pista az marad, aki volt. HEGEDŰS ERZSÉBET Polgárőr tolmácscsoportot alakítanak Az eszk új épületének bejárata FOTÓI GÓCS ÉVA

Next

/
Thumbnails
Contents