Nógrád Megyei Hírlap, 2004. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
2004-03-16 / 63. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap BALASSAGYARMAT 2004. MÁRCIUS 16., KEDD REGIONÁLIS N A P L Ó A „roppant börtön” hétköznapjai Zseniális költőnk, Petőfi Sándor 1845-ben, Balassagyarmaton jártakor megcsodálta az „igen szép megyeházát” és a város „roppant börtönét”. A Balassagyarmati Fegyház és Börtön az ország egyik legrégebbi e célra foganatosított intézménye, amely az 1842 és 1845 közötti években készült el. A műemlék épületnek Nógrád megyében építészetileg és történelmileg is egyaránt nagy a jelentősége. Mégis lehetséges, hogy a városlakók keveset tudnak e zárt világról, a börtön belső szabályairól, hétköznapjairól. Megkértük Kertész Sándor intézetparancsnokot, mutassa be az általa vezetett intézményt, amelynek 2000. január 1-jétől áll az élén. A sátoraljaújhelyi származású ezredes 1968-tól dolgozik a büntetés-végrehajtásban, a budapesti fegyház és börtön alkalmazásában 18 évet, a szekszárdi intézetnél pedig tíz esztendőt töltött el mint börtönparancsnok. Kertész Sándortól megtudtuk, hogy Balassagyarmaton 550 elítéltet tartanak fogva 321 férőhelyen, ami 170 százalékos túlterheltséget jelent. Országosan az átlagos fogvatartotti létszám 17 172, s az intézetek átlagos telítettségi mutatója 145 százalék volt 2003-ban. Az Európai Börtöntanács ajánlásai szerint 1-2 személyes elhelyezés lenne az ideális, de ezt az elvárást még nyugaton sem tudják teljesíteni. A gyarmati intézetben 2, 3 és 8 személyes zárkák állnak rendelkezésre. Az elítéltek elkülönítési szabályait mindenképpen figyelembe kell venni: a különböző büntetés-végrehajtási fokozatú- akra más-más szabályok vonatkoznak. A fegyházfokozatúak (többszörösen visszaesők, nagyobb fajsúlyú bűncselekményeket elkövetők) csak a legszigorúbb kísérettel mozoghatnak, zárkaajtajuk zárva van. A bör- tönfokozatúak már átmehetnek egyik zárkából a másikba, ajtajuk nyitva áll. A fogházfokoza- túak szintén szabadon közlekedhetnek. A börtönben fogva tartanak még fiatalkorúakat is, akik előzetes fogvatartásuk idejét töltik az intézetben, míg ítéletük jogerőre nem emelkedik, s ezután kerülnek a fiatalkorúak börtönébe Tökölre, vagy Szirmabesenyőre, illetve Kecskemétre. Csak az előzetesen fogva tartottak között találhatunk nőket a gyarmati börtönben. Mindegyik csoportra másmás törvényi előírások, magatartási szabályok vonatkoznak - mondta Kertész Sándor. Az intézet területén működik az Ipoly Cipőgyár Kft. Az elítéltek munkavédelmi lábbeliket gyártanak jó minőségben nyugati exportra, a büntetés-végrehajtás személyzete, s a vasutasok számára. A cipőket Balassagyarmaton is árusítják. Megközelítőleg 300-an dolgoznak a kft.-nél délelőtti és délutáni műszakban. Mintegy másfél hónapig tanulószalagon van az elítélt, ami előképzést jelent. Van, aki a cipő felső részét, van, aki a bélést, más a fröccsöntött talpat készíti. Sokan jelentkeznek a munkára - többen, mint ahány főt foglalkoztatni tudnak. A többi fog- vatartott az intézet fenntartásában segítkezik: lehetnek szakácsok, takarítók. A nők, az előzetesen fogvatartottak, valamint a fiatalkorúak nem dolgoznak. A lábbeliket gyártók délelőtti műszakjának dolgozói hajnali 5-kor kelnek, majd zárkatakarítást végeznek, reggeliznek, s 6-tól 2-ig tart a műszakuk. Két óra után ebédelnek, utána sétálhatnak a sétaudvaron, beszélgetnek, sportolnak, futballoznak. A körletbe való visszatérésük után szabadidős programok következnek: könyvtárba, tanfolyamokra, iskolába járhatnak a börtön lakói. Minden elítélt csoportnak van nevelője, aki általában pedagógiai végzettségű személy, s behatóan foglalkozik a csoportjába tartozó 50-70 fővel. Személyiségformáló feladatai vannak a nevelőnek: segíti az iskolában való haladást, a családdal való kapcsolattartást, foglalkozik a levél- és csomagküldéssel is. Az elítéltek szabad idejükben nevelői kihallhatásra is mehetnek. Engedéllyel telefonálhatnak, s minden zárkában van egy általában saját tulajdonú kis képernyős tévé, valamint egy elemes rádió, amely hang- felvételre nem alkalmas. Mindenütt ki van építve a kábelcsatorna, s az intézet rendelkezik saját csatornával is, amely közérdekű információkról, helyi intézkedésekről, a fegyelmi vétségekről, a levelezés és csomagküldés rendjéről ad tájékoztatást. Fegyelmi cselekmény például a kötelezően előírt magatartási szabályok áthágása, a tiszteletlen viselkedés, a munka, vagy étkezés felvételének, a zárka rendben tartásának megtagadása. A cipőgyárban dolgozó délutáni műszak 14-től 22 óráig tevékenykedik, hisz a 8 óra pihenőnek mindenképpen meg kell lennie. A vacsora mindig 18 órakor van, a délutánosok az önki- szolgáló étteremben, a délelőttösök a zárkában költik el. Este 8-kor zárják a zárkákat, 10 után jön a villanyoltás, de a börtönparancsnok kiemelte, hogy ha például egy film, 10 óra 10 percig tart, azt rugalmasan kezelik. Ami a látogatást illeti: a fogvatartottak havonta egyszer találkozhatnak családtagjaikkal egy óra erejéig - fokozattól függetlenül. A nevelők tartják nyilván, kivel ápolja az elítélt a kapcsolatot. Látogatáskor egy asztal mellett egy időben két felnőtt és két gyermek tartózkodhat az elítélttel. A szeretteikkel való találkozás megnyugtatóan hat a fog- vatartottakra, a szombatonkénti látogatás után kevesebb a fegyelmi vétség is. Ha nem jönnek a hozzátartozók, az megviseli a börtön lakóit - tette hozzá a parancsnok. Az elítéltek formaruhája 1979 óta nem lehet csíkos - szürke nadrágot, felöltőt és sapkát viselnek Balassagyarmati Fegyház és Börtön felirattal, s hozzá fekete cipőt. A ruhát viselői „mákosként” becézik. A büntetés-végrehajtási dolgozók száma 220 fő körüli, s ehhez jön még a körülbelül 200 fő a kft.-n belül, tehát a balassagyarmati börtön a város egyik legnagyobb munkáltatója. Az intézetben a büntetésvégrehajtásban dolgozók (körletfelügyelők, a biztonsági szolgálat tagjai) minimum középiskolai végzettséggel rendelkeznek, s a középiskola elvégzése után speciális büntetés-végrehajtási alapfokú iskolát végeznek. A háromhetes speciális kiképzést követően nyolc hónapig járnak a budapesti oktatási központba, ahol szaktanárok segítségével elsajátítják a jogi, nevelési, fegyverhasználati ismereteket, valamint a kényszerítő eszközök használatát (gumibot, bilincs, szolgálati kutya). Az őrmester a legkisebb rendfokozat a büntetés-végrehajtásban, de egészen a főtörzszászlós rangig juthatnak el a beosztottak. Tiszt csak főiskolai, illetve egyetemi végzettséggel lehet valaki. A rendőrtiszti főiskolán a büntetés-végrehajtási tanszéken folytatják tanulmányaikat, vagy más polgári felsőfokú képesítést adó főiskolán, illetve egyetemen. Gyarmaton a tiszti állomány százszázalékosan feltöltött, s ez országosan is jellemző. A börtönélet további fontos tényezője a lelkészi szolgálat. A főállású lelkész koordinálja az egyházakkal való kapcsolattartást. Minden héten járnak be a különböző felekezetek lelkészei az elítéltekhez, s vasárnaponta ökumenikus istentiszteletre kerül sor. A könyvtárhelyiségben tartják az egyházi foglakozásokat, karácsonykor például ott állítanak fát, s az éjféli misére a lelkészek ajánlásai alapján válogatják ki a jelentkezőket. Ilyenkor a Máltai Szeretetszolgálat és a Vöröskereszt ajándékokat, főleg élelmiszert (édességet, csokoládét, süteményt) oszt a misén résztvevőknek. Főként azok kapnak csomagot, akik rászorultak, például család híján. Egyébként egy hónapban egyszer érkezhet élelmiszercsomag az elítéltnek, maximum ötkiló- nyi. A levelezés viszont korlátlan. A látogatófogadás alkalmával a hozzátartozó vásárolhat az intézmény boltjában is, közösen elfogyaszthatják az elítélttel a vásároltakat, s a fog- vatartott felviheti szobájába a maradékot. Az élelmet a szekrénybe tehetik, de minden 5-6 zárkának van közös hűtője. Az elítéltek havonta négyszer vásárolhatnak a börtön boltjában számkódos kártyával, amelyen megjelölik keresetüknek azt a részét, amelyet élelmiszerekre használhatnak fel. Az elítélt a boltban kap egy számlát arról, mennyit költött el. Cigarettázni szabad a zárkában, így a fogvatartottak dohányárut is vehetnek. Kertész Sándor beszélt az iskoláztatásról is. A börtönben általános iskola működik, a Kiss Árpád Általános Iskola tanárai tartják az órákat az ötödiktől a nyolcadik osztályig. Egy héten kétszer jönnek a pedagógusok az órarend szerint. Jelenleg 40 fős a felső tagozat, de jövőre középiskolai képzést is szeretnének indítani. Akadt olyan elítélt, aki a börtönből végezte el a főiskolát, s köszönőlevelet küldött az intézetnek diplomája átvételekor. Olyan eset is előfordult, hogy valaki már szabadulása után vizsgázott le a cipőfelsőrész-készítő szakmából, amelyből minden évben indul szakképzési tanfolyam. Hidegkonyhai felszolgálással, falusi turizmussal foglalkozó csoportok is indulnak - fogódzóként a szabad életbe. A Szondi középiskola adja ki a szakmai bizonyítványt. Mentálhigiénés, elsősegélynyújtó, utcai szociális munkás képzésben szintén részesülhetnek a fogvatartottak. A Balassagyarmati Fegyház és Börtön az egyik legszigorúbb intézmény az országban. Míg Magyarországon általában 4 év 2 hónap a szabadságvesztés átlagos tartama, addig Gyarmaton 6,5-7 esztendő. Akad a börtönben olyan elítélt is, aki 20 éve „ül”. A szabadulás előtt felkészítő nevelői foglalkozáson vesznek részt az elítéltek. A nevelő felveszi a kapcsolatot a családdal, a munkaügyi központtal, esetleg a hajléktalanszállóval. A szabadulás előtt egy nappal a szabaduló zárkába kerül a fog- vatartott, ahol heverő, mosdókagyló, szőnyeg, függöny is van. Itt már civil ruhában, a személyes holmikat használva tartózkodik a szabaduló. Másnap reggel 5-6 órakor a szolgálatos biztonsági tiszt kíséri a személybejárati kapuhoz, ahol megkapja személyigazolványát, s pénzét. Még aznap haza kell érnie lakhelyére. Ha mozgássérült, akkor a lakóhelyéhez legközelebbi intézetből szabadul. Ha a fogvatartott nem dolgozott, akkor útiköltségét utalvánnyal kifizeti a börtön, s a rabsegélyből biztosítják az évszaknak megfelelő polgári ruhát. A magyar börtönök elhelyezkedése nem a legjobb, ezért szinte megvalósíthatatlan, hogy a lakóhelyhez legközelebbi intézetben helyezzék el a rabokat, ráadásul a bűntársaktól el kell szakítani őket. Kérheti oda magát az elítélt, ahol családtagja tölti szabadságvesztését. így fordulhat elő, hogy apa és fia, esetleg két testvér él egy zárkában - tudtuk meg a börtönparancsnoktól. Kertész Sándor elve az, hogy: „jobb, ha a fogvatartottaknak mi csinálunk programot, mint ha ők csinálnak nekünk”. Az elítélt akkor viselkedik a börtönben megfelelően, ha minden törvény adta jogát biztosítják. S itt nem csak a jó minőségű és mennyiségű ételről van szó, hanem változatos szabadidős tevékenységekről, a családdal való kapcsolattartás biztosításáról, valamint a fogvatartók és fogvatartottak bizalmon alapuló együttműködéséről is - emelte ki a börtönparancsnok. SZABÓ ANDREA Kertész Sándor „Az embert valami hajtja és teszi a dolgát” - vallotta magáról tavaly a 80. születésnapját ünneplő Réti Zoltán a tiszteletére rendezett megemlékezésen. S valóban: 81. életévébe lépve is erőteljesen van jelen a hazai és nemzetközi képző- művészeti életben. Budapesten az országos port- rébiennálé válogatott anyagában, amelybe sok száz kép közül 30 került be hazánk minden területéről, két olajfestménnyel képviselteti magát a nógrádi művész: 80 éves vagyok című önarcképét és Félelem című többalakos művét láthatják a látogatók. Határainkon belül az Angol akvarell magyar ecsettel elnevezésű csoportos kiállítás sorozaton a főváros után több magyar településen gyönyörködhetnek az érdeklődők a Rétialkotásokban. Egyéni vándorkiRéti Zoltán alkotása állítása, amely 80. életévében indult útnak, Egert követően Losoncra, majd Szécsénybe jutott el. A tárlat vegyes: olajfestményeket és akvarelleket egyaránt tartalmaz. A közelmúltban önálló kiállítása nyílt Réti Zoltánnak a balassagyarmati Dózsa György Általános Iskolában. Ami a nemzetközi képzőművészeti életet illeti: a skandináv országokban vándorkiállítás keretében most Finnországba kerültek - 23 magyar akvarellista művei között - a palóc táj szerelmesének képei. Nyolcvanadik születésnapja alkalmából a Palócföldben több cikk - többek között Peák Ildikó, Kerényi Mária, dr. Bónis Ferenc, dr. Csongrády Béla tollából - emlékezett meg Réti Zoltán zenei és képzőművészeti tevékenységéről, csakúgy, mint a balassagyarmati és salgótarjáni televízió, a Magyar Rádió Névjegy című műsora Lengyel Anna szerkesztésében, de az MTV Főtér elnevezésű sorozata és a Duna TV is hírt adott munkásságáról. Dr. Matits Ferenc művészet- történész katalógust állított ösz- sze az életműről a Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet kiadáNyolcvan körül sában. Idén ősszel Sátoraljaújhelyen, az MTA zenei részlegének központi ünnepségén tart kiállítással egybekötött zenei előadást Réti Zoltán a zenetudományi konferencián. Réti Zoltán műve S hogy mivel foglalkozik jelen pillanatban a fáradhatatlan mester? Ahogy elmondta, régi adósságát törleszti: a Balassi-emlék- év kapcsán megalkotta a vérbeli reneszánsz költő életéhez, költészetéhez kötődő nagyméretű akvarelljeit. Szívügye a Balassisorozat. Madách Tragédiájának, Mózesének, Mikszáth és Komjáthy műveinek illusztrációi után most újra Nógrád és Balassagyarmat egyik szellemi óriásához fordul a művész. Nem véletlen ez, hisz nem csak a Balassák földjén, birtokán élte le életét, de a költőzseni nevét viselő gimnáziumba is járt. Ráadásul Balassi az első, akiről táncleírás készült, dallamra írta verseit - tehát kötődik a Réti Zoltán által művelt másik nagy művészeti ághoz, a zenéhez is. A tánccal pedig a magyar verbunkos és csárdás atyjának, Rózsavölgyinek alakján keresztül külön is foglalkozott monográfiáiban. A nagyszabású sorozatnak a tervek szerint először a Madách Imre Városi Könyvtár, majd a Balassi gimnázium ad otthont.- A helyi értékeket, amelyek országos és nemzetközi jelentőségűek is, egész életemben komolyan vettem. Balassi mindig izgatott, hisz költészetében jelen van a tánc, az irodalom, a zene. Nem annyira az egyes versekkel, inkább azzal a világgal foglalkozom, amelyben élt. Az éteri régiók izgatnak nála, melyek az istenes versekhez vezetnek. Ellentpezheti. Az angol akvarelltechni- ka magyar ecsettel, a maga lágyságával, finomságával, áttetsző színeivel ki tudja fejezni a transzcendens iránti örök vágyakozást - mondta a művész, aki tervei Réti Zoltán munka közben mondásokkal teli kor az övé: a vallásosság, a szerelem, a portyázás, a vitézség egyaránt jelen voltak személyiségében. Gondolkodása felemelkedett az égiek, az angyalok zenéje felé. A tiszta vizet szomjazó szarvasok is megjelennek képeimen. Ez a motívum nem csak Balassi lelkét, hanem minket, embereket, a transzcendenciára való vágyunkat is jelkéközt szerepelteti egy komolyabb Balassi-katalógus, egy életműalbum létrehozását, s egy Szabó Lőrinc-sorozat megalkotását is. Réti Zoltán nem titkolta el, hogy évek óta írja visszaemlékezéseit. Valószínűleg nem véletlenül: e páratlanul gazdag életmű páratlanul gazdag élmény- és tudásanyagból táplálkozik.
