Nógrád Megyei Hírlap, 2004. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
2004-02-10 / 34. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap REGIONÁLIS NAPLÓ BALASSAGYARMAT 2004. FEBRUÁR 10., KEDD Fórum a város költségvetéséről A városi baloldali értelmiségi kör már több összejövetelt tartott, hogy megvitassa a település életének nagyobb horderejű döntéseit - tudtuk meg a kör elnökétől, Szabó Pétertől. Találkoztak például a ciklusprogram, a tavalyi költségvetés kapcsán. A közelmúltban ismét összejöttek, hogy az idei költségvetésről is tájékozódjanak, valamint kérdéseikre választ kapjanak, s esetleg hasznos ötletekkel, felvetésekkel szolgáljanak a témakörrel kapcsolatban. Lezárult a „gyurgyalagügy” A megyei bíróság épülete Balassagyarmat A meghívott előadó ezúttal Markó József, a polgármesteri hivatal pénzügyi osztályvezetője volt, aki a város költségvetésének szerkezetéről, felépítéséről, a jelenlegi pénzügyi helyzetről számolt be. Mivel a tárgyalások, egyeztetések miatt a számok még képlékenyek, változhatnak, inkább csak nagyságrendekről lehet beszélni a költségvetést illetően. Az osztályvezető elmondta, hogy az államháztartási törvény szabályozza a költségvetés kialakításának rendjét, amelynek első fázisa a költségvetési koncepció, amelyet az elmúlt év november 30-ig kellett elfogadnia az ön- kormányzatnak. A parlament által szentesített költségvetési törvény híján csak a tervezetből számolva lehetett a koncepciót elkészíteni, amely több mint hétszázmillió forintos hiányt prognosztizált Balassagyarmat esetében. Decemberben elfogadta az országgyűlés a költség- vetési törvényt, így elkezdődhettek a tárgyalások a 2004. évi költségvetés tervezéséhez. Február 15-ig kell a képviselő-testület elé terjeszteni a tervezetet, amelyet a 19-i testületi ülésen vitatnak meg. A tervezés során a bevételi oldal a normatív állami támogatást, a saját bevételeket és a sajátos bevételeket tartalmazza. Ezek az előirányzatok magukba foglalják az intézmények bevételeit is. Fixnek tekinthetők az állami normatív hozzájárulások - emelte ki Markó József. Ez az összeg a múlt évhez képest több mint százmillió forintos Markó József növekedést mutat, ami a megyétől átvett két intézményre kapott támogatást és a minimális normatívaemelkedést jelenti. Többek között finanszírozzák a bejáró tanulók normatíváját, az ingyenes tankönyvhöz és ingyenes étkezéshez jutást. Problémát jelent viszont az, hogy az állami költségvetés a korábban megállapított közalkalmazotti bérfejlesztést szintén finanszí- rozatlanul hagyta, s hiányzik a 2004. évi bérfejlesztés is. Az ön- kormányzat és intézményei bérfejlesztési forrása - a költségvetési törvény szerint - a hatékony létszámgazdálkodás. Az önkormányzat költségvetése a bevételi oldalon közel nyolcmil- liárd forintot tesz ki a kórház OEP-finanszírozásával együtt. Markó József szólt a kiadási előirányzatokról is. Az első körben az oktatási intézmények tárgyalásai zajlottak le, ezt követően a polgármesteri hivatal előirányzatait pontosították, s a legvégén az önkormányzati támogatásokat szám- szerűsítették a Foglalkoztatási Kht., az Ipari Park Kft. és a Média Kht. esetében. Továbbra is problémát jelent a város oktatási és egészségügyi intézményeinek finanszírozása, hiszen az állami forrásból egy oktatási intézmény kivételével minden intézmény önkormányzati támogatásra, segítségre szorul. Plusztámogatásként mintegy 500 millió forint fogalmazódik meg. Ebből is látszik, hogy szükség van az oktatási és egészségügyi intézmények racionalizálására, esetleges szerkezeti átalakítására - állapította meg az osztályvezető. A fejlesztési előirányzatok szintúgy gondot okoznak, mert az önkormányzat költségvetése csak a minimális pályázati önerőket tudja biztosítani, komplett beruházásokat felvállalni nem képes. A város hitelfelvételi korlátái behatároltak, a hitel- állomány jelen pillanatban tovább nem növelhető. Tehát csak az átgondolt és nagyon szükségszerű fejlesztésekre lesz lehetőség. Az eladósodottságnak egyik oka az volt - s ez a hitelállományból is látszik - hogy a korábbi önkormányzatok is csak jelentős pénzintézeti és pályázati segítséggel tudtak fejleszteni. A fejlesztések finanszírozási forrása lehet a város azon forgalomképes ingatlanai, vagyonrészei értékesítéséből befolyó összeg, amelyeket az elmúlt években alakítottak ki, de még nem értékesítettek, s amelyekre a piac érdeklődést mutat (például lakótelkek). Összességében a költségvetés előreláthatólag működési és fejlesztési hiányt fog mutatni. A működési hiány nem éri el a 2003. évit, a fejlesztési hiány viszont minimális összeggel meghaladja a tavalyit - a jelenlegi állapot szerint. A költségvetés kezelhetőségére az önkormányzat költségvetési rendeletével egyidejűleg a polgármesteri hivatal egy intézkedési tervet kíván a testület elé terjeszteni, amely a hiány kezelésére szolgál. A terv feltételez esetleges pályázati lehetőségeken való részvételt, oktatási és egészségügyi intézmények racionalizálására vonatkozó javaslatokat, költségcsökkentésre irányuló, illetve bevételnövelő lehetőségeket. Nem egyszerű a polgármesteri hivatal pénzügyi osztályának előkészítő feladata. Ezért is hasznosak a lakossági fórumok, amelyek az értékes, megfontolandó véleményekkel, javaslatokkal segítik az osztály munkáját - jegyezte meg Markó József. Az előadást követően több kérdés is felmerült. Az érdeklődők többek között a bejáró tanulók költségvonzatáról kívántak tájékozódni, felvetették a fejkvóták szigorúbban vételét, javaslatot tettek az intézményi racionalizálásra. Kérdést tettek fel az útfejlesztésekre vonatkozólag, s felhívták a figyelmet az intézményvezetők önmérsékletére is, mely a saját bevételek növelését és a költségek csökkentését hozná magával. Markó József válaszolt a kérdésekre, felvetésekre és megköszönte az építő javaslatokat. SZABÓ Balassagyarmat A megyei bíróság elsőfokú hatáskörében 2003-ban 28 ügyet tárgyaltak, amelyek tárgyuknál fogva tartoznak az eljárási törvény folytán a városi bíróság helyett a megyei bíróság hatáskörébe (így például emberölés, életveszélyt okozó testi sértés, államtitoksértés stb.) - tudtuk meg dr. Barsi József bírótól, a Nógrád Megyei Bíróság sajtószóvivőjétől. Ezen elsőfokú hatáskörbe tartozó ügyek esetén az ítélőtáblánál lehet a fellebbezést benyújtani. Az esetek nagyobb része azonban a városi bíróságokon indul első fokon, mint például a „gyurgyalagügy” is, amelyről annak idején lapunk is hírt adott. 2004. január 16-án hozott jogerős határozatot a Nógrád Megyei Bíróság ügyészi fellebbezés folytán a Balassagyarmati Városi Bíróságon Homuth Mihály ellen természetkárosítás bűntette miatt indult ügyben. A városi bíróság a vádlottat felmentette, az ítéletet pedig a Nógrád Megyei Bíróság helybenhagyta. Az elsőfokú bíróság indokolásából kitűnően az ügyészség azért vádolta természetkárosítás bűntettével a vádlottat, mert 2001 májusában Érsekvadkert külterületén egy rakodógéppel lebontott egy homokfalat, amelyben 16 lakott gyurgyalag- és 21 lakott partifecske költőüreg volt, amelyek a falbontás következtében elpusztultak, így a védett élő szervezetek életközössége jogellenesen megváltozott. A vádlott több napon át mintegy 90-100 köbméternyi homokot rakott fel cége teherautóira. A bíróság azonban azt fejtette ki, hogy az eljárás adatai alapján kétséget kizáróan nem állapítható meg, vajon a vádlott által a tehergépkocsira rakott föld pontosan mikor, hogyan, milyen körülmények között omlott le, Homuth Mihály (esetleg valaki más) megbontotta-e a falat, vagy pedig az omlás természetes erózió eredménye volt. Ráadásul a madárfajták között semmilyen meghatározott kapcsolatrendszer nem volt, együttélésük ezért nem minősíthető életközösségnek. ■ Különös dolog a gének játéka. Az élet legnagyobb titkai közé tartozik az, hogy ki milyen képességet, netán tehetséget örököl felmenőitől, s ezzel az örökséggel hogyan sáfárkodik. Él Balassagyarmaton egy család, amelynek tagjairól szinte sugárzik az együvé tartozás, az egyazon érdeklődés és lélek. Jómagam először egy jótékonysági esten találkoztam velük, s be kell, hogy vall- jam, lenyűgöző hatású volt apa és fiai „örömzenéje”. Aztán persze hallottam, hogy „a három Telek” címmel közös kiállításuk nyílt a Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskolában, amelyet az édesapa egykori szolfézstanára, Réti Zoltán nyitott meg. Ekkor már tudtam, hogy a muzsikán kívül a képzőművészet is rabul ejtette őket. Balassagyarmat Persze az sem véletlen, hogy a családfő, a losonci származású Telek Zoltán későbbi feleségével éppen a gyarmati zeneiskolában találkozott, ahol mindketten tangó- harmonikáztak. S a házaspár mindkét tagja már ifjúkorától kezdve fogékony volt a zenére és a festészetre. Az idősebbik Telek Zoltán éppen 55 éve kezdte húzni a vonalat, de már annál is korábban megismerkedett édesapja jóvoltából a harmónium pedáljával.- Emlékszem, állva fújtattam, jajgatva szólt a hangszer - mondta. - Ez a csodálatos két dolog a mai napig elkísér, s nagy örömömre fiaimmal együtt művelhetem. Ráadásul a két kultúra között átjárható utak vannak, s ugyanazon a napon mindkettőnek élhetek. Pillanatok alatt egyensúlyba hoz a zene, ha szükségem van rá. Ami a festészetemet illeti: gondolataimban a „fény” és a „végtelen” szavak, a színek hangja törnek előre, s olykor a figurális dolgok nem is érdekelnek.” Telek Zoltán ösztönösnek tartja színválasztását. Hisz abban, hogy a képek a szemlélők mentális, szellemi „testére” is hatással vannak. Úgy véli, a „spirituális tudás” révén jutnak el művei megértéséhez A három Telek Zoltán, az apa és Balázs az emberek, s a szín hatása indít el valamit a másik fél lelkében.- Tisztelem és becsülöm azokat, akik a „művészet szent nevében” szólnak, elemeznek, de hiszem, hogy nem a hivatalos kritika dönti el azt, hogy jó vagy rossz egy alkotás. A szemlélő sokszor még azt is látja a képen, amit esetleg én nem vettem észre és izzásba jön tőle. Választásában ott van a lényeg, az egyetemesség része. Ez inspirál arra, hogy szükség van a munkámra, hisz örömet szerzek másnak. Az örömszerzés nagy ajándék. A fiaimmal való közös zenélés pedig a „szeretet egy magasabb szintje” - vallotta a családfő. Nem véletlen, hogy az édesapa akarata, elszántsága, a művészetbe vetett hite nagy hatással volt két fiára, Zoltánra és Balázsra is. Az idősebbik fiú, Zoltán már balassis korában - Farkas András művész-tanár irányítása mellett - eljárt a Csemniczky Zoltún-féle képzőművészeti szabadiskolába. Ezzel egyidejűleg éveken át zongorázott, de - mint mondta - tanárainak kissé nehéz dolga volt vele, szeretett improvizálni, a maga személyiségéhez igazítani a tanult műveket. A budapesti Ferenczy Képzőművészeti Stúdióban folytatott tanulmányokat, majd Egerben szerzett földrajz- rajz szakos tanári diplomájának átvétele után a Pécsi Képzőművészeti Mesteriskola adott számára újabb lehetőségeket a festészettel és a zenei improvizációval való foglalkozásra. Budapesttől kezdve Egeren, Pécsen át egészen Grazig, Duisburgig, Düsseldorfig, Berlinig voltak láthatóak olajfestményei. Mint egyik mélta- | tója írta: lelkében a szín, a 1 zene, a líra egyaránt jelen van. Édesapja tehetségét, édesanyja álmodozó, szépre és jóra vágyó lelkét egyként örökölte. A misztikusát, az egzotikusát, a megfogha- tatlant tárja elénk képein keresztül. Kiállításmegnyitóit, akárcsak öccse, c Balázs, zenei improvi- f zációval egybekötve tartja, egzotikus hangszerek sokaságát megszólaltatva. A hét évvel fiatalabb Balázs kilencéves volt, amikor egy gyermekszanatóriumi tartózkodása idején elkészítette első önálló fotósorozatát. Gimnazistaként számos képzőművészeti pályázaton és rajzversenyen szerzett elismerést. Nagy szeretettel emlékezik gyarmati tanáraira, Varga Ágnesre, Pénzes Gézára, Nagy Mártára, s a Csemniczky-féle szabadiskolára. 1992-től tanulmányait ő is az egri Eszterházy Károly főiskolán folytatta, földrajz-rajz szakon, majd felvételt nyert a rajz tanszéken akkor induló vizuális kommunikáció szakra. 1994-ben tanára, Lugosi Lugo László fotóművész által ismerte meg a camera obscurát, mint fotóeszközt. Ettől kezdve egyre inkább a lyukkamerás fotográfiában rejlő lehetőségek foglalkoztatták, s a zenét és a festészetet sem hagyta cserben. A barokk stílusú egri líceum épületének belső terén Az égi lajtorják leeresztése; Óriás parabolika címmel mutatta be diplomamunkáját, amely rendhagyó módon ötvözte a zenét, festészetet, fény- és mozgásművészetet annak érdekében, hogy a passzív nézők aktív résztvevőkké válhassanak. Három főiskolás barátjával együtt megalakította a Tekodema Fotográfiai Csoportot (Telek Balázs, Kóczán Gábor, Demeter Ádám, Major Lajos). 1998-tól a Tekodema Magyarországon és külfölTelek Balázs: Tigris dön is számos kiállítást rendezett, amelynek egy részét a Gromek Fotógaléria szervezte. A csoport tagjait felvették a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójába. Balázs háromszor nyerte el - mert csak ennyiszer lehet - a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának Pécsi József fotóművészeti ösztöndíját. Ebben az időszakban camera obscuráival főleg panorámaképeket készített, valamint kúpkame- ra-variációkat épített. Előadást tartott a lyukkamerás fotográfiáról a II. nemzetközi fényszimpóziumon Egerben, ahol alapító tagja lett az éppen ott megalakuló Nemzetközi Kepes Társaságnak. A Budapesti Műszaki Egyetemen speciális fotográfiai kurzust vezetett, építészhallgatók részére. 2000-ben témavezetőként vett részt egy nemzetközi műhelyben, amelyet külföldi építész- hallgatóknak szerveztek, a XIX. században kiépített komáromi erődítményrendszer területén. Németországban olaj- és akrilképeket festett és állított ki festőművész bátyjával együtt. Elnyerte a legjobb klasszikus fo- .. tó díját is az egyesült p . államokbeli Mary- landben. 2002-től kurzusokat tart a Szellemkép Szabadiskolában azok számára, akiket az alkotó fo- tográfia érdekel. Balázs - aki a P**- Magyar Fotóművészek Szövetségének tagja - nemrégiben a budapesti Fészek Klubban állított ki. Számára is elválaszthatatlan a rajz, a fes- l tészet és a zene. S még egy megjegyzés: a fiúk- ; nak sikerült megőrizniük szerénységüket, közvetlen természetességüket. Semmiféle művészi allűrt nem vettek magukra. „Nem az a művész, aki azt mondja magáról. Mások kell, hogy mondják róla. S nem feltétlenül vagy művész, ha nem értenek meg” - vallják. E bölcsességeket talán nem ártana megszívlelni megannyi szerepzavarral küszködő honfitársunknak. SZABÓ ANDREA
