Nógrád Megyei Hírlap, 2004. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-10 / 34. szám

2004. FEBRUÁR 10., KEDD BALASSAGYARMAT Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal REGIONÁLIS NAPLÓ Felújítási feladatok sorrendje Balassagyarmat A város képviselő-testülete meghatározta az idei út-, járda- és csapadékvíz-elvezető árok építési feladatok elvégzésének sorrend­jét. A tervek szerint az Arany Já­nos út csapadékvíz elvezetésének megoldását a Bástya utca, a Mun­kás út alsó szakasza, a Jószív-Ár­pád út, a Szent István út, a Hétve­zér út, a Baross Gábor út, a Mártí­rok útja, a Kondor Ernő út és a Ha­lász utca csapadékvíz-elvezetése követné. Az út- és járdaépítés a Báthory, a Bástya, a Munkás, az Ady, a Hét­vezér, a Batthyány, Horváth, Dam­janich, Fáy, Kondor, Veres Pálné és Halász utakra vonatkozik. ■ Megihletve a szülőváros által Balassagyarmat A város szülötte, a bölcsész­végzettségű Szabó András elő­adóművész a versmondásra tet­te fel életét, de már zsenge korá­tól kezdve szívesen vette kezébe a tollat, ceruzát, ecsetet. Alma materében, a Balassi Bálint Gimnáziumban kiállított grafi­kái sokat elárulnak egyéniségé­ről. A gyermekkor felejthetetlen színhelye, a kis Vas megyei falu letűnt, meghitt világa, a szülő­város, Balassagyarmat szívme­lengető szépsége, a zsidó teme­tő varázslatos sírkövei, a Nyírjes fái, a gyarmati mindenszentek hangulata éppúgy sugárzik a képeken keresztül, mint Villon verseinek illusztrációi, vagy a megdöbbentő utolsó Ady-fény- kép kapcsán ébredt gondolatok. A Kovács Ferenc tanár rendez­te tárlat február végéig tekinthe­tő meg a gimnázium galériájá­ban, tanítási napokon. JÁTSZÓTEREK ÉPÍTÉSE, FELÚJÍTÁSA. A balassagyarmati képviselő-testület döntése értelmében idén meg kell indítani a játszóterek szabványossági vizsgálatait, s a szükséges átépítéseket és korszerűsítéseket el kell végezni. A cél az, hogy ebben az évben legalább két játszótér teljesen megújulhasson. Tervbe vették a Móricz-lakótelepi, Mikszáth úti és az Erdélyi úti játszóterek felújítását, a munkálatokhoz ötmillió forint ön­rész áll rendelkezésre. fotó: rigó tibor Ntv: koncepció a nógrádi térségi vasútról Balassagyarmat ___________ A rendszerváltást követően többször is felvetődött a vasúti mellékvonalak részle­ges, esetleg teljes egészében való meg­szüntetése. Először talán 1995-ben hatott traumaszerűen az a bejelentés a régió ve­zetőire és a lakosságra, miszerint megszű­nik a térségi vasúthálózat. Ezt jelentős megmozdulások, demonstrációk követték és a vasút maradt. Néhány évvel ezelőtt ismét megjelent a „kísértet”: a mellékvonalakat a MÁV nem tudja gazdaságosan működtetni és fenntar­tani. Most, a megoldáshoz szövetségeseket keresett, mégpedig a térségi önkormány­zatokban. így történt ez a nyugat-nógrádi vasutak esetében is. A vasút vezetése tár­gyalásra hívta az érintett önkormányzato­kat. Az első fordulónál a MÁV előterjeszté­se ellenállásba ütközött, mivel az önkor­mányzatok terhelése most is a tűrés hatá­rán van, másrészt a jelenlegi működés ugyancsak forráshiányos. Ugyanak­kor a vasúti közlekedés fennma­radásának érdekében hajlan­dóság mutatkozott arra, hogy a szükséges források biztosi- : tása mellett a térségi önkor­mányzatok társulás formában bizonyos feladatokat átvállal­janak. Ehhez kérték a Gazdasá­gi és Közlekedési Minisztérium és a MÁV vezetésének konkrét segítségét és ál­lásfoglalását. Ennek keretében bízták meg a Nemzetközi Bankárképző Központ mun­katársait a (nyugat) nógrádi térségi vasút hálózati átszervezésének és működési fel­tételrendszerének kidolgozására. A vasúti mellékvonalak sorsa, jövője a helyi közös­ségek, önkormányzatok, illetve az érintett települések lakóinak igényei alapján dől el, de figyelembe kell venni a GKM, a MÁV és a helyi önkormányzatok szándékát, vala­mint a képviselői tanácsadók szakmai állás­pontját is. A MÁV-on belül 2004-ben meg­indul a regionális vasutak számviteli és szervezeti különválasztása. Európai pél­dák azt igazolják, hogy hosszú távon a tér­ségi vasutak magasabb szolgáltatási szín­vonalon és sokká gazdaságosabban mű­ködnek. Az önkormányzatok helyi igényei ugyancsak jobban érvényesíthetők és kivi- telezhetők. A meglévő forrásokat (a vas­útállomásokat stb.) a környezet többcélú és tágabb felhasználásával lehet működtetni. Mindez azt jelenti, hogy az állammal kö­tendő közszolgáltatási szerződés alapján az állam megtéríti az ntv veszteségét, ugyan­akkor a hatéko­nyabb és gazda­ságosabb vas­út működéséhez természetesen szük­séges hosszabb távon az önkormányzatok aktívabb szerepvállalása is. A Nyugat-Európában létrejött regionális vasutak komplex pályadíjrendszert alakí­tottak ki. Ez biztosítja a megfelelő fenntar­tási forrásokat. Rövid távon az önkormány­zatok létrehoznak egy „vasúti bizottságot”, amelynek élén egy főállású önkormányzati vasútmenedzser áll, aki képviseli az önkor­mányzatok érdekeit. 2005-től a vasúti pá­lya állami tulajdonban maradna, ennek esetleges átadására később kerülhet sor. Önálló MÁV társaságként létrejön a Nóg- rád-vidéki térségi vasút, amely kht. vagy rt. formájában működhet. Alapvető feladata a személyszállítás, mint közszolgáltatási te­vékenység ellátása. Az állomásépületek utasforgalmi részét és egyéb közcélú épüle­teket, köztereket leválasztják a MÁV-ról, át­adják az önkormányzatoknak, amelyek lét­rehoznak egy megrendelő társaságot, amely közszolgáltatási szerződést köt az ál­lammal. A megrendelő társaság a vasúti szolgáltatást tenderezteti (előnyt élveznek a társulások, az ntv, de magáncégek is pályázhatnak). Az önkor­mányzatok ezzel pár­huzamosan pályázati pénzek felhasználásá­val többcélúan tudják hasznosítani az állo­más épületeket és más ingatlanokat. Jogsza­bály kötelezi a Pálya­vasút Rt.-t arra, hogy az ntv vonalain besze­dett pályahasználati pénzeket (díjakat) az ntv vonalainak karban­tartására, felújítására használhassa fel. Szük­séges, hogy a minisztérium és a MÁV garanciát adjon a forrá­sok biztosításához. Balassagyarmat Város Önkor­mányzata a fenti biztosítékok mellett támogatja a nyugat-nógrádi térségi vasúthálózat regionális működteté­sét és szándékában áll a mentor szerepének vállalása is. Központi funkciója abból ered, hogy mint térségi csomópontnak közvetlen kapcsolata van Budapesttel a vasúton ke­resztül (Balassagyarmat-Aszód-Budapest, vagy Balassagyarmat-Vác-Budapest). Más­részt a kelet-nyugati irányba közlekedő vas­úti vonalak úgyszintén a városon át halad­nak, illetve itt találkoznak (Balassagyar- mat-Losonc, Balassagyarmat-Ipoly- ság-Párkány, Balassagyarmat-Drégely­palánk-Vác). Az eredményes és sikeres sze­repvállaláshoz a város és a térségi önkor­mányzatok vezetése javasolja a várótermek, felvételi épületek felújítását, korszerűsítését, jegyváltó automaták telepítését. A vasúti jár­művek műszaki állapotának magas szinten tartásával biztosítani kell a szolgáltatás meg­felelő színvonalát. Meg kell vizsgálni korsze­rű személyszállító járművek üzembe állítá­sának lehetőségét, valamint az elhasznált pálya megerősítését, a jelző- és biztosítóbe­rendezések megújítását, a központi forga­lomirányítás kiépítését. Szükséges lenne a könnyűszerkezetes régiós motorvonat (le­hetőleg Siemens) üzembe állítása, elsőként a Budapest-Balassagyarmat között közleke­dő sebesvonathoz. Célszerű a BZ-motor- vonatok közlekedtetése Balassagyarmat-Lo- sonc között és Nagykürtös bekapcsolása a vasúti személyszállításba. A térségi vasút- közlekedésnek és a talpon maradásnak lelke a Balassagyarmat-Aszód-Budapest sebesjá­rat napi három alkalommal (oda-vissza). A térségi önkormányzati társulásból (a vasút­állomással rendelkező települések polgár- mesterei vagy azok képviselői alkotják) és a MÁV, illetve a térségi vasút részéről delegált személyekből áll össze a kht. vezetése. Ba­lassagyarmat önkormányzata javasolja, hogy a térségi társulásban két fő Balassa­gyarmatról, egy-egy fő Aszódról, Vácról, Ipolyságról, Losoncról a csomópontvégek­ről, egy-egy fő a vonalakról, két fő a Balassagyarmat-Aszód vonalszakaszról, két fő a Bakssagyarmat-Vác vonalszakasz­ról, egy fő pedig a Balassagyarmat-Losonc vonalszakaszról képviseltesse magát. így jöhet létre a térségi tulajdonos NTV Kht. amely átveszi a regionális hálózat feletti üzemeltetést. SZABÓ ANDREA Hírek Balassagyarmat KÁBELTÉVÉDÍJAK. Idén a kábeltelevízió a következő díjakat alkal­mazza: a minimumcso­mag ára 490 Ft, az 1-es csomag 1590 Ft, a 2-es csomag 3180 Ft, az 1-es csomag+HBO 4810 Ft, a 2-es csomag+HBO 5440 Ft lesz havonta. KISPLASZTIKÁK. Feb ruár 6-án nyílt meg Kiss Róbert Tibor szobrász ki­állítása a szerb templom galériában. A gipsz kis­plasztikákat bemutató tárlatot - amely március 21-ig látható Csemniczky Zoltán aján­lotta a közönség figyel­mébe. SZEMÉTDÍJAK. Idén ja nuár l-jétől a következő­képpen alakulnak a sze­métgyűjtő edények üríté­si díjai: 50 literes gyűjtő­edénynél: 146 Ft, 80 lite­resnél 233 Ft, 110 literes­nél 320 Ft, 120 literesnél 349 Ft, 240 literesnél 698 Ft, 770 literesnél 2241 Ft, 1100 literesnél 3201 Ft. Az árakhoz 15%-os áfa já­rul hozzá. MA 100 ÉVES. Ezen a napon ünnepli századik születésnapját Papp Jánosné, az evangélikus szeretetház lakója. Az idős asszonyt Lombos István polgármester, az evangélikus lelkészi hi­vatal dolgozói, a katoli­kus egyházközség képvi­selői és természetesen az otthon vezetősége és la­kói köszöntik. DÁVID IBOLYA A VEN­DÉG. Ma a Keresztény Értelmiségiek Szövetsé­gének meghívott vendé­ge Dávid Ibolya, az MDF elnöke lesz. Á politikus­nő előadása 18 órakor kezdődik a Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskolá­ban. ÉVÉRTÉKELÉS. A Ba­lassagyarmati Fegyház és Börtön, valamint az Ipoly Cipőgyár Kft. 2003. évi munkáját értékelő állo­mányértekezletét február 12-én 13 órától tartja meg. Az értekezlet szak­mai elöljárója a Büntetés­végrehajtás Országos Pa­rancsnokságának szerve­zési helyettese, dr. Hu­szár László dandártábor­nok lesz. Harmónia és nyugalom - minden kalandnál többet ér Veres Istvánná Sinkovicz Katalin személyéből az a harmónia és nyugalom árad, amelyet - saját bevallása szerint - minden­féle kalandnál sokkal többre becsül. A Rózsavölgyi Márk Mű­vészeti Iskola zongoratanárnője idén januárban vehette át a Néprajzi Múzeumban Magyar Bálint oktatási minisztertől a Németh Lászlóról elnevezett életműdíjat, amely a harmonikus személyiségnevelést és az oktatási sikereket jutalmazza. _____ Balassagyarmat_______ I ntézményében Ember Csaba igazgató és a most díjazott tanár­nő férje, Veres István már része­sült a kitüntetésben. A Kiskő­rösön született Sinkovicz Katalin négyéves volt, amikor szülei a fő­városba költöztek, így ő már áfel- sőerdősori zeneiskolában ismer­kedhetett meg a zongorával. Nagyapja hegedült, anyai nagy­bátyja is zenélt, édesanyja pedig zongoratanárnő szeretett volna lenni, de helyette lánya váltotta valóra álmait. Az időközben Kis­kőrösre visszaköltözött család a kislányt az amerikai származású Wilhelmus Henry zongoratanár­hoz járatta, aki megadta az igazi alapokat tehetségének kibonta­kozásához. így került az ifjú zon­gorista a szegedi zeneművészeti szakközépiskolába, majd ugyan­ott a szaktanárképző főiskola zongora-szolfézs szakára. A főis­kola a szerelmet is magával hoz­ta: itt ismerkedett meg szentesi származású férjével, a fuvola sza­kos Veres Istvánnal. 1967-ben kaptak diplomát, s az akkor önál­lósult zalaszentgróti zeneiskolá­ba kerültek. A nagy ambíciókkal induló házaspár számára azon­ban szűknek bizonyult a tündéri hely, ezért dunaújvárosi zeneis­kola-igazgató rokonukhoz fordul­tak állásügyben. Mesébe illő for­dulat következett: a dunaújvárosi Székely István előzőleg egy érte­kezleten találkozott balassagyar­mati kollégájával, Réti Zoltánnal, aki arról beszélt, hogy éppen egy zongora és egy fuvola szakos ta­nárt keres iskolájába. Nemsokára megérkezett a zalaszentgróti pos­taládába Réti Zoltán levele, amelyben állást ajánlott a házas­párnak. így kerültek 1970-ben a sík vidékről a dimbes-dombos Nógrádba. Veres Istvánné tanári sikerei egyre-másra értek be. A négyéves Simon Béla, az őrhalmi kántor fia, három esztendeig volt a tanít­ványa, s már hétévesen felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneakadé­mia Különleges Tehetségek Isko­lájába. Ma a zeneművészeti egye­tem tanára. Pemeczky Zsolt szin­tén Veres Istvánné kezei közül került a miskolci zeneművészeti Veres Istvánná Sinkovicz Katalin szakközépiskolába, s évek óta kollégák a Rózsavölgyiben. A ’70-es években tanult zongorázni a tanárnőnél Vastagh Erika is, aki később Debrecenben végzett kar­vezetés és zeneelmélet szakon. Sinkovicz Katalin növendékei az országos négykezesversenyek szinte mindegyikén kiemelt nívó­díjban, nívódíjban és dicséretben részesültek. A megyei Váczi Gyu­la zongoraversenyről két éve két kiemelt nívó-, egy nívódíjjal és egy dicsérettel, a napokban ugyanezen megmérettetésről két nívódíjjal tértek haza tanítványai. A gyarmati zeneiskolában 15 évig vezette a zongora tanszakot a ta­nárnő, aki ma 22 növendéket ok­tat. Miniszteri dicséretben, Kiváló Munkáért kitüntetésben része­sült több mint 30 éves munkálko­dása során. Jó néhány jelenlegi kollégája felvételijén közreműkö­dött zongorakísérőként, Für Éva énekesnővel sokat koncertezett, szinte minden hangszerest kísért már zongorán. Két fia közül Tamás követte szüleit a zenei pályán: tuba, furu­lya és karvezetés szakon végzett Miskolcon, s az ottani szimfoni­kusoknál és a helyi színházban zenél. Zoltán a kissé racionáli­sabb informatikus mérnöki fog­lalkozást választotta. A tanárnő szerint az igazi boldogság az, mi­kor „zenei unokái”, például Pemeczky Zsolt növendékei nyernek versenyeket. Ha még egyszer születne, akkor is zené­vel és gyermekekkel foglalkozna. Szíwel-lélekkel végzi pedagógusi munkáját, az aprólékosságot és precizitást mindvégig ízem előtt tartva. S hogy megszoktak-e Balassa­gyarmaton? Férjével mindig is he­gyes, dombos vidékre vágytak. Réti Zoltán annak idején azt írta levelében: „Meggyőződésem, hogy ha eljönnek megnézni, meg fogják szeretni ezt a kisvárost.” S való igaz: a Veres házaspár tős­gyökeres balassagyarmatinak ér­zi már magát. El sem tudnák máshol képzelni az életüket. SZ.A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents