Nógrád Megyei Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
2004-01-22 / 18. szám
2004. JANUÁR 22., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal „Elhagytad istenid, ha e hont elhagyod” Díjeső a magyar kaltúra és a várossá nyilvánítás évfordulójának napján kében együtt kell átvinnünk a kultúrát a túlsó partra - a mindannyiunk által várt gazdasági fellendülés reményeim szerint nem túl távoli időszakára. „Ahol a legnagyobb a baj, ott a legerősebb az akarat” - tartja a mondás, és városunk polgárai már számtalanszor bebizonyították, hogy erős akarattal és fegyelmezett munkával képesek úrrá lenni a legnehezebb helyzeteken is - mondta Puszta Béla országgyűlési képviselő. Az önkormányzat által alapított, 2003. évi városi díjakat Puszta Béla, polgármester, illetve a két alpolgármester, Kovácsáé Czene Csilla és Méhes András adta át. A díjazottak a következők: Salgótarján díszpolgára kitüntető címben részesítették R. Várkonyi Ágnest, több évtizedes történészi tevékenységéért. Pro Urbe- díjat kapott Sarló Béla, közéleti munkássága elismeréséért. Pro Arte-díjban részesült Nagy Pál, irodalmi tevékenysége elismeréseként, aki távolléte miatt később veszi majd át a díjat. Az est folyamán „Salgótarjánért” kitüntető éremben részesült Bihary Lajos, pedagógiai, vezetői és közéleti munkásságáért. Szintén „Salgótarjánért” emlékérmet kapott Tamássy István építészi, köztisztviselői és közéleti tevékenysége elismeréseként. Fotóművészi tevékenysége elismeréseként „A kultúráért” díjban részesítették Brunczel Tibort. A város egészségügyének területén végzett orvosi és közéleti tevékenysége elismeréseként „Az egészségügyért” díjban részesítette Ond- rékné dr. Tóth Editet. „Salgótarján közszolgálatáért” díjban Durnyikné Magyar Éva része- Műhelybeszélgetés a Salgótarján sült, akinek ki-------------------------------------Mustó János festőművész Istvánná és Gubola Istvánné pedagógiai, oktató, nevelő és vezetői munkájuknak elismeréseként a „Salgótarján közoktatásáért” díjat kapták. Salgótarján közbiztonságának javítása érdekében kifejtett erőfeszítésének elismeréséért „Salgótarján közbiztonságáért” kitüntető címben részesült Szvirák László törzszászlós. völgyváros című film bemutatója után emelkedő köztisztviselői és vezetői munkássága. A város sportéletében kifejtett több évtizedes munkája el-, ismeréseként „Salgótarján sportjáért” díjat ítéltek oda Répás Bélának. Az ifjúsági mentálhigiéné és a drogprevenció területén végzett elismerő munkát Godó Anna, aki a „Salgótarján gyermekeiért és ifjúságáért” díjat kapta. „Szociálpolitikáért” kitüntető címet kapott a magyar kultúra napján Báli Miklósáé, aki szociális téren végzett és végez most is kiemelkedő munkát. Turányi Gotár Bélát, a Bóna Kovács Károly Általános Iskola és Diákotthon igazgatóját és Gotámé Barcza Évát a Nógrád Megyei Pedagógiai Szakmai Szolgáltató és Szakszolgálati Intézet igazgatóhelyettesét Magyar Bálint oktatási miniszter az „Aranykatedra” elnevezésű szakmai elismerésben részesítette, melyhez gratuláltak a város vezetői is. Az est folyamán elhangzott az is, hogy nemrég a szociális, egészségügyi és családügyi miniszter Puszta Béla polgármester felterjesztésére a Pro Staritarte díjjal tüntette ki dr. Angyal Dávidot orvosi tevékenysége elismeréseként. A nap zárásaként Bubik István Ritka (a) magyar címmel tartott színjátékos önálló estet kiváló költőink, zenészeink műveiből. Közreműködött Rémi Tünde Harangozó-dí- jas, néptáncos-énekes művész, a Hegedős együttes és a Honvéd Művészegyüttes táncosai. (Folytatás az 1. oldalról) Hat órától Salgótarján várossá nyilvánításának 82. évfordulója és a magyar kultúra napja alkalmából több százan gyűltek ösz- sze a színházteremben.- Salgótarjánban immár hagyománynak tekinthet, hogy évről évre együtt ünnepeljük a magyar kultúra napját, nemzeti Himnuszunk születésnapját és a várossá nyilváníKoszorúzás 3 Madách-szobornál fotók: gyurián tibor tás évfordulóját - fogalmazott köszöntőjében Puszta Béla polgármester. - Naptári szempontból e két születésnap időbeli közelsége lehet a véletlen műve, de a lényeget illetően a város és kultúrája kölcsönhatását, egymásrautaltságát tekintve egészen biztosan nem az. Ez az összefüggés tágabb értelemben ország és a nemzet egészére nézve is érvényes. Az idei év a humán ágazatban is nehéznek ígérkezik, de a város jövője érdéit. Várkonyi Agnes névnapján vehette át a díszpolgári címet Csörgő Balázs Viva „Las Salgótarján” Az ide látogató laikusoknak újabban úgy tűnhet, Salgótarján nagyon gazdag város. Miért írom ezt? Az utóbbi időben ugyanis gomba mód szaporodnak a játéktermek és kaszinók városz- szerte. Ha így folytatjuk, egy kis idő múlva Magyarország Las Vegasává nőhetjük ki magunkat, bár ennek azért vannak infrastrukturális akadályai. Az igazsághoz hozzátartozik: mindez országos jelenség. Minden városban, sőt, már a kisebb falvakban is egyre több csillogó-villo- gó, zenélő gép üzemel. Hová lettek a régi kávéházak csöndes, helyenként fiatalok szervezkedésének helyet adó épületei? Hová lett a régi füstös presszók idillikus hangulata? A ködbe, vagyis inkább _ a XXI. századba vesztek... Úgy érzem a fejlődésnek egy rossz útjára léptünk. Míg Nyugaton - sőt, Magyarország egyes városaiban is - az intemetkávézók, művészeti galériával egybekötött éttermek nyílnak, addig nálunk a játéktermek szaporodnak egyre-másra. Talán eljön még az az idő is, amikor nem tudunk majd beülni anélkül valahová, hogy ne hallanánk a gépek idétlen hangját, a megrögzött játékosok káromkodását. Nem akarom bántani a „játékosokat”, hiszen az orvostudomány mai állása szerint ők a XXI. század szenvedélybetegségét kapták el. Veszélyes betegség ez, egyes családokat és életeket tönkretesz, másokat felvirágoztat. Sajnos azonban jóval többen vannak azok, akik a tönk felé sodródnak ha egyszer játékasztalhoz, vagy géphez ülnek. Először csak egy lánc, aztán egy óra, majd egy mobiltelefon bánja és a beoltott beteg szép lassan mindenét - hangsúlyozom: mindenét - elveszti. Autó, ingatlan, családi örökség - bármi „kockáztatható”. Nem kellene ezt megakadályozni, szabályozni? Előbb-utóbb erről (is) beszélni kell. Magyarország és Salgótarján is egyre inkább azon az úton halad, amelyen nem szabadna - vagy legalább szervezetten kellene... Szellemóriásokat megidézve Balassagyarmat A Mikszáth Kálmán középiskola 1996 óta rendezi meg a Madách- Mikszáth vers- és prózamondóversenyt, amely tavaly óta a me- [ gyei Madách-ünnepség része. Minden megyei és az intézmény- j nyel kapcsolatban álló középiskolát meghívnak. Idén a város valamennyi középiskolája képviseltette magát, s a nyírjesi iskolából, a szécsényi Körösiből, a salgótarjáni egészségügyiből, Pécsről, Léváról, Rimaszombatról, az erdélyi Züahról is jelentkeztek fiatalok a megmérettetésre. A zsűri elnöke Lengyel Anna volt a Magyar Rádiótól, mellette Rados Péter, a Magyar Közoktatás-fejlesztési Intézet irodavezetője, Birck Edit szakfelügyelő, dr. Bán Éva, az NKÖ Minisztériumának vezető főtanácsosa és Kosik Szilvia könyvtáros értékelték a 21 versenyző produkcióját. Az első helyezett Hajdú Anett lett Pécsről, a Babits Mihály Gimnáziumból. Második helyezést ért el Becsei Tamás szintén Pécsről és Nagy Gábor, az NGYIK nyírjesi iskolából, harmadik helyezést I kapott Kovács Kinga, a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnáziumból és Parlagi Krisztina, a Zilahi Elméleti Líceumból. Külön- díjban részesült Szász-Kolumbán Olga pécsi felkészítő tanár és a lévai Sátek Katalin a szép magyar beszéd ápolásáért. A díjakról a Mikszáth iskola, a városi önkormányzat, Rigó Zoltán, Jagyutt Péter, a városi könyvtár és a nyírjesi iskola gondoskodott. A bírálóbizottság örvendetesnek tartotta, hogy a fiatalok a mai vüágban verset, prózát tanulnak, s ki is mernek állni a közönség elé produkciójukkal. Lengyel Anna azonban felhívta a figyelmet a beszédhibákra, a szavak végének elnyelésére, a nem mindig megfelelő hangsúlyozásra. A verseny mellett egy rajzpályázatot is hirdetett a Mikszáth iskola, amelynek témája Mikszáth és családja volt. A beérkező műveket a városi könyvtárban február 13-ig láthatja a közönség. Első a mikszáthos Oláh Mónika lett, második a pásztói Bozó Inez, harmadik helyezésben a szintén mikszáthos Hajdú Roland részesült. SZABÓ ANDREA Újra önálló lesz a volt népjóléti A konzorciumi megállapodás háttértámogatása lehet az önálló szervezeti keret Az elmúlt évben Salgótarján felsőoktatási kínálatának bővítéséről született egy konzorciumi megállapodás, amelynek résztvevői Salgótarján önkormányzata, Nógrád Megye Önkormányzata, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Képzési Központja, a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának Salgótarjáni Intézete és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola - nyilatkozta tegnap lapunknak Boldvai László országgyűlési képviselő. Mint mondta, a konzorcium társult tagja Balassagyarmat. Salgótarján- A konzorcium célkitűzése, hogy ennek a térségnek - ideértve az északmagyarországi régiót, kitekintve a Heves megyére és a határon túli területekre, különös tekintettel az európai uniós csatlakozásra - egy hiányt pótló képzési lehetőséget biztosítson az újonnan megalakuló intézmény - fogalmazott Boldvai László. - Kifejezetten a meglévő épületegyüttes - a salgótarjániak körében népjóléti képzési központként ismert - infrastruktúrájának hasznosításával, az itt meglévő és a gyöngyösi főiskola bázisán meglévő szakmai háttér, kapacitás bevonásával szociálismunkás-képzés megvalósítását tűzte ki célul. A konzorciumi megállapodással összefüggésben, ezt megelőzően jómagam is felvetettem és kezdeményeztem az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium (ESZCSM) korábbi vezetőjénél, Csehák Judit miniszter asszonynál hogy a több évvel ezelőtti állapot helyreállítása, tehát az itteni intézmény önállósága újra megvalósulhasson. A politikus elmondta, hogy korábban a minisztérium önálló háttérintézménye volt ez az intézmény, amelyet az elmúlt választási ciklus során ösz- szevontak a minisztérium fővárosi háttérintézményével, azóta közös igazgatás alatt áll. Mint mondta, a szervezeti szétválást azért fogalmazta meg a miniszternek, mert úgy ítélte meg: a konzorciumi megállapodás támogatására az önálló szervezeti keret létrejötte egyfajta háttértámogatást nyújthat, s reméli azt is a szervezeti változástól, hogy az így létrejövő szellemi többlet- kapacitást jobban be lehet majd kapcsolni a város szellemi életének felpezsdítésébe. Azóta eltelt egy év, a minisztérium élén vezetőcsere történt. Az elmúlt héten a minisztériumban folytatott tárgyalások végeredményeként a minisztérium felsővezetői értekezletén megszületett a elvi döntés.- Előreláthatólag 2004. július elsejével lesz önálló a salgótarjáni intézmény, önálló szervezeti kereteket alakíthat ki, figyelemmel arra, hogy két funkciót kell majd a minisztérium vezetésének támogatásával ellátnia - összegezte az országgyűlési képviselő. - Egyrészt teljesítenie kell és el kell látnia a minisztériumi megrendelések alapján azokat a háttérintézményi, képzési feladatokat, amelyeket itt, Salgótarjánban rendeznek meg hagyományosan. Másrészt feladata lesz a konzorciumi megállapodásból fakadó igények kielégítése, a tervezett és reményeink szerint elindítandó főiskolai képzési irány igényeinek kiszolgálása. A múlt heti tárgyaláson Göncz Kinga államtitkár és Szabó Sándomé helyettes államtitkár vett részt, mindketten egyértelműen biztosítottak a július elsejei határidő betartásáról. Megerősítették az elvi döntést a szétválasztásról és az önálló salgótarjáni háttérintézmény létrehozásáról. A képviselő szólt arról, is, hogy egyetlen dolog képezi további vizsgálat tárgyát, amelynek háttér-megalapozó számításai még nem készültek el: a kollégiumként üzemeltethető, volt korábbi megyei pártbizottsági épület. A kérdés az, hogy része legyen-e az önálló salgótarjáni intézménynek, vagy ezt a kollégiumi részt célszerűbb lenne-e közhasznú társaság formájában működtetni.- Erről a beszélgetésről tájékoztattam Kökény Mihály minisztert is - mondta végezetül Boldvai László. - A miniszter úr kifejezte támogatását és egyetértését ez irányú törekvéseinkkel kapcsolatban, s jelezte, hogy január 23-i salgótarjáni látogatása kapcsán személyesen is szeretne konzultációt folytatni. Hangsúlyozta azt is, hogy külön figyelmet fordít majd az írásos előkészítő anyagban megfogalmazott július elsejei határidő betartatására. Úgy vélem, jó esélyünk van arra, hogy az átalakulás megtörténjen. Ez új lendületet adhat a tervezett főiskolai képzés salgótarjáni beindításának, és annak is, hogy a korábbinál egy nyitottabb város életébe történő szellemi bekapcsolódás is megvalósulhasson. HEGEDŰS ERZSÉBET
