Nógrád Megyei Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
2004-01-22 / 18. szám
4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEG Y E I K Ö R K É P 2004. JANUÁR 22., CSÜTÖRTÖK Önállóság, informáltság, fegyelem a jó gazda kritériuma Interjú Varga Lászlóval, a megyei földművelésügyi hivatal vezetőjével Hazánk, s benne megyénk mezőgazdaságára sem igazán sütött a nap az elmúlt években, s a tavalyi esztendő az eddiginél is több árnyékot vetett földjeinkre és a gazdaemberekre. Az egész gazdaság nehéz helyzetbe került, az agrárium a várt támogatást sem kaphatta meg, és az időjárás is rátett egy lapáttal a bajokra. Mezőgazdaságunk helyzetéről, az uniós csatlakozásra való felkészülésről Varga Lászlóval, az FVM Nógrád Megyei Földművelésügyi Hivatalának vezetőjével beszélgettünk.- Önt tavaly tavasszal nevezték ki a hivatal élére. Milyen elképzelésekkel állt munkába, s milyen kihívásokkal találta szemben magát?- Tudtam, mezőgazdaságunk változatos időszakot fog megélni a következő jó egy évben. Legfontosabb feladatomnak és a legnagyobb kihívásnak az európai uniós csatlakozásra történő felkészülés irányítását és levezénylését tartottam, amely munka még javában tart. Az eddigi felkészülés eredményességére az idő adja meg a választódé jelentős állomásokon vagyunk túl. így kiemelhetem a mezőgazdasági és vidék- fejlesztési hivatal múlt év őszén történt létrehozását és a megyei kirendeltségek fölállítását, amely nálunk is folyamatban van.- Mi lesz a fő funkciója, tevékenységi köre a kirendeltségnek és milyen lesz viszony- és kapcsolatrendszere az ön hivatalával?- Javasolom, erről kérdezzék a kirendeltség újonnan kinevezett vezetőjét, Pecze Józsefet, aki bizonyára szívesen áll rendelkezésükre. Természetesen nem kerülöm meg a kérdését. A kirendeltség egyik legfontosabb feladata - mást én most nem is említenék - az Európai Unió intézményeiből lehívható pénzeszközök fogadása és-közvetítése lesz a magyar gazdák felé. A viszony- és kapcsolatrendszerről pedig csak any- nyit, hogy annak jellemzője a mellérendeltség, a szoros kapcsolattartás és az együttműködés lesz.- Kérem, értékelje megyénk mezőgazdaságának tavalyi eredményeit!- Ahogy arra számítottam, változatos és mozgalmas évünk volt. Arra nem gondoltam, hogy ilyen ellentmondásos lesz. Ennek legfőbb oka egy „vis major”, a súlyos aszály volt. Ez országosan több mint százmilliárd, megyénkben hárommilliárd forint feletti kiesést okozott. Talán hat évtizedre visszamenőleg soha ilyen gyenge termésátlagaink nem voltak. A búza esetében például hektáronként két tonna alatt maradt az átlaghozam, de a többi kalászos sem érte el a tavalyi átlagot. Csak november végére fejeződtek be a betakarítási munkák, szerencsére az őszi betakarításé növényeknél jobb volt a termésátlag, mint a nyáriaknál. A másik oldal, a pozitív az volt, hogy 2003. augusztus 1-jén már majdnem 15 ezer darabos szarvasmarha-állományt tartottunk nyilván, amely mintegy öt százalékkal meghaladta a tavalyit. Örvendetes volt a beruházási érték növekedése, amely összességében 3,1 milliárd forintra rúgott 2003-ban, ebből 1,2 milliárd volt az állami támogatás. A gépi beruházások aránya mintegy 50 százalékot tett ki, amit rendkívül fontosnak tartok uniós csatlakozásunk „előestéjén”, hiszen a technikai-technológiai fejlesztés és fejlődés fontos feltétele versenyképességünk növelésének.- Mit emelne még ki a csatlakozásra való felkészülés és versenyképességünk javítása szempontjából?- Érdemes szólnom a Nemzeti agrárkörnyezetvédelmi program (NAKP) beindulásáról, amelyet a megye agrártársadalma igen kedvezően fogadott. A programhoz a megye csaknem minden mértékadó szarvasmarha- és juhtenyésztő gazdasága csatlakozott. Ezen túlmenően is az ökológiai gazdálkodásban jelentős pozitív változások következtek be megyénkben. Az NAKP meghirdetése újabb lendületet adott az említett két stratégia fontosságú ágazat fejlődésének. ®sí- Ez igazán jól hangzik, de vajon van-e már érzékelhető eredménye is az NAKP-nak megyénkben?- A program 2002-ben indult útjára, s gyakorlatilag azt jelenti, hogy a meglévő földterületeinket olyan szigorú technológiai előírásoknak kell megfeleltetni, amelyek kifejezetten talaj- és környezetkímélők. Amennyiben ezt öt éven keresztül biztosítani tudjuk, akkor az állam lényegesen nagyobb támogatást nyújt, mint amit területalapú támogatás biztosíthatna. Ami a konkrét eredményeket illeti: 2002-ben 84 nyertes pályázó volt a megyében, ami 2003-ra 93- ra emelkedett, s az előbbi évben 40, az utóbbiban 59 millió forintot hozott a „konyhára”.- Az agrártámogatásokhoz való hozzájutás feltétele a regisztráció. Mondják, országosan elmaradás tapasztalható. Mi a helyzet megyénkben?- Eddig 4500 gazda regisztráltatta magát és gazdaságát megyénkben, s ez az átlagnak arányaiban megfelelő „jó szám”. Vannak olyan - például a bogyós gyümölcsös - területek, ahol a regisztráltak száma arányaiban nagyobb, mint más közel hasonló nagyságrendű megyék eseté- ‘ an. Az összes regisztrált azdából 1200 fő - aki szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozott - területalapú támogatást vett igénybe, a többiek - állattenyésztők, bogyósgyümölcs-termesztők, méhészek, gombabegyűjtők és így tovább - egyéb támogatást igényelhettek, pályázatokat nyújthattak be. Némi lemaradás megyénkben is tapasztalható, aminek az oka az eleve késedelmes indítás. Vannak kisebb hiányosságok az adatlapok kitöltésében és az adatfeldolgozásban is, amit folyamatosan korrigálunk. Falugazdászaink éjt nappallá téve dolgoznak, egy szakemberünkhöz négy-öt település is tartozik. A csatlakozásig hátralévő időben a precíz regisztráció érdekében további egyeztetésekre van szükség, ám reményünk van arra, hogy ezt a feladatot is sikerül elvégezni.- Nem úgy, mint az üzletrésztulajdonnal kapcsolatos kifizetéseket...- Valóban, a kifizetések - ha nem is a mi hibánkból - csúsztak, de az állam magára vállalta a késés miatt felmerülő kamatok megtérítését, amely két részletben meg is történt. Az értesítéseket elküldtük, s a kifizetések a végéhez közelednek.- Ön mit gondol és vár az agrár-ke- rekasztal összehívásától?- Az agrár-kerekasztal közelebb hozhatja egymáshoz az elképzeléseket, elősegítheti egy egységes, hosszabb távú agrárprogram kidolgozását, de pluszforrásokat aligha teremthet. Viszont hozzájárulhat a meglévő források racionálisabb és hatékonyabb felhasználásához És itt mondhatom örömmel, hogy a gazdák újabb, kormány által jóváhagyott százmilliárd forint hitelt vehetnek fel hat százalék támogatott kamattal beruházásokra, fejlesztésekre, forgóeszköz-feltöltésre, birtokösszevonáshoz szükséges földvásárlásra és telephelyvételre.- Mit üzen a megye gazdálkodóinak?- A most fölállított kirendeltséggel és az agrárkamarával - amely a regisztrációs folyamatban is részt vett - szorosan együttműködve mindent megteszünk azért, hogy a Nógrád megyei gazdálkodókat - regisztrációjuk elősegítésével, ismeretek átadásával, falugazdászaink révén helyszíni segítség- nyújtással is - mind magasabb színvonalon szolgáljuk ki. Üzenem, tartsák szem előtt, hogy a jó gazda kritériuma az önállóság, az informáltság és a fegyelem. Az Európai Unió mezőgazdasági intézményrendszere az ilyen ismérvekkel rendelkező, jól felkészült magyar gazdát elismeri és honorálja is. BARÁTHI OTTÓ Ingázás, a helyi foglalkoztatás fokmérője Pásztó és Rétság térségéből járnak el a legtöbben dolgozni A munkaerő ingázása a területi munkaerőmozgás egyik fő típusa. Gyakorlatilag a dolgozó emberek naponkénti eljárását és visszatérését jelenti a lakóhelyről a munkahelyre. Egyik fő oka, hogy a helyben foglalkoztatás lehetőségei korlátozottak, „több az eszkimó, mint a fóka”. S hogy milyen arányban, azt megtudhatjuk a KSH Nógrád Megyei Igazgatósága aktuális időszakos információiból. A foglalkoztatottak népességen belüli aránya az utóbbi népszámlálások adatai alapján jelentősen csökkent, ezzel párhuzamosan mérséklődött a foglalkoztatottakon belül a naponta ingázók száma, miközben aránya néhány százalékponttal még emelkedett is. Ez két ellentétes hatás eredményeként alakult ki: egyrészt a munkalehetőségek csökkenésével a foglalkoztatottak rákényszerülnek arra, hogy lakóhelyüktől távol vállaljanak számukra megfelelő munkát, másrészt az utazási költségek növekedésével a munkáltatók igyekeznek a vállalkozás székhelyéről munkásokat toborozni. A legutóbbi népszámláláskor régiónként eltérően alakult a foglalkoztatottakon belül a helyben lakók és dolgozók, illetve a más településekre eljárók aránya. A régiók között Észak-Magyarország a negatív pólus egyik reprezentánsa, viszonylag magas ugyanis a naponta ingázók aránya, meghaladja a 37 százalékot. A napi ingázás a régión belül Nógrád megyében a legerőteljesebb: a foglalkoztatottak 43 százaléka naponta lakóhelyétől eltérő, más településeken lévő munkahelyére jár(t) dolgozni. A megyén belül kistérségenként más és más az ingázás iránya, amit főként a kistérségek központjának vonzereje, a térségek földrajzi elhelyezkedése és a munkalehetőség (üres munkahelyek száma) befolyásol. A saját kistérségen belüli ingázók aránya ott a legmagasabb, ahol a központok (Salgótarján és Balassagyarmat) a két legnagyobb várost jelentik a megyében és vonzzák a munkaerőt. Ugyanez a vonzerő érződik a bátonyterenyei kistérségben - Salgótarján hatása - ahol a megye más körzeteibe ingázók aránya meghaladja a foglalkoztatottak felét, illetve a szécsényiben, ahol Balassagyarmat közelsége miatt a dolgozók közel egyharmada a megye más kistérségeibe ingázik. A megyén kívülre eljárók aránya kiemelkedően magas Budapest, Hatvan és Vác vonzáskörzetében. A pásztói kistérség foglalkoztatottjainak mintegy 43, a rétságinak több mint 53 százaléka a megyén kívülre utazik, ott végez munkát. Azaz ebből a két térségből járnak el relatíve a legtöbben dolgozni a megyehatárokon túlra. A nemek szerinti megoszlást tekintve közel 62 százalék a férfiak, több mint 38 százalék a nők aránya, ami közel azonos az országos aránypárral. Érthető módon az ingázás elsősorban a fiatalabbak életformája, az ingázók közül csaknem minden harmadik a 15-29 éves korosztályba tartozik, mivel közöttük még nagyon sok a nőtlen és a hajadon, így szorosabb családi kötöttségek híján még mozgékonyabbak a többi, idősebb korosztálynál. Az ingázók végzettség szerinti összetétele a népesség iskolázottságának növekedésével jelentősen megváltozott. Csökkent a képzettség nélküliek aránya és az utóbbi évtizedben az érettségizett és a felsőfokú végzettségűek is nagyobb arányban kényszerültek vállalni a napi ingázás terheit, kényelmetlenségeit. A megyei, régióbeli és országos hányadok nagyon közel esnek egymáshoz. A legnagyobb eltérés talán a felsőfokú végzettségűek részesedésében van, mivel a népességen belül ezen a téren is tetemes megyénk lemaradása. A nemzetgazdasági ágakat tekintve az ingázók megoszlása némi eltérést mutat az országos átlagtól. Nógrád megyében a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban dolgozók a naponta ingázóknak csak 2,3 százalékát adták a 2001. évi népszámlálás idején, szemben az országos négy százalékkal. Megyénk ipari jellege az ingázók összetételében is megmutatkozik. A naponta eljárók 57,4 százaléka az iparban és az építőiparban dolgozik, miközben az országos arány 45,4 százalék. A szolgáltatási jellegű ágak részesedése tíz százalékponttal alacsonyabb megyénkben, mint országosan. B.O. Havi fődíj unk egy s ínes c vízi !
