Nógrád Megyei Hírlap, 2004. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-19 / 15. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYE I KÖRKÉP 2004. JANUÁR 19., HÉTFŐ Madách Imre emlékére Balassagyarmat Január 20-án kerül sor a megyei Madách-ünnepségre, a megye egyik legrangosabb kulturális ren­dezvényére. A Nógrád Megye Köz­gyűlése, Balassagyarmat Város Ön- kormányzata és a Madách Imre Városi Könyvtár által támogatott eseménysorozat 9.00-kor kezdő­dik meg a városi könyvtárban a megyei Madách-Mikszáth vers- és prózamondó versennyel, melyet a Mikszáth Kálmán középiskola szervez. 14 órakor koszorúz- zák meg a Köztársaság téri Madách-szobrot, ahol a középiskolás szónokver­seny győztese mond be- i szédet, s a vers- és pró- | zamondó verseny he- ' lyezettjei szerepelnek. 15 órakor a Madách-tár- saság által kiadott Madách bibliográfia 1993-2003 dmű kiadvány összeállítóival, Bódi Györgynével, a Balassi Bálint Könyvtár helytörténeti gyűjtemé­nyének vezetőjével és Győriné Mojzes Anikó rendszerszervezővel beszélget dr. Andor Csaba. 16 óra­kor a Nemzeti Színház Tragédia bemutatóinak díszleteiből, jelme­zeiből, kellékeiből és az előadásról készített felvételekből rendezett ki­állítást dr. Pmznovszky Mihály iro­dalomtörténész nyitja meg. Közre­működik Palánki Éva fuvolán és V. Sinkovicz KataRn zongorán. A Mikszáth Kálmán Művelődési Központban megtartott Madách- ünnepségen 16.30-tól Dóm Ottó, Nógrád Megye Közgyűlésének el­nöke üdvözli a megjelenteket és adja át a 40 évvel ezelőtt alapított Madách-díjakat, köszöntőt mond Jarábik Gabriella, a pozsonyi szék­helyű Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának igazgatója. A kitün­tető címben Bódi Györgyné dr., salgótarjáni könyvtáros, az 50 év­vel ezelőtt létrehozott Palóc­föld folyóirat, valamint Tibay András, a Kiss Ár­pád Általános Iskola igazgatója, balassa- ; gyarmati előadómű- I vész részesülnek. A f Madách-díjasokat Bódi Tóth Elemér költő, dr. Horváth István történész és T. Pataki László író, ren­dező méltatja. Közreműködik Für Éva énekkel, Bank Attila és nö­vendékei szaxofonegyüttesükkel, Telek András és Szabó Ágnes a Nógrád táncegyüttes tagjai tánccal, valamint a Düvő népzenei együt­tes. A keretjátékot Marschalkó Zsolt írta, Oroszlánná Mészáros Ágnes rendezte, Csábi István, Szél Imre, Tibay András és Varga Zsó­fia adják elő. Balesetek, szabálytalanságok Két és fél milliós bírságot is kiszabtak (Folytatás az 1. oldalról) kérdések közül problémás a munkavédelmi oktatás: nem is­merik a dolgozók kellően a ve­szélyhelyzeteket. Az időszakos biztonsági felülvizsgálat is kap­csolódik az előzőhöz: régen mindenhol volt tervszerű kar­bantartás, volt tmk, helyi kar­bantartó, amelyek folyamatosan gondoskodtak az ellenőrzésről, a felújításokról. Most időszakos biztonsági felülvizsgálatnak hív­juk: megvan a rendje, melyik gé­pet milyen időközönként kell fe­lülvizsgálni, hogyan kell ezeket a vizsgálatokat elvégezni, és így tovább. Új fogalom a kockázatér­tékelés: az Európai Unióban rég­óta megy, nálunk először 2002. december 31-ig kellett elkészíte­ni. Január-februárban volt egy felmérésünk, ami azt mutatta ki, hogy 40-50 százalékos elké- szültségű volt a kockázatértéke­lés: ennek alapján a munkáltató megteszi a szükséges intézke­dést, ahol kell, javít a munkakör­nyezeten. Idén év elején újra megnézzük, történt-e valami po­zitív előrelépés.- Munkabiztonság vonatkozá­sában melyek voltak a főbb hiá­nyosságok, és hogyan szankcio­nálták azokat?- A gépek, berendezések biz­tonsági állapota: sok az elavult gép, a technológiai fegyelem kér­dése a kisebb részarány. Különö­sen a feldolgozóipar, építőipar az, ahol sok a hiányosság. A bal­esetek száma szerencsére nem mutat kiugró emelkedést. Halá­los baleset kettő történt az elmúlt évben, a decemberi jegyzőköny­vek még most érkeznek be, de mintegy 900-1000 között van a munkabalesetek száma me­gyénkben. Az előző évekhez vi­szonyítva azt mondhatjuk, hogy stagnálás van. A legnagyobb mér­tékű munkavédelmi bírság 600 ezer forint volt, amelyet azért ka­pott a munkáltató, mert több gép biztonsági állapota sem felelt meg az előírásoknak. Átlagosan 2-300 ezer forintot szabtak ki a munkavédelmi felügyelők.- Milyen tapasztalatokat sze­reztek a munkaügyi célzatú el­lenőrzések során?- A skála nem teljes, mert nem a Munka törvénykönyve (Mt) összes előírását ellenőrizhetjük: elsősorban a feketemunka, a munkaidő, pihenőidő, túlmun­ka, illetőleg a munkaidő nyilván­tartással kapcsolatos feladatok ellenőrzését végezzük. A legtöbb szabálytalanság a munkaszerző­dések hiánya, illetőleg írásba fog­lalásának elmulasztása miatt tör­tént. A munkaszerződés létrejö­het ugyan szóbeli megállapodás­sal is, de mindenképpen szüksé­ges ennek írásbeli rögzítése is. Ellenőrzési területünkön a fő csapásirány a feketemunka felde­rítése: el kell mondani azt is, hogy sajnos, az építőiparban és a mezőgazdaságban nem csökken. Az a baj, hogy ma már az alvál­lalkozónak is alvállalkozója van, rákényszerül, hogy valahol spó­roljon. Nem fizeti a járulékokat, vagy csak minimálbéren jelenti be. Tapasztalataink szerint nem nagyon szeretik az alkalmi mun­kavállalói kiskönyvet: nem árt, ha tudják, hogy az ilyen kis­könyvbe a reggeli munkakezdés­kor a bejegyzés elmulasztása ugyanúgy feketemunkának mi­nősül. Súlyos bírságot szabunk ki, ha ilyennel találkozunk. Mun­kaügyi hiányosságokért tavaly 2,5 millió forint bírság volt a leg­magasabb, amit kiszabtunk. Sok a szabálytalanság a munkaidő­pihenőidő tekintetében, a mun­káltatók nem alkalmazzák a Munka törvénykönyv szigorú előírásait: a heti munkaidő negy­ven óra, egy héten legfeljebb nyolc óra túlóra lehet.- Többször hallottuk már, hogy módosítások lépnek majd életbe az uniós csatlakozás után. Van-e olyan módosítás, amely már januártól hatályos?- Valóban várható a munkavé­delmi törvény módosítása, de az csak május elseje után lép hatály­ba: a tervezet szerint a módosítás a munkavédelmi bírság alkalma­zására nagyobb lehetőséget biz­tosít. Ami viszont már január el­sejétől hatályos, az a munkabal­esetek kivizsgálására vonatkozó módosítás. Új formanyomtatvány van, a január elseje után bekövet­kezett sérüléseket már e szerint kell kivizsgálni. Kicsit meg­növekedett az adminisztráció, új munkabaleseti jegyzőkönyvfor­ma, új vizsgálati rend. Ami jó volt, azt megtartotta a régiből a jogszabály, az új elemeket beépí­tette, a hiányosságokat pótolta. Többet vár el a munkáltatótól a kivizsgálás során. Arra felhívnám a figyelmet, hogy január elseje után történt munkabalesetek ese­tében csak az új formátumú jegy­zőkönyvet fogadhatjuk el. . ______________HEGEDŰS ERZSÉBET M entenék, ami még menthető CSERHÁTSURÁNY Öt évvel ezelőtt hozták létre Cserhátsurányban azt a tájhá­zat, melynek ötlete már nagyon rég megfogalmazódott a herencsényi származású Szalai Istvánná fejében. A takarékszö­vetkezet helyi kirendelt­ségvezetője arra tette fel életét, hogy megmentse a falu értéke­it, népi kincseit az unokák, az elkövetkezendő nemzedék szá­mára. Tartott attól, hogy vég­képp veszendőbe megy az ősök felbecsülhetetlen értékű hagya­téka. Gyűjtőmunkájához és ter­vének kivitelezéséhez kiváló segítőtársakra talált Magos Jenő tanító úr és Deme Jánosné, tős­gyökeres surányi egészségügyi dolgozó személyében. Céljaik megvalósításában a képviselő- testület és Szántó József polgár- mester is melléjük állt. A gyűj­temény elhelyezéséhez meg­kapták azt az önkormányzat ál­tal megvásárolt, a századelőn épített, átalakított parasztházat, melyben jelenleg a tájház talál­ható. Az épület két szobából és egy konyhából áll. A tisztaszo­bában helyezték el a jellegzetes népi bútordarabokat: a rakott ágyat, a bölcsőt, a székeket, az asztalt, a lócát, a négyfiókos sublótot, a két ládát, melynek A konyhában - egyéb hely nem lévén - fényképek őrzik a múló időt: szüretekről, családi és egyházi eseményekről. Ide kerültek a tányérokon kívül a kenderfeldolgozás eszközei, a tiloló, a rokka, a guzsaly, a csé­vélő. Rakott masinát, szövőszé­ket is szeretnének kiállítani a lelkes gyűjtők, de nincs rá elég helyük. A másik nagy baj az, hogy a ház falai igen nyirkosak, vizesek, így félő, hogy az össze­szedett népi kincsek megrongá­lódnak. Pedig a tanító úrtól tud­juk: nagy az érdeklődés. Még külföldiek is felkeresik a tájhá­zat a magyar csoportok mellett, s az iskola valamennyi osztálya egyikében titkos fiók is találha­tó. A régi falusi szokás szerint akkor volt a férjhezmenendő lány gazdag, ha a sublót meg­telt kelengyével. A titkos fiók­ban az összerakott szoknyákat tartották, melyeket a templom­ba vettek fel a lányok. Gyönyörű népi szőtteseket láthat itt a látogató, melyek a lá­dafiából bukkantak elő , s egye­di műalkotás minden egyes da­rab. Szalai Istvánné szerint min­den alkotó beleszőtte, hímezte saját tehetségét, képzelőerejét a kézimunkákba. Szentképek, tükrök, tányérok álmélkodtat- ják el a betérőket. A hátsó szo­bában az eredeti viseletbe felöl­töztetett bábuk tekinthetők meg: az új menyecske, a me­nyecske, a férfi és az idős asz- szony. A falakon a népi viselet darabjai függenek: az ing, a ga­tya, de megtalálhatók a házban olyan szőttestarisznyák is, me­lyekben Szentkútra menet vit­ték az asszonyok az elemózsiát, s éppúgy láthatjuk a halottas és a nászágyak térítőit. megismerkedett már a nagyszü­lők tárgyi emlékeivel. Jeles ün­nepeken, falunapokon mindig nyitva áll a ház, de kérésre Szalai Istvánné vagy Magos Je­nő bárkinek megmutatja a gyűj­teményt. Csak remélni lehet, hogy a mai szűkös költségvetés­ben is lesz anyagi forrás a surányi értékek megmentésére. SZABÓ ANDREA Faktoring, azaz követelésvásárlás: a forgóeszköz-finanszírozás kedvező módja Magyarországon a cégek forgóeszköz-finanszírozásának leg­elterjedtebb formája még mindig a rövid lejáratú bankhitel. Amíg azonban a nagyvállalatok méretüknél, tőkeerejüknél, stabil pénzügyi helyzetüknél fogva kedvező feltételekkel ve­hetnek fel hitelt, addig a kis- és középvállalatok számára sokszor gondot jelent a „hagyományos” hitelhez való hozzá­jutás. Ugyanakkor piaci versenyképességük érdekében ezek a cégek rákényszerülnek arra, hogy szállítói hitelt nyújtsa­nak és elfogadják a vevőik által diktált hosszabb (általában 30-60 napos) fizetési határidőt. Mindezek következtében egyre inkább nő az igény alternatív finanszírozási megoldá­sok, így a faktoring iránt is. Nagyné Danka Szilviát, a Raiffeisen Bank ügyvezető igazgatóját arról kérdeztük, ho­gyan ítéli meg a faktoring lehetőségeit a hazai piacon.- Magyarországon a faktoring még csak szűk körben terjedt el, vállalatfinanszírozásban betöl­tött szerepét kevéssé ismerik. Elsősorban a multinacionális cé­gek, nagy áruházláncok beszál­lítói veszik jelenleg igénybe, akik így a szállítást követően né­hány napon belül hozzájuthat­nak a kiszámlázott áru ellenér­tékéhez. Meggyőződésünk azonban, hogy a faktoring iránti kereslet a jövőben számottevő­en emelkedni fog, s egyre több cég ismeri fel annak saját üzleté­ben betöltött pozitív szerepét.- Melyek a faktoring előnyei a hagyományos banki hitelekkel összehasonlítva?- Először is, amint azt emlí­tettem, sok kis- és középvállalat számára a tradicionális banki hi­telek nem elérhetők, illetve meglévő hiteleik nem növelhe­tők saját cégük növekedési igé­nyeinek megfelelően. Számos cég esetében a hitelfelvétel gátja, hogy nem rendelkeznek a bank által megkövetelt biztosítékok­kal. A faktoring esetében vi­szont a gyengébb pénzügyi mu­tatókkal bíró, fedezettel nem rendelkező cégek is finanszíroz­hatók, amennyiben nem lejárt, nem vitatott vevőkövetelésüket a bankra engedményezik. A ha­gyományos hitelekkel összeha­sonlítva - és a gyakori tévhittel ellentétben - a faktoring olcsóbb finanszírozást jelent. A kapcso­lódó szolgáltatások - pl. a vevő­követelések nyilvántartása - ré­vén az ügyfél költséget takarít­hat meg. Á faktoring segítségé­vel a cégek alkalmazkodni tud­nak a vevőik által megkívánt fi­zetési határidőkhöz, javíthatják piaci versenyképességüket, ter­vezhetőbbé tehetik cash-flow- jukat, növelhetik forgalmukat.-A Raiffeisen Bank mióta fog­lalkozik fáktoringgal, s kiknek ajánlja ezt a szolgáltatást? A Raiffeisen Bank immár tíz éve kínál faktoringszolgáltatást ügyfeleinek mind export mind belföldi viszonylatban. Forgal­ma 2002-ben elérte a 46 milliárd forintot, amellyel a piaci része­sedése mintegy 20%-ra emelke­dett. Szolgáltatásunkat fentiek alapján elsősorban azon növe­kedési fázisban lévő kis- és kö­zépvállalatok számára ajánljuk, akiknek folyamatos nyitva szál­lításuk van akár belföldön, akár külföldre folyamatos működé­sük biztosítása és likviditásuk érdekében a termelés és a szállí­tás ütemezésében van szüksé­gük finanszírozásra, illetve vala­milyen rizikó kizárása érdeké­ben szükség van megfelelő fi­nanszírozási technikára. A faktoring a nagyvállalatok körében is egyre gyakrabban ke­rül előtérbe, mint alternatív, illet­ve addicionális finanszírozási le­hetőség. Folyamatos termékfej­lesztéssel arra törekszünk, hogy szolgáltatásunkat minél inkább ügyfeleink igényeihez igazítsuk, és egyre szélesebb körben is­mertessük meg annak előnyeit.- Milyen költségei vannak a faktorálásnak?- A faktorálásért bankunk - más szolgáltatókhoz hasonlóan - a következő díjakat számítja fel: Kamat: mely általában a ha­gyományos rövid lejáratú hite­lek kamatánál alacsonyabb ún. diszkontkamat. A diszkontka­matot a bank a megelőlegezett számlaösszegre vetítve, a meg­előlegezés és a számla esedékes­sége (vagy az ügyféllel közösen megállapított, az esedékességet követő türelmi idő lejáratának napja) között eltelt napok után számítja fel. Faktordíj: a faktorálásra be­nyújtott számlák, illetve azonos lejáratra szóló számlacsomagok összegére vetített díj, mely ma­gában foglalja a számlaadmi­nisztráció és a követelések nyil­vántartásának költségeit. Szerződéskötési díj: a faktor­limitek felállításáért a faktoring­szerződés megkötésekor felszá­mított egyszeri díj. ____ X

Next

/
Thumbnails
Contents