Nógrád Megyei Hírlap, 2003. december (14. évfolyam, 277-300. szám)
2003-12-06 / 282. szám
6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap GAZDASÁG 2003. DECEMBER 6., SZOMBAT Uniós változások - magyar boltok Szerény áremelkedéssel és komoly választékbővüléssel számolhatunk jövő május után Az EU-tagság várható hatása az árakra Q drágul Q olcsóbb lesz □ édesség marhahús liszt Forrás: VG-gyójtés Május elsejével változások lesznek a szupermarketen polcain, igaz nem drámaiak. A magyar élelmiszer-termelők itthoni pozíciói kevéssé változnak: az uniós csatlakozás elsősorban a Közép-európai Szabadkereskedelmi Társulás (CEFTA) országaiból származó néhány élelmiszernek kedvez majd. Budapest Ha az EU-s termékek valóban versenyképesek lettek volna a magyar piacon, az eddigi liberalizáció nyomán az importnak már az elmúlt években is látványosan növekednie kellett volna - mutatnak rá a szakértők. Az egy főre jutó hazai fizetőképes kereslet azonban csupán 40 százaléka az unióénak, ami eleve alacsonyabb kiskereskedelmi átlagárat tesz lehetővé. Ugyanakkor az élelmiszer-ipari cikkek előállítási költségei - ideértve a döntő fontosságú mezőgazdasági termékeket is - sokkal jobban közelítenek az EU-szinthez. Egyes termékeknél azonban a csatlakozás ettől függetlenül jelentős piaci módosulásokat hozhat. így például nőhet a mai tagországokból származó borok és szeszes italok importja. Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége a „veszélyeztetett árukategóriába” sorol több főzelékkonzervet (zöldborsó, zöldbab) is, mások pedig az uniós tészták, paradicsomkészítmények, sertéstermékek és sajtféleségek fokozott behozatalától tartanak. Komoly hatása lehet annak is, hogy a belépéssel szabaddá válik az agrárkereskedelem a tíz újonnan csatlakozó állam között is. Ismeretes, hogy Magyarország az elmúlt években a CEFTA-tagállamokkal (az új belépők közül elsősorban Szlovákiával, Lengyel- és Csehországgal) komoly kereskedelmi vitákba keveredett. A különböző importnehezítő intézkedések miatt alig valósultak meg a CEFTA agrárliberalizációs törekvései, az EU-n belül pedig még kiélezettebb küzdelem várható. Többek szerint a belépés utáni igazi kihívást a mostani CEFTA-tagok termékei jelenVGÍWIKA tik majd a hazai élelmiszer-ágazatban, mivel a költségszintek közötti viszonylag kis különbség a kelet-közép-európai áruk számára az eddiginél nagyobb piacra jutási esélyt teremthet a vámok teljes megszűnése miatt. E régióból elsősorban a tej és az édesipari cikkek importnövekedése várható. EU-tagként módosulnak a magyar kapcsolatok az unión kívüli, úgynevezett harmadik országokkal is, hiszen az eddigi magyar vámrendszer helyébe az unió megfelelő szabályozása lép. Bár ez termékenként eltérő változást eredményezhet, összességében a hazai piac védettsége 2-3 százalékkal javulhat. Vámemelkedés különösen azoknál az áruknál valószínűsíthető, amelyeknél az EU a termelést „kemény” rendtartásokkal szabályozza. így például jelentősen erősödhetnek a hazai cukoripar pozíciói. Néhány cikknél ugyanakkor a vámok módosulása a behozatali lehetőségek bővülésével járhat. A mai előrejelzések szerint azonban az import csak a rizsnél, illetve a dél-amerikai boroknál nőhet látványosan. Hosszabb távon persze változtathat a helyzeten, ha a Világkereskedelmi Szervezet az uniót liberalizációs lépésekre kényszeríti. Emiatt elsősorban a dél-amerikai baromfi- termékek piacra jutási esélye nőhet az EU-n (és Magyarországon) belül. Nagy különbségek lehetnek ugyanakkor az egyes termékek között, vagyis jelentősebb árcsökkenés és -emelkedés egyaránt előfordulhat. E szempontból különösen fontos szerepet tölt be az EU rendtartási szabályozása, amely - a mainál magasabb „garantált” termelői árak révén - árnövekedést gerjeszthet. Ez lehet a helyzet a cukornál és az édesipari áruknál. Szakértők a gabona alapú cikkeknél is emelkedést valószínűsítenek, bár az idei aszály miatti búza-, liszt- és kenyérdrágulás jelentősen csökkentette az uniós és a magyar árak közötti különbséget. Árnövekedés következhet be a jobb árfeltételek közé kerülő szarvasmarhaszektorban is. A vámok megszűnésével csökkenés prognosztizálható ugyanakkor a szeszes italoknál, ha a kereskedelem a vámkiesésből származó hasznot „nem nyeli le”. Ármérséklődés várható a sertés- és a baromfiféle- ségeknél is. ___________________________■ De vizaárfolyamok Cseh korona 8,33 Euró 269,93 Japán jen (100) 206,71 Lengyel zloty 58,26 Svájci frank 173,30 Szlovák korona 6,57 Angol font 385,47 Biotermék 2003 A tégladobozos Zöldfarm Biotej nyerte a Biokultúra Egyesület által kiírt „Év Bioterméke 2003” elnevezésű díjat. A termék ökogazdálkodással készül, és kiváló minősége főként a szigorúan szabályozott termelési folyamatoknak köszönhető. ■ Támogatott kultúrállapot Formában kell tartani a termőföldet Budapest Az Európai Unió közvetlen támogatásai kifizetésének feltétele a termelők regisztrációján és a teljes körű állatnyilvántartáson túl az, hogy a földet — a környezetvédelem érdekeivel összhangban — „jó mezőgazdasági állapotban” kell tartani. Hogy mit is jelent ez a gyakorlatban, azt az alábbiakban foglaljuk össze. A Brüsszelbe eljuttatott magyar javaslat szerint az egyszerűsített kifizetési rendszerben a kultúrál- lapotban tartott mezőgazdasági területek részesülnek majd közvetlen támogatásban. A kultúrállapotban tartás egyik feltétele az erózió (defláció) elleni védekezés, ezen belül a talaj minimális borí- tottságának biztosítása, a minimális talajművelés a helyi adottságok figyelembevételével, ám ide sorolható a domb- és hegyvidékeken a teraszok gondozása is. Fontos követelmény a talaj szerves anyag tartalmának megfelelő szinten tartása, a tarló kezelése, a lehetőségekhez igazodó vetésforgó alkalmazása. Főként az Alföldön szempont a másodlagos szikesedés megakadályozása, ami olyan öntözési és tápanyag-gazdálkodási gyakorlatot jelent, amivel elkerülhető a káros nátriumsók felhalmozódása a talajban. Ugyancsak a talaj védelmét szolgálja az az előírás, mely szerint megfelelő géphasználattal el kell kerülni a talaj szerkezetének romlását (keréknyomás, műveletek helyes időzítése stb.). Megfogalmaztak kitételeket a minimális művelésre, az adott terület pusztulásának megelőzésére vonatkozóan is. Ez alatt értendő a minimális állatsűrűség biztosítása, az ősgyepek védelme, a tájvédelmi szempontok érvényesítése, valamint a természetes vegetáció (nád, cserjék stb.) visz- szatérésének megakadályozása. Áz előbb vázoltak semmi esetre sem nevezhetők szigorú feltételeknek, gyepnél például az évente egyszeri kaszálással, illetve legeletetéssel lényegében már eleget is tettek a gazdák a kívánalmaknak. A vidék- fejlesztési támogatásokkal összefüggésben használt „jó mezőgazdasági gyakorlat” ennél már szigorúbb feltételeket tartalmaz, olyanokat, amelyeket a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programból már ismerhetnek a termelők. LACZI ZOLTÁN i t i f I r ! 11] Hmm - TTinsí §2 íMfeSl 2T2]TÜ3l pezsgésbe hozza a vizet, így megsokszorozza a hatóanyagok tisztítóhatását és könnyedén elbánik a szennyeződésekkel. Üj33 BSBjIEB TMMSÉi
