Nógrád Megyei Hírlap, 2003. december (14. évfolyam, 277-300. szám)

2003-12-24 / 297. szám

2003. DECEMBER 24., SZERDA HAZAI Nógrád Megyei Hírlap - 5. oldal KORKÉP Szeretni annyi, hogy a javát akarjuk Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek: csodálatos igazság az, hogy Isten velünk van „Egyszer az általános iskolában tanulmányi kirándulást szerveztek Pannonhalmára, ahol nekem na­gyon tetszett, hogy papok taníta­nak, és az is, hogy templom is van. Hazatérve mondtam édes­apámnak: bencés diák szeretnék lenni. Örült neki. ” - Erdő Péter, Magyarország prímása nyilatkoz­za ezt a nemrégiben megjelent Csak a kegyelem című könyvében. Időközben a 135 tagú pápaválasz­tói bíborosi testület tagja lett, leg- fiatalabbként. ,,Egyre jobban át- érezzük, hogy nem egymás ellené­ben, hanem egymást kiegészítve kell közös hazánkat építenünk”- mondta korábban prímási be­iktatási beszédében. Most a szere­tet ünnepéről kérdeztük. Az egy­kori diákot ma is a megértés, a kedvesség és a szeretet jellemzi.- Prímási kinevezését követően elsők kö­zött a karácsony üzenetéről nyilatkozott. A történelem értelmezésének szükség- szerű módosulásáról, a másik emberhez való viszonyunk alakulásáról.- A karácsony fényében reményt ka­punk. Reményt arra, hogy a történelem nem örökös körforgás, nem értelmetlen esetlegességek sorozata. Az emberiség nincs kidobva az értelmetlen világmin­denségbe, nem véletlenül keletkezett, történelmének és így életünknek is célja van. Isten, az alkotó, magára vette az em­berséget, itt járt közöttünk Jézus Krisz­tus személyében. Megmutatta, milyen az elképzelése szerinti ember, megmu­tatta az emberségnek azt a szintjét, ami­re nekünk is hivatásunk van. Tehát az egyénnek és az emberiség történetének értelmét mutatja a karácsony, ezért ak­kora öröm számunkra.- Nagy László költő egyik interjúban így vall: ,, Istennel függő, pörlekedő viszonyban voltam sokáig. Nagyon hara­gudtam, ha nem esett az eső mikor kel­lett volna, vagy ha annyira esett már, hogy rohadott minden. Ezt az ő számlá­jára írtam”. Püspöki címer A címer központi alakja a Szűzanya, kezé­ben a gyermek Jézussal. A felső sávban sötétkék háttérben a Nap és a Hold lát­ható, amely Erdély címerében a székely nemzetet jelképezi. Az égitestek a kis- nemesi származású katonaszékely ősökre emlékeztetnek. A jelmondat szövege: Initio non erat nisi gratia - Kezdetben nem volt más, csak a kegyelem. A mondat lényege már Szent Ágoston­nál megtalálható. Isten kegyelme, ajándé­ka az életünk, és annak minden lehetősé­ge. Ő indítja el az üdvösség történetének nagy folyamatát, de magunknak is együtt kell működnünk az isteni kegyelemmel.- Az isteni gondviselés, az ő tervének a logikája, fölülmúlja a képzelőtehetsé­günket. Mi néha várunk valamit, elkép­zeljük, mit tennénk a Jóisten helyében, mi lenne nekünk igazán jó. Azután tör­ténnek dolgok, természeti jelenségek vagy történelmi események, s történnek köztük borzalmasak is, amelyeket egy szerető Isten nem szívesen akarhat. Történik sok minden, amiről távlatban kiderül: vagy nem is volt olyan rossz, vagy a földi élet keretein belül nem ér­telmezhető. Nagy Lászlóval nem kérhetjük szá­mon Istentől, hogy a mi horizontunkon belül alkossa meg a történetek kezdetét, csúcspontját és végét. Az rajtunk és a mi élettartamunkon túl van. Ebben a na­gyobb egészben rajzolódik ki a teljes szeretet arca, s lehet értelme annak, hogy az ember türelmes, megbocsátó vagy önzetlen, áldozatkész legyen. Olyan magatartást tanúsítson, ami a föl­di élet keretei között nem fizetődik ki. Ezért is a szeretet ünnepe a karácsony, mert megnyit bennünket a saját keretein­ken túlra.- A mostani várakozás, böjt, vezeklés és felkészülési időszakban, vajon kinek könnyű a tükörbe nézni? Ön azt vallja könyvében: ,,Csak a saját bűnünket vál­lalhatjuk bűnként. ” Karácsonykor is?- Természetesen! A bűn, az ember és az Isten személyes viszonyát érinti. Min­denkinek lehetnek bűnei, és sajnos van­nak is. Jézus Krisztus nem követett el bűnt, és Szűz Máriáról valljuk, hogy bűn nélkül fogantatott, azaz nem hordozta az áteredő bűn terhét. Az ember esendő. De nem a mi feladatunk, hogy más ember lelkének Istenhez való viszonyáról ítéle­tet mondjunk. A Teremtő akaratából az emberi viselkedésnek vannak objektív normái, ugyanakkor a cselekedetek mo­rális értéke a cselekvő alanytól is függ. Milyen a tudati állapota, mennyire sza­bad, amikor cselekszik? A büntetőjog sok mindent enyhítő körülményként értékel. Hát még az irgalmas Isten. Ne­künk nem az egyes ember tettei feletti erkölcsi bíráskodás a feladatunk, de az igen, hogy az objektív erkölcsi normákat megvalljuk, ahogy ezt Krisztustól tanul­tuk. Egyszerre próbáljuk megérteni és szeretni a bűnösnek látszó embert, és elutasítani a magatartását.- Dániel Keyes Virágot Algemonnak című könyvének főhőse - Charlie - egy gyengeelméjű fiatalember. A szerző meg­győzően bizonyítja: az, hogy e beteg em­bert társai kinevetik, rossz tréfákat űznek vele, és bolondot csinálnak belőle, mél­tatlan, aljas, embertelen dolog. Hogyan lehet szeretni e kegyetlen embereket?- A krisztusi szeretet parancsa egyete­mes. Kérdés, mit jelent szeretni? Nem azt, hogy mindenkit támogatunk abban, amit kénye-kedve szerint tenni akar. Szeretni annyit jelent, hogy valakinek az objektív javát akarjuk. Hiszünk abban, hogy az ember Isten teremtménye, az ő képére és hasonlóságára teremtetett, ebből szárma­zik a méltósága. Tudatosnak és szabad­nak teremtetett, és a földi életen túlra szól a hivatása. Ez a fajta tisztelet nem zárja ki, hogy az egyes objektív cselekedetekben valakivel ne értsünk egyet. Igenis lehet olyan, hogy a tetteit elvetjük, de a sze­mélyt szeretjük. Lehet olyan, hogy a javát akarjuk, ezért megakadályozzuk, hogy másnak vagy önmagának ártson. Azt hi­szem, e tekintetben a társadalomban ural­kodik egy minimális konszenzus. Más­képpen nem lehet az emberi értékeket összeegyeztetni. Minden embert szeretni nem azt jelenti, hogy minden emberi magatartást egyformán kezelni.- Alapszabály, hogy igyekezni kell mindenkit megérteni, és majd eldöntjük, hogy támogatjuk-e vagy sem?- Főleg abban, hogy mit szeretne ten­ni. Hiszen segíteni azzal is lehet, hogy az igazi javát előmozdítjuk, még ha ő nem is szeretné. Előfordulhat, hogy valakinek a gyógykezelés az igazi java, de olyan álla­potba kerül, hogy nem akarja elfogadni.- Erdő Péter a második Péter az eszter­gomi érsekek között. Az elsőt Pázmány­nak hívták, 400 évvel ezelőtt. Az ünne­pek alatt szakít-e időt diskurzusra Páz­mány Péterrel?- Pázmány Péter művei mindig lenyű­göznek. Nemcsak nagyszerű logikájuk­kal és emelkedettségükkel, hanem nagy­fokú katolikus szellemi függetlenségük­kel is. És a hazafiságukkal! Pázmány Pé­terben a nagyszerű magyar embert és a nagyszerű katolikus főpapot is tisztelem. Hogy miként találkozom a személyével az ünnepekben, nem tudom. Biztosan öröm számomra, ha tudom olvasni az írásait, emberi cselekedetei, magatartás- formái példaképek lehetnek minden ma­gyar katolikus számára.- A bíboros úr szereti a gyümölcsfák vi­rágait. Most tél van, élnek a fenyők, és üzennek. Ugye azért a fenyők is szépek?- Igen, de a karácsonyhoz nem min­den országban tartozik a fenyőfa. Ná­lunk sem tartozott hozzá az 1800-as évek második feléig. A magyarok előtte pász­Aranyom, ezüstöm nincs, de amim van, neked adom. A Názáreti Jézus nevében kelj fel és járj! torjátékkal ünnepelték a karácsonyt, Olaszországban pedig a betlehem töltöt­te be a családi központ szerepét. A fe­nyőfa szimbolikája az élet halhatatlansá­gára utal. Arra, hogy Krisztusban az Is­ten-ember megmutatja a jövőnket, hogy életünk nem a végső pusztulásra hiva­tott, nemcsak a testi életből áll, hanem messzebbre nyúlik.- Egy mai sikerfilmben az Úr azt kér­dezi: „Valójában tudják, mit akarnak az emberek?” Állítólag mindent szabad, amit a törvény nem tilt. A szeretetet pél­dául nem tiltja a törvény. Akkor miért űz­zük ilyen kevesen ezt a mesterséget?- A szabad meg a kötelező - norma- rendszerek fogalmai. Többféle norma- rendszer érvényesül a társadalmakban: az egyik a jog, a másik az illem, egy har­madik az erkölcs. Mindenképp igaz, hogy a szeretet Krisztus egyetemes pa­rancsa. Világi jogsza­bállyal előírni nem le­het, mert nem abban a normarendszerben helyezkedik el. Ám minden ember hiva­tása, kötelezettsége, hogy igyekezzen em­bertársait szeretni. Hogy ez nehéz? Per­sze, mert ha más em­ber javát akarom elő­segíteni, akkor az sokszor ellenkezik a kényelmemmel. Esetenként az érde­keimmel is, emiatt önfegyelmet kíván. Ezért nem magától értetődő, mert az em­beri természet a bűn következtében bi­zony sérült. Rosszra hajlóvá lett az aka­ratunk. Érezzük, hogy a szeretet szüksé­ges nekünk is. Karácsony ünnepkörében mindenki­ben feltör a vágy a szeretet iránt, miköz­ben nem tudunk úgy szeretni másokat, ahogyan kellene, ahogyan helyesnek tar­tanánk. Erőt kell tehát venni magunkon. Ha tetszik, az emberi élet küzdelem. De hiszünk abban, hogy Isten segít bennün­ket. Hiszünk abban, hogy a megváltás, amit Krisztusnak köszönhetünk, túlemel bennünket a természet korlátain, s a ke­gyelem segítségével meg tudjuk tenni azt, amiről igazi hivatásunk szól.- Sajnos vannak, akik bár nagyon közel vannak, mégis magányosak, ma­gukra hagyottak vagy hajléktalanok. Mit tenne a karácsonyfájuk alá, ha lenne hozzá anyagi lehetősége?- Nem biztos, hogy az anyagiakban ke­resném a lehetőséget. Persze ha lenne, a rászoruló emberekkel azt is megoszta­nám. Szent Péter példája jut eszembe, akit Krisztus feltámadása után, a temp­lomból kifele jövet egy béna koldus meg­szólított. Azt válaszolta neki: „Aranyom, ezüstöm nincs, de amim van, neked adom. A Názáreti Jézus nevében kelj fel és járj!” Akik magányosan, szűkölködve töltik a karácsonyt vagy hajléktalanok, azoknak elsősorban emberi odafigyelés­re, jó szóra van szükségük. Hívő odafigye­léssel és szeretettel az emberek tudják ezt megadni. Azok, akik a közelükben élnek. Egyházközségeinkben elkezdődött ez a munka, reményem szerint néhány éven belül minden plébániai közösségben lesznek olyan csoportok, amelyek azzal foglalkoznak, hogy az időseket, betege­ket és a leginkább rászorulókat segítsék. Erdő Péter Született: Budapest, 1952. június 25. Pályája: az esztergomi Érseki Hittudo­mányi Főiskola (1970-71), a budapesti Római Katolikus Hittudományi Akadémia (1971 -76) hallgatója, Rómában, a Pápai Lateráni Egyetemen kánonjogot tanul (1977-80), közben pappá szentelik (1975), majd káplán Dorogon (1975-77). Az esztergomi Érseki Hit- tudományi Főiskola tanára (1980-86), a római Pontificia Universitá Gregoriana egyetemi tanára (1986-88), vendégpro­fesszora (1988-), a Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémia (később: Pázmány Péter Katolikus Egye­tem Hittudományi Kar) tanszékvezető egyetemi tanára (1988-), a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának dékánja (1996-98), az egye­tem rektora (1998-2003), püspökké szentelik (2000), esztergom-budapesti érsek, Magyarország primása (2003-), bíboros (2003-).- Még egyszer a költőhöz fordulok, némiképp átírva a szavait: elegen va- gyunk-e, hogy a szeretetet átvigyük a kö­vetkező évekre, évtizedekre, és ha igen, hogyan tegyük?- Csodálatos igazság az, hogy Isten ve­lünk van. Átlényegít bennünket. Támo­gatja a gyöngeségünket, és képessé tesz olyasmire, ami fölülmúl minket. Isten nagy tetteiről már az Ószövetségben is úgy adták át a hírt, hogy nemzedékről nemzedékre szállt. Törvény volt az Ószö­vetségben: „Beszéld el gyermekeidnek!” A családi közösségben a személyes él­mény örömével adták tovább Isten nagy tetteinek emlékét. Nos, az Istennel való találkozás örömét, amit a hívő ember át­él, tovább kell adni nemzedékről nemze­dékre, mert ebben benne van a szeretet üzenete. Ezt a karácsonyfa alatt lehet a legjobban továbbadni. Az ünneplő család közösségében, amely életre szóló élmény mindenki számára. Gyerekkorom kará­csonya is ilyen volt. Nem szenteste kezdő­dött, hanem advent ele­jén. Családi szertartása volt ennek. Minden va­sárnap egy-két órát arra szenteltünk, hogy ké­szüljünk a karácsony­ra. Meggyújtottuk a gyertyát az adventi ko­szorún. Krisztus vámsáról való szentírá­si részeket olvastunk fel. Volt mindig va­lamilyen érdekesség is, édesanyám pél­dául almát sütött és megcukrozta. Más napokon kis inget vagy szőnyeget készí­tettünk a kis Jézusnak a karácsonyfa alá, hogy meg ne fázzon, s legyen mire meg­teríteni. A kis ing meg a szőnyeg mintá­ját kis keresztekből, szívekből - jó csele­kedetekből - készítettük. Akkor rajzol­hattunk rá egyet, ha jót tettünk. Például az adventi hetekben buzgón mosogat­tunk, segítettünk a bevásárlásban, eb- ben-abban, s ilyenkor ráírhattunk a kis ingre egy újabb keresztet. így készültünk a karácsonyra. Ez felemelő volt és nagy szeretettel csináltuk. Karácsony este pe­dig a feldíszített fa alatt elolvastuk Jézus születésének történetét Lukács evangé­liumából. Utána karácsonyi dalokat éne­keltünk, majd kibontottuk az ajándékot, aztán ismét énekeltünk.- Esztergomi első bíborosi miséjén is azt tapasztaltam, amit most, hogy beszé­de közben sokszor elmosolyodott, jó­kedvűnek tűnt. A karácsony, a jókedv és a mosoly összeférnek egymással?- Nagyon is összeférnek! A karácsony az egyházi év legörömtelibb, legcsaládia- sabb ünnepe. Ezt az örömet kívánom minden kedves olvasónak!-Azon szavai a határon túlra is elhal­latszanak, olvashatják messzebb is, az internet segítségével, szinte percek alatt a tengeren túlra is eljutnak.- Szeretném a karácsony örömét minden olvasóval megosztani. Krisztus születése, a megtestesülés valódi örö­möt és optimizmust ad az ember szá­mára. Ezt az örömhírt szeretném min­denkivel közölni, és Isten áldását kérni minden magyarul értő emberre hatá­rainkon innen és túl. Áldott karácsonyi ünnepeket kívánok! SZARVAS ZOLTÁN Hírek Népszavazás Helyi népszavazást tartanak vasárnap a Pest megyei Hévízgyörkön annak eldöntésé­re, megépülhessen-e a település határában a részben EU-s forrá­sokból, összesen 6,3 milliárd forintból megvalósítandó regio­nális hulladéklerakó, mti Szegénység Egymilliónál többen élnek Ma­gyarországon szegénységben. „Közép-Európában nem elég az esélyteremtés politikája, hanem szolidáris államra van szükség” - hangsúlyozta nyilatkozatában Hiller István. A szocialista poli­tikus szerint „a magyar társada­lomban több igazságosságra van szükség”, mti Bizonyítékokat! Állításainak bizonyítására szólí­totta fel az MSZP Vas megyei szervezete Horváth Csabát. Az Országos Cigány Ön- kormányzat vasi szervezetének elnöke Szombathelyen tartott sajtótájékoztatón azt mondta: az MSZP egyik aktivistája nyár óta fejenként 500-1000 forintot kínált a pártba való belépésért Vas megyei romáknak, ilyen módon 400-500 embert kísérelt meg toborozni, mti Vendégjárás Zalaegerszeg és környéke rá­szorulóit helyben főzött gulyás­sal, süteményfélékkel, gyü­mölccsel és különféle adomá­nyokkal fogadta a Jeruzsálemi Szent Lázár Katonai és Ispotá- lyos Lovagrend. A megyeszék­hely egyik parkolójában felállí­tott nagyméretű sátorban 280 adag gulyással, péksütemény­nyel, többféle gyümölccsel ven­dégelték meg a hajléktalanokat, szegényeket és egyedül élő, idős embereket, mti Várkastély A megszépült vajai várkastély tavasszal nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt. Á 1996- ban kezdődött rekonstrukcióra több mint 400 millió forintot fordítottak. A pincétől a padlá­sig megújult a 16. században emelt, egészen a múlt század közepéig a Vay család által la­kott várkastély. Megerősítették a tetőszerkezetet, cserepek vál­tották fel a palatetőt, mti MDF-bírálat A Magyar Demokrata Fórum parlamenti frakciója szerint 2003 az elszalasztott lehetősé­gek éve volt. „A kormány el­hibázott gazdaságpolitikájának következménye, hogy csökkent a gazdaság teljesítőképessége, 2300 milliárd forinttal nőtt az ország eladósodása, a csökkenő infláció helyett nő az infláció, és az erős forintból gyenge fo­rint lett” - jelentette ki Herényi Károly frakcióvezető, mti ■ Áldott, békés karácsonyt kú/án híveinek és az eyész mayyar társadalomnak a Magyarországi Református Egyház Nagy Sándor Bölcskei Gusztáv (öyondnak püspök a Zsinat Világi a Zsinat lelkészt' elnöke elnöke

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents