Nógrád Megyei Hírlap, 2003. december (14. évfolyam, 277-300. szám)

2003-12-10 / 285. szám

4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2003 SZÉCSÉNY 2003. DECEMBER 10., SZERDA A régészeti leietek bizonyítják, hogy a környék ősidők éta lakott hely volt. Öskőkori leletek ogyan még nem kerültek elő a város környéké­ről, de az ásatások során megtalált tárgyi emlé­kek arról tanúskodnak, hogy az újkőkortól la­kott volt az Ipoly völgye. A település első Írá­sos emléke 1229-ből származik. Szécsényl Ta­más XXII. János pápától 1332-ben kérte és ka­pott engedélyt kolostor alapítására. Károly Ró­bert az 1334. május 5-én kiadott oklevelében Szécsényt városi ranggal ruházta lel. Az ezt kö­vető évtizedekben a város virágkorát élte. Hu­nyadi János, aki részt vett a husziták elleni há­borúban, két alkalommal is járt a városban. Elő­ször 1451 decemberében, majd a következő év júniusában. Mátyás király 1461. szeptember 17-én felkereste Szécsényt. A török hódoltság idején, 1552-ben elfoglalták a várat. A megszál­lók megerősítenék a várost, azt szandzsák szék­helyévé tették, ahová 134 község tartozott. A török uralomnak 1593-ban Pálffi Miklós sere­gei vetettek véget, igaz, csak rövid ideig, mert a vár ismét török kézre került, amelyet 1683- ban Sobieski János lengyel király szabadított fel. Ezt követően pestisjárvány tört ki, az embe­rek elmenekültek, a település elnéptelenedett. Bárkányi Jánost Szécsény újratelepitöjeként emlegetik. II. Rákóczi Ferenc Szécsénybe hívta össze az országgyűlést, amely 1705. szeptem­ber 12-től október 3-ig tartott, s ahol őt vezérlő fejedelemmé választották. A Forgách család so­kat tett Szécsény fejlődéséért. Az 1886-os tele­pülésekről szóló törvény értelmében Szécsény elveszítette városi rangját. A XX. század elején megépült a városháza. A II. világháború idején 1944 decemberében Szécsény ostroma három hétig tartott. Az 1960-as évektől a város folya­matosan fejlődött, 1979-től megszűnt a szécsé- nyi járás. A település 1986-ban kapta vissza vá­rosi rangját. A híres tűztorony a városközpontban A Szentháromság-oszlop, mögötte a műemlék A városháza épülete Megújuló város a kistérség központja A település az elmúlt évszázadok­ban mindig központi szerepet ját­szott a térség életében. Még akkor is, amikor az 1970-es évek végén a köz- igazgatás átszervezésével megszűnt a szécsényi járás. Ekkor elkerült Szécsényből a járási rendőrkapi­tányság, földhivatal, bíróság, külön­böző járási szervek, a járási hivatal. Ezt az időt a szécsényiek egyfajta lelki traumaként élték meg. Megma­radt a térség kereskedelmi, kulturá­lis, oktatási központnak. Igaz, hogy a jól működő gimnáziumot is elvet­ték a várostól. Az utóbbi időben ismét erősödik a vá­ros térségi szerepe. Újra van gimnáziu­ma, rendőrkapitánysága. Bővül a telepü­lésen a kereskedelmi hálózat. Térségi feladatokat lát el az önkormányzat ok­mányirodája, a gyámhivatal, a családse­gítő és gyermekvédelmi szolgáltatás, az építési, műszaki és vagyonkezelési osz­tály. zeli az utak felújítását. A város gazdasá­gi helyzete nem teszi lehetővé, hogy azo­kat saját pénzből tegyék rendben. így, ahová csak lehet pályáznak. A nyáron nem önkormányzati pénz­ből elkészült a Rimóci út. Az észak-ma­gyarországi régiók által kiírt utak pályá­zatán 37 millió forintot kapott a város, amelyhez 4 millió forint önerőt kellett hozzátenni. Ebből a pénzből a Temető, Kinizsi, Bercsényi és a Családcentrikus a polgármester Dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet Dejtáron született. Egyetemi tanulmá­nyait Szegeden végezte. A jogi diploma megszerzése után 1981-ben ügy­védi jogtudományi szakvizsgát tett. Balassagyarmaton a Magyar Kábel Mű­veknél dolgozott, mint osztályvezető és jogtanácsos. Férje szintén jogász. 1986-ban Szécsénybe költöztek, ahol a férje a helyi termelőszövetkezet jogtanácsosa volt, ő pedig a tanácson dolgozott. 1995-től egyéni ügyvédi irodát nyitott, amelynek mű­ködését polgármesterré választásakor, 2002-ben felfüggesztette. Ágnes leányuk jogot végzett, a táblabíróságon dolgozik. Anna az egyetemen magyar-finn szakon tanul. Nóra lányuk nyolcadikos, gimnáziumban folytatja majd a tanulmányait. A családcentrikus pol­gármester asszony hobbija a munkája, szabad idejében szívesen olvas. A szécsényi kistérséget Hollókő-Szé- csény-Ipolytarnóc idegenforgalmi ten­gelyként szokták emlegetni, amelynek a város. A település vezetői úgy ítélik meg, hogy még akkor is fel kell vállalni a térsé­gi feladatokat, ha a központi támogatást csak részben fedezi ezek kiadását, hi­szen Szécsény ettől is város! Szécsény útjainak egy része elhanya­golt, rossz állapotban van. Ezért az ön- kormányzat programjában kiemelten ke­184384 Zöld utcát újítják fel. A kivitelezést köz- beszerzési pályázat útján az EGÚT Rt. nyerte el. A munkálatok folyamatban vannak. Sikeresen pályázat az önkor­mányzat a területfejlesztési tanácsnál, a 2003-as területfejlesztési alapból a Fe­nyő, Madách, Nyár, Ősz, Serházkert, Sport utak rendbetételére és Benczúr- falván a Rozmaring út helyreállítására kapott támogatást a város. Elkészült a te­mető előtti járda is. Együtt él és dolgozik a lakossággal Szécsény város polgármeste­re, dr. Serfőzőné dr. Fábián Er­zsébet fontosnak tartja, hogy rendszeres legyen a kapcsolat a lakossággal. A választópolgárok ismerjék az önkormányzat munkáját, jussanak el hozzájuk az információk. Ugyanakkor a város vezetői is legyenek tisztá­ba az emberek véleményével. A polgármester asszony ezzel kapcsolatosan a következőket mondta: a tevékenységünk alap­ja a nyilvánosság, a nyitottság, őszinteség, áttekinthetőség, meg­ismerhetőség. Együttműködünk a város polgáraival, gazdasági és civil szervezetekkel. Hagyo­mánnyá kívánjuk tenni a város vállalkozóival való találkozást. Iparkodom minden bizottsági ülésen részt venni, hogy megis­merjem a külső tagok vélemé­nyét is. A civil szervezetek ren­dezvényein, amennyiben időm engedi, megjelenek. Az elmúlt egy év alatt több alkalommal jártam az intézményeinkben, hogy megismerjem az ott dolgo­zó emberek véleményét. Szeret­ném, ha a két társtelepülésen Benczúrfalván és Pöstény- pusztán élő emberek is úgy éreznék, hogy odafigyelünk, tö­rődünk velük. Mindkét helyen három alkalommal találkoztam a választókkal. Számítok az emberek véle­ményére. A nagy tapasztalatok­kal rendelkező lokálpatrióta személyekből, akik akarnak ten­ni ezért a városért, megalakítjuk a magisztrátust. A városi kábel tv-vel szerző­dést kötöttünk, havonta egy al­kalommal a városi híradóban a televízió tájékoztatja a lakossá­got az önkormányzat, a civil szervezetek, intézmények életé­ről. Ugyanezt a célt szolgálja a Nógrád mellékleteként havonta megjelenő Szécsényi Napló. Szervezünk lakossági fórumo­kat is, amelyeken az alpolgár­mester, a jegyző, a képviselők, a polgármesteri hivatal szakembe­rei találkozhattak a választópol­gárokkal. Folyik az útépítés: a város ezen a téren fejlődésre szorul Északról jött a város kitüntetettje Szécsényben hagyomány, hogy március 15-én azt a személyt, aki jelentősen hozzájárul a város szellemi, gazdasági felemelkedéséhez az önkor­mányzat „Szécsényért” kitüntetésben részesíti. Az idei év kitüntetettje Peter Nielsen, az Euro-Candle Kft. ügyvezető igazgatója. A gyertyagyárnak, ahogy azt Szécsényben ismerik, nemcsak ügyve­zető igazgatója, annak Troels Thomsennel alapító­ja, 50%-ban tulajdonosa. Az önkormányzat indoklásában többek között ez olvasható: A kft. Szécsény és térsége gazdasá­gi életében kimagasló teljesítményt ért el. A gyár­a j ban 600 személy számára biztosí- | tanak munkalehetőséget. Azt j mondta: j # i 1 - Megtiszteltetésnek vettem a ki­A —-J I tüntetést. Azt mondom, hogy ez I nemcsak az én érdemem. Itt ná- tewfiÜ lünk a gyárban remek csapatmun- ka folyik. Igaz, hogy az elismerést személy szerint nekem adták át, de ügy érzem, hogy a város vezetői ezzel azt a munkát is elismer­ték, amit itt a gyárban végzünk. Ötéves a Palóc néptánccsoport Öt évvel ezelőtt, azok a tán­cosok, akik korábban a salgó­tarjáni Nógrád táncegyüttes­ben táncoltak, Őze János, fia és lánya, Hájas Tibor és felesége, Simon Zsuzsanna, Simon Gyu­la; a helyi Boróka táncegyüt­tesből Antalné Sebestyén Edit, az Oláh család tagjai, Földi Bar­bara, Szabó Andrea, Kál Csa­ba; a helyi művészeti iskola táncosai megalakították a Palóc néptánccsoportot. Nem sokkal később létrejött a Szécsényi Népművészeti Egyesület, amely a háttérmunkát biztosí­totta a tánccsoport részére. Er­ről Majoros István, az egyesü­let elnöke a következőket mondta: a városban komoly hagyománya van a néptánc­nak. Láttuk, hogy a tánccal fog­lalkozó szakemberek energiájá­nak jelentős részét leköti a szervezés, a pénz utáni szala- dozás. Úgy gondoltuk, hogy megszervezzük azt a hátteret, ami biztosítja a csoport nyu- godtabb szakmai felkészülését. Természetesen ebben benne volt a hagyományok szeretete, tisztelete is. Arra törekszünk, hogy jó kapcsolatot építsünk ki a városi művelődési házzal, az önkormányzattal. Külföldi cso­portokat hívunk meg a szécsé­nyi rendezvényeinkre. A szüre­ti alkalmával vendégül láttunk egy lengyel csoportot. Pályáza­tokat írunk. Természetesen cé­geink pénzbefizetéssel is hoz­zájárulnak a szervezet műkö­déséhez. Szerdai napokon talál­kozunk a csoport vezetőivel, ahol megbeszéljük a feladato­kat, így munkakapcsolatunk rendszeres, folyamatos. Az együttes vezetője Őze Já­nos, művészeti vezetője Hájas Tibor. A szécsényi néptáncosok a nyáron Lengyelországban, egy rangos nemzetközi fesztiválon vettek részt, ahol a zsűri nekik ítélte a fesztivál nagydíját. Szécsényben több évtizedes ha­gyománya van a néptáncnak, de ilyen komoly sikert eddig még egyetlen csoport sem ért el. Arcok a településről Az apai „örökség” folytatója Sümegi Ferenc az édesapja mellett, aki ismert és elismert szakember volt Szécsényben, és az orszá­gos hírű helyi termelőszövetkezet életét irányította, ismerte és szerette meg a mezőgazdasági munkát. A 80-as években ő is a termelőszövetkezetben dolgo­zott, majd a Mól töltőállomásán. 1992-ben a mező- gazdasági vállalkozás mellett döntött. Eleinte bérelt földeken gazdálkodott. Ma már 150 hektár saját földterülettel ren­delkezik, amelyhez 50 hektárt bérel. Kezdetben állattenyésztéssel és növénytermesztéssel foglalkozott, csak a növénytermesztés a profilja. Négy növénykultúra, napraforgó, búza, kukorica, burgo­nya termesztésére rendelkezett be. Ezek közül a burgonya ter­mesztését száz százalékig gépesítette. Gépparkja korszerű. Arra törekedett, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásig a számára szükséges erő- és munkagépeket be­szerezze, azok téli elhelyezését megoldja. Tisztában van azzal, hogy a csatlakozás egy újabb komoly kihívást jelent a mezőgazda- sági szakemberek számára, de azt is tudja, hogy aki arra időben felkészül, azt nem érheti váratlan, kellemetlen meglepetés. A 2003-as aszályos esztendő miatt igen nagy volt a terméskiesése, ahogy elmondta, kénytelen a tartalékokhoz nyúlni. Az a terve, hogy a mocsári dűlőben, ahol a legtöbb földje van, víztározót épít, ahonnan öntözni tud. Tudja, hogy a több lábon állás nagyobb biz­tonságot jelent, ezért családi vállalkozásban, hitelből benzinkutat is építettek. Egy egész város tanárnője Wolf Ida 36 éves pedagógus-pályafutása alatt mindvégig Szécsényben dolgozott. Volt diákjai szí­vesen emlékeznek vissza történelemóráira, legfő­képpen azokra, melyeken Szécsény történetéről, mondáiról mesélt Ida néni. Wolf Ida az elemi és pol­gári iskolát Szécsényben végezte. A II. világháború alatt Budapestre került kollégiumba és a Szilágyi Er­zsébet Gimnázium diákja lett. Már akkor kiderült a magyar nyelv és irodalom valamint a tör­ténelem tartárgyak iránti vonzalma. A gimnázium elvégzése után a polgári iskolai tanárképzőben tanult „A” szakon, ahol történe­lemből, magyarból és német nyelvből szerzett diplomát. Szakvizs­gája után visszatért szülőhelyére Szécsénybe. Régi iskolájában, a polgári iskolában helyezkedett el. 1948-ban az iskolák államosítá­sakor ez az iskola is állami általános iskola lett. Ida néni nyugdíj­ba vonulásáig, 1980-ig ebben az intézményben tanított. Tíz évig vezetett helytörténeti szakkört, először a Kubinyi Ferenc Múze­umban, majd a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában. Értékes jegyzeteket készített a város történetéről, melyek már több hely- történeti kutatónak adtak segítséget. Több írása megjelent a Hon­ismereti Híradóban. Manyi néni a város szolgálatában Emberi értékünket az határozza meg, hogy meny­nyit tudunk adni önmagunkból másoknak, hogy vi­seljük szívünkön embertársaink sorsát, felül tu­dunk-e emelkedni a mindennapok kisebb-nagyobb jogos vagy jogtalan sérelmein, van-e emberi tartá­sunk, tudunk-e hinni önmagunkban és másokban. Horváth Béláné, Manyi néni ilyen ember. Lett volna miért félreállnia, megsértődnie. Férjét, aki hozzá hasonlóan mindig a közügyek belső gondolata fűtötte, 1956 után meghurcolták, be­börtönözték. Ekkor az emberek egy része elfordult Horváth Bélánétól. Ő nem hordott a szívében bosszút és haragot. Önzet­lenül, minden ellenszolgáltatás nélkül, sokszor még a köszönöm is elmaradt, fáradozott Szécsényért. Évtizedekig a múzeumbaráti kör titkára volt. Felsorolni is nehéz, mindazt, ami a városban az ő ne­véhez fűződik. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a Szent István- emlékmű felújításában. Kezdeményezője volt több emléktábla el­helyezésének. Szécsény várossá nyilvánításának 650. évfordulója alkalmából 1984-ben felújították a keleti bástyát, ahol várostörténe­ti kiállítást szerveztek. A munkálatoknak ő volt a koordinálója. Ne­véhez kapcsolódik a temetőben több, a város hírnevét öregbítő sze­mély síremlékének a rendbetétele. Javaslattevője és kivitelezője volt a panteon kialakításának. Szorgalmazta a Haynald utcában a középkori templom ásatásait, annak a közönség elé tárását. Több emlékünnepség megszervezése fűződik a nevéhez. Kezdeménye­zésére jött létre a Szécsény Műemlékeiért Alapítvány. Két ciklus­ban képviselő volt, az egészségügyi és szociális bizottság munkáját irányította. Szavaiban mindig ott volt a közösségért, a városért va­ló tenni akarás. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents