Nógrád Megyei Hírlap, 2003. december (14. évfolyam, 277-300. szám)
2003-12-10 / 285. szám
2003. DECEMBER 10., SZERDA NÓGRÁD MEGYE 2003 SZÉCSÉNY Nógrád Megyei Hírlap - 5. oldal Új ferences rendházfőnök Vonzóbb múzeumot szeretne Varga Kapisztrán atya ez év augusztusától a ferences rendház új házfőnöke. Az Alföldön Tápiógyörgyön született, ott gyermekeskedett. Esztergomban, a ferences gimnáziumban érettségizett, majd teológiát tanult. Közben kántori és tanári oklevelet szerzett. 1987-tól az esztergomi gimnáziumban tanított, közben tudományos munkát is végzett: fő területe a ferences rend története, doktori disszertációját is ebből írta. Szécsényi feladata nem annyira lelkipásztori tevékenység, inkább a ház életének megszervezése, a noví- ciusokkal való foglalkozás. Szécsény nem ismeretlen számára. A városba 1989-ben térhettek vissza a ferencesek, majd 1993-ban a kolostorba ismét beköltöztek a novíci- usok. Balázs atya, Márk atya és Gergely atya idején kéthetente, majd hetente járt ide tanítani. Azt mondta: kellemes, kedves élmények fűzik a városhoz. Amikor azt kérdeztem tőle, hogy milyen kapcsolatot szeretne az itt élő emberekkel a várossal kialakítani, azt mondta:- Nem zárkózom el attól, hogy bizonyos területen gyümölcsöző kapcsolat alakuljon ki a kolostor és a város között. A polgár- mester asszonnyal már találkoztam. A Rákóczi-szoba itt van a kolostorban. Azt évente sokan felkeresik. Az emeleti folyosón az egyházunk életével foglalkozó kiállításokat szervezünk, amit szívesen megmutatunk az érdeklődőknek. Tudom, hogy Szécsény készül az 1705-ös ország- gyűlés 300. évfordulójának méltó megünneplésére. Mi a magunk módján szívesen bekapcsolódunk a rendezvénybe, annál is inkább, mert II. Rákóczi Ferencet személyes kapcso- lat kötötte a kolostorunkhoz. ■ Majcher Tamás ez év elejétől irányítja a Kubinyi Ferenc Múzeum munkáját. A fiatal, agilis szakember elképzelései között szerepel a várossal, az ott élő emberekkel, az intézményekkel való szorosabb, folyamatosabb együttműködés kialakítása. Volt idő, amikor nyitva volt a ház ajtaja az iskolák előtt, múzeumi órákat, restaurálási foglalkozásokat és egyéb, a múzeummal összefüggő foglalkozásokat tartottak a fiatalok részére. Mintha valami ismét elkezdődött volna a múzeumban. A tanév során az oktatási intézményekből az osztályok közösen látogattak el a múzeumba. Volt idő, amikor a szécsényi múzeumban rendszeresen tartottak hangversenyt, irodalmi rendezvényeket. Az ilyen jellegű összejöveteleknek ismét helyet biztosítanak. A nyári hónapokban a szécsényi Tourinform-irodával és a művelődési központtal megszervezték a muzsikáló kastélykert nyári hangversenysorozatot. A helyi gyűjtőmunkában jobban szeretne építeni a múzeumbaráti kör tagjaira. A „Szécsényi füzet” eddig egy alkalommal került az olvasók kezébe. Szeretné a kiadványt ismét megjelentetni. Tervei között szerepel, hogy megújítsák a vadászaü és vadgazdálkodási kiállítást. Lehetőséget biztosítana a vadásztársaságok bemutatkozására. A kiállítási anyagokat felújítják, kibővítik. Független attól, hogy a múzeum megyei intézmény, a város idegenforgalmát is szolgálja. Az igazgatónak az a célja, hogy a helyiek és az odalátogatók számára még vonzóbb legyen a múzeum. Arcok a településről Helytörténeti kutató és levéltáros Galcsik Zsolt 35 éves, de a helytörténeti kutató levéltárosnak már számtalan tanulmánya, több egyháztörténeti könyve jelent meg. Igen korán, még 20 éves sem volt, amikor megjelent az első írása az Egyesült Államokban. Arról a Pater König Kelemenről írt egy tanulmányt, akinek a tollából jelent meg a „600 éves ferences élet Szécsényben” című könyv, aki ismert és elismert egyháztörténeti publicista volt. Abban az időben a magyar kiadók nem jó szívvel fogadták az ilyen témájú írásokat. Szécsényhez kötődő jeles emberek után kutatott, így került kapcsolatban az Amerikában élő Krupka Sándor ferences rendi atyával is, aki kiadatta írását. A szécsényi Vincés nővérek története 1875-1950-ig című könyvét 1993-ban adták ki, abban az évben amikor a megyei levéltárhoz került dolgozni. Azóta is folyamatosan hallat magáról. Az idén jelentette meg Pintér Sándor kiadatlan apró elbeszéléséit. Jövőre jelenik meg a szécsényi felekezeteinek egyházlátogatási jegyzőkönyvei 1332-től 1950-ig című munkája. Radványi Ferenc a Rákóczi-szabadságharc után latinul megírta Nógrád megye történetét, de a mű kéziratban maradt ránk. Kolléganőjével, Tóth Krisztinával, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanárnőjével ennek kiadásán is dolgoznak Galcsik Zsolt tele van ötletekkel, tervekkel, elképzelésekkel. A tudományos munkássága mellett aktív közéleti életet él. Szécsényben az önkormányzat városfejlesztési és idegenforgalmi bizottságának tagja. A Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia munkaközösség is sorai közé választotta. Tagja a Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesületének és a Magyar Levéltárosok Egyesületének. A lakosság gyógyítója Csendes, szerény, nagy szakmai tudással rendelkező, hivatásának élő, a betegei által tisztelt és elismert szakember dr. Dudás István, aki 1971-től gyógyít Szécsényben. Amikor odakerült, ketten voltak orvosok a településen. Nem egyszer úgy hozta a sors, hogy egyedül látta el a település betegeit. Abban az időben még nem volt megszervezve az éjszakai orvosi ügyelet, így naponta 24 órában volt szolgálatban. Éjszaka, ha zörgettek a lakása ablakán, felkelt, vette az orvosi táskáját, útnak indult, j hogy segítsen a rászorulton. Tőle senki sem kérdezte meg: Doktor úr j a maga szíve sose fáj? Ment, tette a dolgát. A három évtizedes sikeres gyógyító tevékenységének elismeréseként, Szécsény közéletében betöltött szerepéért, a város egészségügyéért végzett munkájáért 1997-ben odaítélte részére Szécsény Városi Önkormányzat képviselő-testülete a Szécsényért elismerő kitüntetést, amit évente egy ember kap meg a városban. Felesége védőnő, orvosi asszisztens, végig ott dolgozott és dolgozik a férje mellett. A doktor úr, aki közben letette a háziorvosi és üzemorvosi szakvizsgát, ma már nyugdíjas, de hivatását nem adta fel. Fia, Róbert az édesapja nyomdokába lépett. A rendelő ajtajára az ő neve is felkerült. Lányuk Klaudia, szintén az orvosi hivatást választotta, ő Budapesten dolgozik. A város „pénzügyminisztere” A polgármesteri hivatal pénzügyi és intézményirányítási osztályvezetője Balázsné Szabó Zita. A hivatalon belül 15 ember munkáját irányítja, folyamatosan munkakapcsolatban áll az intézmények vezetőivel. Nincs könnyű helyzetben, hiszen nem egyszerű az igények és lehetőségek egységét megteremteni. Ahogy elmondta, ha jogos a kérés, iparkodik azt megoldani. Többször nemet kell mondania. Jó munka- kapcsolatot alakított ki a vezetőkkel, azok helyetteseivel a testület tagjaival. Az önkormányzati ülésen egy-egy előterjesztésnél a képviselők a döntések előtt elfogadják szakmai érvelését. Rendszeresen, reggel 7 órakor már bent van a hivatalban és este nyújtott műszakban dolgozik. Komoly, elemző munkát csak a reggeli órákban, vagy munkaidő után lehet végezni, hiszen napközben mindazokkal, akikkel munkakapcsolatban áll gyakran bekopogtatnak hozzá, és ilyenkor félre kell tenni azt a munkát, amin épp dolgozik. A város kiskincstári rendszerben működik, ezért az intézmények vezetői minden beszerzést egyeztetnek vele, s a megrendelést ellenjegyeztetik. Sokszor otthon is kijut a hivatali munkából, férje nem szól ezért, megértő. Anett lánya végzett jogász, Diána főiskolás. ■ Másfél ezer diák városa All. Rákóczi Ferenc Általános Iskola számítógépes tanterme A város egyetlen általános iskolájában a környékbeli falvak diákjai is tanulnak. Az iskolában 2001-es tanévtől működik a minőségbiztosítási rendszer, amelynek mottója: Szeresd a gyereket, emeld a szívedre őt. Az intézet igazgatója, Stayer László elmondta, hogy diákjaik sokoldalú, differenciált képzésben részesülnek. Á hagyományteremtő rendezvényei közül kiemelkedik a Rákóczi-napok. Az idei tanév fő célkitűzése az elért eredmények megőrzése és erősítése. Az önkormányzat a nyári szünetben az iskola valamennyi helyiségét kimeszeltette. Több tantermet felújítottak, kétmillió forint értékben új padokat, székeket vásároltak. Kialakítottak egy számítástechnika termet. Felújították az iskola kerítését. A Körösi Csorna Sándor Gimnázium és Szakközépiskolában a nyáron 55 diák érettségizett. Közülük, 18-an kitűnő eredményt értek el. Évről évre magas a felsőfokú tanintézményekbe felvett diákok aránya, 80-88 százalék. Gyarmati Attila igazgató arról szólt, hogy iskolájukban 8 évfolyamos gimnázium és szakközépiskolai képzés folyik. A gimnáziumban kiemelt szerepet kap az idegen nyelvi oktatás. Diákjaik közül sokan rendelkeznek állami nyelvvizsgával. Az önkormányzat engedélyezte részükre az úgynevezett nulladik évfolyam indítását, ahol az első évben a diákok 12 órában tanul* ják az idegen nyelvet, 4 órában a számítástechnikát. A szakközépiskolában informatikai és gazdasági ügyvitelt tanítanak. A diákjaik szakkörökön, önképzőkörökön egyetemi és főiskolai előkészítőkön készülhetnek fel a felvételi vizsgákra, a különböző tanulmányi versenyekre, ahol évről évre kiemelkedő jó eredményt érnek el a kőrösis diákok. Az iskolában kialakultak a hagyományteremtő rendezvények. A nyári szünetben kimeszelték az iskola tantermeit, helyiségeit. A 9-12. évfolyamon áttértek a kabinetoktatásra, így több szaktanterem kialakítására is sor került. Az Lipthay Béla Mezőgazda- sági Szakképzőiskola nevelésfilozófiai alapelvében fogalmazza meg, hogy „Minden emberben van érték”. Az iskola légköre, jellege, feltételrendszere biztosítja az értékek feltárhatóságát és az egyén boldogulásához szükséges konstruktív képességek kialakítását. A képzés szakközépiskolai és szakiskolai formában mezőgazdaság, informatika és vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportokban történik. A következő tanév új lehetősége a szakközépiskolai 9. évfolyamon egy idegen nyelvi előkészítős öt évfolyamos szakközépiskolai osztály indítása a hagyományos négy évfolyamos képzés mellett. Érettségire épülő szakképzési kínálatában szereplő szakmák a mg-i és az áruforgalmazó-tech- nikus, gazdasági informatikus, lovastúra-vezető, ökorendész. Szakiskolában alapfokú iskolai végzettséggel 11. és 12. évfolyamokon megszerezhető szak- képesítések a mg-i és növénytermesztő gépész, lótenyésztő, vadász-vadtenyésztő és a falusi vendéglátó szakmák köre. Nappali tagozaton 334 diák tanul, az érettségire felkészítő esti tagozaton 90 fő. A lipthays diákok lehetőségeit tovább növelik az iskola külföldi kapcsolatai (Szlovákia, Csehország, Németország), mely diáktalálkozókban, versenyekben és szakmai gyakorlatokban nyilvánul meg. Az iskola az ország 90 szakiskolájának egyikeként nyertese a szakiskolai fejlesztési programnak (szakma), mely új - közoktatási, szakmai, szervezetépítési, minőségbiztosítási, informatikai, idegen nyelvi feladatokkal járó fejlesztéseket irányoz elő az intézmény részére. Horgászok paradicsoma A 18 hektáros sóderbányató a horgászok paradicsoma. A tó és a vízfelület környéke a város tulajdona, de annak kezelési jogát az önkormányzat átengedte a Petőfi Horgász Egyesületnek, amely 30 éves múlttal rendelkezik. A rendezett táj arról tanúskodik, hogy az egyesület tagjai szívesen töltik szabad idejüket a víz partján. Példaértékű az a közhasznú munka, amit az egyesület tagjai végeznek. A tavat övező 18 hektáros területet pihenőparkká alakították. Dr. Serfőző András országgyűlési képviselő kezdeményezésére tanösvényt létesítettek. Az Ipoly-vidéki Tájvédelmi Egyesület és a Petőfi Horgász Egyesület a nyáron adta át a madárbemutató tanösvényt, mely pályázati pénzből az ITE és a horgászegyesület összefogásával társadalmi munkában készült el. Az átadási ünnepségen megjelent Haraszthy László helyettes államtitkár, a természetvédelmi hivatal elnöke. A halakat bemutató tanösvény már korábban elkészült. A tóhoz a nyári időszakban szinte az ország minden részéről ér- | keznek vendégek. Az odaláto- [ gatók között vannak vendéghorgászok, de többen csak a pihenés, kikapcsolódás véget keresik azt fel. ■ A Rákóczi-emlékmü ■ A szécsényi római katolikus templom középkori alapokon áll ■ Kurucok városa II. Rákóczi Ferenc bronzszobra
