Nógrád Megyei Hírlap, 2003. december (14. évfolyam, 277-300. szám)

2003-12-10 / 285. szám

2003. DECEMBER 10., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal Erősödő érdekvédelem (Folytatás az 1. oldalról) nyugdíjas vett részt, kapott vá­laszt kérdéseire, kétségeire. A BDSZ Nyugdíjas Választmányá­nak - amelyhez 75 alapszervezet tartozik, köztük a nógrádiak is - jelentős része volt a bányász nyugdíjasok érdekérvényesítésé­ben, életkörülményeik javításá­ban. Az alapszervezetek többsé­ge nehéz körülmények között dolgozik Nógrádban is. Szerve­zeti életük ennek ellenére folya­matos volt, s szinte mindenütt új tagokkal gyarapodtak. Az idén tovább erősödött a kapcsolat az önkormányzatokkal. Jól együtt­működnek a civil szervezetek­kel, így a megyei nyugdíjasképvi­selettel és a megyei szövetséggel is. Erősödött az együttműködés a borsodi és a mátraaljai bányá­szokkal, rendszeresen találkoz­nak és tanácskoznak közös dol­gaikról. Az idei feladatok között az érdekvédelem, a szervezeti élet erősítését a hagyományápo­lást említette Kovács László. Rabi Ferenc elismeréssel szólt a nógrádi bányász-alapszerveze- tek munkájáról, majd a gazdaság, elsősorban a bánya- és energia­ipar helyzetéről adott tájékozta­tást. Kiemelte, hogy a bányász­szakszervezet egyeztetést kezde­ményezett a kormánnyal még az elmúlt év végén, melynek ered­ményeként szeptemberben hu­mánpolitikai megállapodást írtak alá. Az intézkedési terv támoga­tást ígér a hazai energiahordo­zókra épülő villamosenergia-ter- j melésre és azoknak a bányászok- I nak a segítésére, akik a bányák bezárása után munka nélkül ma­radtak. Ehhez, valamint a bá­nyászközösségek megmaradásá­hoz, a hagyományok ápolásához, a szakmai kultúra megőrzéséhez szükséges feltételek megteremté­séről tárgyalások kezdődtek. Az alapszervezetek elnökei a szervezeti munka hatékonyabb támogatását, feltételeinek folya­matos javítását, a pályázati lehe­tőségek szélesítését, a rászoruló idős bányászok segítését szor­galmazták. Végezetül az elnöki értekezlet - az alapító tagok - megválasztotta a nyugdíjas tago­kért alapítvány 9 tagú kuratóriu­mát. A kuratórium elnöke Fiikor Balázs, a BDSZ Nógrád Megyei Nyugdíjas Bizottságának vezető­je lett. A testület alakuló ülésén választja meg a háromfős szám- vizsgáló bizottságot. A tanácskozást követően Rabi Ferenc Kisterenyére látogatott, ! ahol megtekintette id. Szabó Ist­ván Kossuth-díjas szobrászmű- vész állandó kiállítását. _______■ N agyik, unokák versenye Salgótarján Vidám vetélkedőket tartottak pár napja Salgótarjánban, a me­gyei rendőr-főkapitányság és a fegyveresek nyugdíjasszervezete rendezésében. A program külön­legessége az volt, hogy a közbiz­tonsági, közlekedési, általános műveltségi megmérettetésen nemcsak a nyugállományba vo­nultak, hanem unokáik is részt vettek. A program a fiatalok rö­vid műsorával kezdődött, majd a szellemi versenyzéssel folytató­dott, amelyben valamennyi csa­pat jó teljesítményt nyújtott, s így mindenki kapott ajándékot. ■ Zenés mozgás a testnek, a léleknek Bányászház Kazáron FOTÓ: RIGÓ TIBOR „Egyediséggel indulás az útra” Kazár esélyes az európai falufelújítási díjra (Folytatás az 1. oldalról) és korszerű épületállomány együttélésére. Érdekelte őket az, hogy milyen kulturális kezdeményezések vannak, milyen tervekkel rendelkezünk a kulturális táj fejlesztésére. Kíváncsiak voltak az önkormányzat szociális tevékenységére, új korszerű szociális támo­gatásokra, a hátrányos helyzetűek kezelésére. De ér­deklődtek az önkormányzat partnerségi társulásos tevékenysége után is és a korszerű kommunikációs és információs technológia használatáról is. Hogy a három település közül melyik lesz az, aki Magyarországot képviseli a 2004. évi díjátadáson Bécsben, az december 15-e után derül ki, Kazáron mindenesetre nagy izgalommal várják a döntést. De bármi is lesz az eredmény, a település már azt is si­kerként könyvelheti el, hogy ott van a jelöltek között. A falu polgármestere elmondta azt is: úgy gondol­ják, az összevetésben Kazárnak hátrány, hogy nincs már meg az az egységes faluszerkezet, amely még I sok baranyai vagy borsodi településen fellelhető. Ugyanakkor előnye, hogy a településnek van hosszú távú fejlesztési programja, egyedi stratégiák és mód­szerek fogalmazódnak meg, tükröződik a széles kö­rű lakossági részvétel, jó az együttműködés a telepü­lésen élőkkel és a környező településekkel. Előny to­vább az is, hogy a fejlesztések, a rendezvények, a programok és a szociális ügyeik mind a településfej­lesztési céljaikat szolgálják.- A falu újraélesztése a cél, ahol a generációk | vesznek részt a község életének alakításában - j mondta végezetül Molnár Katalin. ____ HEGEDŰSE. (Folytatás az 1. oldalról) és labdajátékokból, esetleg vál­tóversenyekből álló, megerőlte­tőnek azért nem nevezhető programot. Leginkább olyan gyakorlatokat végeznek, és olyan tempóban, hogy a résztve­vőknek ne kelljen átöltözni, de ne is verítékezve üljenek be is­mét az iskolapadba. A kezdeti tapasztalatok alap­ján a gagarinos testnevelők sze­rint van értelme és haszna is lesz a következő tanévtől a már nem csak kísérleti jelleggel történő programoknak. Elég csak a vérke­ringésre gondolni, ami oxigént szállít, ami meg kell az agynak. Az agy meg a gyermeknek. Élvég- re iskolában vagyunk. oyuriáh Lakossági fórum (Folytatás az 1. oldalról) a maffiák megjelenésének és a drogkereskedelem elburjánzásának is. Urbán Árpád szerint az országban sok helyen nincs rend az agráriumban. A kistermelők egyre nehezebb helyzetbe kerülnek az uniós csatlako­zást illetően. Olyan társulások kellenek, ahol ezek a kistermelők is talpon tudnak maradni. Az ország gazdaságpolitikája kapcsán a képviselő kifejtette, hogy szinte forr az egész költségvetési vita közti marakodás. _____ _____________ ______ SZÁVAI A. H ÍREK Salgótarján KONCERT. December 12-én ka­rácsonyi koncertet tartanak a Ko­hász Művelődési Központban. Fellép az Akkord fúvóskisegyüt­tes, közreműködik a vizslási Száz­szorszép menyecskekórus is. ÉVZÁRÓ ÜNNEPSÉG. Részben már az ünnep jegyében tartotta meg ajándékozással egybekötött évzáró ünnepségét a napokban a Bereczki Máté Kertbarátkor A tevé­kenység értékelése, a munkaterv elkészítése a jövő év elején lesz. GAZDIKERESŐ. Kis testű, szoba­tiszta, rövid szőrű tacskó és csi- vavakeverék kutyáknak keres gon­dos befogadókat a gazdikereső ala­pítvány. Érdeklődők hívják a 32/311-840-es telefonszámot. Pásztó JÓTÉKONYSÁGI HANGVER­SENY. A Szent Lőrinc-plébánia- templomban december 13-án 17 órakor kezdődik Balázs Ferenc or­gonahangversenye, amelynek fő­védnöke dr. Beer Miklós váci me­gyés püspök, védnöke Sisák Imre Pásztó polgármestere. Az előadó- művész a hangverseny teljes bevé­telét a mátrakeresztesi új templom felépítésének céljaira ajánlja fel. Rimóc SOVÁNY ZSÁKMÁNY. Egy tele vízióantennával és 6 kilogramm sertéshússal távozott az az isme­retlen tettes, aki a közelmúltban napközben Rimócon, a lakás tu­lajdonosának távollétében az ajtót befeszítve tört be egy házba. A szécsényi rendőrkapitányság ke­resi a tettest. Szurdokpüspöki SIKERES PÁLYÁZAT. A község általános iskolája a Nógrád Me­gyei Közoktatási Alapítványtól egy korszerű faxos telefonkészülé­ket nyert pályázaton. FOTÓKIÁLLÍTÁS. Az iskola Radnai Galériájában Kiss Tünde rajztanár „Katedrálisról katedrális- ra” címmel franciaországi túráján készült fotóit tekinthetik meg az érdeklődők. ■ EU-bővítés: még vannak elhárítandó akadályok A csatlakozó országok elsősorban a gazdasági fellendülésből profitálnak majd (Folytatás az 1. oldalról) „A jelölt országok rendkívül nagy erőket mozgósítottak a csatlakozás elő­feltételeinek megvalósítása érdekében, és az unióval együttműködésben egyre nagyobb sebességre kapcsoltak a csatla­kozási tárgyalásokon” - értékel az Allianz Group Gazdasági Kutatócsoport­ja (Allianz Group Economic Research) „Az EU-bővítés perspektívái” címmel ki­adott tanulmányában. A kibővített Euró­pai Unió hatalmas lehetőségeket kínál mind a belépő, mind pedig a jelenlegi tagoknak. Professzor dr. Michael Heise, az Allianz-csoport vezető közgazdásza bizakodó a gazdasági kilátásokat illető­en: „Az új EU-tagállamok mindenek­előtt az eurózóna újrafellendüléséből fognak profitálni.” Anpak érdekében, hogy az európai integráció sikeres legyen és maradjon, le kell küzdeni a meglévő akadályokat, és időben kell felszámolni a hátráltató té­nyezőket. A bővítés ugyan nem jelent követhetetlen pénzügyi megterhelést az EU-nak, de biztosítani kell, hogy az ala­pokat hatékonyan használják fel. A ma­inál nagyobb hangsúlyt kell kapnia a tá­mogatás irányelvének. Ha ez nem való­sul meg, akkor az EU elérheti azt a ha­tárt, amikor már nem képes az új tagok befogadására. Már most akadnak kérdőjelek a kö­zösség működőképességét illetően. Ed­dig a közösség szerződéses kereteinek egyetlen reformja sem járt sikerrel ab­ban, hogy az EU intézményrendszerét átalakítva felnövessze azokat a jövő fel­adataihoz. Igaz, az EU-alkotmány vázla­ta ambiciózus javaslatokat tartalmaz az unió intézményrendszerének átalakítá­sára, és ez egy politikai lépés előre. Hi­ányzik viszont a meggyőző elképzelés az európai gazdasági rendről. A kellőnél több a bővítéshez kapcso­lódó átmeneti intézkedések száma is. Még ha az átmeneti intézkedéseknek van értelmük és szükségesek is, például a munkaerőpiacon, mégis a rengeteg szabályozás ellentétes az egységes piac­ról vallott elképzeléssel, az átláthatatlan viszonyokat erősíti. Eredetileg csupán indokolt, egyedi esetekben került volna sor átmeneti intézkedésekre. Végül azonban a tárgyaló felek körülbelül 250 átmeneti intézkedésben állapodtak meg, nem utolsósorban a jelenlegi EU- tagok követelései eredményeként. A hosszú átmenti időszak, mely néhány esetben akár 12 évig ^ tart^ rendkívül sok gondot okozhat még. A holnap Európájában régiók alakul­nak ki, amelyek különböző gyorsaság­gal integrálódnak. „A múltban Európa egységesítését gazdasági tényezők moz­gatták. A politikai terminológiában ezt az egységet, mint a legkisebb közös ne­vezőben történő megállapodást láthat­juk” - állítja Heise professzor. Ez az EU- tagok politikai integrációról vallott felfo­gásában meglévő jelentős különbségből ered. Feltételezhetően ez az eltérés a ki­bővített Európai Unióban csak tovább éleződik. A politikai értelemben vett egységes Európa képzetét most le kell vennünk a napirendről, ez azonban nem feltétlenül rossz. Egy mélyebben integrált Európához sem a tagok szán­déka, sem alkalmassága nincs meg azo­nos mértékben. A csatlakozó országokat illetően a bő­vítés számos téren lökést ad majd a fej­lődésnek. Ezekben az országokban va­lószínűleg felgyorsulnak a strukturális reformok, javítva a versenyképességet és a hatékonyságot. A közkiadások rendbetétele még akkor is alapvetően fontos, ha átmenetileg a növekedést visszafogó hatása lehet. Az EU-hoz történő csatlakozás előse­gíti a külföldi működőtőke-befektetések stabilitását, amelyek az 1990-es években kulcsfontosságú szerepet játszottak ezen országok gazdasági növekedésé­ben. Az utóbbi években ezek az össze­gek elegendőek voltak a folyó fizetési mérleg hiányának ellensúlyozására. A privatizáció folyamata azonban a végé­hez közeledik. Ez önmagában a tőkebe­áramlás érdemi csökkenését erednie;; nyezné. A csatlakozó országok azonban a befektetési feltételek javításával elér­hetik, hogy fenntartsák a tőkebeáramlás kedvező színvonalát. Heise professzor szerint: „Nem valószínű, hogy a korábbi évek működőtőke-beáramlása ugyan­olyan magas szinten maradhat. Az EU- csatlakozás révén azonban a régió to­vábbra is vonzó terep lesz a működőtőke-befektetőknek. ” A működőtőke-befektetések mellett az exportszektor volt Kelet-Európábán a növekedés másik hajtóereje. Az EU-ba történő belépés itt is élénkítő hatással lesz. A jelenlegi Európai Unió a Kelet- Európából származó termékek fő felve­vő piaca. A csatlakozó országok export­jának 60 százaléka az EU-ba megy. Az export tovább nő majd, azonban a már elért piaci integrációs viszonyok ismere­tében nem feltételezhető, hogy ez a nö­vekedés ugrásszerű lesz. Az ipari inten­zitás pedig annak következtében növek­szik majd, hogy a kelet-európai orszá­gok mindinkább kilépnek a bérmunkás szerepkörből. A jövőben a növekedésnek több ösz­tönzést kell kapnia a hazai piactól. A legtöbb csatlakozó országban a helyi iparnak az a része, amely elsősorban a hazai gazdaságnak szolgáltat, még egy­értelműen alulfejlett. A felzárkózási fo­lyamat most újabb ösztönzést kap. Az EU strukturális politikája döntő jelentő­ségű lesz a gazdaság szerkezetében mu­tatkozó egyenlőtlenségek csökkentésé­ben. Az EU-alapok beáramlása akár az adott GDP 6 százalékára is rúghat. Ez jó fejlesztési bázis, persze biztosítani kell, hogy ezeket a támogatásokat azok a szektorok kapják meg, amelyek a növe­kedés legnagyobb hajtóerejét adják. Összességükben az EU-tól kapott éves pénzügyi támogatások év műkö­dőtőke-befektetések a GDP 5-10 száza­lékát tehetik majd ki, országtól függően. Ha ezt a pénzt beruházásokra fordítják, akkor a körülbelül 4 százalékos éves re­álnövekedési ráta elérhető a következő 10 éven át. Ezzel együtt az életszínvona­lak harmonizálása hosszabb időt vesz majd igénybe. A tanulmány arra a kö­vetkeztetésre jut, hogy az egy főre eső jövedelem az új tagországokban az EU 15 tagállamának jelenlegi 23 százaléká­ról 2013-ra valószínűleg 29 százalékára növekszik majd. Az 1990-es évek rendszerváltása a csatlakozó országokban meghirdette a szociális jóléti rendszer megreformálását is, ami részben mintául szolgálhat az EU jelenlegi 15 tagállamának. Nagyobb hangsúlyt helyeztek a nyugdíjpénztárak­ra. Mindazonáltal a magán- és munkálta­tói nyugdíjrendszerek még korántsem teljesek. A magán-nyugdíjpénztári rend­szer jelentősége tovább nő majd. Ha a ko­rábbi kereset 70 százalékának megfelelő nyugdíjszintet akarunk elérni, ahhoz 6 százalékos befektetési hozam mellett há­rom évtizeden keresztül az éves jövede­lem 8,5 százalékát kell megtakarítani. A hazai megtakarítások a tőkeimport-füg­gőség csökkentésében is segítenek. A bővítés az euró bevezetésének le hetőségét is közelebb hozza a csatlako­zó országok számára, és nem fogja alá­ásni az euróba vetett bizalmat. Az inflá­cióval, valamint a kamattal kapcsolatos feltételek teljesítése nem jelent majd problémát, a költségvetési hiány azon­ban továbbra is kritikus kérdés marad. A nyugat-európai országok gyenge gazda­sági növekedése és a folytatódó struktu­rális változások erőteljes mértékben ki­hatnak a kelet-európai költségvetésekre. Bármilyen fájdalmas is a költségvetés konszolidációja, a csatlakozó országok­nak a saját érdekükben tanácsos komo­lyan csökkenteniük költségvetési defi­citjüket. Konszolidáció nélkül nincs erő­teljes gazdasági növekedés középtávon. „A balti államok és Szlovénia csatla­kozhatnak majd legkorábban (2007 ele­jén) a pénzügyi unióhoz - vélekedik Heise professzor. - A Cseh, valamint a Szlovák Köztársaság, Magyarország és Lengyelország ezt követően, valószínű­leg 2009-folyamán követik majd az előb- bieket.” ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents