Nógrád Megyei Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 253-276. szám)

2003-11-08 / 258. szám

Médiapartnerünk: f=M radio 100.4 I Éjjel-nappal egész Nógrádban! www.radiofocus.hu Gasztronómiai PARTNERÜNK Időjárás MmM ■ A hajnali ködfoltok várhatóan még a délelőtt első felében fel- oszlanak és a napsütést csak rit­kán zavarják majd felhők. He­lyenként még élénk széllökések kísérhetik a keleti, északkeleti szelet. A csúcshőmérséklet az évszaknak megfelelően alakul. Melegfront jellegű hatás érvé­nyesül. Elsősorban a hajnali ködfoltok követelnek nagyobb óvatosságot. Ügyeletes újságíró: Szabó Andrea Telefon: (35) 301-660 Kattintson rá! www.nogradmegyeihiriap.hu www.vilaggazdasag.hu www.holgyvilag.hu www.kiskegyed.hu www.astronet.hu www.gyongy.hu Súlyos baleset Salgótarján Egy ötvenkét éves helybeli nő sérült meg súlyosan abban a bal­esetben, amely tegnap reggel történt a városban, az öblös- üveggyár közelében. Az asz- szony, miután átment a gyalog- átkelőhelyen, ugyanott vissza­fordult, újra elindult az úttesten át, így került az ott haladó sze­mélygépkocsi elé, amely elütöt­te. „Mórica grófnő” Besztercebányáról Nógrád megyében Jjk idén először rendez- ™wm nek nemzetiségi napi oldal ünnepséget november 19-én. Ezen a napon lép fel Salgótarjánban a Besztercebá­nyai Állami Opera társulata. HAROMKO TAKAREKSZOVETKEZET Egyedi lakossági számlabetét. Kiemelt kondíciók! Tel.: 32/521-248. Együtt tovi jövet menet. ább teL MATRA AUTOBAZIS KFT. m Szerviz szolgáltatásai, uteri. téli autó átvizsgálást az októberi na® sikerre való tekintettel meghosszabbítjuk november 31-ig. (minden autó típusra). rii*l«'i iVat —iiiwt i - i_ mind-n gépjárműre, (mezógazdasági gépre, motorkerékpárra, lassú járműre eg/aránt) KIS, htmatiká lézertechnikás futómű beállítás, fékhatás-iengéscsillapító mérés-Benzines és diesel autókra egyaránt zöldkártya készítés. DStra Mtótiázis IWl Votevágen és Skotla márkaszerviz, minden nőnapban ■SbcijWaft. fteánk mmógadlanes betérni. ________________________ H-3070 Bátonyterenye, 21-es sz. fóút 43-as km. Tel/fax: 32/553-040._______ Félszáznál több kiállító Megnyílt a XII. őszi tárlat Az immár hagyományos őszi tárlaton megyénk alkotóinak válogatott művei tekinthetők meg A városi művelődési központban tegnap délután megnyílt a XII. szécsényi őszi tárlat. Talán még soha ennyi kiállító nem mutatkozott be az őszi tárlaton, mint az idén. A zsűri - Csernitzky Mária és Keresztény Szilvia művészettörténészek - a beérkezett alkotások közül 54 amatőr is hivatásos alkotó műveit javasolták kiállítani. Az alkotók között vannak új ar­cok, de szép számmal akadnak olyanok, akiknek műveivel rendszeresen találkozunk az őszi tárlaton. Szécsény A megnyitón Bőgős Tamás, a ház igazgatója köszöntötte a megjelenteket. Oraveczné Orsó Erzsébet, a pásztói zeneiskola művész-tanára hegedűjátékával, Lévárdi Beáta a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Művészeti Is­kola szécsényi tagozatának mű­vész-tanára zongorajátékával kedveskedett a jelenlévőknek. Dóm Ottó, a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke megnyitójában arról szólt, hogy Szécsényben a különböző kiállítások, a művészeti iskola je­lenléte, mind azt bizonyítják: a kisvárosban igény van a művé­szet jelenlétére. Az őszi tárlat évek óta jelentős űrt tölt be a me­gye művészeti életében, a helyi kiállítások és a biennálék között. Fontos ez a bemutatkozás az al­kotók és közönség számára ép­pen úgy, mint a város és a megye vezetői részére. A tárlat - amelyet Bakos Ferenc rendezett - január 10-éig tekinthető meg. Kiállításon díjakat is átadtak. Nógrád Megye Ónkormányzatá­nak díjazottja a Szlovákiában, Füleken élő Balázs Alfréd, aki már többször is bemutatkozott megyénkben. Balassagyarmat város különdíját a város fiatal al­kotója, Petró György kapta. B. Ge­deon Hajnalka, a salgótarjáni Bolyai János Gimnázium mű­vész-tanára a megyeszékhely kü- löndíjában részesült. Pásztó vá­ros különdíját Simon Imre, a vá­ros festője vehette át. Szécsény város díját Palásti Erzsébet (jelen­leg Olaszországban élő) salgótar­jáni alkotó kapta. A szécsényi művelődési központ díját a rétsá­gi Adorján Attila vette át. A megyei őszi tárlat megnyitója után került sor a művelődési ház új kiállítási termében Lóránt János Demeter Munkácsy-díjas érdemes művész akvarelljeiből rendezett kiállítás megnyitója, amelyen meg­jelent a művész is. A művész képe­it eredetileg ár. Horváth István cím­zetes múzeumigazgató ajánlotta volna a közönség figyelmébe, ő azonban betegsége miatt nem tu­dott részt venni a megnyitón, gon­dolatait Bőgős Tamás, a művelődé­si ház igazgatója tolmácsolta. SZENOORÁDI FERENC Rekordtámogatás Nógrádnak A területfejlesztési tanács 1,6 milliárd többletről elöntött NMH-Információ A területi kiegyenlítő, illetve a céljellegű decentralizált alapok­ról már korábban hozott dönté­sek után a 2003-as év területfej­lesztési többlettámogatásairól is döntött a Nógrád Megyei Terü­letfejlesztési Tanács. (Folytatás a 3. oldalon) Ötvenéves a vízügyi szervezet Balassagyarmat A vízügyi igazgatóság ötven­éves fennállását ünnepelte a dol­gozók munkáját jutalmazva, ün­nepélyes keretek között. Az ese­ményt megtisztelte jelenlétével Tarró Péter, a Vízügyi Országos Szakszervezet elnöke, Perényi Gábor, a Közép-Dunavölgyi Víz­ügyi Igazgatóság igazgatóhe­lyettes főmérnöke, valamint Sagyibó Sándor, szakaszmér­nök, helyi vezető. Sagyibó Sándor ünnepi kö­szöntőjében elmondta, hogy a XIX. századi nagy elődök gigan­tikus feladat végzései nyomán bontakozott ki a mai rendszerű vízügyi szervezet. 1948-ban ál­lamosították a vízügyeket, meg­szűntek a vízi társulatok, meg­alakult az Országos Vízgazdál­kodási Hivatal és annak kiren­deltségei. Az OVH az FVM kere­tében működött, s létrejött a 11 minisztérium képviselőjéből ál­ló Országos Vízgazdálkodási Ta­nács is. 1951-ben újabb szervezeti át­alakítások következtek be, majd az önálló vízügyi államigazgatás 1953. október 1-jén alakult meg, ekkor kezdte meg működését az Országos Vízügyi Főigazgatóság és 11 vízügyi igazgatóság. 1959- től az igazgatóságok nevét ter­mészetföldrajzi területüket kife­jező elnevezésekre változtatták. Egyre világosabbá vált azonban, hogy valamennyi munka állam­ra hárítása akadálya a fejlesztés­nek. A vízgazdálkodási társula­tok már a feladatok ellátásának társadalmiasított formáját hoz­ták magukkal. 1964-ben létrejött a IV. vízügyi törvény, s ezzel tel­jesedett ki az önálló vízügyi álla­mi igazgatási ágazat kialakulá­sa. A rendszerváltozás óta a tisz­tán állami tulajdon mellett meg­jelent az önkormányzati, és a magántulajdon. A két fő fel- adatcsoport a közfeladatokat és az egyéni érdekűeket hordja magában. Az OVH 1988-ig volt minisz­tériumi jogokkal felruházott önálló vízügyi ágazati irányító. 2002 májusától a Környezetvé­delmi és Vízügyi Minisztérium­hoz tartozik az ágazat. A mező- gazdasági célokat ellátó vízi lé­tesítmények az FVM, az önkor­mányzati tulajdonú művek a BM felügyelete alá tartoznak. Sagyibó Sándor szerint az át­szervezések nem érintették a magas színvonalú szakmai munkát. Az igazgatóság két jól rosperáló kft.-vel (Kőbánya, pvízkör) működik. Ä Regioná­lis Védelmi Osztag pedig nagy bevetéseken tanúsította hozzá­értését. Az elnök az elmúlt 50 év közösségi életét is példaként említette. Tarró Péter arról szólt, hogy már az 1790-es években is működtek vízi mérnökök a vár­megyékben királyi rendelet alapján, s a jövő évben újra kör­nyezetvédelmi és vízi igazgató­ságok jönnek létre. Megközelí­tőleg egy hónap múlva pedig emlékkönyv jelenik meg a víz­ügy elmúlt 50 esztendejéről. SZABÓ ANDREA Unió és pénzkérdések Előadás, beszélgetés polgármesterekkel, vállalkozókkal Salgótarján Az elsődleges felmérések alapján a megyében működő te­lepülési önkormányzatok és ci­vil szervezetek nem voltak ed­dig nagyon aktívak az uniós pá­lyázatok előkészítésében. Most zárul az úgynevezett Pályázat­előkészítő Alap (PEA) program, amely jelzi azt is, hogy mik az elképzelések, hol, mire szeret­nék a támogatásokat költeni. Ez alapján az is látszik, hogy az el­következendő időben Nógrád nagyon komoly figyelmet kell, hogy kapjon, tájékoztatás, kép­zés formájában, pályázatírás se­gítésében, azért, hogy jó eséllyel tudjon majd pályázni - mondta tegnapi a salgótarjáni megyehá­zán tartott sajtótájékoztatóján Dobrev Klára, a Nemzeti Terü­letfejlesztési és EU-támogatások Hivatalának helyettes államtit­kára. Délelőtt polgármesterek­nek, vállalkozóknak tartott elő­adást, majd kérdéseikre vála­szolva áttekintette a környezet­védelmi, az infrastruktúrát, in­formatikát, az úgynevezett tele­pülés-rehabilitációt érintő pá­lyázatokat. A felkészítőn az is szóba került, miként szolgálhat­nák az adott település jövőjét az elhagyott ipari létesítmények, laktanyaépületek? Dobrev Klára jelezte: nagy hangsúlyt kaptak a nap folya­mán a szociális, elsősorban az esélyegyenlőség javítását célzó uniós alapok. Ezek a megye ön- kormányzatai számára komoly segítséget jelenthetnek, hiszen szinte soha olyan mennyiségű pénz nem állt rendelkezésre kép­zésre, oktatásra, mint amennyi fog. A sajtótájékoztatón elhang­zott: Az önkormányzatok több­ségénél probléma, hogy csekély vagy hiányzik a pályázáshoz szükséges saját erő, ennek nö­velése, pótlása érdekében tíz- milliárd forintot különítettek el kizárólag önkormányzatok ré­szére, csak erre a célra. A pályá­zat-előkészítés is folytatódik: a PEA II. csaknem 6,6 milliárd fo­rint értékben nyújt majd támo­gatást. A tegnapi program egyik szervezője, Boldvai László or­szággyűlési képviselő, a sajtótá­jékoztatón azt hangsúlyozta, (Folytatás a 3. oldalon) Nógrád komoly figyelmet kell, hogy kapjon - fogalmazott Dobrev Klára (középen) ________FOTÓI GYURIÁN TIBOR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents