Nógrád Megyei Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 253-276. szám)
2003-11-08 / 258. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2003 SÁGÚJFALU 2003. NOVEMBER 8., SZOMBAT Szeretik községüket az itt élők Ősidőktől lakott a környék: 1884-ben kőkori leletek kerültek elő, 1907-ben bronzkori tárgyakat, 1993-ban pedig ugyancsak bronzkori halotti urnákat találtak a környéken, illetve a faluban. Az itt feltárt avar sírok valószínűleg a VII. századból származnak. A középkorban a Zách nemzetség birtoka volt Ságújlalu. Zách Felicián visegrádi merénylete után a nemzetség tagjait kiirtották, javaik pedig a koronára szálltak. Károly Róbert 1332-ben adományozta a falut Ákos nembeli Cselentiaknak. 1398-ban is egyik leszármazottjuk, Méhi Jakab Ha, János birtokolta. Az idő tájt csak Újtalu volt a település neve. Földesura 1548-ban Balassa Zsigmund volt. Szécsény várának 1552-es elfoglalása az egész környéknek a török világ kezdetét jelentette. A vármegyei adónyilvántartásban 1715-ben és 1720-ban is 12-12 adóköteles háztartást jegyeztek fel. A falu birtokosa a XVIII. század végén a Kubinyi-család lett. A késői barokk és a palóc népi stílus érdekes keveredését mutató kastélyt 1770-ben építették. A falu középkori temploma a török időkben elpusztult, az újat 1939-ben szentelték fel. A felújított egykori Kubinyi-Prénay-kastélyban működik egyebek mellett a polgármesteri hivatal is ■ A 1050 lelkes községben egy fél évtizede megállt az elvándorlás, az emberek szeretik a települést, szívesen laknak itt. Ebben a helyi képviselő- testület szisztematikus munkája is tetten érhető. A falu külső képében megnyilvánuló rendezettséghez a mintegy 25-30 közhasznú munkás tevékenysége ugyancsak hozzájárul. Őket az önkormányzat alkalmazza, ezzel is ellensúlyozva valamelyest a munkanélküliséget. A faluban nagyon büszkék a két gyermekintézményre: az iskolára és az óvodára. Mindkettőt bővítették, korszerűsítették az elmúlt évek során. Fokozatosan szépül az egykori Kubinyi-Prónay műemlék jellegű kastélyépület is, amelyben a polgármesteri hivatal, a posta, az orvosi rendelő és a gyógyszer- tár kapott helyet. A pincében szeretnének egy rendezvénytermet kialakítani, ahol a polgári házasságkötéseket is megtarthatnák. Az infrastrukturális fejlesztések közül most a szennyvízhálózat van napirenden. Jövőre pályázati segítséggel tervezik megvalósítani. Nagyságrendjéhez képest nagy számú és jól működő civil szervezet van a településen. A Faluszépítő és Művelődő Egyesület Pinczésné Kiss Klára elnökletével az elmúlt évek során sokat tett a faluért, jól fogta össze és mozgósította a fiatalokat. Nyári táborokat, szabadidős programokat szerveztek, kiadványokat jelentettek meg. Ugyancsak kiemelkedő munkát végez a helyi tűzoltó egyesület, amelynek elnöke Dénes András képviselő, alpolgármester. Jó eredményeket érnek el a különböző szintű versenyeken. A Diósjenőn szerepelt öt csapatukból négy első helyen végzett a saját kategóriájában. Az éppen átszervezés alatt lévő polgárőr egyesület élén Szikszai Nándor áll. A megyei másod- osztályú labdarúgócsapatot foglalkoztató sportkör elnöke dr. Angyal István. A jövő szempontjából örvendetes, hogy jó serdülő csapat bontogatja szárnyait. Őt éve működik a női népA család a hobbija a polgármesternek Még mindig csak harminchét éves Szentes Attila, aki immár a negyedik ciklusban áll a település önkormányzata élén. 1990. szeptember 30-án választották meg először polgármesternek, akkor az egyik legfiatalabb volt az országban ebben a funkcióban. Tősgyökeres ságújfalui, gyártmányfejlesztő mérnöki diplomával rendelkezik, Kecskeméten szerzett diplomát. Felesége ápolónő, az egészségügyben dolgozik, tizenéves leányai a helyi általános iskolába járnak. A nagyobbiknak az idén már döntenie kell a továbbtanulásáról. A hét közben, a mindennapok sodrásában keveset találkoznak, ezért, ha teheti, a hétvégeket velük tölti. Saját megfogalmazása szerint: számára a hobbit a család jelenti. dalkör Antalné Csaba Kinga vezetésével. Sokat szerepelnek helyben és a környéken, de részt vettek már többször távolabbi rendezvényeken is. Gyűjtik és feldolgozzák a néphagyományokat. Ságújfalu gyümölcsöző testvérkapcsolatokat ápol az Erdélyben található Bethlen nevű településsel immáron tíz esztendeje. Rendszeresen látogatják egymást, sokat tanulnak egymás tapasztalataiból. Sokszínű általános iskola A Ságújfalui Általános Iskolában 1994 - tehát az új, korszerű szárnyépület megépítése - óta működik iskolagaléria. Jelenleg Pénzes Géza balassagyarmati alkotó munkái láthatók a falakon. De - mint Fekete Barnabásné igazgató és Homoki Gáborné igazgatóhelyettes elmondta - nem ez az egyetlen specialitása a 167 gyermeket oktató, nevelőintézménynek, ahol 11 főállású pedagógus és 4 óraadó foglalkozik a tanulókkal. Pénzes Géza balassagyarmati alkotó tárlata az iskolagalériában Mint kiderült, 1999 óta önálló művészeti iskolát is működtetnek. Néptáncot és hangszeres zenét tanulhatnak a diákok. Előbbieket Oláh József és Oláhné Csercsics Ivett oktatja, a zongoristáknak Csuka László, a furulyásoknak Palánki Lénárd a mesterük. A művészeti iskolások a ballagás előtti héten gálaműsor keretében szoktak bemutatkozni a közönségnek, de fellépnek az öregek-napi összejöveteleken, Télapó-esteken és farsangi rendezvényeken, szakmai találkozókon, fesztiválokon is. A táncosok gyarapodó ruhatára néprajzi hitelességű. Az úgynevezett „bütyköldében” a kisebbek ismerkedhetnek meg a kézműves mesterség alapelemeivel, a nagyobbak számára a szövés, a textilfestés, a batikolás kínál tanórán kívüli hasznos időtöltést. Pályázatok igénybe vételével három éve május és június hónapokban rendszeresen megrendezik az erdei iskola ötnapos kurzusait Salgóbányán és Ráróspusztán. Harmadik osztálytól informatikai oktatásban is részesülnek a tanulók. Sikeresen tevékenykedik az iskolában is - mind a véradásban, mind a ruhagyűjtésben, mind pedig az elsősegélynyújtó tanfolyamok szervezésében - a Vöröskereszt helyi szervezete. m Több mint kedvtelés az íjászat A 47 éves Lipták Attila tősgyökeres ságújfalui lakos, ebbéli szerepében sokakkal osztozik. Vállalkozóként - élelmiszer- boltot üzemeltet - ugyancsak nincs egyedül a faluban. Különleges embernek számít, viszont kedvtelését, hobbiját, szenvedélyét tekintve: a salgótarjáni Skorpió SE íjászszakosztályának igazolt - nem is sikertelen - versenyzője. pinghez, várható, hogy a közönség is gyarapszik. Arra a kérdésre, hogy felesége mit szól gyakori távollétéhez, Lipták Attila így válaszolt: - Jön Két éve 5. lett kategóriájában az Európa-bajnokságon, az idén „csak” a 9. helyet sikerült elérni. 2002-ben az Európa Kupa-sorozat összetett versenyében az 5., a soproni fordulóban a 3. helyen végzett. Mintegy 8-9 éve foglalkozik tudatosan az íjászattal, amely - mint Lipták Attila mondta - a magyarok vérében van. Véleménye szerint kevés az olyan férfiember, aki gyermekkorában nem fogott volna nyilat a kezébe. Igaz, ő sportlövész is volt és megpróbálkozott a vadászattal is, de nincs szíve élő állatot elejteni. Az egyesületben már 13-an vannak, mindössze 5-en kezdték annak idején. Egy felszerelés, amelyikkel már versenyre is lehet menni, 2-300 ezer forintba kerül. Hetente 1-2 alkalommal edzenek a sóshartyáni, illetve a mátraszelei pályán. Élethű állatfigurákra lőnek 5-45 méteres távra. Egy versenyen maximum 280 pontot lehet elérni. A halálos zónában a találat 10 pontot, a sebzésiben 8-at, egyéb helyen 5 pontot ér. Lipták Attilának 217 a legjobbja. Ennek értéke kategóriafüggő. A lőkészség mellett a távolságbecsülés is fontos tulajdonságnak számít. Nagyon szeretnék elérni, hogy 2004 augusztusában az országos bajnokságot a tarjáni Tatárárokban rendezzék. Miután ez közel van a strandhoz, a camLipták Attila Európa-bajnoki 5. helyezett velem, szívesen tölti az idejét erdőben, jó levegőn. Makkocska, Mókuska, Napocska A2 egyik Ízléses tájékoztató táblán az iskola története olvasható ■ Makkocskának hívják a helybéli óvodát. A két gyermekcsoport viszont Mókuskáról és Napocskáról kapta a nevét. Az elnevezések a természettel való kapcsolatot, az egészséges életmódra nevelést szimbolizálják. Három évvel ezelőtt, a 2000-ben ünnepelte az óvoda fennállásának 25. évfordulóját. Ebből az alkalomból bővítették kétcsoportossá. Az avatás a millenniumi zászlóátadás alkalmával történt. Az óvoda ideális helyen - távol a közlekedéstől - található, udvara egy dombra „kúszik” fel. Az ötletes játékokkal - amelyek helyi vállalkozók munkáját dicsérik - szívesen töltik idejüket az apróságok. Előfordul, hogy a szülők is bekapcsolódnak a játékba, a versengésbe. Visszatérő rendezvényeik, ünnepeik egy része is nyílt, a szülők részvételével zajlik. Mint Butkai Istvánná vezető óvónő elmondArcok a településről ta, az epochális nevelési program alapján dolgoznak, ami az egyéni foglalkozáson, a játékos tanuláson alapszik. Gyakran kirándulnak, kedvelt úti céljuk Ipolytarnóc és Hollókő. Az óvodában négy óvónő és két dajka dolgozik. Ugyancsak négy főből áll a konyhai személyzet. Ők a napközis tanulókat - aki ide járnak az iskolából ebédelni - is kiszolgálják. _______■ Ö nzetlen „játékmester” Jól járt a helybéli óvoda, hogy Ipacs József nagyobbik gyermeke, Dorottya 1994-től oda járt. Az esztergályos végzettségű vállalkozó szülőként ugyanis az utóbbi időben számos, fémből készült udvari játékkal - vonattal, kocsival, forgóhintával, gumis hintával - ajándékozta meg az intézményt. Annál inkább, mert egy ideje kisebbik leánya, Veronika is óvodás. Az óvoda falain belül is megtalálhatók - indiánsátor, bábparaván formájában - Ipacs József munkái. Természetesen otthonra is számos játékot „fabrikált” már saját gyermekeinek. Vagy olyanokat, amelyeket máshol látott és továbbfejlesztve valósított meg, vagy olyanokat, amelyeket saját maga talált ki. A 36 esztendős Ipacs József hat éve vállalkozó, nősülése révén került faluba, amelyet - másokhoz hasonlóan - ő is nagyon megkedvelt az eltelt évek során. Versek és „zöngemények” Naponta utazik a szomszédos Karancsságra Dénes Jánosné, hogy ott a polgármesteri hivatalban elvégezze a munkáját: igazgatási főelőadó, szociálpolitikai és gyámügyek, anyakönyvvezetői feladatok tartoznak hozzá. Otthon - mint bárki más - édesanyaként - két gyermeke van - és feleségként - férje kántor - foglalkozik a család gondjával-bajával. Csakhogy szabad idejében, illetve, amikor megszállja az ihlet, akkor verseket, rigmusokat - az utóbbiakat „zöngeményeknek” nevezi - vet papírra. Már az általános és középiskolai évek - a salgótarjáni Táncsics Mihály Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskolában érettségizett - alatt fény derült tehetségére, sikerrel szerepelt irodalmi pályázatokon. Verseit füzetbe írja, a komolyabb versekkel igencsak megszenved. Legutóbbi szerzeménye egy lillafüredi élmény alapján született, „Isten ujja” a címe. Az utolsó sorok így hangzanak: ....fejed felett ott a jel / cseppkőből a szelemen / néma, intő üzenet:/ Voltam, Vagyok és Leszek. ” Némelyik műve már nyomtatásban is megjelent, külön- díjat is nyert egy könyvtári pályázaton. Arra még nem gondolt, hogy kiadja verseit, mert előbb - ahogyan fogalmazott - egy szakértőnek kellene azokat átnézni. Egyébként a családban vannak, akik buzdítják a versírásra, de akad „ellendrukker” is. Buszvárók Sásvári módra Tíz évvel ezelőtt vásárolt a községben családi házat a salgótarjáni származású Sásvári Károly. Az asztalos végzettségű vállalkozó ilyen módon műhelyt is tudott kialakítani mestersége mindennapi gyakorlásához. Sok mindent csinál, ami fából készül: hajópadlót, parkettát, bútorokat. Keze nyomát magán viselik a helyi óvoda udvarán megtalálható játékok is. Az utóbbi időben a ízléses formátumú és kivitelű buszmegállók - amelyek hirdetőtáblákkal és kukákkal kombináltak - kapcsán is emlegetik a nevét. Már más településekről is érdeklődtek irántuk. Sásvári Károly felesége főnővér-helyettes a salgótarjáni Szent Lázár kórházban, a leánya szakközépiskolába jár a megyeszékhelyre, a fia viszont magasépítésznek tanul Pécsett. Ő bizonyára - ha áttételesen is - hasznosítja majd az apjától tanult látásmódot, ízlésvilágot. A család szeret Ságújfalun lakni, úgy vélik, rendes emberekkel vannak körülvéve. Sokan dicsérik Sásvári Károly buszváróit, mondván, jólesik ránézni a népművészeti motívumokkal díszített építményekre. Kellemes környezetű az óvodaudvar is
