Nógrád Megyei Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 253-276. szám)
2003-11-06 / 256. szám
4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2003 SALGÓTARJÁN 2003. NOVEMBER 6, CSÜTÖRTÖK Régtől lakott a város mai területe, hiszen a csiszolt kőkor tárgyi emlékeit is megtalálták itt. A hontoglalás idején a Tarján törzs telepedett le a környéken. A "salgó" jelentése a régi magyar nyelvben fényes, ragyogó volt. A magyar állam kialakulása idején és az azt követő évtizedekben Nógrád megye ezen része királyi birtok volt. A mai település korai története a területén átló várakhoz - Sajgóhoz, Zagyváiéhoz, Baglyaskőhöz - kötődik; ezek a tatárjárás után emelt kisebb hegyi várak. A mai város több. már az Árpádkorban is fennálló laluböl és pusztából. valamint későbbi bánya-, illetve gyártelepből alakult ki. Egy oklevél 140Bben említene először a ..Salgo- Taryan" nevel de lehetséges, hogy azt már korábban is használták. A környék a XII. és a XIII. század Hiúján került a Kacsics nemzetség birtokába, akik aztán az évek során Nógrád területének jelentős részét megszerezték. Salgó vára a XIII. században épüli de legkorábbi Írásos említése csak 1341-ból maradt lenn, Castrum Salgov alakban. A törők 1554-ben csellel foglalta el. A török kiűzése után elnéptelenedett környék gyorsan újratelepült. Salgótarján fejlődését a XIX. század közepén a környéken leltárt kőszéntelepeknek, illetve ezek megkezdett kiaknázásnak köszönhette. A szénvagyon mellé nehézipar is települt. A Budapest-Salgótarján vasútvonal 1867-es átadása után fokozódott az iparvidék jelentősége. Az 1848- ban Inászón és Zagyvarónán indított szénkitermelés kezdetben csak mintegy húsz embernek adob munkát. Később, az igények növekedésével német. cseh. morva, lengyel, osztrák és szlovák munkások is letelepedtek lb. A szén melleb a környékbeli, kiváló minőségű bazaltkő kitermelése is nagy jelentőségre tett szert: Bécs utcáinak egy részét Is a Somoskő határában faragob kockakövekkel burkolták. Salgótarján 1922-ben leb város: Nógrád megye Trianon után elvesztette egyetlen rendezed tanácsú városát. Losoncot s országhatáron kívülre kerültek a legjelentősebb erdélyi és felvidéki ipar-, illetve bányavidékek is. E szomorú tények azonban lokozták a település szerepéi elősegítetve a várossá válást. Salgótarján 1950-ben leb Nógrád megye székhelye. Túrakedvelő sportorvos Dr. Nyíri László, az 53 éves orvos csaknem huszonöt éve él Salgótarjánban nógrádi származású gyermekorvos feleségével. Leányul nem követi szülei pályáját, az ELTE angoltanári szakos hallgatója. Tíz éven át a megyei kórház II. belgyógyászati osztályán dolgozott, majd a megyei sportorvosi rendelő főorvosa lett és tizenöt éve látja el e teendőket a Sportkórház munkatársaként. „Bár szűkebb pátriámra, Zemplén vidékére mindig szívesen látogatok el, s szívem mélyén zempléninek vallom magam, mégis úgy érzem, hogy sikerült gyökeret eresztenem Salgótarjánban is. A szülőföldemhez hasonló hegyes-dombos vidéket könnyű volt megszokni” - mondja. Szabadideje nagy részét természetjárással, túrázással tölti. A megyei természetbarát szövetség főtitkáraként közreműködik a megye turistaútjainak kialakításában, gondozásában, teljesítménytúrák szervezésében, kiadványok szerkesztésében. Cikkei rendszeresen megjelennek a turista szaksajtóban. Megkapta a Természetbarát Szövetség Théry Ödön-emlékpla- kettjét is. Szenvedélyes fotós, a túráin és a kirándulásain készített diákat a megyei fotóklub szokta bemutatni. Minden érdekli, ami a természettel kapcsolatos. Ugrógála Salgótarján nemzetközileg is jegyzett sportrendezvényén 1986-tól évente a világ legjobb magas- és rúdugrói találkoznak. Angyal János, a Magyar Atlétikai Szövetség elnökségi tagja által megálmodott különleges látványosságnak Salgótarján Fő tere után 1999-től a Somoskő vára alatti ugrópálya ad otthont. Szénre épült város, erdők ölelésében Ha valaki ismereüenül csöppenne Salgótarján Fő terére, nyilván úgy érezné, hogy egy tágas nagyvárosba került. Aztán jobban körültekintve látná, hogy a nógrádi megye- székhely több részből álló, festői hegyekkel körülvett, 45 ezres város. Két vár, Salgó és Somoskő áll őrt a város felett, s erdő, erdő mindenütt. Salgótarján az egyetlen magyar város, amelyiknek bármelyik pontjáról néhány perc alatt erdőbe juthatunk! Itt ered a Zagyva folyó. Látványos fejlődése a szénbányászat és az arra épülő ipar megjelenésével indult a 19. század második felétől. Néhány évtized alatt jelentős ipari, kulturális és kereskedelmi központtá vált. 1950-től megyeszékhely. A 60-as években kezdődött a városépítés új szakasza, amely a városközpont szinte teljes lebontásával és tervszerű újjáépítésével mintegy három évtizeden át tartott. A városközpont rekonstrukciójáért kapta elsősorban Salgótarján 1968-ban a „Hild János urbanisztikai emlékérem” elnevezésű szakmai díjat. Itt nincsenek műemlékek, de vannak jelentős műalkotások. gi kommunális hulladéklerakó megépítése, a szennyvízcsatorna-hálózat szinte teljes kiépítése. Megépül a TESCO áruház a tervek szerint sor kerül a városközpont több milliárdos felújítására. Jelentős változást hoz majd a város életében a tehermentesítő út 2006-ra tervezett átadása. A város ipari parkjába egyre több külföldi cég települ. Várhatóan még többen jönnek, ha elkészülnek a 21- es úton a Hatvan és Salgótarján közötti gyorsító szakaszok. A város gazdasági, építészeti, infrastrukturális, kulturális fejlődésének dinamizmusa az 1990-es politikai rendszerváltással megtorpant. A nehézipar visszafejlődése, a gazdasági szerkezetváltás gondokat okozott a '90-es évek elején. Csak részben ellensúlyozták a leépítéseket a munkahelyteremtéssel kapcsolatos erőfeszítések. A nehézségeken lassan úrrá lesz a város. A fejlesztések is megindultak. Jelentős fejlesztésnek számít például a térséKépviselő és polgármester A Ludányhalásziból származó Puszta Béla két fiútestvérével együtt szigorú vallásos nevelésben részesült, s a falu egyik legjobb ministránsá- nak számított. Kicsi korától a nyári iskolai szünetekben is dolgozott, hogy kiegészítse a szerény családi kasszát. Történelem-népművelés szakos tanári diplomát szerzett, majd népművelőként dolgozott Ludányhalásziban, ezután az ifjúsági mozgalomba került. A rendszerváltás után az MSZP megyei ügyvezető alelnöke, majd elnöke lett. A harmadik ciklusban Salgótarján polgármestere, 2002-től a körzet országgyűlési képviselője, a megyei szocialista képviselőcsoport vezetője, a Megyei Jogú Városok Szövetségének alelnöke. Második házasságában él, velük lakik édesanyja is. Öt gyermeket nevel. ' 2003. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE tartalékok szoc. és egészségügyi ellátás adóssáqszolq. 129891 ^ 395 623 505 217 ÍT\ óvoda, alap- és n. középfokú felhalmozási / \ oktatás kiadások [ ^ ff \ 3603824 2 429 530 \ támogatások UÄ,/egyéb önálló intézmények J Polgármesteri Hivatal / 6 44 405 jsj 1793 723 § ; Összesen: 10531134 E FI !l A kulturális, oktatási, művészeti élet a gondok ellenére sokrétű és gazdag. Említést érdemel, hogy a professzionális művészet jelenléte mellett a meghatározó az amatőr művészeti együttesek jelentős száma, ilyen a Nógrád tánc- együttes, a Salgótarjáni Szimfonikus Zenekar, a Liszt Ferenc Kamarakórus. Elmondható, hogy a korszerű, európai színvonalú városi lét alapjai fokozatosan megteremtődnek Salgótarjánban! Fél évszázadig nincs gond! A Salgótarján Térségi Kommunális Szilárd Hulladéklerakó Salgótarján és a térségi települések közös beruházásában 2001-ben létesült. A telep 50 évig képes biztosítani Salgótarján és a környező 24 település hulladékának biztonságos elhelyezését. Hasznos kapacitása 1 millió 835 ezer köbméter, területe 54 ezer négyzetméter. Kiépített infrastruktúrája lehetővé teszi a legkorszerűbb hulladékgazdálkodási rendszerek (szelektív gyűjtés, komposztálás, hasznosítás) kialakítását, hosszú távon akár regionális központtá való fejlesztését. Rangos rendezvények színhelye A József Attila Művelődési Központ a Hild-díjas salgótarjáni városközpont egyik reprezentatív épülete, amelyet Szrogh György Állami-díjas építész tervei alapján 1966-ban adtak át. Belső tereiben és külső építészeti környezetében számos híres képzőművészeti alkotás található. Az intézmény a térségben egyedülálló gyermek- és felnőtt színházi programmal, rangos kiállításokkal, art mozival, hangversenyekkel várja az évente már százezer főt is meghaladó közönségét. A törzsközönség által „Józsi”-nak becézett kulturális központban számos alkotó-művelődő kisközösség kap helyet, közülük a legismertebb a fotóklub, amelynek állandó galériája már a 322. kiállítását rendezi. Az intézmény számos - országos és nemzetközi hírű - rendezvény gazdája: a Tarjáni Tavasz összművészeti fesztivál, a nemzetközi dixielandfesztivál, a szabadtéri szoborkiállítás, a Nógrád szépe verseny, a Hungarocon országos sci-fi-találkozó évtizedes hagyományok alapján gazdagítják a város kulturális életét. Az intézmény igazgatója Korill Ferenc. Áfészból részvénytársaság Az ÁFÉSZ szó hallatán Salgótarjánban sokaknak nyilván eszébe jutnak a szép, a lakosság igényeihez igazodó árukészlettel rendelkező élelmiszerboltok. A focit kedvelők gondolhatnak az ÁFÉSZ nevet viselő kitűnő kispályás csapatra. Pedig a Salgótarján és Vidéke ÁFÉSZ átalakult és korábbi tevékenységét 2000. január 1-jétől a Salgó Center COOP Kereskedelmi és Élelmiszer-ipari Részvénytársaság folytatja. Vezérigazgatója Dóra Gyula, aki 1972-től az ÁFÉSZ dolgozója, 1992-től vezetője. Az rt. a kereskedelmet 35 hálózati egységben végzi főként Salgótarjánban és a város környékén, de üzemeltet már bolti kereskedelmi egységet Rétságon, Pásztón, Egerben és hamarosan Pétervásárán is. Élelmiszer-ipari termékeit (sóspálcika, sóspe- ’ rec, sajtos tallér) az egész országban forgalmazza. A részvénytársaság kereskedelmi egységeivel csatlakozott az országos COOP-hálózathoz. A vállalkozás dinamikusan fejlődik, forgalma eléri az évi 4 milliárd forintot. Fejlesztésre, technológiai korszerűsítésre évente körülbelül 150 millió forintot fordít. Dolgozói létszáma folyamatosan gyarapszik, jelenleg meghaladja a 350 főt. Legfontosabb feladatának azt tartja, hogy megőrizze versenyképességét, piaci pozícióit, a dolgozók munkahelyét és egyre színvonalasabb körülmények között szolgálja ki a vásárlóközönséget. Arcok a településről A fáradhatatlan plébános Baffi István, a Szent József Egyházközség plébánosa a Borsod megyei Komjátiból származik, de égész papi élete Salgótarjánhoz és környékéhez köti. Kisterenyén kezdte, majd a megyeszékhelyi főplébánián folytatta káplánként. 1985-ben Kazárra nevezték ki plébánosnak, 1994-ben került az Acélgyári útra. Kazár ról az évek során ellátta a szolgálatot Vizsláson, Mátraszelén, Rákóczitelepen, Mizserfán és Bárnán. Bárna most is hozzá tartozik. Mindegyik településen hatalmas energiát fordított - az egyházmegye, az önkormányzat, a hívők segítségével - a templom és a plébánia felújítására. A bárnai plébánia összkomfortos épülete vendégeket is fogad jelképes összegért. Nagyon szépen sikerült a Szent József-temp- lom két évig tartó teljes belső felújítása. Most már az ülőhelyek fűtése is megoldott. Baffi István a meglehetősen sűrű papi teendőin kívül sem pihen. Most az 1936-ban felszentelt templom külső felújítását szervezi. Bízik abban, hogy bővül a hitoktatás a Petőfi, Kodály, a Beszterce-lakótelepi iskolákban és a hitéletre való felkészítés a plébánián is. A templom ezentúl is helyet ad zenei rendezvényeknek, s az iskolák műsorainak. Baffi István segíteni kívánja a rendházban működő karitatív szervezet és a cserkészcsapat tevékenységét. Természetesen továbbra is részt vesz a települési rendezvények egyházi szolgálataiban, a különböző alkotások megáldásában. Élete a népzene Hrúz Dénest, a kiváló prímást, a Váczi Gyula Művészeti Iskola 45 éves tanárát minden a népzenéhez, a 24 évvel ezelőtt alapított, a megye határain túl is ismert Dűvő együtteshez köti. A népzene, a népdal a vérében van. Már kisgyermekként játszott édesapja „paraszt” zenekarában, Szécsényfelfaluban. Ma már több ezer számot tud, méghozzá fejből. A legkedve sebbek számára azok, melyeket saját maguk gyűjtöttek Gömörben és Erdélyben. Az öttagú zenekar nemcsak a Nógrád táncegyüttest, hanem a Jászság népi együttest is kíséri. Jártak már a világ számos országában. Nemrég a kulturális miniszter jóvoltából az Egyesült Államokban képviselték Magyarországot és Salgótarjánt, s két hónap alatt 24 államban 28 koncerten arattak fergeteges sikert. Eddig öt CD-jük jelent meg itthon, egy pedig Kanadában. Többször elnyerték a „Kiváló együttes” címet, megkapták a Madách-, a Pro Arte-, a Pro Urbe-díjakat. Hrúz Dénes több kiváló népzenészt nevelt... Közülük a legismertebb a 6 évvel ezelőtti „Ki mit tud?” győztese: Lenkó Péter, aki a széc- sényi Kincsér zenekar prímása. Hrúz Dénest hívták már kecsegtető szerződéssel az USA-ba is, de a csapathoz és Salgótarjánhoz ragaszkodó zenész nem hagyta el a várost. Miért mennék el? Innen is eljuthatok bárhová - mondja. Két fiúgyermek édesapja. A 20 éves Péter fia az egyre népszerűbb mihálygergei Tücsök zenekar prímása. Hrúz Dénes és zenekara már most készül megalakulásának a 25. évfordulójára. A Dűvő együttes nagyszabású koncertsorozattal szeretne ünnepelni. Aki látja a régi várost Póczos Sándor talán mindenkinél jobban látja, hogyan nézett ki a régi Tarján, pedig még meg sem született, amikor lebontották a városközpontot, s állt a Karancs Szálló. A most 37 éves salgótarjáni fiatalember 10 évvel ezelőtt budapesti főiskolásként jutott arra a felismerésre, hogy ízig-vérig tarjáni lokálpatrióta és szereti a várost méghozzá úgy, ahogyan csak az idevalósiak szerethetik. Ekkor határozta el, hogy gyűjti a régi Salgótarjánhoz köthető tárgyi emlékeket: iratokat, címkéket, acélgyári, üveggyári termékeket... Legmesszebbre a képeslapok gyűjtésében jutott. Gazdag gyűjteményéből napjainkban már sorozatban rendeztek kiállításokat. Hosszabb távú terve a publikálás: szeretné közzé tenni gondolatait. Elfogadja a várost olyannak, amilyen, de úgy érzi, hogy a régi városból - legalább skanzenszerűen - meg kellett volna hagyni valamit. Például a Népbank épületét a kupolával, a zsinagógát, vagy a Jankovich-kúriát. Sajnálja a fogaskerekűt, amelyet a volt bányai vasúttal összekapcsolva „körforgalmat” lehetett volna kialakítani Somoskőújfaluig lejutva. Bízik abban, hogy ez egyszer megvalósul. Úgy látja, hogy a Kálváriát - pályázati pénzekből - eredeti állapotában vissza lehetne állítani, de visszakerülhetne a temetőből régi helyére Bóna Kovács Károlynak a 25. losonci gyalogezred emlékére készített alkotása is. A fiatalember határozottan vallja, hogy a műemlék nélküli városnak a festői környezetet kihasználva az idegenforgalom fejlesztésére kell alapozni. Örül annak, hogy képeslapjait felhasználták a város 80. évfordulójára kiadott „Salgótarjáni képeskönyv” elkészítéséhez. Úgy véli, hogy gyűjteménye a városé. 02181623
