Nógrád Megyei Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 253-276. szám)

2003-11-21 / 269. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap PÁSZTÓ 2003. NOVEMBER 21, PÉNTEK Anonymus szerint Árpáit vezér hadai a környező dombok­ról indultak Nógrád. Hont és Nyitra meghódítására: egé­szen bizonyos, hogy ez nem csak legenda, hanem komoly valóságalapja Is van. A környék a Rátét nemzetség ősi birtoka volt Könyves Kálmán idejében kapták meg a föl­desúri jogokat Pásztó igen régtől egyházas hely: bencés apátság első Írásos említése 1138-ból származik, de már ennél korábban Is fennállt. A kolostor tulajdonában volt egy Damaszkuszi Szent János által görög nyelven irt fi­lozófiai mű, amit egy Itt élő, Cerbánus nevű bencés szer­zetes latinra (ordított és az 1131. és 1150. között tevé­kenykedő Dávid pannonhalmi apátnak ajánlói A kora kö­zépkori pásztói kolostor ásatásai során lény derült arra, hogy Közép-Európában mégcsak hasonló sincs. A bencé­sektől 1190üen a ciszterciták vették át az épületegyüt­test és a templomot a kolostorral együtt bővítették. Az Árpád-ház kihalása után megkoronázott cseh Vencel 1303-ban Pásztón járt és támogatóit a Rátátokat birtok- adományokban részesítette. Pásztó 1407-ben kapod vá­rosi rangot Zsigmond királytól. E kiváltságok az Id élőket a budai polgárokkal tedék egyenrangúvá. A jogokat Má­tyás 1475-ben. II. Ulászló pedig 1494-ben megerősítet­te. A XVI. század közepén a város fejlődését a török hó­doltság vetette vissza. 1545ban ugyan egy sor felvidéki várral és várkastéllyal egyiid Pásztó megerősítését is el határozták, de a munkálatokkal már elkéstek. A ciszter­cita rendház körül kialakítói löldsáncokkal és palánkok- kai védett, de részben kőből épített erődítmény. - amely­nek egyik bástyáját a Szent Lőrinc plébániatemplom aL koda. - nem állt volna ellen egy nagyobb támadásnak, ezért a császári katonaság még 1551-ben felgyújtoda. A település aligha virágzód a török alai de a mezővárosi kiváltságok megmaradtak. A török hódoltság alad elpusz­tult az Árpádok korából származó templom és a ciszter­cita rendház is. Az új kolostort 1715. és 1717. közöd épf tedék. a régi rendház köveinek (elhasználásával. A me­zőváros korabeli jelentőségének jó példája, hogy 1688. és 1700. közöd lelváltva Pásztón és Gyöngyösön tartot­ták a hevesi megyegyüléseket. Az Árpádkortól virágzó szőlőkultúrát tönkretede az 1800-as évek végén fellépő fíloxéra járvány, a kapitalista lejlödéséhez sem tudod al­kalmazkodni a mezőgazdaságra épülő helyi gazdaság. Pásztó ekkor elvesztede városi rangját s csak 1980ban kapta vissza. Szent Lőrinc katolikus templom A hatszögletű temetőkápolna A Margit Kórház N 0 G R A D EGYE 2003 Vendégváró város a Mátra és a Cserhát között Pásztó a Muzsla-bérc és a cserháti Tepke vonulata közé, a Zagyva-völgybe, a Kövicses-patak partjára települt. Szá­mos nevezetességgel dicsekedhet: az Ár­pád kori bencés apátság már a török időkben elpusztult, de a feltárt maradvá­nyokból, a monostor egykori területén romkertet alakítottak ki. A barokk ciszter­ci kolostor ma a pásztói hely- és rendtör­téneti kiállítás, természettudományi be­mutató látható. A mellette lévő Csohány galériában Csohány Kálmán grafikus em­lékkiállítása tekinthető meg. Az oskola­mester háza 1429-ben valószínűleg már állt, maga az épület a mai Magyarország egyetlen, rekonstruálhatóan fennmaradt mezővárosi polgárháza. Közelében kora középkori hutákat is feltártak. Egyedülál­ló műemlék a Szent Lőrinc plébánia templom északi oldalán álló hatszögletű temetőkápolna is. A városhoz tartozó Hasznos közelében sziklacsúcson áll az Árpád-kori Cserteri vár romja. Pásztó gazdasága a XX. század köze­péig a mezőgazdaságra épült. A kilencve­földi tőke is megjelent a városban, több multinacionális cég, mint a SOLE Ma­gyarország Kft., az EGLO Magyarország Kft. SIC HUNGARY Kft. Jelentős létszá­mot foglalkoztat a Fővárosi Kézmű Rt. helyi telepe, az Állami Nyomda Rt. pász­tói gyáregysége. Jelentős szerepe van a pásztói kis- és középvállakozásoknak Pásztón egy középiskola van a Mikszáth Kálmán kéttannyelvű Gimnázium, Posta- forgalmi Szakközépiskola és Kollégium. Két általános iskolája a Képviselő, polgármester, tűzoltó Sisák Imre Pásztói született. Nős, felesége főállású anya: boldog házasságukból született öt gyermekük közül négy lány, egy fiú. 1978 július 10-től dolgozik a közigazgatásban, államigazgatási főiskolát végzett. 1994-től önkormányzati képviselő, 1998-ban és 2002 a város polgármesterévé választották. Jelenleg országgyűlési képviselő az MDF frakció tagjaként. 1999-től tagja a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrendnek. Fő hobbija a tűzoltóság: 11 éves kora óta önkéntes tűzoltó. 1984-től a pásztói tűzoltószövetség elnöke, 1992-től, harmadik ciklusban az országos szövetség alelnöke. nes években, a városban működő cégek egy része tönkrement. A mezőgazdasági üzemek TSZ, Állami Gazdaság megszűn­tek. Az egyetlen nagyobb egység az Agro- Produkt Kft. ekkoriban alakult meg. A vá­rosban mintegy negyven személy foglal­kozik agrártermeléssel. Pásztón ma már jórészt kiépült az inf­rastruktúra. Több mint kilencszáz vállal­kozó tevékenykedik a városban, ebből mintegy négyszázan a kereskedelemmel foglalkoznak. Az elmúlt években a kül­Dózsa György, valamint a Gárdonyi Gé­za. A művelődésre a Teleki László Városi Könyvtár és Művelődési Ház ad lehetősé­get. Az egészségügyi ellátást a néhány éve átadott korszerűen felszerelt Margit Kórház biztosítja. Pásztó környéke nagyon jó adottsá­gokkal rendelkezik a turizmus területén. A Cserhát és Mátra erdői, völgyei számos kirándulóhelyet kínálnak a természet szerelmeseinek. Harc a tűz ellen Úttörő tűzoltóként kezdte pá­lyáját Csoór József őrnagy, a pásztói városi tűzoltó parancs­nok. Az általános iskola után sem szakadt el ettől a mozga­lomtól. Ifjúsági tűzoltóként már gépjárműfecskendő-szerelést végeztek. Több területen együtt dolgoztak a hivatásos tűzoltók­kal. E találkozások alatt nagyon megtetszett neki ez a hivatás. Közben villanyszerelő szakképzettséget szer­zett, és ekkor már az ön­kéntes tűzoltó egyesület tagja volt. Sorkatonai szolgálata alatt is több­ször volt az ügyeletes tűzoltó alegység tagja 1972. június 1-től a Salgótarjáni Városi Tűzoltó Parancsnoksá­gon beosztott vonuló tűzoltó­ként kezdte a szolgálatot. Számos szakmai iskola el­végzése után ötéves gya­korlattal a háta mögött 1979. december 1.-én kine­vezték a pásztói járási pa­rancsnokság tűzmegelőzési előadójának. 1992. január 1.- vel megbízták a parancsnoki te­endők ellátásával. Sikeres családi vállalkozás Tökei Zsolt üzletvezető Pásztón a helyi ÁFÉSZ felszámolását követően Tőkei Sándor vette meg a bútorboltot. 1993-ban csa­ládi vállalkozásként létrejött a S1ENA Kft. Tőkei Sándor 1996-ban nyugdíjba ment és az üzlet vezetését fia Tőkei Zsolt vette át, aki ezt megelőzően tejiparban dolgo­zott, mint technikus. Jelenleg is családi vállalkozásban mű­ködik a bolt. Mint az üzlet ve­zetője elmondta, mindhárom testvér itt dolgozik ezért kön­nyebb a cég működtetése. Az üzletben minden termék megtalálható, ami a lakberen­dezéshez szükséges, búto­rok, függönyök, padlók, sző­nyegek. 2001-ben a DIEGO- val bővültek, ami az üzlet számára előnyös volt. A bolt vezetői folyamatosan alakít­ják, bővítik a kereskedelmi te­vékenységet, telephelyet vá­sárolnak. Az itt vásárolt ter­mékek hazaszállítását saját fuvarozóeszközökkel oldják meg. Megpróbálnak egyre több gondot fordítani, hogy a kiszolgálás mi­nősége a lehető legjobb legyen. Két vásárdíj az üzletnek Ez évben ünnepli fennállásának tizenhatodik évfordulóját Pásztón a KÉTTEXtilház Kft. Ebből az alkalomból beszélget­tünk az üzletvezetővel, Maczákné Alapi Tündével, aki édes­anyjától vette át az irányítást. lók, iskolák, óvodák, öregek napközi otthonai kaptak törzs- vásárlói kártyát, így az ő szű­kös anyagi lehetőségeiket sze­Az üzletet 1987-ben alapítot­ták melynek vezetője édes­anyám, Álapi Imréné volt. La­kástextil profillal indultak - mondja az üzletvezető. Előbb betéti társaságként, majd 1993- től már Kft.-ként működött az üzlet. Ekkor már kikerült az üz­let az ÁFÉSZ fennhatósága alól és vállalkozásban üzemelt to­vább. A Kft.-vé alakulást követően fokozatosan bővítették a készle­tet. Az ötödik évfordulónál már fehérnemű árusítással is foglal­koztak, majd bevezették a rö­vidáru értékesítést. 1997-ben édesanyám nyugdíjba ment és átadta az üzlet vezetését. Az el­telt tíz év alatt bebizonyítottuk, hogy életképes a bolt, továbbra is bővült az árukészlet, jönnek az új, márkás cikkek. Az átlaglétszámunk öt fő és három régi dolgozónk van. Sze­retünk fiatalokat, főképpen pá­lyakezdőket foglalkoztatni. Az üzlet vezetői Esetenként az iskoláknak, óvodáknak tombolákat, aján­dékokat, vásárlási utalványo­kat adunk. Az idén vásár­lóinkkal ünnepiünk együtt a 16 éves az üzlet rendezvény keretében. A kistérség telepü­lésein a polgármesteri hivata­retnénk enyhíteni. Az ünnep keretében minden hónapban van valami esemény. Az üzlet az elmúlt és az idei évben elnyerte a pásztó Expo különdíját, és ez az elismerés igazolja, hogy jó úton járunk. A plébánia múltját kutatja A budapesti születésű dr. Varga Lajos apát, akit szülei rendszeresen járattak hitoktatásra, a budapesti piarista gimnáziumi érettségit követően, általános teológiát hallgatott Egerben. Később Budapesten, a Hittudományi Akadémián, a mai Pázmány Péter Hittudományi Egyetem elődjén teológusi doktorátust szerzett. 1974-ben Vácott szentelték pappá, majd Dunakeszin kezdte lelkipásztori tevékenységét. A leghosszabb időt Vácon töltötte, ahol 18 éven át a könyvtárat és a le­véltárat is vezette. Emellett az egyházmegye történetével és művészeti értékeivel foglalkozott. Váci munkálkodásának eredménye az a könyv, amely az egyházmegye történeti földrajzát tartalmazza, amelyet az egyházmegyei hatóság adott ki a Nemzeti Kulturális Alap, az Országos Tudományos Kutatási alap és mások segítségével. Jelentek meg tanulmányai tudományos, gyűjteményes kötetekben levéltárral és egyháztörténettel kapcsolatos dol­gokról. 1995-ben került Pásztora. Itteni tevékenységének eredményei közé tartozik a hívekkel való leüti közösség kialakítása. Pásztóról került ki egy évre a római Gregorián Egyetemre, ahol egyháztörténelmet tanult, a történelem segédtudományai közül pedig többek között a paleográfiát és metodológiát. Ezek a tanulmányok nagyon fontos segítséget jelentenek a kutatásokhoz. Mostanában a pásztói plébánia történetének írja. Sok for­rás maradt fenn, amelyek áttekintése hosszú időt vesz igénybe, levéltári kutatásokat keU végezni a különféle levéltárakban is. Látványosan fejlődő cég Da-Ronco Zoltán a DAR SPAN Kft ügyvezetője 1990 végén ala­kította vállalkozását. Előtte Pásztón a Szerszám és Készü­lékgyárban gyártmánytervező, majd biztosításszervező volL A családi háza építésekor meg­próbálta a bútorokat sajátmaga el­készíteni. Az ehhez szükséges anyagok felkutatása során, egy ki­egyedi bútorgyártás igényeit is ki tudjuk elégíteni. Ahogy a bútor­ipar országosan fejlődött, mivel nagyon sok bútorgyár tönkre­ment, vagy nehézségekkel küsz­ködött, egyre inkább nagyobb igény volt az egyedi bútorolaa. Az egyéni vállalkozásból 1996-ban megalakítottuk a DAR-SPAN Kft-t. feleségemmel, Da-Roncóné Kanyó Honáml, aki a közgazdaságtudo­Da Roncó Zoltán és felesége állításon megismerkedett egy bú­torlapokat gyártó céggel. Akkor kezdték építeni az országos háló­zatukat, ők ajánlották, hogy vállal­kozzon.- Alapos előkészítés után pró­báltuk beindítani a kereskedelmi tevékenységet - mondja Da-Ronco Zoltán. - Kiderült, hogy igen nagy igény volt a bútorlapokra. E termé­ken kívül hónapról-hónapra bő­vült a kínálat és ma már a bútor­ipar összes keüékét forgalmazzuk. Először csak Pásztón volt telep­hely, egy-két év elteltével Hatvan­ban és Salgótarjánban is megnyi­tottuk üzletünket. Induláskor csak táblás értékesítéssel foglalkoz­tunk, majd egy év után korszerű lapszabász géppel a vevő igényei szerint szabtuk a lapokat. Az ab­ban az időben induló regionális vásárokon már nemcsak az alap­anyagokat mutattuk be hanem az mányi egyetemen szerzett diplo­májával és felkészültségével a cég gazdasági irányítása szakavatott kezekbe került, amit a kft. nagysá­ga meg is követel. A fejlődés töretlen, 2002 de­cembere végén elkészült Salgótar­jánban egy szép, korszerű bemu­tatóterem üzlettérrel, raktárak és egy gyártó műhely. Az idei Pásztói Expón a Kft. a megyei regionális váüalkozási fejlesztési alap külön­díját nyerte el. Amivel a cég látvá­nyos fejlődését díjazták.- Mit üzen a vásárlóknak? Azt, hogy bármilyen formában, bárkinek partnerei vagyunk! Az egyszerű polclevágástól a legmo­dernebb bútor elkészítéséig. A kis­kereskedelmi tevékenység meüett eündítottuk a nagykeres forgalma­zást. A törzsvásárlók révén is sike­rült cégünket ismertté tenni.

Next

/
Thumbnails
Contents