Nógrád Megyei Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 253-276. szám)

2003-11-21 / 269. szám

2003. NOVEMBER 21, PÉNTEK NÓGRÁD MEGYE 2003 PÁSZTÓ Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal Húszéves a Rozmaring Népdalkor Pásztó egyik színvonalas kulturális tevé­kenységet folytató csoportja a Rozmaring Népdalkor. Ez évben ünnepelték megalaku­lásuk huszadik évfordulóját. Az együttes ve­zetője Bacsa Sándomé. 1983-ban alakult a rozmaring Népdalkor, 12 fővel, Faludyné Molnár Gabriella vezeté­sével. Akkoriban palóc népdalokat énekel­tünk. 1989-ben vettem át a népdalkor veze­tését. Nekem teljesen más elképzeléseim voltak - mondja Bacsa Sándomé. Többen hasonlóan gondolkodtunk, a gárda megfiatalodott. Elsőként elkezdtük a pásztói paraszt-polgári népviseleteket gyűjteni. Akkoriban kétféle ilyen népvise­let volt, meghatározva melyik területen laktak viselőik. Az arany főkötővel díszí­tett ruhát a módosabb feleségek viselték, míg selyemkendős viseletét a szegényeb­bek hordták. Jelenleg három garnitúra ru­házata van az együttes tagjainak. A ruhá­zat beszerzéséhez nagy segítséget nyújt az önkormányzat. Milyen népdalokat adnak elő fellépéseik alkalmával? Eleinte csak pásztói dalokat énekeltünk, később az évek során alakítottuk ki a mátrai szerelmes dalokból, betyámótákból, arató­énekekből, karácsonyi és húsvéti népdalok­ból álló csokrokat. Az utóbbi esztendőkben a repertoárba kerültek az első világháborús katonanóták is. Első alkalommal Abasáron a katonadalok fesztiválján léptünk színpadra ezekkel a dalokkal. Fellépéseink alkalmával figyelembe véve a helyszínt, olyan dalcsokrot adunk elő. Az ország keleti részét szinte teljesen bejártuk. Felléptünk Foton, Gyálon, Berekfürdőn, Abasáron Cegléden és Budapesten a láng Mű­velődési Házban. Nóg­rád megyében nagyon kevés az a hely, ahová nem jutottunk el. A Du­nántúlra és külföldre még nem sikerült eljut­nunk. Ez évben Erdély­be szóló meghívást kap­tunk, de anyagi okok miatt nem tudtunk eleget tenni. A jövő évi terveink között viszont már úgy szerepel, hogy oda mindenképpen el kell mennünk, mert ez a tűmé egy nagy nemzetközi feszti­vállal zárul. Reméljük, hogy az elkövetke­zendő időben már dunántúli színhelyekre is el tudunk jutni. Milyen az utánpótlása az együttesnek? Nagyon nehéz a fiatalokat beszervez­ni. Az iskola, a városban működő nép- ' tánccsoportok elviszik. A jelenlegi nyolc­fős társulat tagjainak többsége több mint tíz éve énekel velünk. Amíg bírjuk csi­náljuk, utána meglátjuk mi lesz. Milyen elismeréseket kapott a Rozmaring Népdalkör színvonalas tevékenységéért? 1990-ben ezüst fokozatot kapott együttesünk, majd néhány év múltán újra ezüstösök lettünk. Aztán 2001-ben már az arany fokozatra találta méltónak az értékelő bizottság az általunk bemu­tatott anyagot. Emellett számos elisme­résben részesültünk, megkaptuk a pásztói önkormányzattól a közszolgá­latban elért kimagasló teljesítményért, a város szellemi és anyagi értékeinek gya­rapítása során kifejtett tevékenységéért “Pásztóért” emlékplakettet. Az új dalokat ki tanítja be? A népdalokat még ma is én gyűjtöm össze, feldolgozom és betanítom. Eljár­tam és eljárok idős emberekhez és lekot- táztam az énekeket. Soha nem tanultam a zenével, énekléssel kapcsolatos tudni­valókat. A zene szeretetét otthon édes­anyámtól kaptam. A Rozmaring Népdalkor A Margit Kórház élén Dr. Éles János, a pásztói Mar­git Kórház igazgató-főorvosa Nyíregyházáról származik. Az akkor több mint tízszeres túlje­lentkezés ellenére elsőre került be a budapesti orvosi egyetem­re. A diploma megszer­zését követően 1963-ban került a pásztói kórház­ba. Október 8-án volt negyven éve, hogy ezen intézményben dolgozik. Később szülész-nő­gyógyász szakvizsgát tett. A pásztói kórházban megalapozta, megszervezte az aneszteziológia munkát, ebből szakvizsgát is tett. Hosszú éve­ken keresztül volt a városi TIT elnöke, a megyei TIT társelnö­ke. E területen sokat foglalko­zott az ifjúság nevelésének kér­déseivel. Ugyancsak évtizede­ken keresztül az egészségügyi szakszervezetben titkárként, el­nökként képviselte a dolgozók érdekeit. Több mint tíz éve ne­vezték ki a kórház igazgatójává, majd a szülész-nőgyógyászati osztály vezetőjévé. Menedzseri diplomát szerzett. Igazgatósága alatt valósult meg a kórház rekonstrukció, majd pályázat útján a gondozó­ház, a kórház minőségbiztosítási rendszerének kiépítése és a régi épület rekonstrukciója. _ a Az igazgató főorvos ma­il» ximális híve a szakképzés­nek. Büszke arra, hogy az intézmény négy orvosa menedzservégzettséggel rendelkezik, három éven belül három orvos máso­dik, öt fiatal orvos, pedig első szakvizsgáját teszi le. Elve a jó munkaköri légkör kialakítása, fenntartása, a közös érdekeket mindig sikerül megtalálnia a kollégákkal. Vallja, hogy mások­nak segíteni és örömet szerezni ez a legnagyobb emberi érték. Hobbija valamikor a sport volt, az NB-I-ben kosárlabdá­zott. Ma már a horgászás a szen­vedélye. Egy húsz kilón felüli ponty a rekordja. Sikeres családi vállalkozás Bódi József Bódi József Pásztón 1993-ban nyitotta meg üzletét, melyben csapágyak és azok tartozékaival kereskedett. Később feleségével és fia bevonásával bővítette az árukészletet, a Husquarna fű­részgépcsalád termékeivel. A pásztói üzleten kívül Salgótar­jánban és Balassagyarmaton is nyitott üzletet, mert azon a terü­leten nem volt olyan szaküzlet, amely ellátta volna az ott élő és a Husquarna szerszámgépekkel dolgozó embereket alkatrészek­kel, illetve szervizeléssel. Bódi Józsefék ezt az üres részt szeret­ték volna kitölteni, vevőik meg­elégedésére. A pásztói boltban a legkisebb csapágytól kezdve az ékszíjaktól, a tömítőelemeken keresztül kapálógépekkel, fű­nyíró gépekkel, ezek alkatrésze­ivel állnak szeretettel és tiszte­lettel a kedves vásárlók rendel­kezésére. A jövőben is legjobb tudásukkal szolgálják ki a meg­lévő és új vevőiket. ■ Mátrakeresztesért dolgozik Molnár István 1998-tól Mátrakeresztes városrész képviselője. Szurdokpüspökiben született, szerszámkészítő szakképzettség­gel rendelkezik. A pásztói Mezőgép-nél dol­gozott, itt került szoros kapcsolatba a sport és kulturális élettel. Később, házassága ré­vén Mátrakeresztesre került. Tíz éve a helyi vízi közmű társulás elnökévé választották. Az elmúlt évi önkormányzati választásokon ismét bizalmat szavazott neki a városrész lakossá­ga. Az elmúlt időszakban nagy hangsúlyt fektetett a közintézmények állapota miatt a felújítások elő­térbe helyezésére. Az iskola, óvoda tetőszer­kezete, a művelődési ház külső-belső felújítá­sa, a színpadvilágítás korszerűsítése volt az első feladat. Később az ifjúsági klub és az or­vosi rendelő elektromos fűtése készült el. Kedvező fordulat történt a civil szervezetek életében is, mivel megalakult a nyugdíjas klub és ebből nőtte ki magát a Mátragyöngye Népdalkor. Nagy öröm, hogy Mátrakeresztes az elmúlt években mintegy 200 millió forintos be­ruházásban részesült. Többdiplomás igazgatónő 1978 nyarától a pásztói Mik­száth Kálmán Gimnázium és Szakközépiskola tanára, majd 1997-től igazgatója Herczegné Varga Ilona. Szegeden érettségizett, egyetemi diplomáját ugyanitt, a József Attila Tudományegyetem bio­lógia-kémia szakán sze­rezte. Később megszerez­te a filozófia, majd az EL- TE-n a vezető tanári diplomát. Közoktatási mentor illetve szak­értő, biológia, kémia szakta­nácsadó. Rendszeresen érettségi vizsgaelnöki feladatokat lát el. Szereti és tiszteli az embere­ket, hivatásából következően a gyerekeket, a diákjait. Szeret dolgozni, munkáját hivatásnak tekinti, melynek során törekszik arra, hogy mindig valami újat ta­láljon ki, ami élményt, ta- * nulságot nyújt a gyerekek­nek, gyarapítja ismeretei­ket a természetről, az em­berekről és önmagukról., megadja a lehetőséget a fejlődésükhöz, és ha szük­ségük van a segítségére, azt mindig megadja. Rend­szeresen készíti fel tanuló­ikat a tanulmányi versenyekre kémiából és biológiából, eddig számtalan országos sikert is si­került elérniük. Pedagógusként célja a gyere­keket becsületes munkára, egy­más tiszteletére, elfogadására és az élet szeretetére nevelni. Igaz­gatóként a magas szintű képzést tartja szem előtt, ami jó esélyt ad a felsőfokú tanulmányok folytatására, illetve a munka vi­lágában való helytállásra és a küldetésnyilatkozatunkban megfogalmazottaknak megfele­lően diákjaik a magyarság és eu­rópaiság értékeit közvetítő tu­dást és emberi mintát kapjanak. Ezeknek megfelelően dolgoz­ták ki az iskola pedagógiai prog­ramját, a helyi tanterveket és vé­gezzük kollégáival, diákjaival a munkát, kikérve és figyelembe véve a szülők, a családok, a fenn­tartó véleményét, javaslatait. Az iskolában tovább szeretné folytat­ni pedagógiai, és ha igény van rá vezetői munkáját, hiszen még sok fontos feladat vár megoldásra. Kényszerből sikeres vállalkozó Több mint tíz éve üzemel a szerelvénybolt Pásztón. Tóth Sándor tulajdonos-üzletvezető kemény munkával teremtette meg annak feltételét, hogy ma magas színvonalon minőségi ter­mékek árusításával állnak a vá­sárlók rendelkezésére.- Könyvelő és kereskedő szak- képzettséget szereztem Salgótar­jánban a Táncsics Mihály Közgaz­dasági Szakközépiskolában - mondja Tóth Sándor. - Utána öt évig könyvelő, majd területi veze­tő voltam a pásztói ÁFÉSZ- nél. Később egy ÁFÉSZ-Tüzép közös vállalkozású Építők boltjának vol­tam a vezetője. Ennek megszűné­sekor az ÁFÉSZ nem vett vissza bennünket, így kényszervállalko­zásba kezdtünk. Az árukészletet, amely a Tüzépé volt egy munka­társammal közösen kemény hitel­ből megvásároltuk és tíz négyzet- méter alapterületű boltban meg­kezdtük a tevékenységet. A laká­saink voltak jelzálogként a fedezet a hitelhez. 1991-ben nagyobb te­rületen folytattuk az árusítást,, majd négy év múltán szétválva ugyancsak hitelből megvettem egy épületet a piac fölött, a volt FŰSZERT udvarban. 1998-ban tovább bővítettem az üzletet, további épületrészt si­került megvásárolnom. Beren­deztünk egy bemutatótermet, ahol a vásárlók kulturált körül­mények között tekinthetik meg az árukészletet. Az üzletben komplett fürdőszoba felszerelé­seket, víz, gáz és központi fűtés­hez szükséges anyagokat, eszkö­zöket és burkolótermékek között válogathatnak a vevők. Szeretném hangsúlyozni, hogy mi csak minőségi terméke­ket forgalmazunk, sajnos a pia­con megjelentek olyan termékek, amely e kritériumoknak nem fe­lelnek meg. Az az elvem, hogy a magyar ember megérdemli, hogy minőségi árut kapjon. Az évek során kialakult egy állandó vevő­kör, több vállalkozó állandó jel­leggel tőlünk viszi az anyagokat, mert kompletten, jó minőségben biztosítjuk számukra. Úgy gondolom, hogy miután az ÁFÉSZ annak idején kényszervál­lalkozót csinált belőlem, kitartó és kemény munkával sikerült egy jól működő üzleti vállalkozást felépí­teni, amely 1995-től családi vállal­kozásként működik. Gyermekek gyógyítója A város önkormányzata nemré­giben „Pásztóért” emlékplakett el­ismerést adományozott dr. Kiss Mária gyermekorvosnak. A dok­tornő budapesti származású, álta­lános és középiskoláját a főváros­ban végezte. Már gyermekkorá­ban elhatározta, ha felnő, akkor az orvosi pályát választja. Szegeden kezdte meg orvosegyetemi tanul­mányait, és 1958-ban, Budapesten fejezte be. Az általános orvosi dip­loma átvételét követően Nógrád megyébe irányították. Választha­tott Salgótarján és Pásztó között. Az utóbbi választotta. Úgy ítélte meg, hogy ennek a településnek van lelke, és ez megfogta őt. A gyermekosztályra került. Közben a szükséges feltételek teljesítését követően megszerezte a gyermek- orvosi szakvizsgát. Néhány év múltán kisebb tortúrákat követően felkerült Budapestre a Hűvösvöl­gyi úti gyermekpszichiátriára és négy év után újabb szakvizsgát tett, ezúttal gyermekpszichiátriá­ból. Később visszakerült Pásztóra, házassága révén, férje dr. Farkas András kiváló nőgyógyász volt. A rendelőin­tézetben folytatta a gyermekek gyógyítá­sát. A sima szakrende­lés nem elégítette ki szakmai munkáját és csupán magánszorgalomból a gyermek­pszichiátriával is foglalkozni kez­dett. Kutatásokat is végzett 1978- ban felkerült Salgótarjánba a Nóg­rád megyei Gyermek és Ifjúsági ideggondozóba dolgozni egészen nyugdíjazásáig. A napi munka mellett magánszakrendelés kere­tében általános gyerekgyógyásza­tot végzett és rendel a mai napig is. Sokan fordulnak hozzá orvosi se­gítségért. Nemrégiben visszament a kórházba is dolgozni. Felnőtt gyermeke és egy kétéves kisleány unokája van. Szabadidejében so­kat olvas, elsősorban társadalom- tudományi és szépirodalmi köny­veket. Zsaru-sarok Bernáth Zsolt őrnagy 1992-ben öl­tötte magára az egyenru­hát, őrmester­ként, járőr­ként kezdte szolgálatát, majd a Rendvédelmi Szervek kiképzőközpontjában tíz hóna­pos nappali középfokú kikép­zésen vett részt. Később elvé­gezte levelező tagozaton a Rendőrtiszti főiskola közrend- védelmi szakát, 1998-ban kap­ta meg a hadnagyi rendfokoza­tot. A pásztói rendőrkapitány­ság állományában több beosz­tásban is teljesített szolgálatot. Jelenleg a Közrendvédelmi és közlekedési osztály vezetője. Minden rendfokozatába soron kívül lépett elő. Szlobodnyik Tamás főhad­nagy Szécsényben végezte el a főiskolát, majd a hatásőrség­nél teljesített sorkatonai szolgálatot. Rövid ideig a polgári élet­ben dolgo­zott, majd 1992-ben a pásztói rend­őrkapitányság állományába került tiszthelyettesként. Le­velező tagozaton végezte a Rendőrtiszti főiskola közleke­désrendészeti szakát és 2001- ben kapta meg a hadnagyi rendfokozatot. Jelenlegi be­osztásában közlekedési főelő­adóként teljesít szolgálatot.

Next

/
Thumbnails
Contents