Nógrád Megyei Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 253-276. szám)

2003-11-18 / 266. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁP MEGYE 200 3 - BALASSAGYARMAT 2003. NOVEMBER 18, KEDD Lakott volt a mai város környéke a történelem előtti időkben is, hiszen az Ipoly és kiterjedt árte­rülete halban bővelkedő vizeket vadban gazdag mocsarakat és ligeteket a magasabban fekvő fo- lyéterasz pedig lermőtöldeket réteket erdőket kí­nált A középső rézkor tárgyi emlékeit az újhegyi szőlőkben tárták lel a régészek, de előkerültek itt a késő bronzkori pilinyi kultúra leletei is. A hon­foglaló magyarok már a IX század végén megte­lepedtek a környéken, miután elfoglalták Nógrád várát; Gyarmat amint közismert az egyik honfog­laló törzs neve volt A település a XII. század ele­jén a honti váríspánsághoz tartozott, s mint a zó­lyomi királyi vadászterületek felé vezető út mellett fekvő helység, a legfontosabb szolgáltató falvak egyike volt. A tatárjárás idején Gyarmat elpusztult IV. Béla 124&ban két Ljptú vármegyei pusztáért csereadományként juttatta a települést a Balassák ősének, Beire fia Miklósnak. A település első templomát valószínűleg még Szent István idejében emelték és 1241-ben, a tatárjárás alatt pusztult el. Az új istenháza és a plébánia 1291-re épült fel. Országos vásárokat 13304ÓI tartottak itt ez a he­lyi kézműipar és kereskedelem fellendülését hoz­ta. A XV. század első felében megkezdődött a te­lepülés városiasodása. A felvidéki huszita háborúk miatt a környékbeli birtokosok beköltöztek a biz­tonságosabb Gyarmatra, s ez méginkább terméke­nyítőén hatott a gazdasági életre. A török 1552- ben foglalta elé a várost. A török kincstári adóívek szerint 1562-ben 53,1579-ben pedig 50 lakóház állt Gyarmaton. A tizenötéves háború idején, 1593-ban a magyar sereg harc nélkül foglalta vis­sza a települést, mivel közeledtük hírére a törö­kök elmenekültek. Gyarmatot 1601-ben megerősí­tették. A város kulcshelyzetbe került fekvése mi­att, mert a felvidéki bányavárosokba vezető leg­fontosabb utat védte. Emiatt megillették a végvá­raknak járó kiváltságok is. Az evangélikus egyház jegyzőkönyvei szerint 1657-ben a városban luthe­ránus felekezeti iskola és jól szervezett egyház­község működött. A török 1663-ban nagy hadjá­ratot indított ekkor a tizenötéves háború idején visszafoglalt nógrádi erődítmények többsége is­mét a megszállók kezére került. Gyarmatot Köprili aga és a vele szövetséges Apafi Mihály erdélyi fe­jedelem seregei megszállták és felégették. A vá­ros ezután elnéptelenedett a birtokos Balassák megkísérelték ugyan az újratelepítést de Thököly Imre hadjárata 1682-ben ismét elpusztította. A nehéz idők után Gyarmat részben szlovákokkal te­lepült újra, hiszen 1731-ben az itt élő 634 lakos kétharmada evangélikus vallású volt. Első templo­muk már az 1710-es években felépült Az 1720-as évektől görög, szert, zsidó és német kereskedők, valamint ugyancsak német iparosok települtek a helybeli, magyar és szlovák anyanyelvű népesség mellé. A város 1751-ben Mária Teréziától heb vá­sárok tartására kapott jogot A XVIII. század első leiében felváltva Losoncon és Szécsényben, 1763- tól pedig a szomszédos Szügy községben tartották a megyegyűléseket Gyarmat 1790-ben let - mint központi helyen fekvő, gazdasági és kulturális té­ren egyaránt gyorsan fejlődő település - Nógrád vármegye székhelye. E rangot 1950hen vesztette el a polgári értékekkel bíró város. A zsidó imaház Egyre inkább Balassagyarmat új nevezetességévé növi ki magát a Majdán Béla várostörténész ál­tal megálmodott, létrehozott, s irányított többfunkciós helyi zsi­dó kulturális intézmény. A város az egyetemes zsidó kultúrában komolyan jegyzett település volt, az ország egyik legrégibb orto­dox zsidó közösségével. Az 1868-ban épült hatalmas, négy­ezer fős zsinagógát a második vi­lágháborúban lebombázták. Az újkeletű, Hunyadi utcai intéz­ményben megmaradt az imate­rem funkció, a női részlegben ki­állítás mutatja be a gyarmati kö­zösség történetét, s az intézmény oktatóbázis is a város és vonzás- körzete általános és középiskolás fiataljai számára, ahol megismer­hetik a zsidó kultúra alapjait és előítéletmentes szellemi nevelés­ben részesülhetnek. ■ Kistérségi központ lehet a történelmi város Balassagyarmat kicsiny, alig húszezer lélekszámú város, egy dologra azon­ban méltán lehet büszke: múltjára, tra­dícióira, s arra, hogy falai közt szellem­óriások jártak. Ez a település adta az első nagy magyar költőnek a Gyarmathy előnevet, s az ő családja kölcsönözte Balassagyarmatnak a Balassa előtagot. Volt, aki a vármegye- házán dolgozva - ha Madáchra, Mik- száthra gondolunk - találkozott az éle­tét meghatározó szerelemmel, volt, aki csak gyermekkorát töltötte itt, mégis „tündérvárosként” vonultatta be az Ipoly-parti települést a köztudatba. Az Ipoly völgyében, a hegyvidék és róna- ság találkozásánál fekvő város történetének jelentős korszaka a reformkor, ekkor épült meg többek között az igen szép megyehá­za, s az akkori Európa egyik legmodernebb börtöne. Vásárai, kitűnő borai is nevezetes­sé tették a települést. Komoly reformer-sza­badságharcos nemzedék élt a városban. Gyarmat a szabadságharc bukása után, a dualizmus korában egyre inkább dzsentri­fészekké vált. A vasútépítés halogatásával és a salgótarjáni szénmedence iparosodásával gazdaságilag is háttérbe szorult. „Irodalmi aprószentek” még léteztek, de Komjáthy Je­nő már menekült a „bolondok és békák vá­rosából.” Igazi tekintélyek ekkor már a gazdag ke­reskedők és iparosok voltak. 1944. decem­ber 9-e, a szovjetek bevonulása után nehéz helyzetbe került a város. A munkásmozgal­mi hagyományokkal rendelkező Salgótar­ján lett a megye központja, Balassagyarmat úgy érezte, halálra ítélték. Megerősödött vi­szont a kereskedő- és iskolavárosi jelleg. Hogy miként nyerheti vissza régi rangját a település, a jelenlegi városvezetés legfőbb gondjai közé tartozik. A legkézenfekvőbb megoldás a regionális kistérségi központ szerepének megvalósítása. Az uniós csatla­kozás kapcsán a határon túl élőkkel szoros kapcsolatot alakíthat ki. A Tagadhatatlan sportszeretet Az 1947-ben született Lombos István két felnőtt leány édesapja, so­hasem tagadta sportos beállítottságát. Romhányban, majd Salgótar­jánban tanult, az érettségi után a gyarmati Fémipari Vállalatnál, illetve a kábelgyárban helyezkedett el. 1972-ben a BSE vezetőjeként az ország legfiata­labb sportköri elnöke lett. 1992-től a biztosítószakmában dolgozott, kétezerben kapacitálták az MSZP színeiben való politizálásra, s a választási győzelem igazolta őt. Ars poeticája az, hogy jó szakemberekkel vegye körül magát, s csapatmunká­ban érjen el eredményt. Az emberek kulturált kiszolgálását, a szakszerű, gyors in­tézkedést a városházán is elengedhetetlennek tartja. BAUSH0YA8MAIMQ3. ÉVI IQlTSKVHfS 119866 161 860 Összesen: 8 421934 E R megyeházának tudás- és konferenciaköz­ponttá fejlesztése a felsőoktatási, főiskolai képzéssel csúcsosodhat ki. Az iskolavárosi jelleget megerősítve a város visszavette a Szondi iskolát és a Madách kollégiumot a megyei hatáskörből. A lakóparkok, építési telkek kijelölése a lakáskörülmények javítását célozza meg. Az úthálózat folyamatos javítása a közleke­dést kívánja megkönnyíteni. A megyével és Salgótarjánnal való kapcsolat szorosabbá tétele a fejlődés egyik kulcsa. A Civitas Fortissima- emlékmű 1919. január 29-én a város végrehajtotta a Károlyi- kormány egyetlen sikeres hadműveletét és kiűzte a cseh betolakodókat. Tíz magyar és nyolc cseh áldo­zattal járt a hősies tett, s a város szívében elhelyezett allegorikus szobor, amely azt a jelenetet ábrázolja, amikor a bátorságot megtestesítő több, mint három- méteres nőalak lándzsával leszúrja sasból és orosz­lánból összegyúrt királyi ellenfelét, méltón fejezi ki az eseményeket. A meghasadt talapzat az ország trianoni szétszaka­dását szimbolizálja. A rendszerváltás óta ünnepiünk szabadon, míg végül Kamarás József és a Civitas Fortissima Kör közbenjárására Balassagyarmat 80 éves dicsősége a Legbátrabb Város cím elnyerésében teste­sült meg. A szobor alkotója, Párkányi Raab Péter nemzetközi hírű szobrászművész, a város legifjabb díszpolgára. ■ Mindszenty előszónoka volt A 94 esztendős Kamarás Jó­zsef, a város díszpolgára, a Civitas Fortissima Kör örökös, tiszteletbeli elnöke tartalmas, fordulatos életet élt. Cseh szár­mazású édesanyja Bécsben ta­nulta ki a varrónőséget, ipolyhíd- végi édesapja a gyarmati pénz­ügyi palotában kapott állást. A vi­selkedés, a kultúra szinte rára­gadt a gyermekre, sőt, még teni­szezni és lovagolni is megtanult. Lévay Anna óvónő, aki úgy bánt a kicsikkel, hogy azok nem unatkoztak soha, s csodálatos nevelő volt, felejthetetlen alakja Kamarás József életének. Ké­sőbb az elemi iskolában Csemoch János bíboros-herceg­prímás gyarmati látogatásakor zászlótartó apród lehetett a dísz­őrségben Pattermann Béla nevű barátjával, de Er­délyi József híres szimfonikus ze­nekarában is ját­szott. A Balassi gimnáziumban kitűnő tanárai - Kiss Lőrincz, Blázsik Károly, Majtényi Gyula - gyakran vitték el a diákokat kirándulni, például a drégelyi várhoz. Talán innen ered az egész életre szóló szen­vedély: Szondi sírjának felkuta­tása. Ebben az időszakban élte át a csehkiverés életreszóló él­ményét is. Jogász lett, majd MTI-tudósí- tóként a felvidéki magyarellenes akciókról írt. Egy aknarobbanás­kor bekövetkezett balesete miatt hadirokkanttá vált, később az országos hadirokkant szövet­ség, a MAHONSZ főtitkárává vá­lasztották. Kórházi működése alatt a Credo egyesület titkára­ként 40 ezer ember előtt szóno­kolt Máriaremetén, az országos gyűlésen Prohászka Ottokár szobrának ledöntésekor. 1947. augusztus 15-én Mindszenty Jó­zsef hercegprímás mellett lehe­tett az egyik szónok. Később Ba­lassagyarmatra is elhívta Mindszentyt, s előszónoka volt a Szaléziak udvarában. A köz- szerepléshez már a gimnázium­ban hozzászokott a Mária Kong­regáció prefektusaként. Mint a Civitas Fortissima Kör elnöke, Göncz Árpád köztársa­sági elnöknél közbenjárt azért, hogy a város megkapja a „leg­bátrabb” elismerést. ■ Mindenkit megszólítanak A mohorai születésű Oroszlánné Mészáros Ágnes, a Madách Imre Városi Könyvtár igazgatónője az egykori Szántó gimnáziumi érettségi után a Mű­velődési Központban dolgozott öt évig, majd a kábelgyárban volt népművelő-könyvtáros, 1978-tól pedig a városi könyvtárban tevé­kenykedik, ahol 15 éve igazgató. A népművelés-könyvtár szakos taní­tóképzői végzettség mellett elvé­gezte az ELTE hároméves könyv­tár kiegészítő, majd magyar sza­kát, ezenkívül kulturális-mene­dzser is. 1992-ben Madách-díjat kapott, 2003-ban pedig egész kollektívája részesült e fényes kitüntetésben. 1989-ben a könyvtár óriási lehető­séget kapott azzal, hogy 1108 négy­zetméteren kezdhette meg tevé­kenységét. Iskolai könyvtárként is működnek, az olvasóbarát érték­rendet szem előtt tartva reggel fél nyolctól este hétig nyitva tartanak. Valamennyi korszerű információ­hordozóval rendelkeznek, a 125 ezres dokumentumgyűjtemény megfelel a modem követelmények­nek, a számítógépes kölcsönzést kialakították, hat gépen internet- elérhetőség áll rendelkezésre az ol­vasók számára, számítógépes tan­folyamot is beindítottak. Összeköttetésben állnak más könyvtárakkal, a kollégák a szak­sajtót rendszeresen referálják. Hu­szonkét fős kollektívájukba bele­tartozik a Helytörténeti Gyűjte­mény, a Dózsa iskolai fiókkönyv­tár, s vidéken nyolc települést lát­nak el. Az országos könyvtárközi kölcsönzésben tizennegyedikek széles e hazában. Minden réteget szeremének megszólítani, már a négyéveseknek is születésnapi zsúrt rendeznek, vetélkedőket, ol­vasónapló- és rajzpályázatokat, nyári olvasótábort, balassagyar­mati panteon-vetélkedőt, szemé­lyes történelem pályázatot hirdet­nek meg. Az elmúlt öt év alatt 906 rendezvényükön 34 ezren vettek részt. A Madách-ünnepség, az Őszi Emléknap, a Balassagyarmat Barátainak Találkozója mellett - amely a helyhez kötődés fontossá­gát célozza meg - emlékülések, kon­ferenciák, kiállítá­sok, ezredvégi be­szélgetések tarkít­ják a programot. 1978-tól műkö­dik a Honismereti Kör Kovalcsik András vezetésével, s az ő nagy ambíciójával óriási értékmentő munka indult meg. Ettől kezdve adják ki a Honismereti Híradót, az 1979-ben létrejött Komjáthy Jenő Irodalmi és Művészeti Társaság el­ső, Bőrünkön a betűk című köteté­től kezdve évente jelenik meg a Röpke ívek antológia, de a könyv­tár publikálta Szabó Károly, Bácsik Katalin műveit, s megjelent Romhányi Gyula, Görög Imre ver­seskötete is, valamint Baross Jó­zsef visszaemlékezései. Az igazga­tónő kiemelte, hogy az évi 3040 pályázat mellett az önkormány­zat is fogékony az elvégzett mun­kára, ez évben kétmillió-hatszáz­ezer forintot kapott a könyvtár. Arcok a településről Új utakra léptek Borenszkiné Imre Éva, a Balassi Bálint Gimnázium igazgatónője 1958-ban Nógrádszakálban született, maga is balassis diák volt, s mi sem tűnt számára ter­mészetesebbnek a debreceni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem történelem-orosz szakának elvégzése után, mint hogy 1982-ben visszatérjen alma materé­be tanítani. 1995-ben pályázta meg az igazgatóságot, azóta vezeti a több, mint százéves intézményt. Óriá­si kihívást jelentett számára a nagy múltú iskola irányítása, de ép­pen ez idő tájt nagy szabadság, új lehetőségek csillantak meg az ok­tatás szerkezetében. 1995-ben kezdődött meg az addigi hatosztá­lyos képzés mellett a nyolcosztályos oktatás is, s a fiatal - 42 éves átlagéletkorú - nevelőtestület nagy erőfeszítésekre volt hajlandó azért, hogy addig még kitaposatlan utakat is bejárjon. A gyökerek, értékek megőrzése mellett 2000-beri bekapcsolódtak az Arany Já­nos tehetséggondozó, valamint a Comenius minőségfejlesztő prog­ramba. A Balassi megerősödött, a tanulólétszám nőtt, a jelenlegi 670 diákot okító és nevelő intézmény jövőre 700 fölötti tanulóra számít 25 osztállyal. Teljes Vitalitással Az 1936-ban Kétbodonyban született Komoróczy Csaba az erdészeti technikum és a Testnevelési Főis­kola edzőképzői szakának elvégzése, valamint a fel­sőfokú munkaügyi végzettség megszerzését követő­en 32 évig az erdőgazdaságnál, majd a munkaügyi központnál dolgozott, s 1990 óta a városi televízió sportműsorát szerkeszti, ahol fia, Zsolt is közremű­ködik. Komoróczy Csaba igazi sportrajongóként labdarúgó, asztali- tenisz, atlétika, kosárlabda, kézilabda csapattag volt, s ma is heten­te kétszer asztaliteniszezik. 1857-től kezdve napjainkig képek, ar­chívumok alapján összegyűjtötte a város sporttörténeti eseményeit, amelyeket majd könyvben kíván megjelentetni. 1996-ban kapta meg a Balassagyarmat Sportjáért emlékérmet. Kiemelte, hogy a vá­rosban az 1900-as évek elején az elsők között alakult meg a labda­rúgócsapat, az 1920-as években pedig itt volt az egyik első boksz- mérkőzés. A futball, a vívás, az úszás mindig nagy hagyományok­kal rendelkezett Gyarmaton, nem véletlen, hogy a strandot is Hajós Alfréd olimpikon tervezte. Szinte etalonként, örök példaként említ­hetjük a sportéletben Dobó József balassis testnevelő tanár alakját. A háború után a MÁV, majd a határőrség adott bázist a sportnak, a lovassport, a lövészet, labdarúgás fejlődésnek indult. A ’60-as évek­ben megszervezett egységes sportegyesület kísérlete kudarcba ful­ladt, a ’80-as évekig az Urbán Árpád által vezetett, kiválóan műkö­dő sportiskola azonban nagyon jól funkcionált, főként a labdarúgó utánpótlás miatt. Balassagyarmat 24 válogatott sportolót adott az or­szágnak, akik közül kiemelkedik Kovács Dusán atléta olimpikon, Hegedűs Attila Európa-bajnok és világbajnoki helyezett futó­vadlövő, s Honti Attila erőemelő. Jelenleg 22 sportágban lehet ver­senyszerűen sportolni a városban, 16 egyesület működik, amelyek közül a legnagyobb a Komoróczy Csaba által vezetett Vitalitás. A te­lepülés nagy rendezvényei a közelmúltban tragikus körülmények között elhunyt Révész László által beindított, idén 18. alkalommal megrendezett Palóc Triatlon, valamint az Ipoly Gyaloglógála, ame­lyen világbajnokok is részt vesznek. Húsz éve a Rózsavölgyi élén Ember Csaba, a Rózsavölgyi Márk Művészeti Isko­la igazgatója 1949-ben született Ecsegen, s a gyarmati egykori Szántó gimnáziumban érettségizett. Á Zene- akadémián középiskolai énektanári és karvezetői mű­vészdiplomát szerzett, majd Zoltay Dénesnél tanult esztétikát, képzett újságíró, közoktatásvezető, s a Ma­gyar Zeneiskolák Szövetségének elnöke. Felesége, Ember Gertrúd szintén zenetanár, két fiúgyermekük született. 1983 óta igazgatja is­koláját, amely 1100 növendékkel Nyugat-Nógrád legnagyobb alapfo­kú művészeti oktatási intézménye. Zenét, táncot, képző- és színmű­vészetet oktatnak. 1976-ban jött létre az első tagintézmény, s a 65 fős tantestület 11 települést lát el Szécsénytől Nógrádig. A művészeti köz­pont igazi alkotói közösséget hozott létre, kiváló együttesekkel: a Ba­lassagyarmati Kamaraegyüttessel, a Rézfúvóskvintettel. Jubilál a 140 éves dalegylet és a 40 éves zeneiskola is. Csábi István igazgatóhelyet­tes munkája kiemelkedő, akárcsak a rengeteg helyi, országos és nem­zetközi elismerést szerző tanáré. Tizennyolcadik éve rendezik meg a nemzetközi muzsikustábort, de éppúgy szerveznek fuvoladuó és zongoraversenyeket, kiállításokat, s a Pueri Fabri alkotói rendezvényt az ipolysági iskolával együtt hirdetik meg. A 3Sat német televízió de- cember 7-én mutatja be az intézményről készített filmet. _________■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents