Nógrád Megyei Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 253-276. szám)

2003-11-18 / 266. szám

2003. NOVEMBER 18., KEDD NÓGRÁD MEGYE 2 0 0 3 BALASSAGYARMAT Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal A Vármegyeháza, amely hamarosan az oktatás-művelődés központja lehet a városban Változás a fejlődés kulcsa Az ipari park fokozatos benépesítésével új mun­kahelyek jöttek létre a városban. Két cél elérése a legfontosabb: az elmúlt 12 évben elkezdett munka folytatása, s az új elképzelések megvalósítása. Az előbbi kategóriába tartozik például a nyírjesi tavak rekonstrukciója, amelynek első üteme a 2-es tórend­szer felújításával egy 32 milliós beruházás kereté­ben idén befejeződik, s 2004-ben folytatódik. A Dr. Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézet felújításá­nak második üteme is végére ért, a 106 éves intéz­mény egy 2,4 milliárdos beruházással öt új műtővel, aneszteziológiai és intenzív terápiás, valamint sebé­szeti osztállyal és korszerű szakrendelőkkel gazda­godott. Jövő év augusztus 20-án vágják át az EGUT által kivitelezett elkerülő út első szakaszát a Madách Li­gettől a határátkelőig. A 600 millió forintos Phare- támogatásból megvalósuló munkálat tehermentesíti majd a várost a kamionforgalomtól. Az új elképzelé­sek közé tartozik a remélhetőleg 2005-re megvaló­suló uszoda, valamint két tornaterem létrehozása, s a sportcsarnok felújítása. A lengyelpiac a Mikszáth útra kerül, így a sportolók visszakapják a „Loksi pá­lyát”, az autóbuszpályaudvart pedig az Ipoly-partra helyezik. ________________________ ■ Ar cok a településről Élete a kereskedelem Szabó Ferencné Szadlis Katalin óra-ékszerészt, a tősgyökeres balassagyarmati üzletvezetőt egy csalá­di tragédia sodorta életreszóló hivatása felé. Édesap­ja korán meghalt, s édesanyja három gyermekével nehezen tudta volna fenntartani a famíliát. így Kata­lin már 14 évesen, 1956-tól az óra-ékszer vállalat ta­nulója lett. Pesten tanulta ki a kereskedés szakmai részét három év alatt, s 1991 nyaráig régi üzletében, a piac mellett volt boltvezető, ahol 27 esztendeig társával, Gellénnével dolgozott együtt. Volt olyan időszak a hetvenes évek­ben, amikor havonta csak egyszer érkezett aranyáru, s a vevők sor­ban álltak érte. 1991-ben nyitották meg a római katolikus templom melletti jelenlegi bérleményt. A GLS Kft. ékszer-óra-ajándék boltot lányával és menyével együtt működteti, de férje is besegít az áru­beszerzésben. Az ország minden tájáról érkeznek ide az arany- és ezüstékszerek, karórák, szinte egyedülálló a Herendi-porcelán készletük, de a Zsolnay is kuriózum. 1956-tól 1991-ig csak Vácott és Salgótarjánban volt ékszerbolt, ma már a városban is nagy a konkurencia a legősibb üzlettel szemben. Mint az üzlettulajdonos vallotta, élete a kereskedelem, ezzel kel és ezzel fekszik immár 47 éve. Sok szépség és érdekesség jár hivatásával: van olyan vevő, aki­nek már nagymamája is tőlük vásárolta az eljegyzési gyűrűt. Ren­geteg környező községből, sőt, még a Felvidékről, Salgótarjánból és Budapestről is járnak hozzájuk a hűséges törzsvendégek, bizo­nyítva ezzel, hogy patinás üzletet vezet Szabó Ferencné. Vannak olyan cégek, amelyeknek áruit csak ők forgalmazzák a megbízha­tóságot és pontosságot mindvégig szem előtt tartva. „Magyaros” szórakozás, pihenés Magyar Piroskát mindenki úgy ismeri, mint a Gösser Söröző Club Panzió ügyvezető igazgatója. A herencsényi származású ügyvezetőnő Budapesten kereskedelmi és vendéglátóipari középiskolában érettségizett, majd vendéglátó és szálloda szakon fel­sőfokú végzettséget szerzett. Huszonkilenc éve dol­gozik a vendéglátásban, a gyarmati áfész után a Ma­gyar Kábel Művek konyhája következett, majd 13 évig a nyírjesi if­júsági tábort bérelte. Huszonkét esztendeje vállalkozó, s 1991-től az Olexa Miklós által egy családi házból átalakított Gösser üzletvezető­je, 1997-től pedig tulajdonosa. A szállásadás 14 kétágyas, három há­romágyas szobával és egy lakosztállyal történik. A panzió a pihenni vágyókat várja. Az étterem befogadóképessége folyamatosan bővül, a tekepályát százfős rendezvényteremmé, a volt teraszt negyven fős teremmé alakították, s rendelkeznek egy negyven főt befogadni ké­pes fedett terasszal, valamint egy hangulatos udvarral is. Minden hétvégén élőzenét szolgáltatnak: vagy billentyűs, vagy cigányzenét. Számtalan rendezvényt tartanak: lakodalmakat, osztálytalálkozó­kat, ballagásokat, családi összejöveteleket, konferenciákat. Nyolc fővel dolgoznak, a menüs étkeztetés mellett a magyar és palóc konyha jellegzetességei szerepelnek az étlapon. A panzióban főként üzletemberek, vadászok fordulnak meg, de sajnos igen ritkán jön­nek turisták. A nagy városi rendezvények, például a zenei tábor al­kalmával viszont megtelnek a szobák. Phare-pénzböl 18,5 millió fo­rintot nyertek, s tervbe vették a szobák és a konyha felújítását. Ki a virágot szereti... Nyáron múlt tíz éve, hogy létrehoz­ták a városban a Fleur-import Kft-t, amely kezdetben virágimportálással foglalkozott. Nagy László, az egyik tu­lajdonos Csehországtól Bangkokig hozták be a virágot a virágvásárok és nagykereskedők számára. Ezután fo­lyamatosan tértek át a fenyő- és fűrészáru forgalmazására, s ez lett a cég fő profilja. A kínálat a vevői igényeknek megfelelően bővült - a cseréptől a téglán át a cementig. Jelenleg 2000 áruféleséget forgal­maznak. Három telephelyen működik a cég, a kis- és nagykereske­delmet külön kezelik. Jelentős viszonteladói hálózattal rendelkez­nek. Többek között hajópadlót, lambériát gyártanak, a vevők kéré­sére a fűrészárut méretre szabják, az elsődleges megmunkálást a te­lephelyen végzik el. Nagy László és Csikány István tulajdonosok és a 27 dolgozóval együtt a jövőben szélesíteni szeretnék a termékská­lát, mind jobb minőségű anyagokat kívánnak értékesítem, az új épí­tőanyagokról, eljárásokról szakszerű tájékoztatást nyújtanak. A ki­szolgálás körülményeinek javítása is céljaik közé tartozik. A jövő évtől bővítik a termékskálát, hogy az építkezés mindenre kiterjed­jen az „alaptól a tetőig” szlogennek megfelelően. Nemrégiben a tű- zifa értékesítését is felvállalta a cég.__________________________■ A kórház új szárnya A „szent anyag” művésze Ha a Balassagyarmat szellemiségét mélyebben ismerőket arra kérnénk, soroljanak fel öt nevet a városból, akik meghatározták annak arculatát, s hozzájárultak ahhoz, hogy Gyarmat az lehessen, ami - biztos, hogy a megemlítettek között ott lenne Réti Zoltán neve. A 80 éves művész most már vég­érvényesen beírta nevét a város történetébe: a kép­zőművészet, a zene, az irodalom terén maradandót alkotott. Az emberi tökéletességre való törekvést sugárzó csendéletek, a finom pasztellszínekben játszó pan­teista tájképek, a megfoghatatlanságot sugalló lebe­gő felhők mind-mind azt érzékeltetik, mekkora művésze Réti Zoltán az akvarellnek. Mint ő maga vallotta: az akvarell „szent anyag”, csak tudni kell, mit kezdjen vele az ember. Réti Zoltán életútja jól példázza, hogyan lehet egy kis nógrádi faluból, Nagyorosziból elindulni, mindvégig ittmaradni, s mégis országos, nemzet­közi elismertséget szerezni. Pedagógiai munkássá­gának mélységét bizonyítja, hogy mindenütt ott­hagyta keze nyomát: akár az egykori tanítóképző­ben, a mai Szent-Györgyi gimnáziumban, akár a Balassi gimnáziumban, de emberségének szellemi tápláléka megmaradt a patvarciak szívében is. S ak­kor még nem is szóltunk a kiváló művésztanárokat nevelő zeneiskoláról, amely oly' sok gyarmati fia­talnak felejthetetlen élményt nyújtott. A Dalegylet, amelynek örökös, tiszteletbeli karnagya Réti Zol­tán, arany minősítést kapott az ő vezetése idején. Rózsavölgyiről írt két monográfiája beemelte az ország köztudatába a verbunkos zene atyját, a vá­ros szülöttét. A szeretettel, hitelesen ábrázolt palóc táj a művész festészetén keresztül eljutott London­ba, Tokióba is, 200 egyéni és megszámlálhatatlan gyűjteményes tárlaton adtak hírt a szülőföldről e tisztaszívű képek. Réti Zoltán nem véletlenül lett a város, a megye és Nagyoroszi díszpolgára. _____■ T ovább él a cigányzene Baranyi Gábor vezetőprímás, Kardos János cimbalmos, Kardos Iván nagybőgős, valamint a csak 16 éves ifi. Jónás Gábor brácsás mind-mind egy dinasztia, a híres Baranyi-család leszármazottai. Unokatestvérek, s rendkívül büszkék a közös gyökerekre. * Elmondták, hogy Balassagyar­maton azért is volt oly' nívós a ci­gányzene, mert mindig rokonze­nekarok játszottak, s megenged­hetetlennek tartották, hogy akár egyikük is kilógjon a sorból. írat­lan szabályok érvényesültek ne­veltetésükben. Még inget, gom­bot, foltot varrni is megtanították őket, hogy felkészüljenek a ké­sőbbi muzsikus életre. Négy-hat éves korukban már el se lehetett hajtani őket a hangszer mellől, a gyakorlás nem büntetés volt szá­mukra, hanem valamifajta belső késztetés. Tudták, szinte génjeik­ben hordozták azt, hogy őseik valamikor cároknak, fejedelmek­nek zenéltek, hogy már az 1848- as szabadságharcban is húzták a vonót a cigány muzsikusok, s tisztában voltak azzal is, milyen rangot jelentett művészetük a vá­rosi lakók szemében. A jelenlegi zenekar tagjai már zsenge koruktól kezdve zeneis­kolába jártak, Kardos János, aki édesapja cimbalmán muzsikál, négy éves zeneiskolai okítás után négy évig járt stúdióba Pes­ten, majd B-kategóriásként vég­zett, s ezzel csak hárman dicse­kedhetnek el a megyében. Rendszeresen muzsikálnak hétvégente a Gösserben, valamint különböző rendezvényeken. Egy rejtett ékszer Balassagyarmat főutcájának meglehetősen egyhangú panel­házsorát egy kis átjáró szakítja meg, amelyen keresztül mintha egy csodavilágba csöppennénk. Hirtelen beszippanthatjuk a törtér nelmi város levegőjét, elénk tárul a parányi, hagymakupolás, bizánci stílusú, kápolnaszerű szerb temp­lom, s mindjárt mögötte ott a va­rázslatos Óváros tér, a letűnt évszá­zadok tanúja. 1785-ben szentelték fel Gyar­mat eredeti görögkeleü templomát a balkáni török hódoltság miatt Magyarország­ra menekült, s az Ipoly men­tén is megtele­pülő szerb ko­lónia részére. A jelenlegi épü­lettől körülbe­lül húsz méterrel távolabb helyez­kedett el kőfallal körülvéve. Iko- nosztázát az a Mihailo Zsivkovics festette 1815-ben,'aki a szentendrei híres Blagovestenszka templom ikonfestője is volt. 1908-ban a szerb népesség erős megfogyatkozása miatt lebontot­ták az eredeti templomot, s a jelen­legit 1911. november 30-án szentel­ték fel. A templom Ferenc József császár uralkodása alatt épült Bogdánovics Lucián szerb pátriár­ka közreműködésével. A kis kegy­hely a '60-as évek elejéig műkö­dött, főleg húsvétkor tartottak szer­tartásokat, majd raktár lett az épü­letből, amelynek nem volt gazdája. A szentek képével ellátott ablakait betörték, a bejárat fölötti színes mozaikképet, a Pantokrátor Krisz­tust elvitték. Az egykori képen Jé­zus az evangélium könyvét tartot­ta kezében, alul színaranyból, a te­tején mozaikból készült a mű. Az 1970-es évek elején a kegy­tárgyak, köztük a tabemákulum, két ikon, Zsivkovics ikonosztáza is, két kehely, egy többszáz éves Biblia, valamint néhány miseruha Szentendrére került. A roskadozó épületben 1986-ban műfalat emel­tek,* 1988-tól a templom a Horváth Endre Galériának adott otthont. Je­lenleg mint szerb templomi kiál­lítóterem működik, ahol kéthavon­ta rendeznek tárlatokat Csem- niczky Zoltán és Pénzes Géza szer­vezésében^ ________________a M egújulva Az 1740-es években Balassa Pál által építtetett műemlék római ka­tolikus temp­lom áldozatos munkával kül­sőleg és belső­leg is újjávará- zsolódott. Koza József kanonok a templom régi tetőszerkezetét 1997-ben ho­zatta helyre, mára viszont belsőleg is megújult az épület. 2002 szep­temberétől 2003 októberéig tartott a festés, az EU-szabványoknak megfelelő elektromos felújítás, a padlóburkolat kicserélése. Lencsés Zsolt Rómában élő festőművész az antik meszes eljárást alkalmazta a felújítás során. Pigmentek biztosít­ják a falfelület szellőzését, a gipsz és a műanyag kiiktatása megaka­dályozza a gombásodást. Egy ismeretlen adományozó öt­millió forintot ajánlott fel az elen­gedhetetlen munkálatokra, az elő­ző önkormányzat 800 ezer, a je­lenlegi két milliót adományozott. A hívők adományaiból ötmillió 562 ezer forint gyűlt össze. A Szondi György Szakközépis­kola és Szakiskola diákjai Arató Já­nos igazgató irányításával óriási segítséget nyújtottak, még munka­díjukat is felajánlották, csakúgy, mint a mesterek. Lencsés Zsolt Zdenek Hajny cseh művésszel, s barátaival, köz­tük Zólyomi Zsolttal megalkotta a mennyezeten a világűr végtelen dimenzióját a barokk hangulatot sugárzó Szentháromság képével - a hitvilág más jelképes alakjaival egyetemben. _______________■

Next

/
Thumbnails
Contents