Nógrád Megyei Hírlap, 2003. november (14. évfolyam, 253-276. szám)
2003-11-17 / 265. szám
4. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2003 SZARVASGEDE 2003. NOVEMBER 17, HÉTFŐ A Csór nemzetség ősi birtoka «olt a Szuha-patak partján található falu, a középkori oklevelek 1313- ban említették először. A család egyik tagja Csér Tamás, a XIV. század első telében templomot építtetett itt, és 1344-ben az akkor Avlgnonban székelő pápától búcsúengedélyt kért és kapott a helyi egyház számára. A lain nevének eredetére több magyarázat is van: a néphagyomány szerint Mátyás király szívesen vadászgatott a lain környékén, s főleg szarvasokat ejtett el. A mai településtől észak-nyugatra terült el az ősi Cede falu. A község a XVI. század közepétől a török hódoltsághoz tartozott, de történetéről szinte semmit sem őriztek meg az oklevelek. A hódoltság után, 1715-ben 13,1720-ban pedig 15 háztartást írtak itt össze. A talu Nepomuki Szent János-szo- bra a XVIII. századból származik. A községben 1890-ben építtetett kúriát a szécsényi születésű orvos, dr. Velics Antal, aki neves orientalista is volt: ö lordította magyarra a török kincstári adóíveket, amelyek értékes történelmi források. A római katolikus templom már a 18. század elején fennállott, de 1826 és 1829 között a jelenlegi formájában átépítették. A volt kastély épülete Régi ház Páratlanul szép fekvésű falu SZARVASGEDE 2003. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSE Szarvasgede páratlanul szép fekvésű. A kellemes környezet, a jó levegő, az Aranyos-patak, a régi falusi házak vonzó tényezők a városi ember számára, felüdülést jelent mindenki számára. Szarvasgedének 459 lakosa van, az infrastruktúra a szennyvízcsatorna-hálózat kivételével kiépült. Az önkormányzati tulajdonban lévő utak jó állapotban vannak, nemrégiben pályázati pénzből mintegy két kilométernyi járdaszakaszt aszfaltburkolattal láttak eL Palotás és kistérsége közmunkapályázaton nyert támogatást, amelyet a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium írt ki és a „Tiszta környezetért” címet viseli. A 16 millió forintos juttatás a hátrányos helyzetű, tartósan munkanélküli lakosság foglalkoztatását, megélhetését, életkörülményeinek javítását célozza. Ezzel hat településen 33 fő - ebből Szarvasgedén hét fő - alkalmazására nyüt lehetőség. Ez nagy segítség volt a községnek. A volt kastély épületében van a polgár- mesteri hivatal, az orvosi rendelő és a posta. Itt működik egy varroda is, amely több asz- szonynak ad munkalehetőséget. A község kulturáltabbá tétele érdekében a játszótéren lecserélték a padokat, minden utca bejáratánál egy helyi fafaragó jóvoltából eligazító táblákat helyeztek ki. A gyerekek a szomszédos települések iskoláiba járnak, az óvodások viszont helyben töltik napjaikat. A lakosság ellátását három üzlet biztosítja, emellett egy italbolt is működik. A népesség megtartása érdekében az építkezni szándékozók részére ingyen biztosítja a telket az önkormányzat, az igénylőnek csak a közművesítés költségét kell állni. A községnek van egy könyvtára és a fiatalok szórakozási lehetőségeinek biztosítására egy pinceklub. A rendezvények között szerepelt az EU-futás, amely alkalmából emlékbokrot ültetett a képviselő-testület. A község tervei között szerepel továbbra is a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése, a buszváPostás polgármester A község polgármestere, Tóth Jánosné első ciklusát tölti a település élén, tiszteletdíjasként. Jelenleg is eredeti - postatiszti - szakmájában tevékenykedik. A választásokat követően négy hónapig szüneteltette e munkáját, de nemrégiben visszahívták. Közéleti tevékenysége, a körülötte élőkért való tenni akarás, a segítségnyújtás mindig része volt életének. A vöröskeresztnek is hosszú évek óta aktív tagja. Két felnőtt gyermeke és egy négyéves unokája van, vele nagyon sok időt tölt el. Szereti szülőfaluját, nem vágyik el onnan, és úgy próbálja a település életét irányítani, hogy mások se vágyódjanak el. rók cseréje, a munkahelyteremtés (elsősorban a faluturizmus segítségével), a közterületek virágosítása, s egy nyugdíjasklub megalakítása. Jelenleg 166 nyugdíjas él a községben. Szeretnék felvenni a kapcsolatot az ország azon településeivel, amelyek nevében szerepel a Szarvas. Az ez évi sikeres falunapot a jövőben is meg kívánják rendezni, s indulnak az ország legerősebb faluja-verse- nyen, ahol idén másodikok lettek. Kis létszámmal az követően került az óvodába dolgozni. Munka mellett végezte el a kecskeméti óvónőképző főiskolát, később vezető óvodapedagógusi diplomát szerzett. Irányítása alatt jelenleg egy tizenkét fős vegyes csoportban nevelik a gyerekeket, egy dada és egy konyhai alkalmazott segítségével. Ők mindenhez értenek és segítenek a nevelőmunkában is. A nevelés epochális programmal történik. Salgótarjánban van a bázis óvoda és Héhalommal, egyéni nevelésért szerint nagyon jó az óvoda-szülő kapcsolat. Gyakorta rendeznek ünnepi vásárokat, az itt befolyt pénzből játékokat tudnak vásárolni. Rendszeresen részt vesznek pályázatokon és több esetben nyertesek is voltak. A kis létszám elősegíti az egyéni nevelést, sokat lehet adni a gyerekeknek, s iskolás korban beigazolódik: megéri. A község egyetlen nevelési intézménye az óvó- ahol szintén ilyen programmal dolgoznak, szoroda. Vezetője Siposné Kiss Mónika, aki az érettségit san együttműködnek. A vezető óvónő elmondása Dr. Gyulay Ferenc, a gödöllői Szent István Egyetem docense hozott létre egy honfoglaláskori veremházat, amelyben bemutatható, miként éltek, s gazdálkodtak eleink. Az egyetemi docensnek sikerült beszereznie régi gyümölcsfajtákat, a termésből kóstolással megismerhető, milyen gyümölcsöt fogyasztottunk ezer évvel ezelőtt. ___ __ __ ___ _ ■ Ar cok a településről Szenvedélyes vadász Fekete Gábor tősgyökeres szarvasgedei vadász. Nem mindennapi trófeákkal büszkélkedhet, lakása falát egyik legnagyobb büszkesége, egy 540 grammos őzbak-agancs díszíti. Húsz éve kezdett el vadászni, előbb bérkilövő volt, majd társaságba kerülve sportvadászként hódolt apjától, nagyapjától megszeretett szenvedélyének. Eddigi vadásztrófeáinak száma meghaladja a hatvanat, a vaddisznótól kezdve az őz- és szarvasagancsokig minden megtalálható. A munka mellett a vadászat a szenvedélye. Főállásban őstermelőként mezőgazdasággal foglalkozik, szarvasmarhát tenyészt és az ehhez szükséges takarmányt is maga termeli meg. Az első polgármester A község rendszerváltás utáni első polgármestere Nagy Gábor volt, két cikluson keresztül állt tiszteletdíjasként a testület élén. Előtte harminc éven át az apci Fémtermiában dolgozott különböző beosztásban. Nyugdíjazását követően az 1990-es választások előtt már készültek a község önállósítására. Irányításával alakult meg az első önálló képviselőtestület Az általa kidolgozott programot nyolc év alatt megvalósították, ezután átadta a stafétabotot egy fiatalembernek, de alpolgármesterként tovább segítette az új faluvezető munkáját. A jelenlegi ciklusban is képviselő, igyekszik tapasztalatát átadni a képviselő-testület tagjainak. Két felnőtt gyermeke van és három unokája. Szereti a sportot, különösen a labdarúgást. Legnagyobb sajnálatára a községben nincs csapat, pedig polgármestersége alatt egy jól szereplő gárda volt a faluban. A fafaragó Szarvasgede utcáinak bejáratánál új táblák mutatják az irányt az idelátogatóknak. Az igényesen elkészített táblák Szarvas István keze munkáját dicsérik. A bujáki származású fiatalember gyerekkora óta hódol a fafaragás szenvedélyének, amelyet édesapjától örökölt. Eredeti szakmája ács, de valamikor épületasztalos szeretett volna lenni, ez azonban különböző okok miatt nem valósulhatott meg. Fából mindent meg tud csinálni a fűszertartótól, szobroktól kezdve a domborművekig. Több kiállításon is bemutatkozott alkotásaival, így Bujákon a honvéd-üdülőben, Pásztón, s Budapesten a Honvédkórházban. Édesanyjáról készült dombormű alkotása a székesfehérvári múzeumban látható. A község emlékkopjafája is az ő alkotása. Kisbíróként kezdte Motoszka Ferencné kislány korában Patvarcról került a községbe: 1956. október 15-én került az akkori községi tanácsra kisbírónak. Naponta végigdobolta a falut. Később, amikor 1960-ban bevezették a községbe az áramot, ez a feladat megszűnt, s hivatalsegéd lett. Megtanult gépírni és mindenes lett a tanácsházán. Még 1958-ban tanácstag lett és az óta folyamatosan tagja volt a község tanácsi testületének. Volt községi elöljáró, majd az önkormányzati választásokon képviselő lett, jelenleg negyedik ciklusát tölti. A hivatali évek alatt folyamatosan szervezte a községben az előrelépést segítő társadalmi munkákat. Ilyen volt többek között az óvoda, a sportöltöző építése. Évtizedek óta a község vöröskeresztes szervezetének titkára. Fiatal korában minden munkát megcsinált a villanyszereléstől, a festésen át az olajkályha javításig. Volt olyan esete, amikor egy idős hölgy leszakadt redőnyének javításával az unokájára várt, ám ő kért egy csavarhúzót és gyorsan elhárította a hibát. Félje tíz éve meghalt, azóta egyedül él. A mai napig is mint a képviselőtestület tagja, nagy lelkesedéssel szervezi a község rendezvényeit. Hosszú távra tervez Ez év október elsejével nevezték ki Csécse és Szarvasgede körjegyzői tisztségébe Székelyné Mirha Csillát. A Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Nagyrozsvány községben született, hosszú éveken át az ugyancsak Borsod mének vezetője volt. Pályázat útján nyolc jelölt közül kapta meg a bizalmat a képviselő-testülettől. Az államigazgatási főiskolai végzettséggel rendelkező fiatalasszony jelenleg gazdasági főiskolai tanulmányokat folytat. A közgyei Nagyhuta község üdülőjé- ségben az első benyomásai szerint kedvesek az emberek, úgy érzi, befogadták, s ő lelkiismeretes munkával szeretné meghálálni ezt a szeretetet és bizalmat. Hosszú távra tervezett, amikor beadta pályázatát. Szeretne itt letelepedni két kisgyermekével és a Budapesten vállalkozóként dolgozó férjével. Szabadidejében szeret olvasni, és zenét hallgatni. Navigátor falugondnok A község gondnoka Gyetvai Zsolt, aki három éve végzi ezt a munkát. Négy jelölt közül kapott bizalmat a feladatra. Munkája során az önkormányzat gépkocsijával számtalan feladatott kell ellátnia, így kiszállítja az ebédet, kiváltja a gyógyszereket, a gyerekeket hordja a szomszéd iskolákba, s ő hordja ki reggelente a Nógrád Megyei Hírlapot. A falugondnoki beosztás előtt egy vállalkozónál dolgozott szerelőként és karosszérialakatosként. Eredeti szakmája mechanikai és elektronikai műszerész. Több mint tíz éven át Apcon, az NB Ill-ban futballozott, ám egy sérülés miatt szögre akasztotta a csukát. Jelenleg raliversenyzőként folytatja a sportolást. Országos harmadosztályú versenyeken Kunmczi Nándor navigátoraként több dobogós helyezést sikerült elérniük.
