Nógrád Megyei Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 228-252. szám)
2003-10-08 / 234. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2003 C S I T Á R 2003. OKTÓBER 8., SZERDA Jellegzetes palóc falu: egyik oldalról szántó- területek határolják, a másikról tavaszi hérics borította, kopár domboldalak magasodnak a házak fölé. A hiedelemmel ellentétben azonban nem a Nógrád megyei Csltár hegyei alatt esett le a Kodály Zoltán által gyűjtött népdalban is emlegetett hó... A falut 1333-ban a Kacsics nemzetség birtokolta. 1384-ben még két község állt itt: Kis- és Nagycsitár. 1423- ban Szécsény várához tartozott a település, 1461-ben pedig a Guthl Országh és a Losonczy család birtokolta. Csitáron a pápai tizedjegyzék szerint már 1332-ben volt templom, ami a török időkben pusztult el. A ma látható római katolikus templom műemlék, s 1747-ben szentelték lel. Közigazgatásilag a településhez tartozik a közeli Négrádgárdony. Az itt állé klasszicista, kétszintes, volt Mailáth-kastély rehabilitációs központ és tüdő- szanatórium: a megye egyik legjelentősebb egészségügyi létesítménye. Védett parkjában gyönyörű, idős fák állnak. A múlt században a környéken jelentős állattartó tevékenységet folytattak, ennek nyomán jött létre a mai négrádgárdonyi létenyésztés is. A római katolikus templom A híres crosspálya Köztéri emlékek ■ Falu a nyugalom völgyében Csitár, az egykor kontyos kis házakkal meghintett, mára már csak itt- ott megtűzdelt takaros palóc település Nógrád megye északi részén, a Cserhát hegység és az Ipoly folyó hangulatos völgyének határán fekszik. Csitárhoz tartozik közigazgatásilag a tüdőgyógyintézetéről ismert Nógrádgárdony is. A település lakossága az 1996 év 528 főről napjainkra 464 főre, több mint 12 százalékkal csökkent, aminek elsődleges oka a fiatalok elvándorlása. Ugyanakkor az elmúlt egy-két évben megindult egy ma még csak korlátozott számú visszavándorlás, Balassagyarmatról több fiatal család is beköltözött az itt üresen maradt, olcsón megvásárolható parasztházakba. A munkaképes korú lakosság száma és aránya alacsony, mintegy 180-190 fő, 40 százalék körüli, közülük a legtöbben Balassagyarmaton dolgoznak. Viszony- I lag szép számú alkalmazottat foglalkoztat a települési és a megyei önkormányzat: előbbi helyi intézményeiben, utóbbi Nógrádgárdonyban. Közcélú és közhasznú munkán 3-3 fő dolgozik. A 4-5 helybeli vállalkozó is foglalkoztat egy pár munkavállalót. A munkanélküliek száma nem is jelentős, többségük a cigány etnikumból került ki. Az említett visszavándorlás egyik oka az is, hogy a termelő-infrastruktúra, a közműhálózat, villany, víz, gáz, telefon kiépülésével javult az itt lakók komfortérzete. Már csak a szennyvízelvezetés és a kábeltévé hiányzik. Az utak 90 százaléka burkolt, egy részük felújított. A humáninfrastruktúra az alapellátás szintjén biztosított: óvoda, orvosi rendelő, idősek háza működik. A kultúrotthon- ban kapott helyet a könyvtár és a konditerem. Az általános iskolások a közös fenntartású őrhalmi iskolába járnak. A lakossággal való kapcsolat színtere a falugyűlés és a közmeghallgatás (egy évben kétszer is), felPolgármesterként is kisugárzása van A bükkszék! születésű, Egerben matematikakémia szakos tanári diplomát szerző, ma 48 éves Huszár Ferenc 1977-ben pályázati úton került Őrhalomba. Csitárban kapott szolgálati lakást, majd 1990-ben költözött Orhalomba, 1999-ben Balassagyarmatra. Nem szakadt el a kis falutót, 1990-ben polgármesterré választották, s a bizalmat máig is élvezi. Gyermekei közűt Krisztina munka mellett tanul néptáncot Pesten, a főiskolán, Xénia ebben a tanévben végez Egerben magyar-ének szakon, a legkisebb, Szilveszter az idén bog pályát választani. Mondják: a humánus gondolkodású embernek tanárként és polgármesterként is kisugárzó hatása van. Ifjúkorában futballozott és röplabdázott, utóbbit ma is edzőként oktafla. CSITÁR 2003. ÉVI KQtTSÉGVHf Si működési kiadósok 49 561 tanaiéi előirányzatok 2837 ____ Ö sszesen: 181700 ER váltva Csitárban és Gárdonyban. Sok látogatót vonz minden évben a sportnap, melynek programjára meghívják a környező településeket és testvérközségüket, a szlovákiai Kelenyét. Az idegenforgalmat, amely a jó útja lehet, fellendítő országos rendezvény a látványos boszorkaköri völgykatlanban megtartásra kerülő motocrossverseny és a nógrádgárdonyi lovasnapok A falu nyugodt, békés életét átmenetileg a postabezárás zavarta meg. A nógrádgárdonyi tüdőgyógyintézet Egy gárdonyi lokálpatrióta Állhatatosságból, munkahelyi hűségből példaadó az 55 éves Horváth József pályája, amelynek mindössze két állomása volt eddig. Az első munkahelye az egykori Balassagyarmati Aköv a második jelenlegi munkaadója, a nógrádgárdonyi tüdőgyógyintézet, ahol a felsőfokú pénzügyi, számviteli végzettségű szakember a szamárlétrát is végigjárta 32 év alatt, s jelenleg ő az intézet gazdasági igazgatója. Nem tudná megmondani, hogy szakmáját vagy szülőfaluját szereti-e jobban, az biztos azonban, lokálpatrióta közéleti emberként is régen jegyzik: az 1970-es évek közepétől tanácstagként, 1990-től önkormányzati képn viselőként szolgálja a közösséget. Ott segít, ahol csak tud: hivatalos MM ügyek intézésében, beadványok el- ■§ készítésében, támogatások, segé- I lyek kérelmezésében és így tovább. H Gazdasági igazgatóként büszke ar- Wm ra, hogy az intézet likviditási prob- jj§flémáin viszonylag rövid idő alatt si- került úrrá lenni, az intézet gazdálkodása stabil, az ellátottság és az ellátás színvonala, a körülményekhez képest megfelelő. A gazdasági vezető kevés szabad idejét főleg a ház körüli munkák töltik ki, egykori sportemberi mivoltára focimeccsek nézésével emlékezteti magát. ■ Megvalósítja gyermekkori álmait Szita Gabriella rendszeres résztvevője a különböző versenyeknek is A 24 éves, sportos alkatú Szita Gabriella az általános iskola elvégzése után Kaposvárott jár mezőgazdasági szakközépiskolába, állattenyésztőként, belovagló szakon. Ugyancsak itt a főiskolán az elmúlt évben szerezte meg diplomáját is, mint állattenyésztő mérnök. Megszerzett tudását célirányosan és hatékonyan hasznosítja: 15 hektár szántón és 30 hektár legelőn gazdálkodik egyéni vállalkozóként családi kalákában, s biztosítja hat értékes lovának takarmányozását. A faital vállalkozó emellett bértartásra is berendezkedett, sőt alapító tagja és egyben alelnöke az őrhalmi székhelyű, gárdonyi telephelyű Ipoly-völgyi Lovas Diák Sportegyesületnek. Rendszeres résztvevője a különböző versenyeknek, ahol díjugratásban maga is megmutatja: ért a lovak nyelvén. Mondja is büszkén: megvalósulni látszanak lovakkal, tanulással és családdal kapcsolatos gyermekkori vágyai. Gabriella egyébként tavaly ment férjhez: párja sem szokványos sportot űz: ipari alpinista. Hangsúlyozza, a bértartást azért vállalja, hogy másokkal is megszerettesse a lovakat és a lósportot. Tervei között szerepel a doktori cím megszerzése, angol nyelvtudásának tökéletesítése és ké- sőbb a gyermekvállalás is. M Arcok a településről Szenvedélye a labdarúgás Komjáti István 1958-ban született Csitáron és a tarjáni diákéveit, katonaidejét leszámítva, azóta is szülőfaluja levegőjét szívja. Munkahelyei is a közvetlen környékhez kötődnek. A kényszer vitte rá, hogy vál- | lalkozó legyen, ma is bel- és külföldi teherfuvarozást végez, de ma már nem bánja, mert tisztességes megélhetést tud biztosítani családjának. Felesége 25 évig volt a helyi posta vezetője, ám annak közelmúltbeli bezárása után a balassagyarmati postahivatalba helyezték át. Fiuk már mérnök, kislányuk közigazgatási szakközépiskolás Vácott. Az alpolgármester vele született szenvedélye a labdarúgás, volt aktív focista és működött mint játékvezető, ma is tagja a megyei játékvezető-bizottság elnökségének. Komjáti István a harmadik ciklusban élvezi alpolgármesterként a község választópolgárainak bizalmát. Igyekszik példát mutatni A közel 40 éves Szőrös Géza 20 évvel ezelőtt nősülése okán került a faluba, s ma már csitárinak vallja magát. Nem csoda, hiszen gyorsan befogadták a jóindulatú fiatal- J embert. Az általános iskola elvégzése után a balassagyar- [ mati pékségben dolgozott, majd az őrhalmi téeszben, annak megszűnéséig. Dicséretes, hogy munka mellett még kőműves-szakképzettséget is szerez. Családjában két saját és egy befogadott gyermeket is nevelnek igazán elismerésre méltó módon. Szőrös Géza munkájával, életvitelével is igyekszik példát mutatni a roma közösségnek, amely, ahogy mondja, 9-10 családból áll és összesen mintegy 50 főre tehető, az összlakosság kb. 10 százalékát teszi ki. Közülük a munkaképes korúak nagy része munkanélküli, segélyekből és családi pótlékból tengeti életét. Jó esetben vállalják a közmunkaprogramokban való részvételt, saját példájával is ene ösztönzi őket, akit 1994-ben választottak a cigány kisebbségi önkormányzat elnökévé. A rászoruló családokat élelmiszercsomagokkal, ruhaneművel segítik, pénzt nem adhatnak. Játékra és mozgásra épülő program A 43 éves Chikán Istvánná, Tünde óvónő a csitári óvoda vezetője, Balassagyarmaton a Szántó Kovács János Szakközépiskola óvónői tagozatán szerezte meg alapismereteit, aztán később, már munka mellett, a kecskeméti felsőfokú óvónőképzőben óvodapedagógusi diplomáját. 1978-ban Mohorán lépte át először a gyermekvüág küszöbét, s itt 6 évig nevelgette kis palántáit. 1984-ben férjhez ment, Patvarcra költözött, s néhány évig elsőszülött kislányát nevelte. 1987-ben visszatért pályájára, a csitári óvodába, ahol jelenleg is dolgozik, immár 10 éve vezető óvónőként. Az intézmény minden igényt kielégít: 20 férőhelyes, jelenleg 16 csemetével, 2 óvónővel egy dajkával, saját konyhával, szakácsnővel, élelmezésvezetővel, konyhalánnyal dolgozik. No, és persze a szükséges felszereltséggel, játékok garmadával, tágas, tiszta szép játszóudvarral rendelkeznek. Saját program alapján készítik fel gyermekeiket az iskolára, melynek középpontjában a játék és a mozgás állt, de nagy szerepet kapott a hagyományápolás és az anyanyelvi ismeretek átadása is. Szívügye a gondoskodás Az önkormányzat hivatalgondnoki teendőit, immár 8 éve a 37 éves, filigrán és agilis Gálné Simon Edit látja el. J A gyarmati születésű fiatalasszony szülővárosában járt ( iskolába, s ott volt első munkahelye is a csecsemőotthon- [ ban, ahol több mint 10 évet töltött el. 1990-ben Csitárra ment férjhez, 1991-ben megszületett a kislánya, négy évvel később a kisfia. 1995 végétől gyesről az önkormányzat alkalmazásába került, s ma is megelégedéssel teszi dolgát. Gyermekei ma már az őrhalmi iskola padját koptatják, férje autószerelő, jelenleg Szügyben dolgozik. Szerteágazó gondnoki feladatai közül érdemes megemlíteni az időskorúak ellátásának segítését, a körzeti orvossal és védőnővel való szoros kapcsolattartást, a kulturális programok előkészítését, a jótékonysági bálok szervezését, a betegek gyógyszerének kiváltását és hozzájuk való eljuttatását, a konditerem működési rendjének felügyeletét. Az aktív gondnok asszony szabad idejét család- jára fordítja, végzi a háztartási és ház körüli munkákat.___________ ■ zléses buszmegálló
