Nógrád Megyei Hírlap, 2003. október (14. évfolyam, 228-252. szám)

2003-10-08 / 234. szám

2003. OKTÓBER 8., SZERDA BALASSAGYARMAT Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal REGIONÁLIS NAPLÓ ÖNKORMÁNYZATI HÍREK BALASSAGYARMATRÓL SZEPTEMBER 30-ÁN megszűnt Katona Lászlónak, a városi sport­intézmények vezetőjének a megbízása. A poszt új várományosa Hor­váth Béla. AZ IPOLY-PARTI ÖNKORMÁNYZAT a Bozsik-program keretében a mintatervek alapján nettó 139 millió forint költségű műfüves lab­darúgópálya építésére pályázik, amelyből 41,7 milliónyi önerőt a 2004. évi költségvetésből különítenek el. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET részt kíván venni a kibővített, részben új területi alapon megszervezett hulladékgazdálkodási (ISPA) társu- lásban és projektben. ______________________________________■ T udnivalók a fizető parkolásról Balassagyarmat A városban a parkolási rend­szert a városüzemeltetési kft. üzemelteti. A parkolószel­vényeket a kijelölt ABC-kben és egyéb elárusító helyeken lehet megvásárolni, amelyeket TELEPARK zászlóval jelöltek meg. A bérletek a Mikszáth utca 59. alatti ügyfélszolgálati irodá­Fizető várakozóhelyek: Ber­csényi utca, Madách utca, Szabó Lőrinc utca, Zichy utca, Szerb utca, Ipoly utca, Óváros tér, Bás­tya utca, Ipolypart út, Ipolyjáró út, Orchidea cukrászda mögötti parkoló (Mikszáth út), Dózsa út, Temető utca a Vizy Zsig- mond utcáig, Vizy Zsigmond ut­ca - a volt Afor-terület, Ady utca a Széchenyi utcáig, Széchenyi PARKOLÓJEGYEK Egész parkolószelvény (1 óra) 100 Ft Felező parkolószelvény (1/2 óra) 60 Ft Napi parkolószelvény 500 Ft PARKOLÓBÉRLETEK Magánszemélyek részére: Valamennyi parkolóhelyre jogosító éves bérlet (kombinált) 30 000 Ft Meghatározott útszakaszon parkolásra jogosító éves bérlet 12 000 Ft Havi kombinált bérlet 2 800 Ft Kedvezményes lakossági bérlet (éves) 1 800 Ft GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK ÉS MÁS JOGI SZEMÉLYEK RÉSZÉRE Valamennyi parkolóhelyre jogosító éves bérlet 60 OOOFt Meghatározott útszakaszon parkolásra jogosító éves bérlet 24 000 Ft Havi kombinált bérlet 5 600 Ft Bemutatóra szóló éves bérlet (nem rendszámhoz kötött) 72 000 Ft Kezelési költség bérletcsere esetén 500 Ft ban vehetők meg. A parkolóhe­lyeket a parkolók kezdetén vagy bejáratánál korlátozott várako­zási övezet táblák jelölik. A vá­rakozási idő munkanapokon 8- tól 18 óráig, szombaton 8-tól 14 óráig tart. A korlátozott várakozási öve­zeten belül lakóhellyel vagy tar­tózkodási hellyel rendelkező személyek a tartózkodási hely­hez legközelebbi útszakasz par­kolási helyeit éves lakossági bér­lettel vehetik igénybe. Lakáson­ként legföljebb két saját tulajdo­nú gépkocsira adható. utca, Szent Imre utca, József At­tila utca, Deák Ferenc utca, Szent István utca, Teleki utca, Balassa utca, Baltik Frigyes út, Hunyadi út, Thököly út, Mik­száth út 23. alatti parkoló, Thö­köly út 31. alatti parkoló. A korlátozott várakozási övezetbe eső közutak terüle­tén: Rákóczi út a Nádor utca és a Mikszáth út között, Kossuth út a Rákóczi út és az Ady út között, Bajcsy út, valamint a kiépített parkolók, külön megállapodás alapján. Lesz-e kiút a nyomorúságból? Egy leválni készülő falu viszontagságai Balassagyarmat Ha valakinek alkalma nyílik megnézni Ipolyszög kultúrházát kívül és belül, szinte rögtön idé­zőjelbe teheti az épület nevét. Az a hely, amely jó esetben egy falu életének központja lehetne, elképesztő állápot ban van. Rom, törmelék, leszakadt, élet- veszélyes tető, penész, málló va­kolat - mindenütt a pusztulás je­lei. Kérdés, ki a felelős az áldat­lan állapotokért? A településen szétdobált szemét éktelenkedik, a sportpálya tragikus látványt nyújt, a könyvtár is „lerobbant”. Ipolyszög 2002 februárjában 75%-os részvétellel úgy döntött, leszakad Balassagyarmatról, s önálló önkormányzatot hoz lét­re. Az Ipolyszög önállóságát elő­készítő bizottság Ledeczki József vezetésével már a megelőző év­ben azt tűzte ki célul, hogy a fa­lu nyomorúságán változtasson, s ennek egy útja van - az önálló­ság. Mádl Ferenc köztársasági el­nök 2003. június 24-i dátummal végzést hozott: az eddigi város­rész leválhat Balassagyarmatról, de az önálló önkormányzat lét­rehozása csak 2005 táján lehet­séges. Addig ha tetszik, ha nem, Ipolyszögnek együtt kell mű­ködnie a várossal és a városve­zetéssel. A közelmúltban tartott lakos­sági fórumon részt vett Lombos István polgármester, dr. Bacskó József alpolgármester és Látkóczki Bátint képviselő a szo­ciális bizottság részéről. A falu­gyűlés bizony korántsem árulko­dott összhangról. Cseman Pált, Ipolyszög törvényesen megvá­lasztott képviselőjét - ki tudja, miért - nem hívták meg az ülésre, pedig az ő véleményezése nélkül nehéz döntést hozni a gyarmati önkormányzatban. Voltak, akik azt kérdőjelezték meg, hová tud­ják elhelyezni majd a lepusztult településen az önálló falu intéz­ményeit, volt, aki az Ipolyszög Fejlődéséért Alapítvány létreho­zását tartotta az üdvös megoldás­nak. Egyesek sze­rint a képviselő hiányában „nya- katlan” volt a fó­rum, mások azt állították, a falu­ban nincs szét­húzás, a társadal­mi munka terüle­tén mindig is megmutatkozott az összetartás. Olyan érv is el­hangzott, hogy a leváláskor helyben osztják majd el a pénzt, s nem Gyarmaton ren­delkeznek felette, s míg a mosta­ni testületben 18 ember mellett csak egy ipolyszögi van, addig az önállósuláskor héttagú falubeli testület jöhet létre. A városvezetők elmondták, hogy 58 millió forintot csak segélyre költött a gyarmati önkormányzat, a képviselő úr által java­solt 60 milliós faluház lét­rehozása önrész nélkül lehetetlen, hiszen maga a város is évek óta 300 mil­liós hiányt görget maga előtt. Ipolyszögön nagy a hátrányos helyzetűek, munkanélküliek, a roma lakosság aránya. A helyi­ekben az is felvetődött, vajon mindig jó helyre jut-e el a segély - bár ezt helyi szinten kellene vé­leményezni. Jelenleg a város vezetése csak a kultúrház tetejének rend- behozatalában tud segí­teni, az ötszázezer forin­tos anyagköltséget tudja vállalni. Egy biztos: a szemét újra és újra megjelenése az ipoly- szögiek felelőssége is, s bár Ba­lassagyarmat városrészeként a kultúrház a gyarmati művelődé­si központhoz tartozott, a falu állapota, a művelődési házból ellopott padlódeszkák az ott élők jó részének igénytelenségét is mutatják. SZABÓ ANDREA A zene átformálja a lelket Balassagyarmat Az elmúlt héten emlékeztek meg a Rózsavölgyi Márk Mű­vészeti Iskolában a zene vüág- napjáról, amelyet 1975-ben hir­detett meg Yehudi Menuhin, a világhírű hegedűművész. Lombos István polgármes­ter köszöntőbeszédében nap­jaink értékválságban szenve­dő világáról szólt, a silányság térnyeréséről, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy már- már elveszítjük a valódi muzsikát. Erre cáfol rá a gyarmati zeneoktatás, amelynek erős vára a Rózsavölgyi iskola. Az intézmény nem csak zenét oktat, de közösségi élményt is nyújt, nyitottabbá teszi a növendékeket. Knitsch Katalin A város nagy zenei hagyományokkal büszkélkedhet, elég, ha csak a majd' másfél évszázados dalegyletre, művészetére gondo­lunk. Az ünnepi műsort nem csak ők adták Ember Csaba vezényletével, hanem a rézfú- vóskvintett, a balassagyarmati kamaraegyüt­tes, s a fellépő művész-tanárok. E felemelő koncert keretében köszöntötte Knitsch Katalin zongoratanárnőt a város polgármestere, Borenszki Ervin, a megyei közgyűlés alelnöke, Urbán Árpád ország- gyűlési képviselő, valamint Ember Csaba igazgató. A most 75 esztendős tanárnő 1953- tól, kereken fél évszázada tanít az intéz­ményben, többek között Ember Csaba és Pemeczky Zsolt is növendékei voltak, nem­zedékeket nevelt a zene szeretetére. A nagy­hírű karnagy, Erdélyi József búcsúkoncertjén ő zongorázott. Kivételes aktivitásról tanús­kodik napjainkban is, Balas­sagyarmaton 10, Romhány- ban 9 tanítványa van. Negyedszázada oktat az iskolában Perneczkyné Baranyi Klára hegedűmű­vész, aki zongorista férjével együtt oszlopos tagja a rend­kívüli teljesítményt nyújtó, nemzetközi elismerésnek ör­vendő balassagyarmati kamaraegyüttesnek is. Az ő munkásságáról Ember Csaba igazga­tó emlékezett meg további sikereket kíván­va. A koncert fényesen igazolta Bárdos Lajos szavait: „zene nélkül lehet élni, de nem ér­demes”. Perneczkyne Baranyi Klára Egy megújuló iskola Fénybe vágyó alakok Balassagyarmat Lavaj Árpád matematika-fizi­ka szakos tanár öt éve áll a Bérczy Károly Középiskola élén, ahol 1993-tól 1999-ig óraadóként dolgozott. Az igazgató beszá­molt kiterjedt vonzáskörzetű in­tézménye speciális oktatási struktúrájáról. Az alapvetően esti jellegű ok­tatásra épülő dolgozók gimnázi­umába a nyolc általános elvég­zése után 16 éves kortól iratkoz­hatnak be a diákok. Részt vehet­nek a hagyományos négy évfo­lyamos képzésben, de ha szak­munkás-bizonyítvánnyal rendel­keznek, már három év múltán eljuthatnak az érettségiig. Az érettségi bizonyítvány megszer­zését követően különböző szak­képzési formák közül válogat­hatnak a tanulók. Kétéves okta­tás után informatikus rendszer- gazdák lehetnek, ha csak egy évig vesznek részt a képzésben, számítástechni­kai szoftverüze­meltető végzett­séget szereznek. A plusz két év eredményeként nyelvvizsga bir­tokában irodave­zetők válhatnak a tanulókból, s itt is működik egyéves képzés, amely gépíró­szövegszerkesztő végzettséget ad, vagy ügyintéző titkárit - szin­tén nyelvvizsgával. Majd 110 ta­nuló vesz részt a szakképzés­ben. A jövőben az intézmény szeretné beindítani a banki ügy­intéző szakot is - mondta Lavaj Árpád. A több mint 470 diákot oktató iskola 11 főállású kollégával mű­ködik, Gyarmaton 13 óraadó ta­nít, Rétságon 8, Nagymaroson 10. Az óraadók alkalmazása mo- bilabbá teszi az oktatást - fejtette ki az igazgató. Ez már önmagá­ban nagy vonzáskörzetről árul­kodik: a tanulók egész Nyugat- Nógrádból érkeznek, Mária- nosztra, Szob, az Ipoly völgye, Salgótarján szintén ad diákot. Bár a Szent-Györgyi gimnázium­mal való osztozkodás miatt szű­kös az épület, s más iskolákban is kénytelenek géptermet mű­ködtetni, több milliós pályázati pénzből és szakképzési hozzájá­rulásból 70 számítógéppel, mo­bil nyelvi laborral rendelkeznek. Jó kapcsolatot ápolnak a felnőtt- oktatás fellegváraiként számon tartott tatabányai, nyíregyházi, dunaújvárosi iskolákkal. Ami a tanulókat illeti: átlagéletkoruk 25 év körül van, s bizony ez azt a tényt is magával hozza, hogy a munka és a család mellett csak harmadrangú a tanulás. A ne­gyedéves és féléves beszámoló­kon és az év végi vizsgán viszont a nagy többség megpróbál mini­málisan megfelelni. Lavaj Árpád nem rejtette véka alá azt sem, hogy nagy a lemor­zsolódás, ami az érettségi eléré­séig sok esetben 60 százalékos. De ellenpélda is akad: van, aki a bérczys évek után most fejezte be a jogi egyetemet, vagy orvosi egyetemre jár. Ez a tény, s a szakképzés sokszínűsége min­denképp azt mutatja, hogy nagy szükség van a dolgozók gimná­ziumára. SZ. A. Balassagyarmat A napokban a balassagyarma­ti származású Paróczi Mária tár­latát ajánlotta a közönség figyel­mébe Csach Gábor városi művé­szettörténész. A megnyitóbe­szédben elhangzott, hogy az al­kotó génjeiben is hordozza a képzőművészet iránti fogékony­ságot, hiszen Kálóczi nevű nagy­apja festőként, domborművek készítőjeként írta be nevét a he­lyi hivatalnokság történetébe, a nagynéni, Paróczi Ágnes pedig neves festő- és iparművész. A Ba­lassi gimnáziumban Farkas And­rás hatása tovább fokozta a festé­szet iránti rajongást, majd követ­kezett a képzőművészeti szabad­iskola, ahol Csemniczky Zoltán irányítása alatt fejlődött a tehet­ség: méghozzá remek társaság­ban. Párkányi Raab Péter, Ador­ján Attila, Telek Zoltán voltak műhelytársai. Paróczi Mária megélte a mű­vészpálya összes kínját-szépsé- gét: kalandozások következtek Rómában, Párizsban, s közben mindvégig hű társa maradt a vá­szon és az olajfesték. A most lát­ható 25 olajfestmény antagonisz- tikusan vegyes, eklektikus egyve­leget nyújt. A közös nevező a sej­tető fény és a szimbolizmus irán­ti szerelem. Csach Gábor szerint a legfigyelemreméltóbb művek a fényben feloldott olajképek. A művésznő színpompás, ruszti­kus, fényben fürdő olajképei be­vallottan is Kárpáü Tamás alkotói módszereinek hatását mutatják. Képei nőies, barokkosán nagyvo­nalú látomások, fénybe vágyó alakokkal, amelyek tágra nyitják a továbbgondolás kapuit. ESZA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents