Nógrád Megyei Hírlap, 2003. szeptember (14. évfolyam, 202-227. szám)
2003-09-22 / 220. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓG RÁD MEGYE 2003 MÁTRATERENYE 2003. SZEPTEMBER 22., HÍTFŐ Homokterenye és Nádújfalu községek egyesilésével keletkezett a település. Honrakterenye régi neve Atyaháza volt s 1296-ban említették először az oklevelek. 14043ien Zslgmond király Homokle- rennei Miklósnak adományozott Itt birtokrészeket A falu földesura 1418-ban Homokterennei Jakab fia János lett, s ekkor vette (el a falu Is a Homokterenne nevel A török hódoltság ezen a vidéken 1552-ben kezdődött, Az 1555-5Sdik évi török adószámadások szerint a hatvani szandzsákhoz tartozott 156 Hton Berényi András nyerte adományul. A faki temploma igen regi, egyes re- szel a XIII. századból származnak. Az évszázadok során többször átépítették. Nádújfalu 1426-ban az Iváni család birtoka voR. 1463ban Wytatw (Újfalu) alakban szerepelt a krónikákban. 154»ben egy adóköteles, három eiszeyényedett és három el- pusztult jobbágytelket írtak Üt össze. 1554-ben már a lakatlan települések között szerepek. A török Idők elölt nem a jelenlegi helyén vök a falu; az emberek a kornyék nádasaiba húzódva vészelték át a nehéz időket A tahi egyedülálló szépségű, fakazettás mennyezettel ellátott római katolikus templomát 1746han szentelték fel. Római katolikus templom Szabadidőközpont, horgászparadicsom A nyolcvanas években kialakult 12 hektárnyi bányató szinte tálcán kínálta és kínálja a lehetőséget a szabadidős programok, az üdülés, a pihenés lehetőségeinek megteremtésére, kiszélesítésére. A 23 forrás táplálta tóban lelhető rendkívül egészséges halállomány vonzza a horgászni kedvelőket. 1992-ben alakult a Tóaljai Bányász Horgászegyesület 40-50 fővel, ma már 130-an vannak, zömében helybeliek, illetve a környező települések lakói. Az ön- kormányzat parcellázás során üdülőtelkek értékesítését kezdte Szabadidőpark meg, szinte már valamennyi elkelt. Az esőbeállók, szalonnasütők stb. megépítése már jelentősen hozzájárult a családi piknikek, főzőcskék, s egyéb programok lebonyolításához, népszerűségéhez, közkedveltségéhez. A településen több vadásztársaság is működik, számos bel- és kül- földi vendégvadászt fogadnak. ■ Bányászemlékhely ■ Gyökereiket megőrizve - együtt cselekednek Mátraterenye: Homokterenye, Nád- újfalu, Jánosakna településrészekből álíó, mintegy 2100 íakosú, sajátos település. A korábbi önállóságot ma már a közös célokért, közös jövőért való együttcselekvés váltotta fel. Ugyanakkor különös gonddal figyelnek múltjuk megőrzésére. Az idősek növekvő, az újszülöttek csökkenő száma mind a szociálpolitika területén, mind az intézményrendszer működésében meghatározó. Mint annyi Mátra-alji településen, itt ! is a környékbeli bányák biztosították a megélhetést, mindaddig, míg bezárásra nem kerültek. Ezt követően nehézipari | üzem, illetve - főleg a nők foglalkoztatására - könnyűipari üzem idetelepülése segített a foglalkoztatási gondokon. A 80- as, 90-es évek fordulójától megváltozott a munkaerőigény, a munkalehetőség. Megszűnt a termelőszövetkezet. Ez utóbbi tevékenységi köréből kivált, illetA település telefonhálózattal, gáz- és vízvezetékkel, a közelmúltban korszerűsített közvilágítással rendelkezik. Folyamatos az utak, járdák felújítása, pályázati pénzekből szeretnék megoldani a szennyvíz, illetve a csapadékvíz elvezetését .Az általános művelődési központ irányítása alá tartozik a Móra Ferenc Általános Iskola, művelődési ház, könyvtár, s az óvodák. A településrészeken jól felszerelt orvosi rendelők vannak, fogorvosi ellátást a mátraMindig földközelben - a valóságban is Bodor József polgármester 59 évnyi élete e térségben telt el. Bányászként a környező bányákba az itteniekkel szállt te nap mint nap a föld alá. Aztán a föld maradt továbbra is a megélhetés forrása: mezőgazdászként a helyi tsz-ben volt állattenyésztő, főágazatvezető, agronó- mus. A közéletben mindig is jelen volt. így került politikai pályára, majd megélte annak negatív következményeit is. A helyi közösségek megkeresésére vállalta a 2002- es megmérettetést. Választói mellett családja: felesége, két felnőtt gyereke, három unokája örült-örül döntésének. A településen élőkért végzett tevékenység, s a csalói javát szolgáló földművelés-állattartás jelenti mindennapjai elfoglaltságát. ve privatizálódott kisebb üzemek (pl. hűtőház, műanyagüzem), a szolgáltatásban működő vállalkozások, s az önkormányzat nyújt munkalehetőséget. Ez utóbbi - 30-40 fővel, „szerencsés pályázás” esetén 70-80 fővel - a közterületek rendben tartásával intézmények karbantartási munkálataival, egyáltalán a település arculatának formálásával jelentős értéket teremtenek. A Kőtetőn 2001-ben létrehozott 20 hektáros ipari parkban egyelőre a Pur Kft. található. MftIlftTÍBflfflE 2883. (Vf KöilSíSífTtS! nováki szakorvos biztosít. A kereskedelmi ellátás színvonalát javította a felújított CBA-bolt. A szabad idő eltöltése, a turizmus szempontjából jelentős a külszíni művelésből visszamaradt bányató és környéke. 40 férőhelyes szálláslehetőséget biztosít az önkormányzat által fenntartott vendégház. A magángyűjtemény útján, Berze Józsefné által létrehozott, ma már az önkormányzat kezelésében lévő tájház hiteles képet ad a régi paraszti életről. MÁTRA PACK - csomagolóeszközök Egy gépgyártás-technológus, valamint műanyag-feldolgozó üzemmérnök házaspár: Bátori Ferenc, s felesége, Erika két évtizede került az akkori tsz műanyagüzemébe. Letelepedtek, bekapcsolódtak a falu életébe, s dolgoztak... Aztán 2001-ben gondoltak egy nagyot, s a Széchenyi-terv adta lehetőségeit megismerve: pályáztak. Tanult, s két évtized tapasztalatával gazdagított tudásukra alapozva döntöttek. A homokterenyei településrész központjában csaknem egy évtizedig kihasználatlanul álló majorépületet felújíttatták, s ugyancsak pályázati pénzből a szükséges gépekkel berendezték. Műanyag alapanyagú csomagolóeszközök - terményes zsákok, nejlontasakok - gyártását kezdték meg 2002-ben. A 10 fős kisüzemben helyiek dolgoznak. Az egyes munkafolyamatokat jól összeszokott csapatként összehangolva, jó szakmai felkészültséggel, ismerettel és gyakorlattal végzik. Termékeik ismertek, üzBátori Ferencné leti kapcsolataik bővülnek, így termelésük is felfutóban van. A családi vállalkozásnak is felfogható kft.-ben dolgozik a jelenleg gyermekgondozási szabadságon lévő lányuk, Erika is, míg a kisebb lány, Tünde a gyöngyösi főiskolán tanul - a jól bevált több lábon állás jegyében - idegenforgalmi, illetve szálloda szakon. A tízfős kisüzemben helyiek dolgoznak Hagyományőrzés, -ápolás Kürti Jánosné, könyvtáros-művelődésszervező. Az iskola épületében található közel 20 ezer kötetes könyvtár kezelése, kölcsönzés, s egyéb könyvtári programok mellett fazekas- szakkört vezet, mazsorettcsoportja van. A művelődési házban a mátraterenyei hagyományőrző csoport tagjaival igyekeznek „menteni a menthetőt”. Az arany minősítésű asz- szonykórus a helyi gyűjtőmunka szép darabjait tanulja be, amit eredeti népviseletben adnak elő. Az egri palóc napok, a füleki kulturális események rendszeres meghívottai, többször szerepeltek a budapesti május 1-jei ünnepségen, s készült velük felvétel a Magyar Rádióban is. A helyi ünnepségek hagyománya, hogy május 1-jén népzenei gálát tartanak, ahol fellépnek a környékbeliek. Az augusztus 20-i ünnepségek is a kenyérszentelés, kenyérszegés haKürti Jánosné gyományán túl a népi kultúrák bemutatására is szolgál, már voltak olasz, görög, szlovák fellépőik. Az iskolában heti óraszámban folyik a néptáncoktatás, főleg az alsóbb osztályokban. A szülői munkaközösséggel most készülnek a szüreti felvonulásra és bálra a gyermekek, a kultúra támogatásának, szponzorálásának lehetőségét megteremtve ezzel. Arcok a településről A híres asszonykórus Egy a bányászok közül Nagy Tibor, a 64 éves bányásznyugdíjas munkás életével példája az újfalui-homokterenyei-jánosaknai volt bányászok valamennyiének. Ambrus-bánya, Gáti 4, Kiskút, Csurgó a fontosabb színhelyek. 1955-től itt, a közeli bányákban, míg 1972-től Ménkes, egészen a végleges bezárásig. A nyugdíjasévek 1991-ben kezdődtek. Ha az aktív, föld alatti (feletti) munka meg is szűnt, a bányászélet benne él az emberben. így hát nem csoda, hogy a bányászmúlt megörökítésének igénye itt is megfogalmazódott. 2002-ben már megvolt az elhatározás az újfalui részben felállított emlékhelyről. A régi lendülettel és lelkesedéssel láttak a régi társak a gyűjtőmunkához, az ácsolatok, a kőfal elkészítéséhez. Napokig csiszolta az időközben fényét vesztett lámpát... Mígnem a „mű” elkészült, örök emlékeztetőül a későbbi generációknak. S emlékezni, említeni való akad, például a bányászfeleségek féltő-gondoskodó-kitartó életéről, mint ahogy példázza ezt Nagyné Maruzs Mária is. Az idei év Mátraterenyéért kitüntetés tulajdonosa Nagy Tibor lett. Öreg telep öreg lakója Jánosakna, a valaha szebb napokat látott kis bányatelep egyik, ma már elcsendesedett utcácskájában él Parity Béla nyugdíjas pedagógus. A csendesen letanított évtizedek nemcsak a meghitt hangulatú, kis létszámú, vagy összevont osztályok emlékeit hordozzák, hanem a Bányász Kultúrházban zajló kulturális élet örömeit is. Az általa vezetett színjátszó csoport közössége, a fiatal, jól kereső bányászfiúk hetyke viselkedése, az akkori könyvtárak hangulata elevenen kerül elő az emlékezet mélyéből. A munkásszállók időszaka, a sok-sok ember, s végül a külszíni munkálatok utáni visszafejlődés megváltoztathatatlanul Jánosaknához tartozik. Jó visszaemlékezni a gyermekekkel eltöltött táborozásokra, egyéb, színes kulturális programokra, gyermek- és ifjúsági felelősként megoldott problémákra. A mai, gyors, négyévenkénti változásokat az oktatásban nem tartja helyesnek. Az ími-olvasni-számolni tudás örök igazsága szerinte nem évül el... 38 évi zsongás után most már jólesik a nyugalom! Csendes telep, csendes lakójaként éli életét. A példamutatás erejével Oláh Sándomé Kökény Tünde a cigány kisebbségi önkormányzat elnöke. Korábban a varrodában, majd postásként dolgozó fiatalasszony férjével három fiút nevel. Saját életükkel, munkájukkal igazolják: a nehézségek ellenére is lehet boldogulni, ha saját sorsán saját maga is akar javítani az ember. Megbízatását komolyan véve konkrét munkáról, kézzelfogható eredményekről beszél. A munkalehetőségek keresésének, segítésének folyamatáról (személyigazolvány-cserék, tb-kártyák, adóigazolványok beszerzése), a környezetvédelmi program, ami nem egyéb, mint a saját környezet (ő mondja: a cigánysor) tisztasága, szemét eltakarítása. Kirándulások szervezése az óvodásoknak, iskolásoknak, jó hangulatú rendezvények, tanszersegély. Kapcsolata mindennapi a polgármesteri hivatallal, az intézményekkel, a rendőrséggel, a polgárőrséggel, folyamatos a munkaügyi központokkal, megállapodásuk is van. A helyi romák segítését a beilleszkedésük gyorsítása szempontjából tartja fontosnak. Az egyházközség világi elnöke Berze Péter az általános iskola elvégzése után Budapesten tanulhatta ki a gépiforgácsoló-szakmát, magas színvonalú elméleti oktatás, s a Ganz tanműhelyében szerzett szakmai gyakorlat útján. A nagyvárosi élet nem volt számára vonzó, így hát visszakerült. Néhány, salgótarjáni^ninkahelyen töltött évet leszámítva, 30 éve ennek j&z üzemnek a dolgozója. A tsz-tag apa ugyan munkáit kívánt fiából neveim, azért hajnalban keltette kaszálni, egyáltalán a paraszti munka, a föld művelése, az állattartás mai napig élete eleme. Somoskőből nősült, felesége szülei is gazdálkodtak, így hát mindkét oldalról maradt a családi hagyomány, már ami a mezőgazdasági munkát illeti. Édesapja halála után teljes egészében á mátraterenyei gazdaság felvirágoztatása került előtérbe üzemi munkája mellett. E kettős életvitelbe még belefért korábban a közösségi-mozgalmi munka is, KISZ-titkárként is tevékenykedett. Amikor a rendszerváltásnál emberek sokasága „maradt hitehagyot- tá”, az addig is meglévő keresztény neveltetés újra felerősödött. Két éve kérték fel a homokterenyei egyházközség világi elnökének. Koordinál, kapcsolatot tart, operatív feladatot lát el, ha kell, lelki segély- nyújtást végez. ___________________________________________■
