Nógrád Megyei Hírlap, 2003. szeptember (14. évfolyam, 202-227. szám)
2003-09-22 / 220. szám
2003. SZEPTEMBER 22., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal I Nincs többé aggódás a fűtési számlák miatt! SMfelfíflesi rcnds/errc! ezreket takaríthat meg! jó döntést és fűtési, épületgépészeti rendszere jStJaneknskodik Ön helyett! Mílrálatunkhói ^.kazanok 3es©yezetékr.endszerek STradiatorok tonólközoszamtok 3hömérséklet szabályzók 1 m 0r.miEp.ületgeMeszet'ii§zaküzle.t 6 é*e On jól íűtöttilttmyrfivc nt«! az Kincses hét vége HÍREK Salgótarján KLUBFOGLALKOZÁS. Az Or szagos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Nógrád megyei szervezete szeptember 25-én 15 órától tartja őszi első klubfoglalkozását az MTESZ-székházban. Tagjait és az érdeklődőket szeretettel várja. BIBLIAI SZABADEGYETEM. Nemrég indult útjára a József Attila Művelődési Központ klubtermében a bibliai szabadegyetem, mely minden hétfőn tart előadást. Szeptember 22-én 17 órától prof. dr. Szigeti Jenő tolmácsolásában Máté evangéliumát hallgathatják a beiratkozott hallgatók és a vendégek. ART MOZI. A József Attila Művelődési Központban szeptember 22-én 18 órai kezdettel az art mozi keretében a három Oscar-díjjal jutalmazott Roman Polanski által rendezett A zongorista című filmet tekinthetik meg. Főszereplője: Adrien Brody. MÚZEUMBARÁTOK ÖSSZEJÖVETELE. A Nógrádi Történeti Múzeumban a múzeumbaráti kör szeptember 29-én 16 órai kezdettel tart összejövetelt. Vendégeik: Feld István, aki a Salgó várának újabb feltárási eredményeiről tájékoztatja a résztvevőket, valamint Tervek Salgó várának hasznosítására címmel Vágvölgyi Ferencné tart előadást. Kálló IVÓVÍZHÁLÓZAT. Kálló gesztor ságával napokon belül elkezdik építeni a 27 kilométeres ivóvízhálózatot, melynek köszönhetően megoldódik Erdőkürt, Kálló, Erdőtarcsa, Palotás és Héhalom ivóvízellátása. Erre a községek pályázaton nyertek 470 millió forint címzett támogatást. Ezzel a beruházással megoldódik megyénkben az említett települések korszerűbb ivóvízellátása is. Nógrádsipek KÖZMUNKA Hat közmunkást foglalkoztat jelenleg a település önkormányzata. A közhasznú és közcélú alkalmazottak ezekben a hetekben a település központjában, illetve más részein végzik a tereprendezés időszerű munkálatait. Az elkövetkezendő időszakban a temetői takarítás is feladatuk lesz. Mátraszele_________ ASZFALTOZÁS. A községben elkezdődött a Gáborvölgy út aszfaltozása, melyre pályázaton több millió forintot nyert az önkormányzat. Továbbá befejeződött a szennyvízberuházás, a hálózatra csatlakozhatnak mindazok, akik eddig még nem tették meg. (Folytatás az 1. oldalról) A tanácskozást Horváthné Győri Magdolna, a városi önkormányzat oktatási, kulturális és sportbizottságának elnöke nyitotta meg. Elismerően szólt a Madách Imre Gimnázium nyolc évtizedes tevékenységéről, a város szellemi életében mindenkor és napjainkban is betöltött szerepéről. Kiemelte: Madách Imre életműve közkincs, s itt Nógrádban, a költő szűkebb pátriájában különösen az. A szellemiségét méltóan őrző kultusz megannyi jele tapasztalható a mindennapokban is - mondta Győri Magdolna. A megnyitót követően a diákok előadásai hangzottak el, majd a délutáni ülésszak keretében jeles Madách-kutatók tartottak előadásokat. Bárdos József igényes műelemzése azt igazolta, hogy „Az ember tragédiája” nem csupán könyvdráma, hanem jelentős színpadi alkotás is. Kovács Anna Madách „Mózes” című drámájáról mondta el saját, eredeti gondolatokat tartalmazó felfogását. Kerényi Ferenc empatikusán elemezte a Tragédia ősbemutatójának körülményeit, színházi kulisszatitkait, Paulay Ede rendezésének fogadtatását. Ezt követően a gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium színjátszói mutattak be egy részletet Németh László „Bodnárné” című drámájából. A diákelőadások értékelését a zsűri nevében Kovács Anna tolmácsolta. Dicsérte a téma- választást, s a dolgozatokban megnyilvánuló új szellemet, friss látásmódot. A döntés értelmében az első díjat Horváth Eszter (S.-tarján, Bolyai gimnázium) nyerte el „Az egyén és tömeg viszonya a Tragédiában” című előadásával. Felkészítő tanára Lékóné Lantos Zsuzsanna. Második díjas Vass-Eysen Ábel (Nagykőrös, Arany János Református Gimnázium) lett „Páskándi Géza abszurdoid játékai” című dolgozatával. Harmadik díjasok lettek: Bakos Zsuzsa (Bolyai, „Sütő András Csillag a máglyán”), Máté Éva Gyöngy (Bolyai, „Örkény István Macskajáték”) és Nagy Krisztina (Madách, „Az ember tragédiája és a nagyévkör”). Különdíjban részesült a nagyváradi Szűcs Attila, akinek ugyancsak Örkény „Macskajáték”-ával foglalkozó írását távollétében olvasták fel. A kutató diákok Madách irodalmi konferenciáján Puszta Béla, Salgótarján megyei jogú város polgármestere mondott zárszót. Rámutatott, hogy az 1923- ban alapított, nyolcvanéves gimnáziumnak, mint a település első középiskolájának élete, tevékenysége szorosan összefonódott Salgótarján városi létével. Puszta Béla beszélt a megye- székhelyen is kibontakozott Madách-kultusz szerepéről, eredményeiről és a Tragédia optimista végkifejletét idézve szólt a város jövőjéről, majd megköszönte mindazok munkáját, akik hozzájárultak e konferencia sikeréhez. A zárszót követően elhangzott, hogy a Madách Imre Gimnázium, a tanácskozás házigazdája szeretné folytatni e kezdeményezést és januárban meghirdeti az újabb találkozó feltételeit. Az idei Madách irodalmi tanácskozás résztvevői Varga Imre Madách-szobránál rótták le kegyeletüket a halhatatlan drámaköltő emléke előtt. CSONGRADY BÉLA Szüret szépét választottak A helyi művelődési ház szervezésében immár 10. alkalommal rendezték meg szombaton Drégelypalánkon a szüreti felvonulást, amely az évek a során a megye egyik legnagyobb és legszínvonalasabb rendezvényévé nőtte ki magát. Drégelypalánk A készülődésben részt vett a falu apraja-nagyja, hiszen a hagyományok ápolását nem lehet elég korán elkezdeni. A több mint másfél száz résztvevőt számláló menet élén a bíró és bíróné hintája haladt, őket a csőszlányok és csőszlegények követték, a nyolcadikos lányok vitték a szőlőkoszorút. Felvonultak házaspárok lovas kocsikon, kisiskolás gyerekek kisteherautón, a sort pedig a maskarások zárták. A menetet helyi zenészek kísérték: a főbb megállóhelyeken külön erre az alkalomra betanult, közös körtánccal színesítették a programot. A kisbíró humorosan, csipkelődve vette számba az év jelentős eseményeit, nagy derültséget keltve a hallgatóság körében. Az előkészületekben nagyon sokan vettek részt: voltak atók a felvonulásban, voltak akik a szervezésben, díszítésben, viseletek varrásában segédkezett. A gyerekek és fiatalok díszes felvonulóruháinak nagy részét a szülők, nagyszülők varrták. Néhány év óta a házaspárok is beöltöztek, ők ebben az évben új viseletét készítettek maguknak. A szüreti mulatság megrendezését az önkormányzat finanszírozta, az esti vacsora finomságait és a süteményeket a résztvevők és a szülők állták. A közös vacsora után hajnalig tartó bállal zárult a mulatság, ahol ebben az évben is megválasztották a szüret szépét. A palóc tájház udvarán Danyikó Attiláné tanítgatta a csuhébábkészítés fortélyaira a gyerekeket FOTÓ: G. É. BÁTONYTERENYE Maradandó értékei minél nagyobb nyilvánosság előtt történő bemutatásának szentelte az elmúlt hét végét Bátonyterenye: önkormányzata, közművelődési központja és könYvtára Kulturális örökség napjai címmel, kétnapos rendezvénysorozattal várta a helyieket és más érdeklődőket. Hogy az eseménysor minél inkább elérje célját, s a város kulturális kincseiből minél többen merítsenek, szombaton és vasárnap is ingyenesen lehetett látogatni idős Szabó István nemrégiben megnyílt életmű-kiállítását a Gyürki-Solymossi-kastélyban, amely más látnivalókat is tartogatott: az ősparkkal és az épülettel idegenvezető segítségével ismerkedtek, az építészeti és természetvédelmi értékekről előadást hallgattak. Idős Szabó István síremlékeinek megtekintésére is volt mód a kisterenyei temetőben, a könyvtár pedig az alkotóról szóló videofilm és diasorozat vetítésével vett részt a rendezvényen. A palóc tájház régiségeire szombaton mintegy negyvenen voltak kíváncsiak, ugyanitt a kisebbeknek népi játszóházzal kedveskedtek a szervezők: az udvaron felállított asztalnál Danyikó Attiláné óvónő, a játszóház vezetője, csuhébáb készítésére tanította a gyerekeket. Hozzáértő irányításával, a nedvesítéssel megmunkálhatóbbá vált kukoricafosztásból kislány figurát, madarat, nyuszit, angyalkát formáltak a foglalatossághoz kedvet érző gyerekek. ________■ „ A szellem az, mi győzhetetlen...” Kutató diákok irodalmi konferenciája a Madách Imre Gimnáziumban A Madách irodalmi konferencián távolról érkezett és salgótarjáni diákok egyaránt részt vettek FOTO: GOCS ÉVA „Lélek kell, nem technika” Zsinórpadlás helyett - Salgótarján kultúrájának egy szelete _ t___i' vitteiÉT r f ________________________________i- -_______________—síi— — -------—~m C songrády Béla (balról a második) könyvének bemutatóján Korill Ferenc (balról a harmadik) vállalta a házigazda szerepét. Középen P. Tóth László, aki a kötet fotóit készítette. A bemutatón Tóth Nóra musica-részletekkel működött közre. fotó; 0ócs éva (Folytatás az 1. oldalról) ennyit az emberek az üzletek előtt... Ugyancsak 1954 körül lépett fel az ipartestület székházában a debreceni Csokonai színház, amelynek Márkus László is tagja volt. Ezek a darabok jelentették a gyökereket. Amikor Budapesten tanultam, a színház iránti szeretetem csak erősödött. Az egyetem elvégzése után, 1964-ben kerültem vissza Salgótarjánba, az akkori városi tanács népművelési felügyelője voltam, így a szenvedély és a munka szerencsésen találkozott. Ebben az időszakban épült a József Attila Művelődési Központ, amelynek 1966-os átadása után az volt műsoron, amit éppen sikerült elcsípni. Az első előadások egyike a híres pécsi balett vendégszereplése volt. Később azonban, 1967-68-tól, rengeteg utánjárással sikerült rendszeressé tenni a szolnoki és a debreceni színház fellépéseit, a szolnokiak például a teljes repertoárjukat bemutatták Salgótarjánban. Színpadra került ekkor az operairodalom jelentős része is. Csongrády Béla beszélt arról is, hogy a megyei napilapban Barna Tibor alapozta meg a színikritikák írását, amit Sulyok László folytatott. Tőle vette át akkor a „színházi rovatot”, amikor főállásban a korabeli Új Nógrád- hoz került. A kötet címét, persze tudtán kívül, Székely Gábor rendező, most a színművészeti egyetem rektora, inspirálta, megjegyezve egyszer: „kár, hogy nincs zsinórpadlás”.- Szilágyi Tibor azonban egy beszélgetésünk során azt mondta: nem zavarja, hogy nincs zsinórpadlás - mondta Csongrády Béla. - Koncz Gábor szavai szerint pedig a színjátszáshoz lélek kell, nem technika. Egyébként utóbbi művész látható a címlapon is, Mózes szerepében Madách Imre drámájában. Nem véletlen ez a választás sem, hiszen a színházi életen belül Madách munkássága igen kedves számomra. Beszélt ezután a kötet felépítéséről, a helyi színháztörténet áttekintéséről, a megjelent színikritikákról és művészinterjúkról, a helyi színjátszó csoportokról, a Salgótarjánból elszármazott színházi emberekről és azokról a fiatalokról, akik most tanulják a szakmát. (Egyikük, Tóth Nóra musicalrészletekkel a könyvbemutatón lépett fel.) Csongrády Béla elmondta, hogy a mintegy 400 salgótarjáni színielőadásból 370-380-at látott, s a nagy magyar művészek közül könnyebb felsorolni azokat, akik nem léptek fel a városban, mint azokat, akik igen. Róluk egyébként külön lista van a könyvben, akárcsak a rendezőkről. Szólt a támogatókról, külön is említve P. Tóth Lászlót, aki a kötetben szereplő fotókat készítette az évek során. A rendezvény végén a közönség tehette fel kérdéseit. A fő gondolat talán az volt: lesz-e valaha is állandó színházunk...? (A kötet részletes ismertetésére később visszatérünk.) F. Z.
