Nógrád Megyei Hírlap, 2003. szeptember (14. évfolyam, 202-227. szám)

2003-09-22 / 220. szám

2003. SZEPTEMBER 22., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal I Nincs többé aggódás a fűtési számlák miatt! SMfelfíflesi rcnds/errc! ezreket takaríthat meg! jó döntést és fűtési, épületgépészeti rendszere jStJaneknskodik Ön helyett! Mílrálatunkhói ^.kazanok 3es©yezeték­r.endszerek STradiatorok tonólközo­szamtok 3hömérséklet szabályzók 1 m 0r.miEp.ületgeMeszet'ii§zaküzle.t 6 é*e On jól íűtöttilttmyrfivc nt«! az Kincses hét vége HÍREK Salgótarján KLUBFOGLALKOZÁS. Az Or szagos Magyar Bányászati és Ko­hászati Egyesület Nógrád megyei szervezete szeptember 25-én 15 órától tartja őszi első klubfoglal­kozását az MTESZ-székházban. Tagjait és az érdeklődőket szere­tettel várja. BIBLIAI SZABADEGYETEM. Nemrég indult útjára a József At­tila Művelődési Központ klubter­mében a bibliai szabadegyetem, mely minden hétfőn tart elő­adást. Szeptember 22-én 17 órától prof. dr. Szigeti Jenő tolmácsolá­sában Máté evangéliumát hallgat­hatják a beiratkozott hallgatók és a vendégek. ART MOZI. A József Attila Műve­lődési Központban szeptember 22-én 18 órai kezdettel az art mo­zi keretében a három Oscar-díjjal jutalmazott Roman Polanski által rendezett A zongorista című fil­met tekinthetik meg. Főszereplő­je: Adrien Brody. MÚZEUMBARÁTOK ÖSSZE­JÖVETELE. A Nógrádi Történe­ti Múzeumban a múzeumbaráti kör szeptember 29-én 16 órai kezdettel tart összejövetelt. Ven­dégeik: Feld István, aki a Salgó várának újabb feltárási eredmé­nyeiről tájékoztatja a résztvevő­ket, valamint Tervek Salgó várá­nak hasznosítására címmel Vágvölgyi Ferencné tart elő­adást. Kálló IVÓVÍZHÁLÓZAT. Kálló gesztor ságával napokon belül elkezdik építeni a 27 kilométeres ivóvízhá­lózatot, melynek köszönhetően megoldódik Erdőkürt, Kálló, Erdőtarcsa, Palotás és Héhalom ivóvízellátása. Erre a községek pályázaton nyertek 470 millió fo­rint címzett támogatást. Ezzel a beruházással megoldódik me­gyénkben az említett települések korszerűbb ivóvízellátása is. Nógrádsipek KÖZMUNKA Hat közmunkást foglalkoztat jelenleg a település önkormányzata. A közhasznú és közcélú alkalmazottak ezekben a hetekben a település központjá­ban, illetve más részein végzik a tereprendezés időszerű munkála­tait. Az elkövetkezendő időszak­ban a temetői takarítás is felada­tuk lesz. Mátraszele_________ ASZFALTOZÁS. A községben elkezdődött a Gáborvölgy út asz­faltozása, melyre pályázaton több millió forintot nyert az önkor­mányzat. Továbbá befejeződött a szennyvízberuházás, a hálózatra csatlakozhatnak mindazok, akik eddig még nem tették meg. (Folytatás az 1. oldalról) A tanácskozást Horváthné Győri Magdolna, a városi önkor­mányzat oktatási, kulturális és sportbizottságának elnöke nyi­totta meg. Elismerően szólt a Madách Imre Gimnázium nyolc évtizedes tevékenységéről, a vá­ros szellemi életében minden­kor és napjainkban is betöltött szerepéről. Kiemelte: Madách Imre életműve közkincs, s itt Nógrádban, a költő szűkebb pátriájában különösen az. A szellemiségét méltóan őrző kul­tusz megannyi jele tapasztalha­tó a mindennapokban is - mondta Győri Magdolna. A megnyitót követően a diá­kok előadásai hangzottak el, majd a délutáni ülésszak kereté­ben jeles Madách-kutatók tar­tottak előadásokat. Bárdos Jó­zsef igényes műelemzése azt igazolta, hogy „Az ember tragé­diája” nem csupán könyvdrá­ma, hanem jelentős színpadi al­kotás is. Kovács Anna Madách „Mózes” című drámájáról mondta el saját, eredeti gondo­latokat tartalmazó felfogását. Kerényi Ferenc empatikusán ele­mezte a Tragédia ősbemutatójá­nak körülményeit, színházi ku­lisszatitkait, Paulay Ede rende­zésének fogadtatását. Ezt köve­tően a gyöngyösi Berze Nagy Já­nos Gimnázium színjátszói mu­tattak be egy részletet Németh László „Bodnárné” című drámá­jából. A diákelőadások értékelé­sét a zsűri nevében Kovács An­na tolmácsolta. Dicsérte a téma- választást, s a dolgozatokban megnyilvánuló új szellemet, friss látásmódot. A döntés értel­mében az első díjat Horváth Esz­ter (S.-tarján, Bolyai gimnázi­um) nyerte el „Az egyén és tö­meg viszonya a Tragédiában” cí­mű előadásával. Felkészítő taná­ra Lékóné Lantos Zsuzsanna. Második díjas Vass-Eysen Ábel (Nagykőrös, Arany János Refor­mátus Gimnázium) lett „Páskándi Géza abszurdoid játé­kai” című dolgozatával. Harma­dik díjasok lettek: Bakos Zsuzsa (Bolyai, „Sütő András Csillag a máglyán”), Máté Éva Gyöngy (Bolyai, „Örkény István Macska­játék”) és Nagy Krisztina (Ma­dách, „Az ember tragédiája és a nagyévkör”). Különdíjban ré­szesült a nagyváradi Szűcs Atti­la, akinek ugyancsak Örkény „Macskajáték”-ával foglalkozó írását távollétében olvasták fel. A kutató diákok Madách iro­dalmi konferenciáján Puszta Bé­la, Salgótarján megyei jogú vá­ros polgármestere mondott zár­szót. Rámutatott, hogy az 1923- ban alapított, nyolcvanéves gim­náziumnak, mint a település el­ső középiskolájának élete, tevé­kenysége szorosan összefonó­dott Salgótarján városi létével. Puszta Béla beszélt a megye- székhelyen is kibontakozott Madách-kultusz szerepéről, eredményeiről és a Tragédia op­timista végkifejletét idézve szólt a város jövőjéről, majd megkö­szönte mindazok munkáját, akik hozzájárultak e konferen­cia sikeréhez. A zárszót követő­en elhangzott, hogy a Madách Imre Gimnázium, a tanácskozás házigazdája szeretné folytatni e kezdeményezést és januárban meghirdeti az újabb találkozó feltételeit. Az idei Madách irodalmi ta­nácskozás résztvevői Varga Im­re Madách-szobránál rótták le kegyeletüket a halhatatlan drá­maköltő emléke előtt. CSONGRADY BÉLA Szüret szépét választottak A helyi művelődési ház szervezésében immár 10. alkalom­mal rendezték meg szombaton Drégelypalánkon a szüreti fel­vonulást, amely az évek a során a megye egyik legnagyobb és legszínvonalasabb rendezvényévé nőtte ki magát. Drégelypalánk A készülődésben részt vett a falu apraja-nagyja, hiszen a ha­gyományok ápolását nem lehet elég korán elkezdeni. A több mint másfél száz résztvevőt számláló menet élén a bíró és bíróné hintá­ja haladt, őket a csőszlányok és csőszlegények követték, a nyolca­dikos lányok vitték a szőlőkoszo­rút. Felvonultak házaspárok lovas kocsikon, kisiskolás gyerekek kis­teherautón, a sort pedig a maska­rások zárták. A menetet helyi ze­nészek kísérték: a főbb megálló­helyeken külön erre az alkalomra betanult, közös körtánccal színe­sítették a programot. A kisbíró humorosan, csipkelődve vette számba az év jelentős eseménye­it, nagy derültséget keltve a hall­gatóság körében. Az előkészületekben nagyon sokan vettek részt: voltak atók a felvonulásban, voltak akik a szer­vezésben, díszítésben, viseletek varrásában segédkezett. A gyere­kek és fiatalok díszes felvonuló­ruháinak nagy részét a szülők, nagyszülők varrták. Néhány év óta a házaspárok is beöltöztek, ők ebben az évben új viseletét ké­szítettek maguknak. A szüreti mulatság megrende­zését az önkormányzat finanszí­rozta, az esti vacsora finomsága­it és a süteményeket a résztve­vők és a szülők állták. A közös vacsora után hajnalig tartó bállal zárult a mulatság, ahol ebben az évben is megválasztották a szü­ret szépét. A palóc tájház udvarán Danyikó Attiláné tanítgatta a csuhébábkészítés fortélyaira a gye­rekeket FOTÓ: G. É. BÁTONYTERENYE Maradandó értékei minél nagyobb nyilvánosság előtt történő bemutatásának szentelte az elmúlt hét végét Bátonyterenye: önkormány­zata, közművelődési köz­pontja és könYvtára Kulturá­lis örökség napjai címmel, kétnapos rendezvénysoro­zattal várta a helyieket és más érdeklődőket. Hogy az eseménysor minél in­kább elérje célját, s a város kultu­rális kincseiből minél többen merítsenek, szombaton és vasár­nap is ingyenesen lehetett láto­gatni idős Szabó István nemrégi­ben megnyílt életmű-kiállítását a Gyürki-Solymossi-kastélyban, amely más látnivalókat is tarto­gatott: az ősparkkal és az épület­tel idegenvezető segítségével is­merkedtek, az építészeti és ter­mészetvédelmi értékekről elő­adást hallgattak. Idős Szabó Ist­ván síremlékeinek megtekintésé­re is volt mód a kisterenyei teme­tőben, a könyvtár pedig az alko­tóról szóló videofilm és diasoro­zat vetítésével vett részt a ren­dezvényen. A palóc tájház régi­ségeire szombaton mintegy negyvenen voltak kíváncsiak, ugyanitt a kisebbeknek népi ját­szóházzal kedveskedtek a szer­vezők: az udvaron felállított asz­talnál Danyikó Attiláné óvónő, a játszóház vezetője, csuhébáb ké­szítésére tanította a gyerekeket. Hozzáértő irányításával, a nedve­sítéssel megmunkálhatóbbá vált kukoricafosztásból kislány figu­rát, madarat, nyuszit, angyalkát formáltak a foglalatossághoz kedvet érző gyerekek. ________■ „ A szellem az, mi győzhetetlen...” Kutató diákok irodalmi konferenciája a Madách Imre Gimnáziumban A Madách irodalmi konferencián távolról érkezett és salgótarjáni diákok egyaránt részt vettek FOTO: GOCS ÉVA „Lélek kell, nem technika” Zsinórpadlás helyett - Salgótarján kultúrájának egy szelete _ t___i' vitteiÉT r f ________________________________i- -_______________—síi— — -------—~m C songrády Béla (balról a második) könyvének bemutatóján Korill Ferenc (balról a harmadik) vállalta a házigazda szerepét. Középen P. Tóth László, aki a kötet fotóit készítette. A bemutatón Tóth Nóra musica-részletekkel működött közre. fotó; 0ócs éva (Folytatás az 1. oldalról) ennyit az emberek az üzletek előtt... Ugyancsak 1954 körül lé­pett fel az ipartestület székházá­ban a debreceni Csokonai szín­ház, amelynek Márkus László is tagja volt. Ezek a darabok jelen­tették a gyökereket. Amikor Bu­dapesten tanultam, a színház iránti szeretetem csak erősödött. Az egyetem elvégzése után, 1964-ben kerültem vissza Salgó­tarjánba, az akkori városi tanács népművelési felügyelője voltam, így a szenvedély és a munka sze­rencsésen találkozott. Ebben az időszakban épült a József Attila Művelődési Központ, amelynek 1966-os átadása után az volt mű­soron, amit éppen sikerült el­csípni. Az első előadások egyike a híres pécsi balett vendégsze­replése volt. Később azonban, 1967-68-tól, rengeteg utánjárás­sal sikerült rendszeressé tenni a szolnoki és a debreceni színház fellépéseit, a szolnokiak például a teljes repertoárjukat bemutat­ták Salgótarjánban. Színpadra került ekkor az operairodalom jelentős része is. Csongrády Béla beszélt arról is, hogy a megyei napilapban Barna Tibor alapozta meg a szí­nikritikák írását, amit Sulyok László folytatott. Tőle vette át ak­kor a „színházi rovatot”, amikor főállásban a korabeli Új Nógrád- hoz került. A kötet címét, persze tudtán kívül, Székely Gábor ren­dező, most a színművészeti egyetem rektora, inspirálta, megjegyezve egyszer: „kár, hogy nincs zsinórpadlás”.- Szilágyi Tibor azonban egy beszélgetésünk során azt mond­ta: nem zavarja, hogy nincs zsi­nórpadlás - mondta Csongrády Béla. - Koncz Gábor szavai sze­rint pedig a színjátszáshoz lélek kell, nem technika. Egyébként utóbbi művész látható a címla­pon is, Mózes szerepében Ma­dách Imre drámájában. Nem vé­letlen ez a választás sem, hiszen a színházi életen belül Madách munkássága igen kedves szá­momra. Beszélt ezután a kötet felépí­téséről, a helyi színháztörténet áttekintéséről, a megjelent szí­nikritikákról és művészinter­júkról, a helyi színjátszó cso­portokról, a Salgótarjánból el­származott színházi emberek­ről és azokról a fiatalokról, akik most tanulják a szakmát. (Egyi­kük, Tóth Nóra musicalrészle­tekkel a könyvbemutatón lépett fel.) Csongrády Béla elmondta, hogy a mintegy 400 salgótarjá­ni színielőadásból 370-380-at látott, s a nagy magyar művé­szek közül könnyebb felsorolni azokat, akik nem léptek fel a városban, mint azokat, akik igen. Róluk egyébként külön lista van a könyvben, akárcsak a rendezőkről. Szólt a támogatókról, külön is említve P. Tóth Lászlót, aki a kö­tetben szereplő fotókat készítet­te az évek során. A rendezvény végén a kö­zönség tehette fel kérdéseit. A fő gondolat talán az volt: lesz-e va­laha is állandó színházunk...? (A kötet részletes ismertetésé­re később visszatérünk.) F. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents