Nógrád Megyei Hírlap, 2003. szeptember (14. évfolyam, 202-227. szám)

2003-09-15 / 214. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE' 2003 MÁTRAMINDSZENT 2003. SZEPTEMBER 15., HÉTFŐ A Mindszenti-patak partjára, a Mátra hegység lábához, az észak leié nyíló Sós-völgybe tele­pült a kisközség. Középkori eredetű település, de első írásos említése csak 1546-ból szárma­zik: az idő tájt mindössze három adóköteles jobbágyportát találtak itt, ugyanakkor több ne­mesi család osztozott a falu határán. 1549-ben viszont nyolc adóköteles jobbágytelket írtak itt össze, s öt elszegényedett, illetve két elpusztult portát is megemlítettek a nyilvántartásban. Egy további jobbágytelek a községi bíró tulajdona volt, ez azonban adómentességet élvezett. 1552-ben nyolc, 1564-ben pedig már csak négy adóköteles jobbágyportát írhattak össze Mátramindszenten: a környék többi településé­hez hasonlóan elnéptelenedett a török előre­nyomulás miatt. 1684-ben Nemes Pál voll a fa­lu földbirtokosa. 1693-ban Gyürky Ferenc tulaj­donába került, s ekkor tizenhárom volt itt a job­bágytelkek száma. A falu barokk római katolikus temploma 1750-ben épült, a bejárati ajtó kilincse Fazola Henrik egri kovácsmester műhelyé­ben készült. A környéket nagyobb erdősé­gek borítják. A község 1950 előtt Heves vármegyéhez tartozott. Felújított oltár Az idén fejeződött be a temp­lom oltárának felújítatása. A munkálatokat a Nemzeti Kultu­rális Örökség Minisztériuma tá­mogatásával az Állami Műem­lék Helyreállítási és Restaurálási Központ szakemberei végezték 2002 nyarától. A rendkívül érté­kes, 33 szoborból álló, Európa- hírű oltár restaurálási munkála­taihoz Rómában szereztek meg­felelő felkészültséget a kivitele­ző szakemberek. A közel nyolc­millió forintos munkálatok fele költségét a Kulturális Örökség Minisztériuma, felét a Nógrád Megyei Területfejlesztési Ta­nács biztosította. Az itt élők örömmel teli büszkeséggel te­kintenek féltve őrzött csodájuk­ra, kincsükre. ___■ A templomáról elnevezett falu Mátramindszent - nevét a Minden­szentek tiszteletére felszentelt temp­lomáról kapta - 930 körüli lakosával a 23-as útról, a Kál felé vezető vasút megállóhelyétől néhány kilométerre fekvő igazi mátrai kistelepülés. A ko­rábban a bányászatból élő lakosság anyagi lehetőségeit jól tükrözik a né­hány évtizeddel ezelőtt épült házak. Ma már a település legnagyobb mun­káltatója az önkormányzat, 32 főt al­kalmaz. A korábban jó színvonalon és eredményesen működő termelő- szövetkezet tulajdonosváltás követ­keztében idekerült jogutódja mint­egy 22 főt foglalkoztat, s a közhasz­nú munkások tevékenysége (5 fő) je­lent még munkaadó, munkakapó le­hetőséget. Az általános művelődési központhoz tartozó intézményekben az általános is­kola 10 tanerős tantestülete 96 gyereket oktat, nevel, nagy figyelmet fordítva a családból hozott hátrányok kompenzá­lására. Az idei tanévben került vissza egyik volt tanítványuk angolnyelvtanár­nőként. Megkezdték az egyéni képessé­get kibontakoztató és az integrációs ne­velési, program kidolgozását. Pályázati lehetőségeik útján a közelmúltban nyer­tek támogatást a „mindennapi testneve­lés és testedzés megvalósítására”. Az óvodában jelenleg 24 kisgyermek tölti napjait, s ahogy betöltik a három évet, várhatóan 28 körülire emelkedik a lét­szám. Takarékos gazdálkodással, szülők támogatásával, ún. epohális módszerrel dolgoznak a környezetvédelem, a nép­hagyományok megismertetésére külö­nösen figyelve. Háziorvosi szolgálatuk működik, ugyan orvosuk három telepü­lés betegeit látja el, a védőnői szolgálat, tanácsadás megoldott, fogorvos hetente kétszer rendel. Kereskedelmi ellátottsá­guk fejlődött az elmúlt évek során, hi­szen a korábbi egy vegyesbolt helyett három élelmiszer-jellegű üzlet, három vendéglátó-ipari egység, Két évtizede a település élén Molnár Gábor polgármester a napokban ünnepli 49. születésnapját, a falu szülötte 1984-ben került az első számú vezetői székébe. Gépész- üzemmérnöki, illetve mémök-közgaszdász diplomával rendelkezik, a Vegyépszer tervezőjeként dolgozott, mielőtt hazahívták volna. Ma már kevés szabad idejét az olvasás, a tv, meg a házépítés tölti ki. Ugyanis egyik lánya építkezésbe fogott. Réka lánya a helyi iskola angol szakos nyelvtanára, Éva lánya pe­dig a Miskolci Egyetem jogi karán tanul. A pénzügyi helyzet nehézségei azok, amik a polgármester életét is nehezítik. Bár úgy érzi, nincsenek nagy elmaradásban, s a pá­lyázási lehetőségekkel sikerül élni, a fejlesztés, fejlődés nagyobb iramot igényelne. zöldség-gyümölcs kereskedés, gázcse­retelep gondoskodik a lakosságról. 1997- től rendelkezik a község gázvezetékkel, a telefonhálózat kiépített, egyre többen élnek az Internet adta lehetőséggel, szennyvízépítési programjuk most kez­dődik. A turizmus egyre népszerűbb, az ide látogatók szálláslehetőségéről há­rom magánkezelésben lévő ház, illetve a 30-40 férőhelyes bakancsos turistaház gondoskodik. Egyre több a visszatérő vendég. Rozmaring asszonykórus 1989-től működik tizenkét taggal a rendkívül lelkes közös­ség Mátramindszenten. Csak népdalokat énekelnek, rendkí­vül nagy figyelmet fordítva a he­lyi gyűjtésre. Orosz Józsefné, Éviké, aki az óvoda vezetője is, nagy szeretettel és gonddal istá­polja nemes vál­lalásukat. Eredeti népviseletben énekelnek, a régi, idős hozzátarto­zóknál, rokonok­nál fellelhető ru­hákat újították fel, kérve, s megköszönve min­denki segítségét. Az ezüst minő­sítésű csoport helyi rendezvé­nyeken, a környező települések összejövetelein, s távolabbi vi­dékeken is képviselik Mátra- mindszentet. A Rozmaring asszonykórus A Mátragyöngyéből Mátrafarm lett Nagy múltú, sikeresen gazdálkodó, jó néhány itt élőnek meg­élhetést biztosító termelőszövetkezet volt a mátramindszenti Mátragyöngye. 2001-ben zárult le az a felszámolási folyamat, melynek során megtörtént a tulajdonosváltás. Egy holland tulajdonosokból álló csoporthoz került a központi telep és most már a hozzá tartozó bérelt földterületek. Usák László a „folytonosság”, az állattenyész­tési szakember hazai, jól ismert pályán tevékenykedhet ma is. Hi­szen a tejtermelő tehenészet, a te­henészet kiszolgálását végző, az állatok tömegtakarmányának ter­melését biztosító gépek, berende­zések kerültek megvételre, ami­vel korábban is dolgoztak. Ma­gyarul a tevékenység ugyanaz maradt. Összesen, mindenkit be­leszámolva 22 fő látja el a Mátrafarm Hungária Kft. néven működő egység valamennyi tevé­kenységét. 620 szarvasmarha gondozása, 1000 hektár művelé­se - amit a községben élők kedve­zően fogadnak, hiszen nem ma­rad ugaron a földterület - a mun­kálatokhoz tartozó gépek mű­ködtetése, karbantartása hárul a helyből, illetve a környező tele­pülésekről bejáró dolgozókra. Mindenkinek mindenhez kell ér­tenie, a bérezés is e szerint műkö­dik, különbséget á tejtermelés minőségi, mennyiségi mutatói­nak kedvező alakulása jelenthet prémium formájában. A pásztói SOLE-hoz szállítják a tejet. A hol­land tulajdonos - úgy tűnik - hosszú távra rendezkedett be, itt vásárolt házat, kapcsolata a tele- pülésen élőkkel jó, segítőkész, m Mindszenti napok A rendszerváltást követő évek­ben Mindszent városa kezdemé­nyezte a Kárpát-medencében talál­ható Mindszent elő- és utónevű te­lepülések összehívását. Az egy­más megismerését szolgáló kultu­rális találkozók sorában Mátra­mindszent 1999-ben rendezte meg a találkozót, az idén - társközség keresése közben rábukkanva - az erdélyi Csíkmindszenten jöttek össze június végén az érintettek. Mátramindszentről a Rozmaring asszonykórus, meg az érdeklődők utaztak ki. Felejthetetlen élményt jelentett nemcsak a fellépés, a kul­turális bemutató, de az erdélyi körút valamennyi helyszíne. A hat-hét szóba jöhető település kö­zül legközelebb Mindszent városa várja „társait”. _______________s Ar cok a településről Mindszentről szólni nélküle nem lehet Csomós Sándor neve összeforrt a településsel. Felme­női is itt éltek, bányász édesapja feleségével 8 gyereket nevelt fel. Ő maga is a bányánál kezdte, 1950-ben szak­érettségizett, majd elvégezte az egri tanárképző főiskola biológia-földrajz szakát. Néhány Dorogházán töltött év után tért vissza, s egészen nyugdíjazásáig, 1988-ig itt töl­tötte tevékenységgel teli életét. Az amatőr színjátszás em­lékei, a hagyományőrző fonó, asszonykóms, a „Nyílik a rózsa”, a „Röpülj páva” sikerei sok emberben élnek még. A TIT helyi meghonosítója volt. A népfőiskola programjai meghatározóak voltak életében. A sportélet fel­lendítése is külön fejezetet érdemel: ő maga 20 évig focizott, az asztalite­nisznek kultuszát teremtette meg Mátramindszenten. Az első teniszpá­lya megépíttetése az ő nevéhez fűződik. 1980-tól az általános művelődé­si központ igazgatójaként dolgozott. Az örökifjú bábaasszony Gulyás Imréné, Annuska néni 81 éves, korát minden szempontból meghazudtolja. A kicsi korában Kanadát is megjárt asszony egész élete a munkához kötődött. El­ső férje elesett a II. világháborúban Munkácson. Kisfia négy hónapos volt. Egy ismerőse javaslatára tanulta ki a szülésznői tudományt. Fájó szívvel, de itt kellett hagy­nia szüleinél kisfiát, hogy az elméleti tudást Szolnokon, a kórházi gyakorlatot pedig Gyöngyösön szerezhesse meg. 1944-es visszatérése után - nevetve meséli - sok-sok kisbaba született, s majd­nem az ő rovására írták, hogy kislányok érkeztek többen. A mátra­mindszenti körzeti orvos, Mihók doktor mellett dolgozott 1978-as nyugdíjaztatásáig. A nyugdíjasévek alatt egy évet töltött Kanadában, testvérénél bébiszitterkedett. Nem tudott kint maradni. Hiszen itthon szüksége van rá népes családjának, gyermekei, négy lány unokája, öt dédunokája nem nélkülözheti a még ma is,, igaz botja segítségével, de még mindig tevékenykedő, kertet gondozó, gyönyörű kézimunkákat készítő, köztiszteletben álló idős asszony erőt adó jelenlétét. A romák képviselője Csikós András a helyi cigány kisebbségi önkormány­zat elnöke. Emellett tagja a Nógrád Megyei Cigány Kép­viselők és Szószólók Szövetsége bűnmegelőzési cso­portjának. A 41 éves tisztségviselő a falu szülötte, bá­nyászként dolgozott, mint ahogy édesapja is. Gerinc­műtétje miatt leszázalékolták 1992-ben, azóta rehabili­tált járadékos. A kilencvenes évek elején építette családi házát. Lánya az idén érettségizett a közgazdasági szakközépiskolában, fia az építőipari szakközépiskola elsőse. Szókimondó ember, s ponto­san tudja, ahhoz, hogy boldoguljon az ember, saját magának is tenni kell! Az alkohol, a tudatlan tehetetlenség, a tenni nem akarás nehezíti a rászorulók segítését. Másrészt a rendelkezésre álló támogatások mű­ködtetésében is lát módosítanivalót, például a pályázatokból csak a jó tanulók részesülhetnek támogatásban. „Árva gyerek” körzetét nem hagyja! Dr. Mihók Olga, hivatalosan helyettesítő háziorvos, igazán Mátramindszent - s a hozzá tartozó, ellátandó körzetként: Szuha és Mátraalmás - egyik legtiszteltebb polgára. Szeretik tudását, emberségét. Édesapja örökébe lépett, amikor „visszatért”. 1963-ban szerezte orvosi diplomáját Budapesten, 1972-74 között Algírban élt és praktizált. Egy év­vel később elveszítette fiatal férjét, ekkor a Korányi kórház mérgezési osz­tályán dolgozott. Aztán a salgótarjáni kórházban töltött két évet, s követ­kezett Varsó, ahol második férjével két évig tartózkodott. Édesapja nyug­díjaztatása után, az ő körzetét vette át. 1995-ben volt az első csípőműtét­je, két évvel később hivatalosan nyugdíjba került. A helyzet azonban úgy hozta, hogy szinte folyamatosan helyettesít azóta. ________________■

Next

/
Thumbnails
Contents