Nógrád Megyei Hírlap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 177-201. szám)
2003-08-05 / 180. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGYE 2003 NAGYKERESZTÚR 2003. AUGUSZTUS 5., KEDD A helység 1999-ig Luciáivá része volt. A mai település az 1930-as években alakult ki, az ONCSA (Országos Nép- és Családvédelmi Alap) nevű szociális programban. Ennek során a környékbeli falvak és uradalmi puszták nagycsaládos cselédjeit költöztették ide. Az ONCSA lényege az volt, hogy a szociálpolitikának képessé kell tennie a szegényeket arra, hogy a nyomorból kiemelkedve a társadalom hasznos, önmaguk fenntartására képes, .produktív’’ tagjaivá váljanak. Ami a múltai illeti, egy oklevél tanúsága szerint 1408-ban Nógrádban birtokos volt egy Keresztúri 6arázda Miklós nevű úr; elöneve alapján innen is származhatott. 1459-ben, Szécsényi László halála után készült örökösödési okiratban szerepelt egy Keresztúr nevű nógrádi falu; ez azonban lehet a Losonc közelében található Keresztör(puszta) is. A község ökumenikus templomát 1996- ban alakították ki egy korábban irodának használt faépületben, a harangtoronyban pedig a közeli Kisfaludpusztáról származó, XVIII. századi „cselédharangot" helyezték el. Egykor ez hívta össze, s figyel meztette a veszélyre az uradalomban dolgozókat. Út mellett állé feszület a község Salgótarján felé eső szélén. Keresztúri apróságok Nagykeresztúr önkormányzatának egyik fontos feladata a temetők karbantartása. A különleges településszerkezet miatt a környező pusztákon, Kiske- resztúrban, Kisfaludon, Krakkó- J pusztán is van egy-egy temető - természetesen a nagykeresztúri sírkert mellett. A község szélén kiváló vizet adó forrás fakad: nitrit- és nitráttartalma elenyésző, akár a kisgyermekek is fogyaszthatják. A környékbeliek mellett Ka- rancsberénytől Pásztóig, Cered- től Herencsényig érkeztek a községbe a „telepesek” az 1940-es évek elején. Négy, tízgyermekes család is volt közöttük. ■ | Önálló úton járnak, telkeket alakítanak A háromszáznál alig több lakos települése már a XIII. század első felében, a tatárjáráskor lakott hely volt. Megtalálta ezt a kis völgyet a tatár, a török, járványok tizedelték, nem kerülték el a világháborúk sem. Az újrakezdés mindig nehéz volt, de a keresztúriak bizakodóak és szorgalmasak. A közelmúlt történetében alig fél évtized telt el az óta, hogy az itt lakók régi törekvése teljesült: a Magyar Köztársaság elnöke határozatával a Lucfalvához tartozó Nagykeresztúr, Kiskeresztúr és Kisfalud elnevezésű településrészeket Nagykeresztúr néven 1999. május 1. napjával községgé nyilvánította. A nagykeresztúriaknak ismét újra kellett kezdeni, s a sokáig tartó önállótlanság után sok kiesést pótolni. Nincs a faluban egy olyan közösségi épület, amely az itt élőknek méltó teret biztosítana a művelődésre, a közösségi rendezvényekre. A polgármesteri hivatal egy tejházból átalakított épületben működik, amely nélkülözi napjaink alapvető komfortját is. Viszont aszfaltozot- tak az utak, bevezették a gázt, megoldották a település tisztán tartását. Ha sikerül megoldani a csatornázást, akkor teljessé válik a komfort. Szeretnének közösségi épületre szert tenni, most erre pályáznak. Nemrégiben nyertek öt számítógépet, s ezek elhelyezése is sürgető feladat. A rendezési tervben 140 új telket alakítottak ki, hogy a közeljövőben lehetőség nyílhasson egy zöldövezetes családi házas falurész kialakítására. A településen, amelyhez két külterület, Kiskeresztúr és Kisfalud tartozik 302 fő él. Ide számítják Krakkópusztát is, de ma már ez a terület csak természeti látványosság. A település tíz kilométerre fekszik a megyeszékhelytől. Az emberek ellátását egy vegyesbolt és egy italbolt szolgálja. Iskola, óvoda nincs a faluban, Lucfalvával van társulási szerződésük. A közlekedés Salgótarjánba megfelelő, viszont Bátonyterenyére, a kistérségi központba csak nagy kerülővel juthatnak el. Az orvosi és fogorvosi ellátás bizonytalan és rossz, mivel az orvosok foglalkoztaFelsorakozott mögötte a falu Tuza István ismert, kiváló mezőgazdasági szakember, aki a rendszerváltás előtt szövetkezeti elnökként nyolcszáz embert irányított, gondjainak, bajainak megoldásában segített. Jelenleg azonban a közigazgatás teszi ki az életének nagyobb részét. Az a véleménye, hogy ha valaki cselekedni akar egy közösségért és egy közös cél érdekében fel tudja sorakoztatni maga mögött az embereket, abban az emberben bíznak, s ez a legnagyobb öröm. A nagykeresztúriak pedig Tuza István mögé álltak, amit nemcsak az mutat, hogy második alkalommal választották meg polgármesterüknek, hanem meglátszik a fellendülésnek indult kis település arculatán, fejlődésén. tevékenység 1063 Összesen: 38449ÍR fásában együttműködő falvak nem tudnak megegyezni. Több vállalkozó is él a faluban, de a náluk foglalkoztatott emberek nem enyhítik a helyi munkanélküliséget. A nagykeresztúriak abban bíznak, hogy a tőlük nem mesz- szire lévő salgótarjáni ipari parkban zajló fejlesztések innen is oda vonzzák a munkaerőt. Számos közműnk programban vesznek részt pályázatokkal, hogy enyhítsenek a munkanélküliségen. Jelenleg is hat főt foglalkoztat az önkormányzat. A Podmaniczky bárók szépen helyreállított sírboltja Krakkópusztán: valaha népes uradalom volt itt, de ma már csak az egykori temető sírjai emlékeztetnek a valahavolt életre. A környék legelőerdő volt egy- kor, ennek maradványai azok az évszázados hagyásfák, amelyek kiemelkednek környezetükből. ■ Juhászat családi gazdálkodásban Mócsány László 1978-tól a termelőszövetkezetben dolgozott annak megszűnéséig, a szövetkezet növénytermesztésében dolgozott, raktáros-, mag- tárosfeladatokkal foglalkozott, de rábízták a növényvédő szerek kezelését is. Két évig egy kft.-nél folytatta, ahová átirányították őket. Amikor az a cég is megbukott, nem volt más választása, vállalkozásba fogott. Nem volt ez teljesen ismeretlen számára, hiszen 1992-től már a családban tartottak juhokat. A mostani feladat azonban nagyobb, hiszen tavaly júliustól már ezerdarabos az állomány. Mócsány László családi gazdálkodó, erre szól a jogosítványa. A család együtt dolgozik a közös siker érdekében. Mivel a gyapjú most nem jól fizet, bár jobb, mint a tavalyi hozam, ezért most báránnyal foglalkoznak. Egyelőre itt sem érlelődik a siker. Ugyanis karácsonyra nem értékesíthetett annyi bárányt, amennyit szeretett volna. Noha elegendő bárányuk ellett, azonban a juhászattal felvállalt tartási kötelezettsége áthúzta a számítását. Az év végén derült ki, hogy az idén több bárányt kell produkálni, mint gondolta. Ezért aztán háromszáz darabot meg kellett hagynia. Most zajlik az ellési időszak és még mindig kell bárányt hagyni a nyájba, mert az egyezség szerint december 31-re ezer darab anyajuhot kell bemutatnia. A legfontosabb, hogy az állatok jó kondícióban, egészségesek legyenek. A legnehezebb a takarmány és az abrak biztosítása, ezért a termesztés mellett kénytelenek vásárolni is. Most is dupla területet kellett kaszálniuk, de még mindig nincs meg az a szénamennyiség, amennyire szükség lenne. Pályázatot adott be legeltetésre, ami további pályázatokra ad lehetőséget. Ha sikerül az elképzelése, még további két év kemény munkájára van szükség az igazi sikerhez. Valószínű, hogy a nyáj létszámát csökkentenie kell. Más gondja is van, hiszen építeni kellene egy jerkenevelőt, ahol az utánpótlást helyeznék el. A beruházáshoz az önkormányzat nem tud anyagi támogatást adni, de abban reménykedik, hogy az uniós pályázat segít. Bízik benne, hogy jövőre majd nagyobb lesz az anyajuhonként! támogatás mértéke. Most és bizonyára a jövőben is a család bíztató hátteret nyújt ehhez a vállalkozáshoz, hiszen a felesége is a szövetkezetben dolgozott. A nagyobbik gyerek közgazdaságtudományi egyetemre készül. A középső Szécsénybe megy tanulni mezőgazdasági foglalkozást, a harmadik gye- rek pedig étteremvezető szeretne lenni. ________■ Ar cok a településről ízlésformáló lakberendezők Mócsány Zsolt a fia Mócsány Lászlónak. A nagykeresztúri családi ház végében helyezkedik el a két műhely, ahol dolgoznak. Zsolt magasépítő-technikusi végzettségével inkább faipari és belsőépítészeti vállalkozásra adta a fejét. Az iskola után egy olyan cégnél sikerült elhelyezkednie, amelyik ilyen dolgokkal foglalkozott. Onnan vette az ötletet, amely lassan kialakult. A megyén belüli cégtől 1997-ben vált ki és egyéni vállalkozó lett. Jelenleg két alkalmazottal dolgozik. Sok üzletberendezést készítenek, Nógrád megyében különösen sokat dolgoznak a Palóc Nagykereskedelmi Vállalatnak, meg a salgótarjáni ipari parkban. Mócsány Zsokék bútorasztalos-, épületasztalos-munkákat vállalnak, egyedi konyha- és szobabútorokat egyaránt csinálnak, de sok üzleti berendezést is készítenek. Ha szükséges megtervezik, s formába öntik a megrendelő elképzeléseit. Nagy figyelmet fordítanak a megrendelők ízlésének formálására is. Egyre többen vannak, akik egyedi minőséget akarnak. Konyhába mindig a lakásnak megfelelő egyedi bútort készítenek. Van rá igény. Különösen Pest megyében, a Dunántúlon, ahol elég sok lakás épül, tehát van igény a munkájukra. Általában préselt lemezekkel dolgoznak, bútorlapokat használnak. A régi bútorok sem készültek teljes egészében fából, hanem jó része faforgács lapokból állt, amelyek fumírozva voltak. Manapság sokkal vonzóbbak a megrendelők számára a különböző műanyagokká bevont bútorlapok. A konyhabútorok dobozai is faforgácslapból készülnek, de ezekbe már egyre több megrendelő kér beépített tűzhelyet, páraelszívót is. Gyakran a helyszínen beszélik meg, hogy ki mit rendel, tanácsokat is adnak a tervezéshez. A mai legszerényebb bútor ára nyolcvanezer forint, de lehet sokkal több is. Általában a másfél millió már megállítja az igényeket. Géplakatosból gipszkartonos Mócsány László egyéni vállalkozó két éve kezdett vállalkozásba. Az eredetileg géplakatosszakmát tanult férfi azt mondja, hogy manapság nincs mese, a piachoz kell igazodni. Nem volt nehéz megbarátkoznia a gipszkartonnal, amellyel legelőször egy salgótarjáni intézményben találkozott. Akkor azonban még alkalmazott volt egy cégnél, s úgy szerelt ahogyan utasították. Az építőiparban ezzel a könnyűszerkezetes szereléssel szépen lehet dolgozni. A tíz, tizenöt milliméter vastag gipszkarton lapokat lehet fára és fémre is szerelni. Az anyagot külföldről hozatják, s az igények szerint építik be. A vállalkozó három alkalmazottjával nagyrészt Salgótarjánban dolgozik, de vannak fővárosi partnerei is. A megyéből azonban egyre gyakrabban kell kijárni dolgozni, mert ezen a környéken nem könnyű a munkára megrendelőket találni. így aztán más vidékeken keresnek munkát maguknak. S amikor elnyernek egy pályázatot, naponta átlag 12 órát is dolgoznak. Rendszerint falburkolatokat, mennyezeteket készítenek megrendelőiknek. Budapesten általában minisztériumokban, kórházakban foglalkoztatják őket. A vállalkozó megvonja vállát, amikor a haszonról beszélünk, s csak annyit mond, van, amikor megéri, van amikor nem, de meg lehet élni belőle. ___ ___ __ ■ T ánctér a erdőszélen A község közelében található a krakkópusztai tánctér nevet viselő természetvédelmi terület, ahol valaha majálisokat és betakarítási ünnepségeket rendeztek. Ma már csak a hatalmas bükk- és tölgyfák állnak a réten, az épületeket lebontották._____ ■ m mBa'TOmmMmaaffiaaamiwy - ; .............; . w______J9BH1 A község látképe Kisfalud felől
