Nógrád Megyei Hírlap, 2003. augusztus (14. évfolyam, 177-201. szám)

2003-08-05 / 180. szám

2003. AUGUSZTUS 5., KEDD REGIONÁLIS NAPLÓ SALGÓTARJÁN Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal Kopjafa áll a havasokban a leventék emlékére A Radnai-havasokban 1944. január 13-án sportküldetésének tel­jesítése közben lavinaomlás áldozatául estek fiatal sportolók, valamennyien a salgótarjáni leventék síjárőrcsapatának tagjai voltak. Július végén elindult egy 18 fős salgótarjáni misszió, akik július 31-én kopjafát helyeztek el a leventék emlékére.- Július 30-án indult a misz- szió, 18 fő részvételével. Főleg idősebb emberekből állt a társa­ság, melynek fő célja volt, hogy emléket állítson az 1944-es síbaleset áldozatainak - fogal­mazta meg Méhes András, Salgó­tarján alpolgármestere. - Elké­szült egy szép kopjafa, mely He­gedűs Gyula mátranováki fafara­gó munkáját dicséri. Ezen a kop­jafán három nyelven feliratozás­ra került maga az esemény és en­nek emlékének megőrzése.- Kik helyezték el a kopjafát?- A 18 fős csapatunk tagjai kö­zött volt Vlacsil Ferenc, akinek két öccse áldozata volt a lavina­szerencsétlenségnek. Továbbá velünk tartottak még barátok, kortársak, egykori sportolók, s azok, akik szívügyüknek tekin­tették a megemlékezést és a kop­jafa felállítását. Az önkormány­zat az utazást biztosította, ami nagy segítséget jelentett, mert a korábbi években már érlelődött a gondolat, de ezzel vált teljesíthe­tővé. Borsától 10 kilométerre volt a szállásunk. Július 31-én reggel vágtunk neki az embert próbáló túrának. Nagyon lelkes és egysé­ges volt a társaság. Négy fő kivé­telével az emlékmű felállításának helyszínéig mindenki fel tudott menni, s a lent maradtak is ere­jükhöz mérten megtették a sza­kaszt. Tartottam egy kicsit az út­tól, mert nagy gyalogos túra volt... Megdöbbentő volt szá­momra, hogy a csapatunk idő­sebb tagjai mennyire pozitívan álltak hozzá és egységes akarat­tal a legtöbbjük teljesítette a tá­vot. A baleset a Mosolygó-tónál történt - a lavina oda sodorta vissza az áldozatokat. A túránk 1200 méter szintkülönbségű, 7,5 kilométer hosszú volt. A kopjafát fölállítottuk, négy koszorút he­lyeztünk el. Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatáét, a hozzátartozókét, a Magyarok Vi­lágszövetségének és az Erdélyi Körnek a koszorúit.- Hogy zajlottak az előkészüle­tek?- Az előkészületi munkákban részt vett Kovácsáé Czene Csilla alpolgármester, valamint az egy­kori barátok és hozzátartozók. Továbbá, olyan emberek, akik Salgótarján múltjával foglalkoz­nak, ismerték az eseményt és tö­rekedtek arra, hogy a város életé­ben a második legjelentősebb gyászeseményről méltón legyen megemlékezve.- Akadályba ülköztek-e amiatt, hogy román területen állították fel a magyar emlékművet?- Nem. Voltak előzetes köz­reműködők, akik a szervezés­ben részt vettek. Dr. Praz- novszky Mihály és Homoga Jó­zsef előkészítették az utat, ide­genvezetőt kerestek és találtak is Ratiu Krisztián személyé­ben. Az idegenvezetőn keresz­tül az adminisztrációs rész megoldódott, nem volt problé­ma sem a határon, sem a felál­lításnál. Ratiu Krisztián vállalta az is, hogy a kopjafát rendsze­resen meg fogja látogatni, fi­gyelemmel kíséri sorsát és je­leznek ha esetleg megrongál­nák vagy valami baj történne vele.- A most fölállított kopjafa egy ideiglenes emlékmű vagy ez már a végleges?- Ideiglenesen állítottuk fel az emlékművet, de többen fölvetet­tük, hogy végleges megoldásnak is megfelelne. A későbbiek során eldöntésre kerül, hogy betöltheti- e a végleges funkciót vagy más megoldásban kell gondolkod­nunk.- A helybeliek tudnak az egy­kori balesetről?- Vlacsil Feri bácsi váltott né­hány szót a helybeliekkel, de nem sikerült olyan embert talál­Méhes András ni, aki emlékezett volna rá. Meg­néztük kívülről a laktanyát Bor­sán, ahonnét indult az egykori csapat. Az épületek ma is állnak. A túrában fiatalabb hegymászók is részt vettek. Nagyon jól beil­leszkedtek a csapatba és a körül­belül 50 kilós kopjafa vitelében oroszlánrészt vállaltak. Mind­annyiunk számára fontos elégté­tel volt, hogy emléket állíthat­tunk salgótarjáni sízőinknek. Mindenki megérdemel egy nagy­fokú tiszteletet és köszönetét, alti a küldetés teljesítésére vállalko­zott és kivette részét a feladat el­végzésére. A 82 éves Vlacsil Feri bácsi nem tudott végig jönni, a falu határáig kísérte a csapatot. Amikor visszaérkeztünk a buszhoz mindenkinek szemé­lyes köszönetét mondott azért, hogy sikerült teljesítem a túrát. Számomra ez volt az egyik leg- meghatóbb pillanata a külde­tésünk teljesítésének. A lavinaomlás áldozatául esett leventék: Bocsa Mihály, Bagyinszky János, Dombai Pál, Fehér Gyula, Fényszarusi József, Győré József, Huszár Bé­la, Juhász József, Kojnok Ist­ván, Liptay Pál, Orosz Imre, _■ Vankó István, Vlacsil Béla, Vlacsil József és Völgyvári Már­ton. Ketten életben maradtak - dr. Varga Kálmán símester és Far­sang János levente. (Forrás: Dupák Gábor - Á. Var­ga László /1996./: Salgótarján történelmi kronológiája - A kez­detektől 1944-ig, I. kötet) Pedagógusok az iskolapadban Újabb lehetőséggel bővül a pedagógusok továbbképzési kínálata megyénkben. Szeptembertől közművelődési szakem­ber, valamint népi játék és kismesterség oktató képzés indul a salgótarjáni J. L Seagull Alapítványi Iskolában. Kaposvár, Szeged és Budapest után már Salgótarjánban is meg lehet szerezni a köz- művelődési szakember képesítést, méghoz­zá iskolarendszerű képzésben. A közműve­lődési szakember, valamint az erre épülő emelt szintű népi játék és kismesterség okta­tó képzés alkalmat nyújt a pedagógusok szá­mára ahhoz, hogy - akár a kötelező tovább­képzésben való részvétel keretében - olyan ismereteket szerezzenek, melyek a gyerme­kek szabad idejének hasznos eltöltésének megszervezésére irányulnak. Az új szakok indítását a pedagógia szak­irányon belül azért is tartjuk szükségesnek, mert a megyében egyre több óvoda és alsó tagozatos iskola választja irányelvéül a le­hetséges nevelési módszerek közül a hagyo­mányőrzést a kisgyermekek fejlődésének elősegítésére. Ezeknek az intézmé­nyeknek nyújtanak lehetőséget az oktatási színvonal növelésére a most induló képzések - mondta el Körmendy Éva, az iskola igazgatója. A két féléves közműve­lődési szakember képzés résztvevői olyan népszerű szakmai tevékenységek közül választhatnak, mint példá­ul a drámajáték-vezető, gyermekjáték-szer­vező, ifjúsági közösségszervező, közösség- fejlesztő spedalizátiók. A képzés tantárgyi struktúrája megegyezik a társadalomtudo­mányi és a művészetekkel kapcsolatos böl­csészkarokon tanultakkal, mint például szo­ciológia, néprajz, pszichológia, művészet- történet, művelődéstörténet, közművelő­dés, művelődéselmélet, pedagógia, esztéti­ka. A képzésben való részvétel lehetőséget biztosít, hogy a fiatalok kipróbálják e szár­mát, s erre alapozva tanuljanak tovább köz- művelődési és pedagógia szakirányon. A népi játszóházi foglalkozásvezető szak elvégzése esetén a közművelődési szak­ember kiegészítheti tanulmá­nyát a népi játék és kismes­terség oktató képesítéssel, mely feljogosítja a peda­gógust arra, hogy népi, játszőházi foglalkozáso­kat és népi kismestersé­gek gyakorlati oktatását, végezze iskolarendszer-5^^ ben és iskolarendszeren kívüli képzésben, valamint a közművelődés területén a népi kismesterségek elsajátíttatá­sában, tanfolyamokon, gyakorlati foglalko­zásokon. A képzésben résztvevők a szakirányú el­méleti programok mellett elsajátítanak egy szabadon váasztható kézművesszakmát is, a szőnyegszövő, bőrtárgykészr'tő, csuhé- tárgykészitő, csipkeverő, illetve a fazekas kismesterségek közül.- Az új szakok indításává azt szeretnénk elérni, hogy minél több felcseperedő gyerek- - nek legyen lehetősége area, hogy az iskola­udvaron váó futkározás és a céltalan időtöl­tés helyett képzett szakemberek irányításá­vá, hasznosan töltsék szabad idejüket, játszva tanuljanak, tamrljanak játszani. Az elmúlt évben mind a nappali tagozatos pe- dagógiá asszisztens képzésben, mind a fel­nőttképzésben a gyógypedagógiai asszisz­tenseknél tartottunk kézműves műhelygya­korlatokat - mondja Somoskői Rita, az isko­la kézművesműhelyének szakmá vezetője. A résztvevők nagyon élvezték, hogy a sa­ját kezük munkájaként kreatív alkotások születtek a játékkészítés, üvegfestés, agya­gozás területén. A gyógypedagógiá asz- szisztensek olyan ötletes játékfigurákat ké­szítettek, melyeket aztán bevittek saját gye rekcsoportjaikba is játékszerként. Azt sze­retnénk, ha egyre több pedagógus - megsze rezve a népi játék és kismesterség oktatója képesítést - ennek birtokában foglalkozáso­kat tarthatna iskolájában, esetleg a település művelődési intézményében. A pedagógiá szakirány számos egyéb te vábbképzési lehetőséget is kíná folytatja Murányi Beáta, az iskola pedagógiá tagoza­tának vezetője. A legnépszerűbb jeleáeg az emeltszintű gyógypedagógiá képzés, mely pedagógus továbbképzésként is regisztrát és jó lehetőséget nyújt pl. a sérülés-specifi­kus tantárgy-pedagógia elsajátítása révén szakszerű csoportos vagy egyéni foglalkozá­sok vezetésére a különbö- ' ző intézményekben. A gyógypedagógiá asz- szisztens képzésben is ki­emelten fontosnak tartjuk, hogy - saját élményű ta­nulás révén - megtanítsuk a tréningtechnikákat, hogy a pedagógusok, pedagógus asszisztensek fejlesztem tudják ez irányú készségeiket is, mivel nincs olyan területe a pedagógiának ahol ezt ne kellene alkalmaz­ni. Ugyancsak jó továbbképzési lehetőséget nyújt az új OKJ-s követelményekkel és tan­anyagtartalommá induló emeletszintű GYERMEK - és IFJÚSÁGI FELÜGYELŐ kép­zés, mely az elmúlt évben indult elsőként, s melyben egy csoport végzett is Nógrád me gyében a területi gyermekvédelmi szakszol­gálattá együttműködésben. Azok, akik a szociális és gyámügyi igazga­tásban dolgoznak, vagy ez a terület érdekli őket szintén emeltszintű szakképzésben SZOCIÁLIS, GYERMEK- és IFJÚSÁG- VÉDELMI ÜGYINTÉZŐ képzést választhatnak le velező tagozaton is. Egy pedagógus persze nem csupán a pedagógia területéről váaszthat te vábbképzést - folytatja Körmendy Éva - egyre több pedagógus résztve vője van pl. a MARKETING- és REK­LÁMMENEDZSER váamint az IRODAVE­ZETŐ, PR SZAKREFERENS emeltszintű képzésnek ahol olyan ismereteket és kész­ségeket sajátítanak el, a hallgatók (menedzs­ment, rendezvényszervezés, PowerPointtá prezentáció készítés, vállalkozói ismeretek stb.), melyek mind a munkájuk során, mind a mindennapi életükben jól használható. Azt tapasztátuk, hogy a pedagógusok többsége váóban magáénak vallja a „LIFE­LONG LEARNING”, vagyis „az egész életen át tartó tanulás” filozófiáját, tudva, hogy a pedagógus a személyiségével dolgozik, s ezt a személyiséget folyamatosan építem kell, hogy az új kihívásoknak naprakész tudássá és mentálisan is meg tudjon felelni. PR Látható rendőrséget! A zabari körzeti megbízott munkáját járőr- kutya iS Segíti FOTÓ: GÓCS É. (Folytatás az 1. oldalról) tavaly április 1-jén nevezték ki a megyei jogú város rendőrkapi­tánysága élére. Már akkor elhatá­rozta munkatársaival, hogy „lát­ható” rendőrséget szeretnének: ennek érdekében kezdték újjá­szervezni a kmb-s hálózatot.- Zabar térsége volt az utolsó, ahol még nem volt körzeti megbí­zott - hangsúlyozta Juhász Ist­ván. - Egy kmb-s dolgozott már ugyan a környéken ceredi szék­hellyel, de egyedül nem tudta el­látni hiánytalanul a feladatot. Most már itt is van rendőr, akit a feladatok jobb ellátása érdekében járőrkutyával erősítettünk meg. A településen polgárőrség is segíti a rendőri munkát. A ceredi kmb- sel, Bóka István rendőr zászlóssal összefogva nagyobb lesz a köz- biztonság, nemcsak Cereden és Zabarban, hanem a hozzájuk tar­tozó Tótújfalu, Utaspuszta, vala­mint a közeli Szilaspogony lako­sai is nagyobb biztonságban érzik majd magukat. Zabar körzeti megbízottja, Nyerges Balázs rendőr törzsőr­mester 2001. július elsejével sze­relt fel a rendőrséghez. Mint mondta, a kmb-s posztot ő válasz­totta: egyfelől tetszett a csodás természeti környezet, másfelől igazi kihívásnak tekinti, hiszen itt jobbára egyedül kell helytállnia. H. E. Szobrászok, üvegművészek Nem véletlen, hogy örömmel vállalunk részt a művésztelep cél­jainak megvalósításában, hiszen a nemzetközi művészeti ér­tékcsere mellett befogadja a salgótarjáni és Nógrád megyei mű­vészeket - kezdte tegnap ünnepi köszöntőjét Méhes András al­polgármester a VIII. ceredi-salgótarjáni nemzetközi művészte­lep hivatalos megnyitóünnepségén. Mint mondta, ily módon részt vállal testvérvárosi, európai kulturális, művészeti kül- kapcsolatok ápolásából, s helyi művészeti élet támogatásából. Cered- Az idei művésztelepen zöm­mel helyiek és az ország más tele­püléseiről érkezett magyar művé­szek szerepelnek egy-egy ausztrál és szlovák művész társaságában - mondta Méhes András. - Növeli a telep jelentőségét az a két évfor­duló, amelynek jegyében szerve­ződött: az egyik a Salgótarjáni Öb­lösüveggyár fennállásának 110. évfordulója, a másik a ceredi szü­letésű id. Szabó István szobrász- művész születésének 100. évfor­dulója. Ezért kerültek a telep meg­hívott művészei közé az idén szobrászok és üvegművészek is. Méhes András kiemelte: a tele­pet kezdettől fogva támogatta az önkormányzat, mert egyfajta mű­vészeti intézmény, oktató- és ta­nulóhely, alkotóműhely, nyitott szellemi-esztétikai vitafórum és találkozóhely, a barátkozás, a lelki egymásra találás színhelye. Olyan művészeti produktumok szület­nek, képek, szobrok, kisplaszti­kák, amelyek a helyi kultúrát, a helyi képzőművészeti értékek tár­házát gyarapítják. Az alpolgár­mester köszönetét mondott a mű­vészeknek a meghívás elfogadá­sáért, a házigazdáknak, Fürjesi Csabának, Sánta Lászlónak és Kun Cecíliának a gondos előké­szítő munkáért, a helyi ceredi ön­kormányzatnak az önzetlen együttműködésért. Czene Árpád, Cered polgár- mestere örömét fejezte ki, hogy a művészek az idén ismét felkeres­ték festői szépségű településüket. Köszönetét fejezte ki Salgótarján önkormányzatának a művészte­lep támogatásáért. Kiemelte: kü­lön öröm, hogy az idén lehetőség nyílott a művésztelep bővítésére, és az eddigi közvetlen környezet tovább szépül.- Az idén 14-16 művész vesz részt a telep munkájában - mond­ta Fürjesi Csaba, a telep vezetője. - Szobrászok, üvegművészek is eljöttek: régi tervünk már, hogy szeretnénk szorosabb együttmű­ködést kialakítani. Vendégek is ér­keztek a telep megteltintésére, Pá­rizsból és Bécsből. A jövő terveiről szólva el­mondta: szeretnének az összművészetek felé orientálód­ni. Az idén itt van Kovács Bodor Sándor, akit beválasztanak majd a művésztelep kuratóriu­mába: ő fogja majd össze a fil­mes-fotós szakterületet. Két szí­nész is dolgozik az idén, Pintér Gábor és Petyik János személyé­ben, ami jelzi, hogy nyitnak az irodalom felé. A tervek között szerepel az írótagozat beindítá­sa is, melynek már folynak az előkészítő munkálatai. Az idei támogatók között Salgótarján városa és a Mecénás Alapítvány mellett megtalálhatók magán- személyek is, akik anyagilag és anyaggal is segítették a telep munkáját. Fürjesi Csaba hozzá­tette: az idén a festők is kipró­bálják az üvegezést. Mint mondta, érdekes kaland be­lépni más műfajba is. A mű­vésztelepen készült alkotáso­kat augusztus 29-én Salgótar­jánban a Nógrádi Történeti Múzeumban lehet majd meg­tekinteni. HEGEDŰS E. A művésztelep megnyitója a részt vevő művészek performance-bemutatójával ért véget 0i é. Hírek Salgótarján ILLEMTANI TRÉNING. A Nóg­rád Volán Rt. salgótarjáni okta­tóközpontjában augusztus 5-7. között szakmai, viselkedéskul­túra és illemtani ismereteket magába foglaló tréning kezdő­dik 40 gépkocsivezető részvéte­lével. Az előadó dr. Nagy György László, a győri Széchenyi István Egyetem menedzsment tan­székének docense. Amint azt Bacsók Lajos, a Nógrád Volán Rt. személyszállítási üzletágá­nak vezetője elmondta, a trénin­get azzal a céllal rendezik, hogy az utasok elégedettebbek legye­nek a szolgáltatással, minél ke­vesebb legyen a panasz az autó- buszvezetők munkájára. Lttke KILOMÉTERNYI JÁRDA. A Kossuth út egyik oldalán, csak­nem egy kilométer hosszúság­ban járdát építtet az önkor­mányzat pályázati támogatás felhasználásával. A munkát - amely még nem kezdődött el - a faluvezetés tervei szerint a jelen­leg foglalkoztatott közmunká­sok fogják elvégezni. A huszon­öt fős csapat ezekben a napok­ban a belterületi csapadékvíz-el­vezetés akadálymentesítésén dolgozik, tisztítják, mélyítik az árkokat. Ezzel egyidejűleg fel­számolják az illegális szemétle­rakókat, s a rárósi szabadidőpai - kot teszik rendbe. Mihálygerge BUSZVÁRÓ UTÁN LESZÁL­LÓPERON. Napokon belül be­fejezik az új buszváró építését a falu központjában. A régi elbon­tására és az új elkészítésére egy­millió forintot fordított az önkor­mányzat. A következő feladat a kiemelt leszállóperon kialakítá­sa lesz, ennek megvalósítására pályázati támogatást kíván igénybe venni a településveze­tés. Kishartyán TÁBOROZÓ GYEREKEK. Egy­hetes szarvasi táborozáson vesz részt 10 helyi gyermek. A kirán­dulásra előzetesen lehetett je­lentkezni, a programban többek közt városnézés, hajókirándulás és az arborétum megtekintése szerepel. A túrát a Kishartyán Község Közalapítványa által nyert pályázati összegből és sa­ját erőből finanszírozzák. A gye­rekek szombaton jönnek haza. ÉPÜL AZ ÁROK. Vízelvezető árok létesült a Rákóczi utca egy szakaszán. Az önkormányzati forrásokból finanszírozott munkálatokat a település köz­munkásai végezték és két hete fejezték be. Karancsalja MEGÚJULÓ INTÉZMÉNYEK. A községben folyamatosan zaj­lanak az óvoda és az iskola fel­újítási munkálatai. Elkészültek a lejtős utcák végén lévő saját ki­vitelezésű vízelnyelő rácsokkal, melyekkel megakadályozzák, hogy a csapadék a főútra foly­jon. Pályáznak ismét, járdát sze­retnének építeni, melynek szak- hatósági engedélyeztetési mun­kálatai jelenleg is folynak. Karancsberény PÁLYÁZATI REMÉNY. Ma megkezdték a község iskolájá­nak, óvodájának és az önkor­mányzat épületének felújítását. A polgármesteri hivatal épületén már nagyon rossza a palatető, sok helyen beázik, így szüksé­gessé vált a rendbetétele. A falu több pályázata még elbírálás alatt áll, ennek sikerétül függ a kultúrotthon felújítása. Jelenleg hat közmunkás dolgozik, akik segítenek majd az intézmények kitakarításában is. s

Next

/
Thumbnails
Contents