Nógrád Megyei Hírlap, 2003. július (14. évfolyam, 150-176. szám)
2003-07-12 / 160. szám
6. oldal - Nógrád Megyei Hírlap H I R D EJTÉS 2003. JÚLIUS 12., SZOMBAT Japánból is eljöttek Szuhányiék mézét megismerni Szuhányi Istvánné A méz a mézelő méh által gyűjtött és a hólyagjában hazaszállított nektárból, vegyi átalakulás és sűrítés után, pergetéssel nyert, kb. négyötöd rész cukorból és egyötöd rész vízből álló, jellegzetes illatú és ízű termék. Cukra túlnyomórészt gyümölcs- és szőlőcukor. Almasav- és citromsavtartalmától enyhén savas. Vitamintartalmáról megoszlanak a vélemények. Kalóriaértéke nagy. A szervezetben gyorsan felszívódik, előmozdítja a bélmozgást, táplálja a szívet, növeli az izmok munkaképességét. Különösen jó hatású a gyermekek fejlődésére és a leromlott szervezetű betegek erősítésére. Legismertebb az akác-, hárs- és a vegyes virágméz. Időről időre kiderül, hogy a nógrádi emberek mennyire életrevalók. Bármilyen nehéz helyzetbe kerülnek, megkeresik az önsegítés minden lehetőségét, hogy fordítsanak sorsukon. Az ellentéte is igaz ennek, amikor olyan lehetőséghez jutnak, amelynek hasznosításával erősíthetik pozíciójukat, akkor meggondoltan tovább erősítik egzisztenciájukat. így történt ez Szuhányi Istvánék esetében is. A vizslási Szuhányiék két évtizede - mintegy örökségképpen - átvettek egy méhészetet. Nem volt ismeretien számukra ennek a szép munkának számos gyakorlati fogása, de amikor már önmagukat kellett irányítani, a méhészkedéssel járó minden feladatot önállóan kellett megoldani, rádöbbentek, hogy mindez nem is olyan egyszerű feladat. Ám de akarták ezt a méhészetet, egyre jobban megismerték és megszerették. Igaz, időközben előfordultak kisebb-nagyobb gondok, de ésszel, tanulással, szeretettel túljutottak ezeken is. Amikor elkezdték a méhészkedést, tagja lettek egy országos gazdasági társaságnak, amely ezer méhészt tömörített. 1992-ben nagyon sikeres évük volt, nagy mézterméssel. Hirtelen megnőtt a gondjuk, hiszen a méz hordókban állt, nekik viszont pénzre volt szükségük, mert a működésükhöz szükséges hitelt is vissza kellett volna fizetni, tehát a mézzel kezdeni kellett valamit. Szuhányiék a 60 mázsa mennyiséget már nem tudták elviselni. Mivel a kft. nem segített a méz eladásában, ezért az előremenekülés módszerét választották és úgy döntöttek áttérnek a méz csomagolására. Ez a váltás korszakos jelentőségű lett az életükben, hiszen ez már nem azt jelentette, hogy a megtermelt mézet nagy mennyiségben, hordókban értékesítik, hanem egy teljesen új szemléletet követelt a család minden tagjától. Először a Palóckemél jelentkeztek, ahol nagyon szívesen fogadták őket. Tetszett a cégnek az ötlet, a felkínált csomagolású méz bővítette az üzletek választékát. A munka folytatásához azonban seregnyi engedélyt kellett beszerezniük. Az ANTSZ-nél eléjük tettek egy harminc pontból álló listát, hogy ha az abban foglaltakat teljesítik, kaphatnak csomagolási engedélyt. A tisztiorvosnak is engedélyezni kellett a dolgot, de szerencsére megkapták a szükséges engedélyeket. Az egyre szakszerűbb, szorgos méhészkedés, a körültekintő marketingmunka révén létrehozták a' NATUR-Sz. Kft.-t, amelynek keretében nemcsak a saját mézüket csomagolják, hanem az újabb és újabb igények kielégítése érdekében vásárolják is a mézet. Évente folyamatosan növekvő mennyiségű, kiváló minőségű mézet csomagolnak, tavaly már majdnem száz tonna mennyiséget. Ezt 900 gramnégyzetméter teljes területű üzemcsarnokban 230 négyzetméteren folyik a méz csomagolása. A csomagoló mellett helyezkednek el a hőkamrák, ahol a mézet melegítik fel, az alapanyag- és készárutárolók és a szociális helyiségek, mosA tiszta csomagolócsamokban két nagy keverős tartályban, az úgynevezett homogenizáló tartályokban összesen 70-80 mázsa méz fér el. Ezek a berendezések teszik lehetővé a több helyről érkező mézszállítmányok egyneműsímos, 500 grammos, 250 grammos üvegekbe töltik, de szállítanak úgynevezett reggelizőmézet, s nagyon kedveltek a különféle újdonságaik, a diós, mogyorós, mandulás, gyümölcsös mézes termékeik. Hazai piacra szállítanak, olyan nagy cégeknek, mint a Reál üzletlánc, a SPAR, a CBA és a helyi áfész üzletek, illetve különböző nagykereskedések. Nemrégiben például a Fomettivel kötöttek szerződést. A Szuhányi család életében újabb fordulópontot jelentett a 2000 februárjában vásárolt üzemépület, amelyben jó egy év múlva 2001 június elején kezdődött a csomagolás. A több mint hétszáz dó, ebédlő, s egy nagy raktár. Az üzemben hatan dolgoznak egy műszakban. Mind az alapanyagot, mind a készárut saját szállítójárműveikkel továbbítják. Eddig az országon belülre szállítottak, de rövidesen várható megrendelés a távoli Japánból is. A felvásárolt és csomagolt méz több mint 50 százaléka a megye méhészeteiből származik, a másik fele az ország minden részéből. A csomagolóüzem kapacitása nagy, de a valóságot mindig a megrendelés, a feldolgozandó mennyiség jelenti. Ha nagyobb lesz a kereslet és a méz kínálata is, a csomagoláson nem múlik. tését. Amikor a felvásárolt különböző mézszállítmányok megérkeznek, ezekből mintát küldenek a gyömrői Lukács-laborba, ahol megállapítják a méz pollen- és víztartalmát. A méz feldolgozása csak a méz minőségének megállapítása után történik. A vevő a minta alapján tudja eldönteni, hogy milyen árut kér tőlük. A méz minőségét a pollen- és víztartalma adja meg. Az akácméznek 20 százalék lehet a pollentartalma, a víz pedig 19 százalékos lehet. Ettől magasabb víztartalommal nem adnak el és nem vásárolnak mézet. A vevőnek mintát küldenek, a mintának meg kell felelni az egész szállítmányra. Szigorú minőségi rendszerben dolgoznak, de rövidesen áttérnek az európai uniós követelményeknek megfelelő ISO minőségbiztosítási rendszerre. Az ISO minőségi rendszerben még szigorúbb lesz az ám ellenőrzése. Végig kell kísérni a méz útját, hogy kitől vásárolták, kinek, hová adják el, s ha valakinek gondja lesz az áruval, visszakereshető, hogy kitől, honnan származott az áru, hol kell a folyamatba beavatkozni. A NATUR-Sz Kft.-nek tavaly még nem volt külföldi partnere, de az idén szeretnének az országhatáron túl is csomagolt mézet értékesíteni. Ugyanis véleményük szerint halálos vétek a nagyon jó minőségű magyar mézet hordósán eladni. A közelmúltban Japánból érkezett e-mail érdeklődés Szuhányiék munkája iránt. A japánok nem voltak restek, Magyarországra jöttek az általuk kiválasztott méhészeti telephelyeket megszemlélni. A megadott időpontban, a múlt hónap végén pontosan érkeztek a távol-keleti vendégek. A család éppen akkor pergette az idei termést. A japán szakemberek megérkezve a Szuhányi-portára beöltöztek a méhészmunkához, és végignézték a méhészetet, megtekintették a pergetést és órákon át beszélgettek szakmai és kereskedelmi kérdésekről. A világ másik tájáról érkező érdeklődés nem volt véletlen, mivel a Szuhányi céget már sok helyen ismerték, hiszen 1993-tól kereskednek mézzel. A családi vállalkozás tagja a méhészeti terméktanácsnak, az agrárkamarának, jegyzik őket a különböző szakmai kiadványokban és fenn vannak a világhálón is. Innen szereztek tudomást róluk és kérték a terméküket. Marianna és Társa Kft. - egy jól működő, terjeszkedő vállalkozás Aki a 22-es úton közlekedik Szalmatercs és Endrefalva között, s Piliny irányába tekint, a falu szélén több épületből álló nagy telephelyet pillant meg. Nem lehet nem észrevenni, mivel a telep nagy területen fekszik és az épületek élénk pasztellszíne messzire látható. A távolról erre tévedő utazók nem tudják, de a nógrádiak igen, hogy ez a tekintélyes telep a Marianna és Társa Kft. egyik telepe. A gazdasági társaság ügyvezető igazgatója, Jónás Olivér segítségével mutatjuk be a céget olvasóinknak. A társaság hat éve alakult, számos tevékenységi körrel. Fő tevékenysége a géptisztító rongy előállítása és forgalmazása. Az alapanyagot külföldről, elsősorban Hollandiából szerzi be a társaság, de érkezik alapanyag Németországból és Belgiumból is. A beérkezett bálák tartalmát a telephelyen lévő üzemükben alakítják át gépronggyá. Az eredeti gyűjtött áruk, a különféle használt ruhák is Hollandiából érkeznek hozzájuk. A feldogozott géprongyot saját tehergépkocsikkal szállítják szerte az országba a tőlük rendelő partnereknek. A nagy tételben vásárló társaságok mellett a kisebb cégeket, egyéni vállalkozókat is kiszolgálják helyben, amennyiben nagy bálás tételekben vásárolnak. A választék szerint kapható náluk színes és fehér pamut, fehér és színes karton, amit csak géprongynak lehet használni. Van a cégnek egy olyan tevékenységi köre, amit a köztudatban csak úgy ismernek, hogy turkáló. Ez a telephelyi turkáló minden nap nyitva tart és várja a legkülönbözőbb társadalmi rétegekből származó vásárlókat. Az olyan embereket, akik megszerették és szívesen vásárolják a hasznát ruhákat és személyes sikerüknek tekintik, ha valamilyen alig hordott, divatos ruhadarabot sikerül kiturkálni a ruhák halmából. A telepi turkáló mellett a cég azonban működtet egy nagyon szép üzletet is, ahol kényelmes körülmények között folyhat az eladás és vásárlás. A vásárlók között nem válogatnak, szívesen és készéggel kiszolgálják a viszonteladó, kisebb turkálók tulajdonosait is. Nincs mennyiségi határ sem, mert értékesítenek száz- és kétszáz kilós tételekben is. Az ügyvezető igazgató elmondta, hogy ezen a telepen nemrégiben létrehoztak olyan építőipari részleget, amelynek munkatársai nagyon felelős munkát végeznek. A szociálpolitikai kedvezménnyel épülő lakások tervezésével, költségvetésének készítésével és kivitelezésével is foglalkoznak. A változatos anyagok, áruk mozgatásához nélkülözhetetlen saját tehergépkocsikkal is rendelkeznek, amikkel az anyagokat, a megvásárolt árukat fuvarozzák a célállomásra. Az építőipari anyagokkal kapcsolatos bérfuvarozást is vállalnak. Rendelkezésükre áll egy platós IFA-tehergépkocsi, meg néhány billencs, amiket elsősorban sóderszállításra használnak. A vállalkozásnál mindenféle építőipari anyagot lehet vásárolni. Kapcsolatot teremtettek egy céggel, amely műtrágyát szállít nekik továbbértékesítésre. Az igényeknek megfelelően többfajta műtrágyát tartanak. Rendelkeznek egy mozgóbüfével, amellyel a leggyakrabban a lengyelpiacra járnak, de felkeresik a népesebb rendezvényeket is. A Marianna és Társa Kft.-hez évente 15-20 kamion érkezik külföldről, ami kamiononként 24 tonna bálás árut jelent. Ez azt jelenti, hogy évente 400-500 tonna importárut fogadnak, kezelnek és értékesítenek. Nem csak belföldön foglalkoznak géprongy- és használtruha-értékesítéssel, Romániában is van egy cégük, amely ugyanezzel foglalkozik. Endrefalván is rendelkeznek a pilinyihez hasonló telephellyel. Ezen kívül Endrefalván kialakulóban van egy második telephelyük is, ahol jelenleg még nincsenek épületek. A tervek azonban készen állnak a tervezett bővítésre. Jónás Olivér cégvezető további fejlesztéseken töri a fejét. A telephely melletti területen nemcsak újabb beruházásokat tervez, hanem foglalkoztatja a tevékenység bővítése is. Már zajlik annak a mészoltó üzemnek az engedélyeztetése, amelyet a pilinyi telephelyen akar megvalósítani még ebben az évben. Rongyfelvágást is akarnak működtetni, amelyre már szerződéseket is kötöttek. Terveiben szerepel új turkálóüzlet nyitása is. Mind a közvetlen vásárlók, mind a továbbforgalmazók rendszeresen járnak a telephelyre vásárolni faluból, városból egyaránt. Valójában minden társadalmi rétegből érkeznek ide olyanok, akik arra esküsznek, hogy a turkálókból divatosan és olcsón lehet ru- házkodni. A cégvezető elmondta, hogy a történethez tartozik, hogy a Marianna és Társa Kft. már a harmadik cége Nógrád megyében. Egy vállalkozása 1978-ban alakult, majd létrehozott 1992 környékén egy társaságot, s nemrégiben létesítette ezt a vállalkozást. A többi hasonló jellegű céghez viszonyítva a Marianna és Társa Kft. fellendülőben lévő gazdasági vállalkozás. Jellemző a saját erőből történő fejlesztés. Családi vállalkozás, amelynek a nevét a feleségétől kölcsönözte a cégvezető. A cég telephelyein összesen 11 embert foglalkoztatnak, akiknek a munkájával elégedett az ügyvezető. Ugyanakkor a társaság kellően, az előírások szerint gondoskodik a beosztottakról, akik tisztes fizetést kapnak munkájuk után. PR-R. S.
