Nógrád Megyei Hírlap, 2003. június (14. évfolyam, 126-149. szám)
2003-06-28 / 148. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap NÓGRÁD MEGY E ; 2003 - PILINY 2003. JÚNIUS 28., SZOMBAT A Zách nemzetség ősi birtoka «olt a falu, de Zách Felicián híres merénylete után 1332-ben Ákos nembeli Cselen fia Sándor és János alé- tekfogónak adományozta Károly Róbert király. A falu 1449-ben a Pelényiek birtoka volt, s 1548-ban még mindig e család birtokolta. A hódoltság idején, az 1562-63-as török kincstári adóívek 43 adóköteles háztartást írlak itt ösz- sze, akkoriban Piliny Nógrád vármegye egyik legnépesebb települése volt. 1579-re azonban lira apadt a jobbágyporták száma. Az okiratok szerint 1696-ban a pilinyiek és a szécsény- felfaluiak hosszan pereskedtek a templom egyik harangjáért. A hódoltság utáni időkben, 1715-ben és 1720-ban is csak 8-8 háztartást írtak itt össze. A 18-19. században a Kubinyi és a Nyáry család birtokolta. A község fölé magasodé Várhegyen bronzkori leletek kerültek elő. A kerámiamaradványokat, a kő- és bronzeszközöket a pilinyi kultúra tárgyi emlékeiként tartják számon. A közelben honfoglalás kori leleteket is feltártak. A község római katolikus temploma 1745- ben épült, középkori falmaradványok fel- használásával, s 1902-ben bővítették. 1996 és 99 között teljesen felújították. Példaértékű építészeti rekonstrukció. Cél, hogy a faluképet egyre több hasonló ház gazdagítsa. 1959-ben parókiának épült, 1996-ban felújították és kápolnává alakították a katolikus plébániát. Az alsó tagozatos általános iskola tanterme jól felszerelt. _ Fejlődő falu a természet lágy ölén Piliny XIV. századbeli köznemesi falu, kiváló természeti adottságokkal. Hatalmas erdőrész veszi körül, a vidék meghatározó pontja a 400 méteres Kőhegy és a 368 méteres Várhegy. Közel van a mihálygergei víztározó, így a vadászok és horgászok kedvelt területe. A faluban minden közmű kiépült. A földek mezőgazdálkodásra, gyümölcstermesztésre igen alkalmasak, de mód van ipari üzem telepítésére is. Az utóbbi évtizedben számosán költöztek a faluba, hogy itt telepedjenek le. A régi hangulatú, két háború közötti, vagy azelőtt épült házakat keresik egyre többen. Ezeken megmaradt a régi kultúra, s nagy kertek tartoznak a házhoz. Piliny nem tipikus palóc falu. Salgótarján és Balassagyarmat között félúton kimondottan paraszt-iparos emberek éltek, s jártak Salgótarján különböző üzemeibe. A kézművesek inkább polgári hangulatú házakat építettek. Volt mellette egy viszonylagosan jómódú parasztréteg, amely gazdálkodással foglalkozott, állattartással, vagy vegyesen, de nem ez volt jellemző a falura. Noha kedvező a természeti környezet - jó földek vannak a gazdálkodáshoz, kitűnő erdők a vadászathoz, víztározó a horgászathoz - a falu lélekszáma folyamatosan csökken. Az egészen fiatal korosztálybeliek közül egyre többen egyetemet végeznek és elhagyják a falut. Grafikus polgármester Kollár Sándor polgármester művészember: sikeres grafikus. 1990 után megkóstolta, hogy a szabad világot hogyan lehétne közszolgálatra fogni, hogy kipróbálja, mit tud tenni. Kínosan vigyáz középületeikre, közterületeikre, hogy ha egy idegen betér Pilinybe, láthassa: itt gondoskodó és büszke emberek vigyázzák a köz dolgait. Szerencsés történelmi időszak okán része lehetett abban, hogy minden közművük megvan. A fáradságos munka után sokszor megtoldja az időt, hogy a kikapcsolódást szolgáló művészetnek is éljen. Az önkormányzat az állami normatívából és a pályázatokból él. Mindenre figyelnek, amire pályázni lehet, minden lehetőséget megragadnak. Van kommunális és iparűzési adó, de nem sokat segít. Közmunkások tartják rendben a két temetőt, a közterületeket, a belső úthálózat árkait. Kiemelt feladat a belterületi úthálózat megújítása, a teljes körű aszfaltozást. A turizmust szeretnék fejleszteni. Pályázat révén kétmillió forintért felújítótPIUKY 2093. CVI RÜirSÉ6VET£SE ták az óvoda konyháját, ahol a helybeliek és a látogatók étkezhetnek. A kápolna udvarán csoportok sátortáborozhatnak. Múltjuk egyik büszkesége a Mohácskorabeli harang, s jelenükből az 1992 és 1994 között átépített közösségi ház, amelyben helyet kapott az iskola alsó tagozata, a minden igényt kielégítő orvosi rendelő, egy színházterem és klubhelyiség is. Félúton Salgótarján és Balassagyarmat között: a falu látképe a környező magaslatok egyikéről. FOTÓ: RIGÓ TIBOR A többszörös vállalkozó Szabó Pálné Imre Anna többszörös vállalkozó. Valamikor a garázsában palackos italok árusításával kezdett foglalkozni, majd folyamatosan bővítette a vállalkozását. Most már szép vendéglője van, amelyet nemrégiben megtoldott egy helyiséggel, ahol biliárdasztal fogadja a játék kedvelőit. Öt éve a helyi posta vezetését is átvette. Reggel hét órától tízig a postahivatalban van, majd bejárva a falut kézbesíti a küldeményeket, hogy kora délután újra a postával törődhessen. Nála lehet cserélni a PB-gázpalackokat is. Rövidesen egy vegyesboltot készül nyitni. Különösen a fiatalok szeretnek a barátságos, kellemes hangulatú vendéglőbe járni, ahol kialakult egy olyan törzs- közönség, amelynek tagjai semmi pénzért nem mennének máshová. HARANGOK A XVI. SZÁZADBÓL. Nógrád megye legrégibb, jelenleg is használt három harangjának egyike a település római katolikus templomának ékessége (képünkön középen). Felirata alapján öntését a kutatók a mohácsi vész ideje körüli időpontra datálják. A mellette lévő két harangot a múlt század elején Öntötték.____________________________________________________________________________KRESZ ALBERT FELVÉTELE Világcégeknek szállítanak A hazai édességek jelentős részét a pilinyi Balogh Bt. által készített csomagolóanyagban kapjuk meg. Az 1998-ban a pilinyi tsz melléküzemágából alakult vállalkozás édesipari termékek csomagolásához gyárt kemény PVC-ből különböző díszdobozokat, bonbonbetéteket, különféle figurákat, szaloncukorhoz csomagolóanyagokat. Fröccsöntéssel állítják elő a különféle műanyag fedélzárókat, játékokat. Vevőik közé tartoznak a nagy édesipari cégek, mint a budapesti Stollwerck, a Kratfoss Hungária, vagy a nagykőrösi KA+AN. Most tárgyalnak üzletről a SWEETPOINT-tal. Jelenleg négyen havonta két tonna alap| anyagot dolgoz- j nak fel. Tavaly 18 | millió forint ár- j bevételük volt, | de az idén többet j szeretnének elér- j ni. Bíznak a piac i bővülésében, s akkor több munkára váró em- bert is foglalkoztathatnak. ■ Arcok a településről Otthon van itthon is Gréczi Zsoldos Miklós, a korábbi karancssági polgármester most nyugdíjasként segít Pilinyben. A nyugdíjkorhatár közeledtével eldöntötte, hogy nem indul tovább a polgármesterségért. A kimutatások szerint 44 évet és 48 napot töltött közszolgálatban. Azt tervezte, hogy a hétezer kötetes könyvtárát rendezgeti, meg a szülőföldjén, az Őrségben lévő kis házával, földjével is többet törődik. A dolog azonban másképpen alakult, mivel pilinyi kollégái megkeresték, a segítségét kérve. így aztán Gréczi Zsoldos Miklós most egy darabig még a pilinyi gondok megoldásában segít munkájával és tapasztalataival. Gréczi Zsoldos Miklós A lovakat szeretni kell Gyurkó Lajos bácsi úgy emlegeti a múltat, mintha tegnap lett volna. Öröm hallgatni a nyolcvanegy éves embert. Megjárta a frontot, sokat gyalogolt, vezetett autót is, de a legjobban a lovakat szerette. Vásárolt is, adott is el lovakat, de leginkább a saját lovaival dolgozott. Értett a nevelésükhöz. Amikor a nyolcvanas évek második felében német vendégek jöttek a szövetkezetbe, ő a lovával várta őket és szavára a ló üdvözlésképpen letérdelt és meghajtotta a fejét. Valamikor három hold földön kezdett gazdálkodni. Kettőt még bérelt hozzá. Öt-hat napszámost fogadott és annyi takarmánya volt, amennyjt akart. A bibliai tanítás szerint élt: imádkozzál és dolgozzál. Ő naponta húsz órákat is dolgozott. Mondja, aki dolgozik, meg tud élni. A Horthy-rendszerben, a kommunista rendszerben és most is. De ami van, azt be kell osztani. Mindig úgy, hogy másnapra is maradjon. Az autószerelő diplomás gyerekei Borzák Albert autószerelő tiszteletre méltó polgára a falunak. Harminc éven át egyházközségi elnök volt, s több mint tíz éve önkormányzati képviselő. A falu, az egyházmegye és a hívek támogatásával sokat tett az egyházközségért, különösen templomuk felújításáért. Borzák Albert büszke a családjára, a három fiára, akik már önálló életet élnek, diplomás emberek lettek. Iparkodó polgári család az övéké, hiszen a családfő apja ácsmester volt. Most azonban megszűnt az ipar, helyette semmi nem jött, s a pilinyi emberek sem nagyon találják a helyüket. Borzák Albert azt mondja: ha az emberek módosak, akkor módos a falu is. Helyi, vagy közeli munkalehetőség kellene az emberek számára. Harangozni csak kellett valakinek Imre Aladámé nehezen adta rá fejét az egyházi szolgálatra. Annak idején bedolgozó volt a salgótarjáni ruhagyárban. A faluban azonban nem volt, aki harangozzon, s a falu nem lehetett harangszó nélkül. Amikor a gyárban bejelentette, hogy mellékállásban elvállalja a harangozást, mondták neki, hogy az nem népgazdasági érdek, s kiadták a munkakönyvét. Ám sok mozgalmi zászlót kellett hímezni, ezért a lakására hordták a munkát. Majd' húsz évig szolgált hűségesen, amiben a család segítette. Derűsen szemléli a világot, csak az idő szalad, és mindig adódik valami baj. Minden dolgoknak mestere Pilinyben ha elromlik egy zár, eldugul a mosógép, lerobban a szivattyú, csak üzennek Jakab Ferencért, a falu ezermesteréért. Egykoron villanyszerelőnek tanult, s 1955-től az acélgyárban dolgozott megszakítás nélkül negyvenhat esztendőn keresztül. Sok területen megfordult, legjobban a villamos műhelyhez kötődött, de javította a dízelmozdonyokat, a nagy t szakértelmet igénylő hidraulikus vezérlésű berendezéseket. Volt három műszakos karbantartó szerelő, de tisztességgel elvégezte a rábízott irodai munkát is. Persze mindezt nem tudta volna megoldani tudásának karbantartása nélkül. Számos szaktanfolyamot végzett, amelyek jogosítványt adtak neki ezekhez a munkákhoz. Nyugdíjazása óta otthon van, de természetesen nem tölti tétlenül az idejét. Foglalkozhatna a két unokájával és lenne munkája a ház körül, meg a kertben is, de most sem tudja megtagadni önmagát. Még vállalkozók is hívják a gépeiket javítani. ■iilfiSl
