Nógrád Megyei Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-125. szám)

2003-05-09 / 106. szám

2. OLDAL REGIONÁLIS NAPLÓ 2003. MÁJUS 9., PÉNTEK El még a juhászat... A közelmúltban a 84 éves Pál István tereskei dudástól, akinek már dédapja is pásztorko- dott, s maga is juhászként élte le életét, hallot­tam e keserű megállapítást a jelenlegi pásztor­életről: „Ez már nem juhászat, semmi...” E le­sújtó véleményre cáfolt rá a szécsényi Lipthay Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kol­légium három diákja, akik az április végén megrendezett 19. Szent György-napi juhász­versenyen gyönyörű eredményt értek el. A Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Főiskolai Kara által Hódmezővásárhelyen meghir­detett megmérettetésen a szécsényi „Bari-boys” csapat az első helyezést vívta ki magának. A Földi László „aranybojtár" lipthaysok immár tizenkettedik alkalommal vettek részt a kihíváson, amelynek egyéni győztese idén Földi László ötödik éves diák lett, csapattársai, Fo­dor Nándor és Sisák Roland pedig külön elisme­rést kaptak. Összesen tíz díjat, serleget hoztak ha­za, a versenyzők közül a legkiválóbb elméleti tu­dásról Földi László tett tanúbizonyságot, míg gya­korlatban Fodor Nándor bizonyult a legjobbnak. László kitűnő teljesítményéért elnyerte a 2003-as Aranybojtár-díjat, egy aranyozott végű csodálatos faragott juhászbotot, a „juhászkampót”. Hüse Lajos, a csapat felkészítő tanára a Horto- bágyról származik, ahol nagy múltja van a juhá­szainak. A tanár úr hosszú évek óta segít megala­pozni tanítványai elméleti és gyakorlati tudását, s ennek meg is lett az eredménye, az iskola 1992- ben, 1996-ban és az idén is a csapatverseny első helyezettje lett. Az intézmény legelső „aranyboj­tára”, Schmidt Gábor ma már a régió juhtenyészté- si instruktora. Az első feladat 30 elméleti kérdésből állt, a juh­tenyésztéssel és -tartással kapcsolatban. Erre a di­ákok az állattenyésztési szakórákon, illetve szak­körön készültek fel, kézikönyvekből. A gyakorlati feladatok a juh megfogásából, ültetéséből, vezeté­séből, körmözéséből, életkorának meghatározásá­ból álltak. A gyerekek elmesélték, hogy ez utóbbit a fogazat, a gyapjú és a fürthossz alapján lehet meghatározni. A harmadik forduló a pásztorhagyományok té­makörét ölelte fel. Nándor az állattartással kapcso­latos eszközökről, a kampókról, csengőkről, bics­katartókról, tajtékpipákról számolt be, László a népi gyógymódokat ismertette, többek között a büdöskő, a kámfor, az érvágó, a hamulúg bemuta­tásával, amely a rühöt gyógyította. Roland olyan népi játékokról mesélt, amelyeket annak idején a juhászok készítettek gyerekeiknek: csutkahege­dűt, pörgettyűket, forgattyúkat. A diákokat és tanárukat sokan segítették gyűjtő­munkájukban. Az érvágót egy volt díszműkovács- tanítvány, Szalai Zoltán készítette, a pásztoreszkö­zök gyűjtésében a karancsberényi Borenszki Flóri­án buzgólkodott, a juhászati gyakorlatban Kovács József kisgéci gazda, az apácapusztai Annus De­zső gazda és Kollár János juhász, a karancslapujtői Baksa Sándor gazda és Lakatos József juhász állt a fiatalok mellé. Az osztálytársak faragták a kutyagerincet, amelyre annak idején a bográcsot tették a pászto­rok, Nándor édesapja alkotta meg fiával a csana- kot, a pásztorok ivópoharát, de Hüse tanár úr ma­ga is készített népi játékokat. Széles összefogás eredménye tehát e szép siker. A szécsényiek tizen­egy olyan csapatot utasítottak maguk mögé, ame­lyek a nagy hagyománnyal rendelkező Alföldről, Erdélyből, Gyöngyösről jöttek. S hogy mi lesz a versenyző tanulókkal? Földi László a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre ké­szül, s egy hónap múlva utazik Németországba, ahol egy bajor gazdánál magtári teendőket végez majd egész nyáron. Nándor mezőgazdasági vállal­kozásba fogna legszívesebben, Rolandot is az agrárium vonzza. E lelkes fiataloknak, tanáraik­nak, juhász barátaiknak köszönhetően, örömmel jelenthetjük: él még a juhászat, élnek a népi ha­gyományok Nógrád megyében is. _____ SZABÓ ANDREA A „Bary-boys” csapat és felkészítő tanáruk: Hüse Lajos Egy emlékezetes nap Magyamándoriak ismerkedtek Kelet-Nógrád szépségeivel A közelmúltban kirándulni indult az osztályunk, a magyar- nándori általános iskola ötödi­kesei. Autóbusszal érkeztünk Somoskőújfaluba, ahol Drexler Szilárd idegenvezető várt ben­nünket. Salgó vára volt az első úti cé­lunk, s vezetőnktől megtudtuk, hogy a várat a Kacsics nemzet­ségből való Salgói II. Miklós épí­tette a XIII. században. Castrum Saigon néven az első írásos em­lék 1341-ből lelhető fel a várról. A történelmi Magyarorszá­gon Fülek vára fontos védelmi rendszer volt. Ennek elő várai voltak a kisebb erődítmények, összesen öt felvidéki vár: köztük Salgó és Somoskő vára is. Sok csatának volt helyszíne e védel­mi vonal. Aki a felvidéki várakat birtokolta, uralta a felvidékre ve­zető legfontosabb útvonalakat is. Salgó várától átsétáltunk a környék másik legszebb neve­zetességéhez, a Boszorkánykő­höz. Ez egy bazaltcsoda, aho­gyan kiemelkedik a hegy tetejé­ből. Túravezetőnk útközben megmutatta az itt honos jelleg­zetes növényeket, mint a fekete kökörcsint, a tarka nőszirmot, a sárga kövirózsát és az édes gyö­kerű páfrányt. A Boszorkánykő tetejéről cso­dálatos a kilátás tárult elénk. So­káig gyönyörködtünk a Medves- fennsík, a Karancs vonulatában. Átláttunk Szlovákiába és meg­csodálhattuk a másik felvidéki várat is: Somoskőt. Ezt követően Salgótarján leg­érdekesebb látnivalóját, a bá­nyamúzeumot tekintettük meg. Először a kiállítást néztük meg Az első úti cél: a salgói vár a szénbányászat történetéről, majd bányászsisakokkal felsze­relkezve lemerészkedtünk a föld alá. El sem tudom hinni, hogyan lehetett ilyen körülmé­nyek között naphosszat dol­gozni. Nem csoda, hogy meg­vakult a sötétben szegény bányaló és tudom már, miért köszöntek úgy a bányászok mi­előtt leszálltak a föld alá, hogy Jó szerencsét!”... Alig bírtam teleszívni a tüdő­met jó levegővel idefenn, mikor felértünk. Legjobban a bánya­múzeum udvarán elhelyezett FOTÓ: RIGÓ TIBOR csillék és gépek tetszettek, ame­lyeket ki lehetett próbálni. Itt jól éreztük magunkat, felszabadul­tan játszottunk. Sok érdekes dolgot látott és tapasztalt az osztály. Mindezt szeretném egyszer majd a test­véremnek is megmutatni. A kirándulást a Nógrád Ifjú­ságáért Alapítvány (Salgótarján) támogatásával sikerült megvaló­sítani. Nagyon szépen köszön­jük nekik is ezt a felejthetetlen napot! ________________JUHÁSZ ANNAMÁRIA Magyarnándor, 5. osztály Ünnepeltek a palóc kertbarátok Harminc évvel ezelőtt, 1973 áprilisában az akkor még műkö­dő mezőgazdasági iskolában 33 ember alakította meg a Palóc Kertbarátkört, amely egyre bővülő létszámmal országos elis­mertséget szerzett a három évtized alatt és a város jó hírét keltette. Az utódok rájuk is emlékezve méltón ünnepelték meg az évfordulót a közelmúltban a Mikszáth Kálmán Műve­lődési Központban. Balassagyarmat Az ünnepélyes megemléke­zésen a kör tagjainak unokái ré­széről irodalmi és zenei műsor köszöntötte a tagságot és a meg­hívottakat. Dr. Szentmiklóssy Fe­renc, a Kertészek és Kertbarátok Országos Szövetségének elnöke a kertészkedő emberek jókíván­ságait tolmácsolta. Kijelentette, hogy a Palóc Kertbarátkor a leg­demokratikusabb, legneme­sebb, legemberibb közösségek egyike, amely méltán tudott tal­pon maradni a régi rendszerben és tudta átvészelni a rendszer­váltást - él ma is, virágzik és pél­dát ad. A kertbarátkor fennállása óta számos országos mezőgazdasági, kertészeti kiállítás nyertese volt és megérdemelten kapta meg a „Ba­lassagyarmatért Emlékérem” ki­tüntetést, amely azt is példázza, hogy egy emberi közösség akkor válik igazán értékké, ha a saját szűkebb pátriája elismeri. Lombos István polgármester az önkormányzat nevében kö­szöntötte a kertbarátokat és a tag­ságot a városvezetés jelentősebb támogatásáról biztosította. Elis­meréseket adott át harminc éve tartó közösségi munkájukért Láng Mihálynak és feleségének, Katalin asszonynak, akiknek közhasznú tevékenységükért Urbán Árpád országgyűlési kép­viselő a mezőgazdasági miniszter dicsérő oklevelét nyújtotta át és hangsúlyozta, hogy ez az elisme­rés a tagság munkájának is szól. A Palóc Kertbarátkor három évtizedes jubileumán köszöntöt­ték a tagságot Dunabogdány, Du­nakeszi, Gödöllő, Nagymaros, Pomáz, Szécsény, Salgótarján és a legújabban alakult Érsekvad- kert kertbarátainak küldöttei, akik elismerően szóltak a nemes kertészeti hagyományokat átörö­kítő egyesület színvonalas, az utókor számára is hasznos tevé­kenységéről. Végül a megjelentek fehérasz­tal mellett, víg hangulatban zár­ták a 30. jubileumi találkozót. SZABÓ ENDRE Kapásom van! - Horgászsarok Közel tizennégyezer horgász képvi­seletében tanácskoztak a horgász­vezetők a közelmúltban Salgótar­jánban. A határozatképesség meg­állapítása után Bíró Miklós el­nök szóbeli kiegészítését hall gattuk meg, amelyet az írásos anyaghoz fűzött. Az országos helyzettől eltérően megyénkben a horgászok létszáma növekszik. Ez nagyon jó dolog. Ugyancsak kedvező, hogy Bánkon az elmúlt évben a horgászérdekeket jó­val túlhaladó, az egész település jövőjét meghatározó fejlesztés történt, amely­ről az egyesület küldötte részletesen ' szólt. A tó tulajdonjoga az önkormány­zaté, a halászati jog az egyesületé. A tiszta helyzet teszi lehetővé, hogy 283 millió forinttal (pályázati támogatás és hitel) megoldották 121 ezer köbméter iszap eltávolítását, miközben 26 ezer köbméternyi ivásra alkalmas vízrész jött létre. Korszerűsödött a világítás, portalanítható burkolatú út öleli át a ta­Tanácskoztak a horgászok vat, amelyen több mint ötven új horgász­állás várja vendégeit. A vízminősé­gi vizsgálat eredményét várják szorongva az itt élők. Mi mást tudunk tenni, minthogy na­gyon szurkolunk nekik... Az elmúlt esztendőben Maconkán is nagyot fordult a világ (több ízben ír­tunk róla). Sok minden más mellett lét­rejött egy nemzetközi verseny lebonyo­lítására is alkalmas versenypálya. A hí­rek szerint augusztus végén az orszá­gos másodosztály versenyének színhe­lye is Maconka. Itt rendezi kiadónk is június 14-én a horgászversenyét. Ha már itt tartunk, immár ötödik alkalom­mal rendezzük meg a halfőző és palóc- étel-főző versenyünket is. Ez évben má­sodik alkalommal rendezzük meg a tó körül a tavaly nagy sikert aratott duat- lonversenyünket. Kezdeményezni fog­juk, hogy a verseny egy vándordíjjal vi­selhesse a közelmúltban értelmetlen halállal halt Révész László nevét. No, de vissza a közgyűlésre! Bánk és Maconka mellett Szécsényben is na­gyon fontos lépést tett az egyesület, amikor összekötötte tavát az Ipoly fo­lyóval. A létrejött csatorna, a vízszint szabályozhatósága, az új ívóhelyek na­gyon komoly eredmények forrásai lesz­nek. Halgazdálkodás. Egy újabb nagy fe­jezet a beszámolóból. A vízhasználati jog megnevezésével érzékelhetően na­gyobb lett az egyesületek vezetésének felelősségérzete. Ezt erősítette az a helyzet is, hogy a termelők évről évre emelik az árakat. A szállítási költségek az egekbe szöktek. Úgyszólván min­denhol előkerülnek a pénztárcákon kí­mélő megoldások, például a szállítások közös szervezése, vagy a Geleji Agrár Kft. ajánlata, amely úgy szól, ha a me­gyei szövetség rendel, akkor-. további engedményt ad az árból. Sok minden másról is szó volt a dél­előtt során. A pályázatok készítésének fontosságáról, vagy a rendőrök bevoná­sáról az ellenőrzésekbe, de felvetődött az is, hogy süllőt telepítenek az egyesü­letek - olyan vizekbe is, ahol ez a halfaj nem volt jelen - vagy, hogy hiányzik a hal az Ipolyból. Beszéltünk arról is, hogy lapunk a jö­vőben is minden pénteken beszámol arról, mi történt a megye egyesületei­ben és mikor, hol, milyen esemény, rendezvény lesz. A közgyűlés hivatalos programját el­ismerések átadásával zárta. Ennek so­rán Dérer István, a Bátonyterenyei Bá­nyász Horgászegyesület elnöke és Sza­bó Nándor, a Tóaljai Bányász Horgász­egyesület (Mátraterenye) volt elnöke a Horgászsportért kitüntetést, Virág Béla, a szövetség volt titkára a Horgászspor­tért emlékplakettet vehette át. Versenyekről MACONKA Ivitz Zoltántól kaptuk a hírt, hogy május 18-án rendezi a szövetség a me­gyei B-csoport versenyét Maconkán. Az eseménynek külön érdekessége lesz, hogy a kiírástól eltérően a verseny ered­ményébe - méretkorlátozás nélkül - a fogott pontyot is beszámolják. PALOTÁS Komáromi Tibor elnök tájékoztatta szerkesztőségi!nket, hogy alig több mint egy hónap múlva a tó a harcsafo­gókat várja vendégül. Kétfős csapatok nevezhetnek. Június 19-én, csütörtö­kön indul és vasárnap ér véget a hor­gászt próbáló vetélkedés. A nevezési díj tagoknak 3000, vendégeknek 5000 Ft/fő. ___ HOROG

Next

/
Thumbnails
Contents