Nógrád Megyei Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-125. szám)

2003-05-09 / 106. szám

2003. MÁJUS 9., PÉNTEK MEGYEI Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal KORKÉP SZOBORKIÁLLÍTÁS. Csemniczky Zoltán szobrászművész kiállítása tekinthető meg jelenleg is a balassagyarmati szerb templomban május 29-ig. A művész 1953-ban született Budapesten. 1976-ban kapott bioló­gia-rajz szakos tanári diplomát Szegeden. Tagja a Magyar Képző- és Iparművészet Szövetségének, a magyar szobrásztársaságnak. 1988-tól 1991-ig Derkovits-ösztöndíjas volt. 1989-ben a művészeti alap kiállítás nívódíját kapta meg. 1992-ben munkásságát Horváth Endre-díjjal jutal­mazták. Köztéri szobrai többek között az olasz Lamezia Terme városá- ban, Terényben és Püspökhatvanban láthatóak. __________fotó= gy. t. G yarmat, háborúk közt Nagy érdeklődésre tarthat számot a 79 éves Baross József „Nem a legjobb időkben szület­tünk” című visszaemlékezése, amely nemrégiben látott napvi­lágot a szerző magánkiadásá­ban. A kötet a Madách Imre Vá­rosi Könyvtár szöveggondozásá­val és tipográfiájával jelent meg. Az alispán fia a két világhábo­rú közötti Balassagyarmatról ad élénk, érzékletes képet. A vár- megyeháza alapos leírása mel­lett jellegzetes gyarmati közép- osztálybeli családok, megyei tisztségviselők tűnnek fel. Nyo­mon követhetjük Baross József katonáskodásának és hadifogsá­gának történetét is és teljes bete­kintést kaphatunk az Ipoly-parti kisváros sajátos miliőjébe. Együtt élni a várossal, s nem fölötte... A közelmúltban Majdán Béla várostörténész írt rendkívül mélyreható, árnyalt tanulmányt a néhai Lombos Márton ta­nácselnök életéről, a városért végzett munkájáról, ellentmon­dásoktól korántsem mentes személyiségéről, nem vitatva el azt a tényt, hogy a városvezető alakja legendává vált Balassagyar­maton, langyosan viszonyulni hozzá nem lehet. Unokaöccse, Lombos István csaknem fél éve az Ipoly-parti város polgármes­tere. Szinte magától adódik tehát a kérdés, hogyan értékeli az elmúlt hónapokat, hogyan érzi magát új szerepkörében, s va­jon mennyit vett át nagybátyja szellemiségéből, milyen tulaj­donságokat örökítettek át a családi gének? rom hónapba telt, míg belerázó­dott az új feladatkörbe. A nyilvá­nos szereplések előtti kezdeti iz­galom megszűnt, a felkészültség a lámpaláz egyedüli ellenszere. Lombos István nem híve a terjen­gős fejtegetéseknek - sok beszéd­nek, sok az alja, vallja - és sosem értette, hogy amit három mondat­ban el lehet mondani, miért kell fél óráig taglalni? Ami az eredményeket illeti: a polgármester szerint hat hónap Balassagyarmat A jelenlegi polgármestert ismerőknek könnyen eszé­be juthat Majdán Béla Lombos Mártonról írt mon­data: „vele Balassagyarmat lakosai az utcán, a piacon, a sportpályákon, a város minden pontján összefut­hattak és szót válthattak, mert nem fölötte, hanem együtt élt a várossal...” lombos István elmond­ta, hogy a rengeteg teendő mellett sem hagyja el a szombati piacozást, a fűt­és kézilabdameccse- városi sétáit. A termé­szetéből adódó és a csa­ládból hozott közvetlen­séggel, barátságossággal eddig - úgy érzi - nem éltek vissza az emberek.- Lombos Marci csak egy volt - jegyezte meg, ő Lombos István szeretne maradni, bár azt azért hozzátette, hogy „az alma nem esik messze a fájától”. A második világháború poklában kilenc Lombos testvér veszett oda, a há­rom életben maradt viszont rend­kívül szoros családi kapcsolatot tartott fenn, így sok emléket őriz az unokaöcs nagybátyjáról. Lombos István minden reggel nyolckor bent van hivatalában, a legtöbbször este hat óráig, s csak azután kezdődnek a társadalmi rendezvények. Fogadónapjain késő estig, szinte éjfélig áll nyitva az ajtó az ügyfelek előtt. S hogyan lehet ehhez hozzá­szokni? Az erőt és energiát sport­emberi múltjából hozta, így is há­2004-ben folytatódik az építke­zés, miután idén augusztusban átadják az új épületszámyat. Sike­rült a kórház igazgatási épületé­nek tenderét és az intézmény fű­tésrekonstrukcióját megoldani, csakúgy, mint az idősek otthona és a Balassi gimnázium fűtésrend­szerének felújítását. Fokozatosan népesül be a volt megyeháza és az ipari park. Májusban valósul meg az elkerülő út tenderbontása, jú­niusban megkezdődik a 2-es szá­mú út építése. Az utak, járdák ja­vítása folyamatban van, még eb­ben az évben felújul a város ösz- szes útja, amely az első tíz leg­problémásabb burkolat helyreho­zásán kívül még 13 millió forintjá­ba kerül az önkormányzatnak. Létrehozták a Média Kht.-t, amely júniusban kezdi meg műkö­dését, s a városi tévé megkapta a polgármesteri hivatal lecserélt au­tóját is. 2004-2005-ben szeretnék Balassagyarmat nem megfelelő tisztasága súlyos gond a városlakók szemében - a közelmúltban lomtalanítást is tartottak ■ alatt többet megtett az új vezetés, mint amennyit vállalt. A lakossági problémákra gyorsan és operatí­van reagálnak, az ügyintézésre nem kell két-három hónapot vár­ni. Ez ügyben a hivatali apparátus nagyszerű partnernek bizonyult. A megkezdett feladatokat tovább­vitték.- Beadták a pályázatot a kór­ház-rekonstrukció második üte­mére, s ha a két és fél milliárdos címzett támogatás megérkezik, megpályázni annak az épületnek a tervét, amelynek felső szintjén színházterem működne, földszint­jén pedig uszoda. A sportcsarnok felújítása szintén kitűzött cél, épp­úgy, mint a régi szeméttelep újra­hasznosítása. A közrend és köz- biztonság fenntartása érdekében a polgármester a rendőrséggel is jó kapcsolatot ápol, idén hat rendőrt részesített pénzjutalomban. A lakossági fórumokon a város­Lombos István nem bánta meg vál­lalt feladatát, még sokat akar tenni Balassagyarmatért __________■ lakók őszintén tárják fel problé­máikat - emelte ki Lombos István. Az út- és járdahelyzet, a vízszám­lázás, a település nem megfelelő tisztasága a legsúlyosabb gond. A Vízmű a fő- és almérők közt mu­tatkozó különbség miatti problé­mákat most kezdi orvosolni, a tisztaság érdekében május 5-től lomtalanítást tartanak a városban. A polgármester a költségvetési kö­telezettségeket, a tartozásokat, hi­tel-visszafizetéseket súlyos teher­tételnek tartja, ami alaposan szű­kíti a lehetőségeket, bár még sem­mit sem mulasztottak el, hiszen terveiket négy évre készítették. Az ellenzéket jól felkészültnek látja Lombos István. A kontrollra szükség is van, amíg a kritika elő­remutató, s nem csak a hibák ku­tatásából áll. Az ellenségeskedést csak az írott sajtóban észleli a polgármester. A testület baloldali többsége politikamentes döntése­ket szeretne hozni szakmai szempontok alapján, nem pedig erőt demonstrálni. Összességében Lombos István nem bánta meg vállalt feladatát, sokat akar tenni városáért, s úgy érzi, remek segítő társakra is akadt, akik nem hivatalnokok, hanem az emberek kiszolgálói, segítői szeretnének lenni. SZABÓ ANDREA Nyílpuskával végezték ki Koronczit Evangélikus egyháztörténet Molnár János nyugalmazott tanár állította össze a Balassa­gyarmati evangélikus egyház- község története című kötetet, amely 1577-től egészen 2002-ig tekinti át az egyház sorsának alakulását. Az előkészítésben Bartha Ist­ván, Hamza Kinga Dalma, Kul­csár Zsuzsanna lelkészek és Palánkiné Török Mária admi­nisztrátor segítettek. A borítón Réti Zoltán „A balassagyarmati evangélikus templom” című festménye látható. A könyv áttekinti a reformáció elterjedését Nógrád megyében és Balassagyarmaton, az egyház új­jászervezését és kiteljesedését, felidézi a gyülekezetépítő lelké­szeket, köztük a híres Szabó Jó- zsef püspök alakját is. _______■ ( Folytatás az 1. oldalról) M. Tibor 2002 őszén került a rendőrség látószögébe elsősorban prostitúció, illetve egyéb bűncselekmények kapcsán. A nyomo­zók az általános információgyűjtés során ju­tottak el Koronczi személyéig, akinek körö­zését ez év márciusában államigazgatási el­járás keretében kezdte meg a rendőrség. Nem titok, hogy az egy évvel korábban el­ásott holttest előkerítése előtt korábban há­rom hónappal már előzetes letartóztatásba helyezték M. Tibort, V. Lajost és B. Istvánt. Dávid Gyula rendőr ezredes, bűnügyi igaz­gató szerint erre azért volt szükség, mert a sokat emlegetett vállalkozó újabb bűncse­lekmény elkövetésére készült. Miután pénze erősen fogyóban volt, újabb bevétel után kellett néznie. M. Tibor tudomására jutott, hogy az egyik nógrádi községből egy vállal­kozó napi rendszerességgel hord embereket Gödöllőre dolgozni, s havonta egyszer egye­dül utazik a kisbusszal, zsebében a munká­sok havi fizetésével. M. Tibor ezt az össze­get húszmülió forintra saccolta, ezért kiter­velte, hogy szintén filmekben látott mozza­natokkal megöleti a férfit, így pénzhez jut, majd a Koronczit kivégző két társát is elteszi láb alól, akik időközben szintén zsarolni kezdték megbízójukat. Az akciót a rend éber őrei akadályozták meg, akik a terv megvaló­sítása előtt egy nappal tartóztatták le a fantá­ziadús vállalkozót. Információink szerint M. Tibor fogsága alatt végig tagadta az ellene felhozott, Koronczival kapcsolatos vádakat. Úgy gon­dolta, amíg nincs holttest, nincs számonké­rés. A legkülönbözőbb kitalációkkal próbál­ta félrevezetni a hatóság embereit. Némedi Gábor rendőr őrnagy, felderítő osztályvezető és csapata azonban áldozatos és kitartó munkáv az elmúlt hét közepén fel- lelte a maradványokat...______________s^a. Egy szakközépiskola másik arca Balassagyarmat A szakközépiskolák alapvetően más profilú in­tézmények, mint a gimnáziumok. Képzésük speci­ális jellegéből adódik az, hogy inkább a szakmai tárgyakra helyeződik a hangsúly. Ezt az elméletet Ketten az iskola számtalan szakmai aranyérmesei közül ■ azonban ragyogóan megcáfolja a balassagyarmati Mikszáth Kálmán Kereskedelmi, Élelmiszeripari, Vendéglátó és Idegenforgalmi Középiskola példá­ja. Az utóbbi években kiváló eredmények szület­tek az intézményben a közismereti versenyeken is, a gimnáziumokkal azonos szinten produkáltak az iskola tanulói. A történelmi munkaközösség Bellámé Pribelsz- ki Annamária vezetésével Plutarkhosz, ókori tör­ténetíró szavait tartja szem előtt, miszerint a törté­nelem olyan tükör, amelynek segítségével az em­ber a saját életét is tökéletesítheti. Az elmúlt tanév­ben a Madách Imre Városi Könyvtár helytörténeti vetélkedőjén a legtöbb pályázó mikszáthos volt. Fitus Nikolett, Nagy Szilvia, Grolyó Ágnes, Papp Kornélia, Jambrik Zsolt, Vajzer Julianna, Vincze Hajnalka, Tudós Barbara és Jászberényi Anita nyugalmazott szakemberek életútjáról írt munkái a második-harmadik helyezések, különdíjak mel­lett a Honismereti Híradó ifjúsági különszámában is megjelentek. A Tudás forrásai elnevezésű orszá­gos vetélkedő megyei döntőjében a Mikszáth há­rom csapata szerezte meg az első három helye­zést, így a szolnoki területi döntőn Nógrád megyét Novák Valéria, Petői Marianna, Bélák Alexandra, Varga Zita, Mravik Klaudia és Baranyi Dóra képvi­selte. Idén Galó Beatrix, a Nógrádi Liberális Kör Kossuth-pályázatának különdíját nyerte el, az or­szágos történelmi tanulmányi versenyen Tudós Barbara ötödik, Váli Ágnes pedig hetedik lett a me­gyében, A szakmunkástanulók közismereti tantárgyi ta­nulmányi versenyén tavaly Loksa Viktor, idén Szemák Piroska lett megyei harmadik. Igen szép eredmény az, hogy a Kállay Miklós történelmi ve­télkedő országos döntőjének tízes mezőnyébe négy tanuló is bejutott az iskolából. Dombai Anasztázia, Ferik Gyöngyi, Demkó Ágnes és Lisinszki Zoltán nem csak szakközépiskolájukat, hanem Balassagyarmatot is képviselték az ország középfokú intézményeivel versengve, ahol Ferik Gyöngyi ötödik helyezést ért el. A magyar nyelv és irodalom sem elhanyagolt te­rület az iskolában. A közismereti tanulmányi ver­senyen nyelvtanból Oláh Viktória második, Oláh Zsanett pedig harmadik lett tavaly a megyében, míg irodalomból Pinke Gábor harmadik, Annus Rita negyedik helyezést ért el. Idén utóbbi harma­dik lett irodalomból, nyelvtanból Fövényesi Anita győzött, Oláh Zsanett a második helyezést érte el. A Madách Imre Városi Könyvtár Madách olva­sónapló-pályázatán is remekelt az iskola: Novák Valéria lett a második, Varga Zita a harmadik. A versmondók szinte országos hírnévnek örvende­nek: Szma Szabina a megyei Madách vers-, és Mikszáth prózamondóverseny harmadik, a me­gyei József Attila versmondóverseny első, az Ady szavalóverseny második, a megyei Kazinczy szép­kiejtési verseny harmadik helyezettje. A városi költészet napi versmondóversenyen az első Oláh Zoltán, a második Szma Szabina, a har­madik Szegi István, a negyedik Járja Erzsébet lett. A városi Szent Imre középiskolás versmondó versenyt Nagy Gábor nyerte meg. A csenged Ady szavalóver­senyen Oláh Zoltán aranyérmet kapott, Szrna Sza­bina pedig különdíjban részesült szép magyar be­szédéért, míg az Ady irodalmi pályázaton Kohári Anna kivívta magának a harmadik helyet. Matematikában sem maradt le a Mikszáth. A közismereti verseny megyei döntőjébe jutott Szlavev Brigitta és Bállá Katalin, a Kenguru nem­zetközi tesztversenyen 25 fő indult el, a Gordiusz tesztversenyen Szlavev Brigitta megyei harmadik lett, a szakmunkástanulók megyei közismereti versenyén pedig Varga István vitte el a pálmát fizi­kából. A Mikszáth középiskola - az eredményekből is kitűnik - egyik legfőbb feladatának a tehetségek felismerését, gondozását és lelkiismeretes felkészí­tését tekinti. ___ SZ. A.

Next

/
Thumbnails
Contents