Nógrád Megyei Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-125. szám)

2003-05-16 / 112. szám

2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap REGIONÁLIS NAPLÓ SALGÓTARJÁN ÉS TÉRSÉGE 2003. MÁJUS 16., PÉNTEK Zsidótörténet (Folytatás az 1. oldalról) A jól elhatárolható tartalmi egységek, fejezetek (A zsidóság megtelepedése Salgótarjánban, A salgótarjáni zsidóság élete, A zsidóság Salgótarján szolgálatá­ban, Beilleszkedési kísérletek és a zsidógyűlölet kibontakozása Salgótarjánban, A salgótarjáni zsidóság sorsa Magyarország né­met megszállását követően, A salgótarjáni zsidóság története a holokauszt után) egyszerű nyelve­zettel íródtak, gon­dosan ügyelve az idegen kifejezések mellőzésére, idéze­teknél pedig azok megmagyarázásá­ra. A könyv számos forrásszemelvényt, korabeli levéltári iratot és - különö­sen a 20. századi részeknél - sajtó­cikket vonultat fel, remek és bőséges interjúanyag teszi igazán élethűvé, átérezhetővé a munkaszolgálat és a koncentrá­ciós táborok világát, s enged be­pillantást mai életükbe. A kötet végén az egyre apadó zsidó kö­zösség mai állapotának tulaj­donképpeni diagnózisa találha­tó: dr. Gótai László hitközségi el­nök osztja meg véleményét az olvasókkal a hitközség jelené­ről, végül salgótarjáni kötődésű, zsidó identitásukat vállaló fiata­lok mesélnek saját sorsukról és a zsidósággal kapcsolatos ta- pasztalataikról. Az események megértését összekötő szövegek és könyv­idézetek is könnyítik. Nem ma­rad el olyan alapvető fogalmak tisztázása, mint például zsidó­ság, asszimiláció, antiszemitiz­mus és holokauszt, s fontos álta­lános tudnivalók is helyet kap­tak a szövegben, amelyek ugyan szűkebb értelemben nem tartoz­nak a salgótarjáni zsidóság tör­ténetéhez, de ismeretük semmi­képpen sem haszontalan, mi több, illő egy diák számára. (Ilyenek például: a magyaror­szági zsidó bevándorlás főbb hullámai és irányai, a zsidó hit­községek fajtái, a zsidó nevek eredete, a zsidótörvények tartal­ma, egyebek.) Az ismeretek el­sajátíthatóságát ábrák, képek segí­tik, s ez a célja bi­zonyos kulcssza­vak kiemelésének is. Minden fejezet végére szakirodal­mi ajánló került, könnyen hozzáfér­hető és olvasmá­nyos munkákból válogatva, az ér­deklődők kedvé­ért. A kötet létrejöt­tét sokan segítet­ték. A magyaror­szági holokauszt kutatásának legelismertebb szaktekintélye, Randolph L. Braham írta az ajánlót, Tóth Andrea és Benda Gyula lektorálta a kéziratot. A Nógrádi Történeti Múzeum munkatársai a képanyag váloga­tásában működtek közre, a szép kivitelezés pedig Kopisz Attila munkáját dicséri. A diákokra szabott terjedel­mű kiadvány tetszetős formá­ban, fényképekkel, ábrákkal és térképekkel gazdagítva kerül az olvasók kezébe. A város általá­nos és középiskolái már a könyvbemutatón megkapták a „Salgótarjáni zsidótörténet” in­gyenes példányait, az érdeklő­dők pedig a Nógrád Megyei Le­véltárban vásárolhatják meg a kötetet. Ki a szabadba! „Ki a szabadba, látni a tavaszt, Meglátni a természet színpadát!" - írta Petőfi Sándor 1845 áprilisában Eperjesen Májusban óhatatlanul eszébe jut az embernek, hogy mit tapasz­talna Petőfi Sándor Salgó várában, ha most menne fel a sziklatetőre... Amikor a hó elolvad, előtűnnek az eldobált papír zsebkendők, ci­garettacsikkek, elejtett zacskók, műanyag flakonok, konzervdo­bozok, a rengeteg kutyaürülék, az erdők szélén illegálisan lerakott hulladék... Sokan ilyenkor az „illetékest” keresik, akinek a feladata a sze­mét összetakarítása, a hulladék elszállítása. Illetékesek pedig mi vagyunk, városlakók. A környezet védelmé­nek általános szabályairól szóló 1995. évi Lili. tv. 10. paragrafus (1) bekezdése arra utal, hogy a környezet védelmében nem kizá­rólag a helyi önkormányzatok­nak, hanem az érintett lakosság­nak is vannak feladatai. Az említett törvényi rendelke­zés ugyanis a következő általános együttműködési kötelezettséget ír­ja elő: „ Állami szervek, a helyi ön- kormányzatok, a természetes sze­mélyek és szervezeteik, a gazdál­kodást végző szervezetek és mind­ezek érdekvédelmi szervezetei, va­lamint más intézmények együtt­működni kötelesek a környezet védelmében. Az együttműködési jog és kötelezettség kiterjed a kör­nyezetvédelmi feladatok megoldá­sának minden szakaszára.” Ezért más településekhez ha­sonlóan, Salgótarjánban is helyi rendelet szabályozza a köztiszta­ság fenntartásának előírásai. A 43/2001. (XII. 17.) Ör. sz. rendelet alapján az ingatlan tulajdonosai, kezelői, használói, bérlői, haszon- élvezői az alábbi esetekben és gyakorisággal kötelesek a közte­rületet tisztán tartam:- Az ingatlan előtti járdasza­kaszt, járda hiányában 2 méter széles területsávot, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az út­testig terjedő területet (állandó tisztántartási kötelezettség) illeti.- A tömbház jellegű ingatlan előtti, valamint körülötte lévő közterület esetében az ingatlantól számított 4 méter széles terület­sáv tisztántartása (naponta).- Tömbtelken, a külön tulaj­donban álló egyes épületek gyalo­gos megközelítésére és körüljárá­sára szolgáló 4 méter széles terü­letsáv tisztántartása (naponta).- Ingatlan előtti, melletti nyílt árok és folyókat, valamint ezek műtárgyai tisztántartása, csapa­dékvíz zavartalan lefolyását aka­dályozó anyagok és más hulladé­kok eltávolítása (szükség szerint.)- Üdülő és zártkerti telkek előt­ti kiépítetlen közút eszmei közép­vonaláig terjedő terület tisztántar­tása, szükségszerint.- Garázsok környékének és azt meghaladó 2-2 méter sáv tisztán­tartása (szükség szerint).- Szórakoztató-, vendéglátó- és árusítóhelyek, üzletek előtti járda- szakasz és 4 méter széles terület­sáv állandó tisztántartása. Az Alkotmánybíróság 46/1998. (XI. 13.) AB határozata is kimondja, hogy nem minősül alkotmányellenesnek az állam­polgárok kötelezése a járda felüle­tét meghaladó közterületnek mi­nősülő útfelületek, zöldsávok, nyílt árkok, illetve ezek műtárgya tisztántartására. A települések tisztasága, a közterület, járdák, il­letve közöttük lévő területek tisz­tántartása ugyanis az alkotmány­ban védeni rendelt értékek meg­óvását szolgálja. Ha a köztisztasági elvárások mellé minél több lakótársunknak környezetünk kánt érzett felelős­sége és tenniakarása is társul, ak­kor széppé, tisztává tehetjük váro­sunkat. FÖLDESI LÁSZLÓ Röviden Salgótarján ÉVZÁRÓ HANGVERSENY. A Kodály Zoltán Általános Iskola tanévzáró hangversenyt tart ma délután 17 órától az intézmény tornatermében, a műsort Déremé Póczos Erzsébet vezeti. A kicsi­nyek kórusa és a nagykórus mel­lett fellépnek az iskola diákjai is. TANTÁBOR. Tanulásmódszer- tan-tábort szerveznek az általá­nos iskola felső tagozatos diákjai részére két turnusban. A tábor helyszíne a Nógrád Megyei Peda­gógiai Intézet 2003. augusztus 11. és 15., valamint ugyanezen hónap 18. és 22. között. Jelentkezni lehet a 32/314-814-es telefonszámon vagy e-mailben: kcs@nograd- ped.sulinet.hu címen. FOGADÓSZOBA. Május 20-án 15 órától dr. Szabó Lajos és Karakasevné Persik Magdolna egészségügyi, társadalombizto­sítási és a drogokkal kapcsola­tos kérdésekben fogadónapot tart az MSZP városi irodáján. ■ Hétszáz év Mátraszele Jövőre fennállásának hétszáza­dik évébe lép Mátraszele, s ennek méltó megünneplésére már most sokat gondol a falu vezetése. Az előkészületek nem csak a majdani rendezvények, megemlékezések forgatókönyvének összeállítását jelentik: fontos az is, hogy a tele­pülés méltó külsővel és „tartalom­mal” ünnepeljen majd. Ezért az el­következendő hónapok a jeles év­forduló jegyében telnek lényegé­ben az egész településen. Az elő­készületek így magukban foglal­ják többek közt az itt élők életében meghatározó szerepet játszó in­tézmények háza táján időszerű munkálatok elvégzését. _______■ EL RETTENTÉSÜL. Amit a kábítószerekről tudni kell címmel nyílt rendhagyó kiállítás tegnap Ságújfaluban, az általános iskolában. A kiállítást László Sándor rendőr alezredes, rendőrségi tanácsnok, Szécsény rendőrkapitánya nyitotta meg. A rengeteg képet, tárgyi dokumentumot, lefoglalt eszközöket felvonultató kiállítás megdöbbentő és meghökkentő módon mutatja be, hogy hová vezet az út az első tű- szúrástól. A fiatalok elszörnyülködve nézték a hamisított recepteket, a csempészésre átalakított háztar- tási eszközöket, egy macit, aminek gyomrában szállították a pusztulást._________________________án Kapásom van! - Horgászsarok Három verseny egy horoggal Jó hír a versenyezni szándékozóknak. Június 14-én, 6 órától rendezi a Bátonyterenyei Bányász Horgász Egyesület és a Nógrád Megyei Hírlap, valamint a Grátisz kiadója az ötödik alkalom­mal, közös horgászversenyét, melynek támo­gatója lesz a város önkormányzata is. Van még egy hónapuk szervezőknek és hor­gászoknak egyaránt. Amiért most még­is közzétesszük a hírt, annak az az oka, hogy az új versenypálya be­fogadóképessége korlátozott, ezért szívesen fogadjuk már most a jelentkezőket a héten a 06-20/911-7872-es mobilszámra. A versenyen egy bottal, egy horog­gal, tetszőleges módszerrel lehet horgászni. A verseny 3 óra időtartamú + egy óra felkészü­lési idő. A nevezési díj: a felnőtt horgászok részére 2500 Ft. A díjak meghaladják a 100 ezer forintot. (A verseny feltételeinek szakszerű közzétételé­re 2003. május 30-i számunkban vállalkozunk.) Akik részesei voltak az elmúlt évben a „Tóparti randevúnak”, azoknak már nem újdonság, hogy a horgászverseny után rendezzük - ez év­ben másodszor - duatlonversenyünket. A verseny részleteiről, e helyen, május 23-i számunkban írunk. A nap harmadik versenye az ugyancsak ötödik alkalommal meg­rendezésre kerülő főzőverseny, melyre a jelentkezéseket a fent meg­adott telefonszámon várjuk. Az elmúlt években a halfőzők vitték el a pálmát. Új igényként jelentkezett a palóc ételek kategó­riája. Rajta hát, jöjjön mindenki, aki úgy gondolja, főzötudományával bemutatkozik a szigorú zsűri­nek és ami még fontosabb, jöjjön barátaival, csa­ládjával, legyen vendégünk 2003. június 14-én a maconkai tó partján. ___________________________- HOROG ­S ZAKMAI TUDÁS KÉT KERÉKEN. Esős időben voltak kénytelenek összemérni szakmai tudásukat a megye motoros rendőrei tegnap dél­előtt a salgótarjáni sportcentrumban. A gyakorlati küzdelmeket követően a rendőr-főkapitányság épületében KRESZ-tesztlapokat töltöttek ki a résztvevők, majd szakmai ismereteik elméleti részét bizonyíthatták. Eredményeik alapján Sági László főtörzsőrmester (Balassagyarmat), és Sebők Ottó zászlós (Pásztó) jutott tovább az országos döntőre.______________________________________________________fotó! gy.t. G ondozatlan környezetben akadálytalanul fejlődnek a kü­lönböző fűfélék és gyomok. Ezek virágpora túlérzékenysé­gi (allergiás) megbetegedése­ket válthat ki. A szennyezett környezet egészségkárosító hatásának közvetlen vagy köz­vetett anyagi következményei vannak. A gyomnövények, ezek közül is a parlagfű irtásának és a pázsit­fűfélék rendszeres kaszálásának vagy nyírásának a megelőzés szempontjából rendkívüli jelentő­sége van. Az allergén pollen levegőben előforduló mennyisége időjárás- függő. A szennyezés fő oka a la­kókörnyezet elhanyagolása, ápo- latlansága, illetve a mezőgazdasá­gi művelésre szánt földek parla­gon hagyása, a nem megfelelő mértékű gyommentesítés. A parlagfű irtására a legalkal­masabb időszak, amikor a gyom­növény már jól felismerhető, de még nem virágzik. Ezért általában tavaszi megjelenésétől kezdve ko­rai gyomlálással (gyökérrel együtt történő kihúzással), illetve töme­gesebb előfordulás esetén a virág­zás előtt (június-július) végzett rendszeres kaszálással a leghatá­sosabb az irtás. Utóellenőrzés Irtsuk a parlagfüvet! mellett az újabb hajtások megjele­nése miatt legalább még egyszer a védekezést szeptember végéig meg kell ismételni és szükség sze­rint több éven keresztül követke­zetesen kell elvégezni. A települési önkormány­zatok, mint tulajdonosok, kötelesek gondoskodni a ter­mőföldek, az önkor- x mányzati intézmények % által használt területek 1 gyommentesítésé­ről, a közutak biz­tonságos közleke­désre alkalmas állapotban tartá­sáról, valamint az utak víztelenítését szolgáló árkok, csator­nák tisztántartásáról. Az önkor­mányzat fel­adata a közte­rületek fenntartása (Ötv. 8. para­grafus). E körben kötelező a köz­terület szervezett, rendszeres tisztántartása (hulladékgazdálko­dásról szóló 2000. évi XLIII. tör­vény 31. paragrafus). A közterüle­tek rendjének, tisztaságának, gondozottságának biztosítása egyben zöldfelület-gazdálkodási feladat. Ennek jogi, pénzügyi, szakmai, szervezeti feltételeiről az önkormányzatnak kell gondos­kodni. A megfelelő színvonalú fel- . adatellátás az allergén gyomnövé­nyek visszaszorítását íl eredményezi. % Elvégezhető a tele­pülés közterületeinek gyommentesítése, tisz­tántartása, közhasznú munkások igénybevételével is. A közhasznú munkavégzésre a megyei döntési hatáskörbe utalt munkaerő-piaci alap foglalkozta­tási alaprész decent­ralizált kereté­ből a területileg illetékes munka­ügyi kirendeltség az érintett önkormányza­tok kérelme alapján tud támogatást nyújtani. A támogatás feltétele, hogy a közhasznú munka keretében munkanélküliek foglalkoztatására kerüljön sor, illetve a támogatott tevékenység a lakosságot, vagy a települést érintő közfeladat ellátá­sára irányuljon. Önállóan meg­szervezhető ez a munka az önkor­mányzat által szervezett közcélú munkavégzés keretében is. Az önkormányzatok jegyzői a magántulajdonban lévő belterüle­ti ingatlanok gyomtalanítása érde­kében hívják fel a lakosságot a vo­natkozó növény-egészségügyi jogszabályok betartására és ható­sági eszközökkel is lépjenek fel azokkal a tulajdonosokkal szem­ben, akik védekezési kötelezettsé­güknek nem tesznek eleget (nö­vényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény). A környezetvédelmi és vízügyi tárca az elmúlt évekhez hasonló­an ebben az évben is pályázati le­hetőséget kíván biztosítani a bio­lógiai allergének elleni védekezés feladataira a környezetvédelmi alap célfeladatok terhére, Zöld fa­lu-program keretében. Kérjük az önkormányzatokat, hogy hirdessék meg és támogas­sák településükön a civil szerve­zetek helyi akcióit az allergén gyomnövények visszaszorítása érdekében! Az országos parlagfű-mentesí- tő hét vége ez évben június utolsó hetében lesz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents