Nógrád Megyei Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-125. szám)

2003-05-16 / 112. szám

2003. MÁJUS 16., PÉNTEK REGIONÁLIS NAPLÓ SALGÓTARJÁN ÉS TÉRSÉGE Nógrád Megyei Hírlap - 3. oldal Hírek Barna KÉT SIKER, ÖT SZÁMÍTÓGÉP. Két minisztériumi pályázaton si­kerrel vett részt a település önkor­mányzata: a könyvtár számára há­rom darab számítógépet és Internet-elérhetőséget, a hivatal­nak pedig két számítógépet és szintén Internet-hozzáférést nyert. Ságújfalu REMEKELTEK AZ ÖNKÉNTE­SEK. Öt csapattal indult a község az önkéntes tűzoltó-egyesületek nemrégiben Diósjenőn megrende­zett megyei versenyén. A feladatot remekül oldották meg: az ötből négy csapat első helyezést ért el. Kisbárkány MEGSZŰNŐ SZEMÉTTELEP. A település önkormányzata pályá­zatot nyújtott be a falu elején buszváró és felszállóperon létre­hozására. Ezen kívül jelenleg fo­lyamatban van a helyi szeméttelep megszüntetése, melyet a közmun­kások számolnak fel. SÁMSONHÁZA SZENNYVÍZBERUHÁZÁS. A település önkormányzata Kisbár- kánnyal, Márkházával, Nagyke- resztúrral összefogva közhasznú társaságot alapított, s a közeljö­vőben közös pályázatot nyújta­nak be. Etes ÚTFELÚJÍTÁS. A településen a múlt héten befejeződött a Petőfi út egy részének burkolatfelújí­tása, melyet pályázati pénzből ol­dott meg az önkormányzat. Európa-nap a testvérvárosban A Tücsök zenekar nagy sikerrel lépett fel a lengyel testvérvárosban Május 9-én Gliwice városa már negyedik alka­lommal szervezte meg „Európa-nap” című ren­dezvényét, melyre meghívást kapott a testvérvá­ros, Salgótarján, valamint a város és térsége egy művészeti csoportja is. Salgótarján önkormányzata kiváló testvérvárosi kapcsolatot ápol a lengyelországi Gliwice városá­val. A lengyel fiatalok rendszeres résztvevői a nyá­ri salgótarjáni nemzetközi gyermektábornak, sportkapcsolatok terén pedig labdarúgásban és ko­sárlabdában alakult ki kapcsolat a testvérvárosok egyesületei között. Vendégkórus Kaliforniából A salgótarjáni evangélikus templomban szombaton ad koncertet A salgótarjáni delegációt Ercsényi Ferenc, a nemzetközi és testvérvárosi kapcsolatok tanács­noka vezette, a kulturális program keretében a Tü­csök zenekar a Kárpát-medence magyar népzené­jéből mutatott be ízelítőt. A rendezvénynek helyt adó téren egy kiállítási sátorban pedig bemutatko­zott Salgótarján. Az érdeklődők tablók és turiszti­kai kiadványok segítségével megismerkedhettek a város és környékének természeti szépségeivel, ne­vezetességeivel, kulturális, művészeti és sportéle­tének jelentősebb eseményeivel. Salgótarján A nagy múltú egyházzenéből és a jelenkori énekekből összeál­lított műsorral lép fel Salgótar­jánban, az evangélikus temp­lomban egy tengerentúlról érke­ző együttes. A kaliforniai Sand Diego Keresztyén Örökség Főis­kolájának kórusa május 17-én érkezik a megyeszékhelyre, és 17 órai kezdettel ad hangver­senyt az evangélikus, valamint a baptista gyülekezet támogatásá­val. Deme Károly, salgótarjáni evangélikus lelkész az esemény kapcsán lapunknak jelezte, hogy a csoport tagjai az USA tagálla­maiban, illetve más országokban - élnek. Felléptek már Amerika nyugati partján működő számos egyházi szervezet körében és több délnyugati államban, Haydn, Mendelssohn, Schubert, Beethoven és amerikai szerzők műveivel. Magyarországra is dr. Donald Ellsworth irányításával érkeznek. Ellsworth a kórus kar­vezetője, a zene professzora, tanszéki elnöki feladatokat lát el, a „Zenei Művészet Doktora az Egyházzenében” cím birtokosa, gazdag karvezetői tapasztalatok­kal rendelkezik. Az együttes ma­gában foglal egy zene-dráma csoportot is, mely a szombati program részeként szintén fellép a templomban. Lejárt: 2002 áprilisban Befejeződik a 21 -es út korszerűsítése és gyorsítása, s várható­an korszerű sportcsarnoka és uszodája is lesz a megyeszék­helynek - derült ki Fekete Zsolt, az MSZP salgótarjáni szer­vezete elnökének tegnapi sajtótájékoztatóján.- „A hasbeszélés ideje lejárt” fogalmazott fideszes papagáj­kommandósként Becsó Zsolt a Nógrád Megyei Hírlap múlt hét szombati számában - ezzel a mondattal kezdte tegnapi sajtó- tájékoztatóját Fekete Zsolt a sal­gótarjáni MSZP elnöke. - Becsó Zsoltnak igaza van, a hasbeszé­lés ideje lejárt, méghozzá 2002 áprilisában - fogalmazta meg az elnök. Mint mondta úgy látszik a Fidesz városi elnökét a tények nem zavarják. A múlt hét pénte­ken tartott sajtótájékoztatón enyhén szólva is erős túlzással állította, hogy Puszta Béla, Sal­gótarján polgármestere „eltűnt a közéletből”. Az MSZP salgótar­jáni szervezete úgy gondolja, hogy a salgótarjáni polgármes­ter nagy szorgalommal tesz ele­get kötelezettségeinek, s termé­szetesen végzi kevésbé látvá­nyos városépítő munkáját is. Fe­kete Zsolt azt tanácsolja, hogy ideje lenne tak­tikát változtat­ni, mert a hábo­rú véget ért és béke van. - Le­het, hogy mind­ezek miatt fe­ledkezett meg az ellenzék má­jus 9-én a béke világszerte megünnepelt napján a városi ünnepségen részt ven­ni, esetleg koszorúzni? - teszi fel a kérdést a városi szervezet el­nöke. - A salgótarjáni Fő téren május elsején nem volt kődobá- lás, de „sárdobálás” igen - mint azt Becsó Zsolt sajtótájékoztató­ja is bizonyítja, s amivel folya­matosan próbálkozik a Fidesz - fogalmazott a városi elnök. Úgy vélik, ezen a sárdobálóverse­nyen Becsó Zsolt megszerezné az első díjat. A szocialista-sza­baddemokrata kormányzat el­végzi a 21-es út jelentős korsze­rűsítését, gyorsítását, s megépül a várost elkerülő tehermentesítő út is. Lesz korszerű sportcsarno­ka és uszodája a megyeszék­helynek, s várhatóan a Fő tér is megújul. - Bizony a hasbeszélés és a hasbeszélők ideje lejárt. 2002 áprilisában - fejezte be saj­tótájékoztatóját Fekete Zsolt. H. B. Gyermekgyógyászok tudományos ülése Salgótarján A belső elválasztású mirigyek gyermekkori betegségeivel a gyermekgyógyászati endokrino­lógia foglalkozik, amely sajátos területe az orvoslásnak azért is, mert speciális eljárásokat alkal­maznak a diagnózis felállításá­hoz. A születéstől a felnőttkorig tartó életszakaszra a testi, lelki, idegrendszeri fejlődés összefüg­gő folyamatai jellemzőek, me­lyekhez szükséges az endokrin rendszer zavartalan működése is. Ha ezeket kóros változások érik, ennek például a növekedés, a nemi érés látja kárát jellegzetes tünetek kíséretében. A gyermek­kori endokrin kórképekkel és gyógyításukkal foglalkozik a má­jus 16-18. között a salgóbányai Medves Hotelban - Endoped 2003 címmel - tartandó tudomá­nyos ülés, melynek egyik szerve­zője a Szent Lázár Megyei Kór­ház gyermekosztálya. A szakmai konferenciát pénteken 13 órakor Puszta Béla országgyűlési képvi­selő, Salgótarján polgármestere, Dóra Ottó, a megyei közgyűlés elnöke, dr. Bercsényi Lajos, a me­gyei kórház főigazgatója, dr. Godó Béla osztályvezető főorvos és dr. Sólyom János, a gyermek­endokrin szekció elnöke nyitja meg. Ezután fővárosi és az or­szág nagyobb városaiban műkö­dő gyermekklinikák, gyermek­kórházak szakemberei tartanak előadásokat. Arcok a kirakatban Salgótarján Több ezer fiatal diák arca dí­szíti az ötletes tablókat, melyek május és június hónapokban be­költöznek az áruházak, üzletek kirakataiba. A vizsgák előtt álló diákok, tanáraik fényképére szinte mindenki vet egy pillan­tást, van aki továbbsiet, de van­nak akik tüzetesen megnézik, szinte megvizsgálják a képeket. Az arcok sokmindenről mesél­nek. A tekintetek szinte árulkod­nak. Egy zakó gallérja, a nyak­Hármas cél és pályázat Mátraszele A Gáborvölgy út első szaka­szát szeretné újjáépíteni idén Mátraszele önkormányzata, célja j megvalósítására pályázott a me­gyei területfejlesztési tanácshoz. Szintén területfejlesztési forrás felhasználásával kívánja felújíta­ni a faluvezetés az óvoda belső terét, a helyiségekben a mennye­kendő csomója, egy blúz, a smink, a hajviselet pár évtized múlva biztosan furcsa lesz az ak­kori nézőnek, mert a divat szinte havonta elsöpri a trendeket de a kép megmarad, és megőrzi a mai viseletét. Megőrzi az emlé­keket, és a legszebb diákéveket. A pillantás a fényképész előtt, a fotópapíron örökre megmarad. A tablók pár hétig még az utcai mustra tárgyai, utána felkerül­nek az iskolák falaira és a képek alatt már vizsgáira készül egy új nemzedék. ■ zet javítása, a helyenkénti burko­latcsere, illetve a festés időszerű. Egy harmadik pályázatukat minisztériumi felhívásra nyúj­tották be: amennyiben ez sike­resnek bizonyul, folytatni fogják a művelődési ház felújítását, részbeni átalakítását, melynek része lesz egy közösségi terem kialakítása is. Közismert: a nők és a férfiak eltérő helyzetet és helyet fog­lalnak el minden társada­lomban. Ennek egyik legjel­lemzőbb megnyilvánulása a nők „túlsúlya” az össznépes- ségen belül, vagy hogy a szü­letéskor várható élettartam jelzőszáma nyolcéves előnyt mutat a nők javára. Szóval mintha az erősebb nem a nők lennének és nem mi fér­fiak. A két nem helyzetének megismeréséhez elengedhe­tetlenül szükséges adatokat a „Nők és férfiak Magyaror­szágon” című statisztikai zsebkönyv tartalmazza, melynek 2002. évi kötete a közelmúltban jelent meg a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, valamint a Központi Statisz­tikai Hivatal gondozásában. Alábbi írásunkban ebben tallózunk a KSH EU-számu- nió című recenziója alapján. Magyarországon a házasság- kötések száma hatvan esztendő alatt megfeleződött: 2001-ben ezer lakosra számítva 4,3 ilyen esemény jutott. A frigyre lépők kora ugyanakkor rendületlenül Európára tekintünk Férfiak és nők: összhangban az unióval emelkedett, méghozzá a nőké gyorsabban, mint a férfiaké: 1941-ben a hajadonok 24,5 éves korában kötötték be fejüket, míg 2001-ben az aráknál 28,2 éves életkort jegyeztek fel. A házas nők az első gyermeket 2001-ben átlagosan 28 éves fejjel szülték meg, nem úgy, mint a múlt szá­zad hetvenes évtizedeiben, ami­kor a kismamák első szülésük­kor zömében 23 évesnél fiata­labbak voltak. Az időfelhasználást vizsgáló felmérések szerint egy átlagos tavaszi napon a gyermekek ellá­tására a nők 2000-ben 41 percet fordítottak, két és félszer annyit, mint a férfiak, és csaknem két­szer annyit, mint sorstársaik 1977-ben. A nők az oktatásból, nevelésből is derekasan kiveszik részüket. Ennek egyértelmű je­le, hogy 2001-ben ők adták az általános iskolai pedagógusok 90 ezres seregének 86,6 százalé­kát. Az oktatási szinteken felfelé haladva arányuk egyre csökken: a szakiskolákban minden máso­dik oktató nő volt, arányuk a 36 ezer középiskolai tanár között 66,2 százalék. Ugyanakkor az egyetemek, főiskolák 16 ezres oktatói karán belül képviseletük csupán 37,7 százalék. Hasonló a részesedésük a kutatók, fejlesz­tők 28 ezres táborán belül is, ami 33 százalék. A nemek szerinti különbsé­gek kimutathatók a foglalkozás- szerkezetben is, aminek hatása megmutatkozik a női-férfi bér­arányokban is. 2002-ben a nők bruttó átlagkeresete a férfiak bruttó keresetének 80 százalé­kát érte csak el, holott egy átla­gos tavaszi napon a nők évtize­dek óta 500 percnél valamivel több időt fordítanak társadalmi­lag kötött tevékenységükre, az­az kereső-termelő munkára, ta­nulásra, közlekedésre, míg a fér­fiak 500 percnél kevesebbet. A vázolt jelenségek össz­hangban vannak az Európában végbemenő folyamatokkal. A nők aránya az össznépessé- gen belül az Európai Unió min­den tagállamában meghaladja az 50 százalékot, s hasonlókép­pen nem éri el az 50 százalékot az újszülöttek körében a leány- gyermekek részaránya. Ez a két adat mutatja leginkább, a nők az igazán erősebb nem és nem mi férfiak. A nők házasságkötéskor fel­jegyzett életkora az évek haladtával emelkedett, míg az unió tagállamai­ban 1980-ban a nők 23 és fél esztendősen mentek férjhez, addig 1999- ben követőik átla­gos életkora 28 tJV és fél évre emel- ^ kedett. A lehet­séges okok _A_, között említ- h* hető a hosz- szabbra nyúlt tanulmányi idő, miként az is, hogy a nők ifjabb éveikben inkább kar­rierjüket részesítik előnyben, éppen későb- ____ b i jólétük megalapozása érdekében. Ezzel párhuzamo­san ugyanebben az időszakban a nők átlagos életkora az első szüléskor 25-ről 28 évre emel­kedett. A gyermekgondozás az uniós tagállamai közül a négy medi­terrán országban, valamint Íror­szágban és Ausztriában kétsze- rese-négyszerese volt a férfiakénak, s átlagosan másfélszer annyi idejüket vette igénybe, mint az „erősebb” nem képvise­lőinek. Úgy tűnik: a gyermekgondozás, /V miként nálunk is, a nők „kivált­sága”, amit mi „_A_ férfiak nem is nagyon aka­runk elvitatni és elhódítani tő­lük. Az általános iskolai tanításban is uniószerte erős a nők jelenléte: hat tagál­lamban a női pedagógu­sok aránya meghaladja a nyolcvan százalékot, Olaszországban pedig a kilenc­venet. Németországban a legkedve­zőtlenebb az a mutató, amely a teljes munkaidőben foglalkozta­tottak nemek közötti bruttó ke­reseti arányait jelzi: ott a nők a férfiak keresetének nyolcvan százalékát sem kapják meg. Ki­lencvenszázalékos vagy azt meghaladó arányt csupán Spa­nyolországban, Belgiumban, Portugáliában és Dániában ész­leltek. A jelenséget számos sajá­tosság színezi: például a rész- munkaidős foglalkoztatás orszá­gonként különböző elterjedtsé­ge „eltéríti” a jelzőszámot. így Németországban 20 és 49 éves kor között minden harmadik nő részmunkaidős, Belgiumban minden negyedik, Spanyolor­szágban minden hatodik. A fentebb említett kiadvány­ból kiolvasható, hogy a társada­lomban stabil a hagyományos gondolkodásmód a nők szerepé­ről: „asszonynak fakanál mellett a helye!” - ahogy a szólásmon­dás is tartja... Ugyanakkor bizo­nyos területeken már kimutat­hatóak a nemek közötti esély- egyenlőség irányába történő el­mozdulások. SOROZATUNK A KÜLÜGYMINISZTÉRIUM TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents