Nógrád Megyei Hírlap, 2003. május (14. évfolyam, 101-125. szám)
2003-05-14 / 110. szám
2. oldal - Nógrád Megyei Hírlap MEGYEI KÖRKÉP 2003. MÁJUS 14., SZERDA Eboltás Salgótarján Május 15-én, csütörtökön negyed kilenctől fél kilencig a Hősök úti húsbolt előtt, háromnegyed kilenctől negyed tízig a Déryné úti italbolt előtt, fél tíztől tíz óráig a Szécsényi úti fatelepnél, negyed tizenegytől háromnegyed 11-ig a Hámán Kató telepi Pikoló ételbárnál, 11 órától fél 12-ig Kotyházapusztán, háromnegyed 12-től fél egyig a Nagymező és a Kálmán Imre útnál lévő magtár előtti területen, háromnegyed egytől egy óráig a Salgó Cipő előtti területen oltják az ebeket. ■ „Előléptették” Rétsági Pitykét Amint arról lapunk korábban már beszámolt, a közelmúltban életet mentett Rétsági Pityke, a rendőrkapitányság épülete előtt állomásozó baba, aki jelenlétével sok autóst rémiszt el a városon belüli gyorshajtástól. A rendőrbábu az ominózus délutánon a testével fékezett meg egy éppen az árokba tartó autót, benne egy kisgyermekkel, és annak édesanyjával. Hőstettéért Gábriel Géza, Rétság rendőrkapitánya soron kívül nevezte ki őrnaggyá Pitykét, miután a leszakadt végtagokat visszahelyezték eredeti helyükre. ■ Fogadószoba Bátonyterenyén május 14-én Romhányi Gyula címzetes főjegyző 8 és 12 óra között a kisterenyei ügyfélszolgálati irodán fogadónapot tart. Salgótarjánban május 14-én, 8- tól 12 óráig Puszta Béla polgár- mester, országgyűlési képviselő, május 21-én 8-tól 12 óráig Kovácsné Czene Csilla alpolgármester, május 28-án, 8-tól 12 óráig Méhes András alpolgármester tart fogadónapot a városházán. ■ Városfejlesztés, „civil górcső” alatt (Folytatás az 1. oldalról) A vasút korszerűsítése érdekében a képviselők is lobbyznak. Az első lépcsőben a pálya kerülne sorra, a másodikban a villamosítás. A városfejlesztés egyik legnagyobb akadálya jelenleg a tehermentesítő út utolsó szakaszának hiánya, amelyet mielőbb pótolni szeretnének. Csak ekkor indulhat meg a centrum rehabilitációja. A város költségvetése véges - hangoztatta - ezért élni kell a pályázatok kínálta lehetőségekkel. Már készülnek azok a tervek, amelyek az uniós csatlakozást követően a stmkturális alapok elérhetőségét célozzák. A legnagyobb falat a városközpont rehabilitációja lesz, amely tartalmazza a József Attila Művelődési Központ konferenciaközponti funkciójának kialakíthatóságát is. A jelenlegi gazdasági helyzetben felvetődött a vízmű, a csatornamű és a hőszolgáltató privatizációjának gondolata is, ám ez a megoldás még csak az informálódás időszakában van - mondta Méhes András. Ugyancsak vizsgálják az északi városrész turisztikai fejlesztésének lehetőségét. Az alpolgármester szólt a város tisztaságát ért észrevételekről is. Mint mondta, a VGÜ Kft.-nek juttatott többletpénzt sajnos elvitte a közterhek emelkedése. A Tarjánhő Kft. jó úton halad - állapította meg - itt a cégvezetés által kért piacvédelem biztosítása képezi dilemma tárgyát. A Salgó Vagyon Kft.-ről elmondta: különösen fontos feladata lesz a bérlakásprogramba való bekapcsolódás. A vízmű infrastruktúrája nincs rózsás helyzetben, ennek ellenére találtak uniós forrást a város teljes hálózatának rekonstrukciójára, ráadásul ennek az önrésztartalma a város költségvetését alig érintené. A csatornamű kft. helyzetét jónak értékelte, különösen a szennyvíztisztító kapacitás bővítését követően. A civil fórum résztvevői észrevételeik között elmondták, hogy a Salgó úti körforgalom hasznos dolog volt, de már most látszik: az aknafedlapokkal és a vasúti átjáróval előbb-utóbb baj lesz. Ugyancsak kifogásolták az újonnan felállított buszvárók átlátszó tetejét, amely nem véd az intenzív napsugárzástól. A kör egyik tagja az utcanévtáblák hiányát említette, mint megoldandó feladatot, s felajánlotta, hogy az első két táblát saját költségén megcsináltatja az Arany János úti csomópontban. Sokan vették górcső alá a köztisztaság jelenlegi állapotát, mondván, hogy magas a szemétszállítási díj, ritkább az edényzet ürítése, az utcaseprők jelenléte alig érzékelhető, a város nem lép fel a falfir- kálókkal szemben és sok a guberáló. A sze- metelőket meg kéne végre büntetni - indítványozták a kör tagjai. Mások azt tették szóvá, hogy a város számol-e bizonyos feladatok elvégzésében a helyi vállalkozókkal. így például felvetődött, hogy a főtér állapotán nemcsak költségvetési forrás felhasználásával lehetne segíteni, vagy hogy élvezzenek előnyt a felújításban azok az utcák, amelyek önerőt képesek felmutatni. Ugyancsak sürgető lenne építési telkek vállalkozásban történő kialakítása. Szóba került a város főutcájának közlekedési szempontból történő felülvizsgálata a rengeteg dugó miatt. Volt, aki kihajtó sáv építését javasolta a Kossuth úti elágazóban. Többen is kérdezték, hogy érzékeli-e a város vezetése, mi történik az acélgyárral. A dr. Horváth István körelnök vezette beszélgetésben szót kapott Bodnár Benedek, a VGÜ Kft. ügyvezető igazgatója is, aki elmondta: átfogó megoldást készítenek elő a város tisztaságának megőrzése érdekében, ám a legnagyobb változásra a lakosság szemléletmódjában van szükség. A fómm végén bejelentették: a kör és a Kivanisz klub helyi szervezete közös rendezvényt tart június 11-én szerdán, a kemping területén. T. NÉMETH LÁSZLÓ táltosok fénye A szép számú közönség ezután a budapesti Sólyomfi Nagy Zoltánnak a magyarság eredetéről szóló előadását hallgatta meg. Megtudhatták a jelenlévők, hogy megyénkben is vannak az ősi szokásokat éltető, gyakorló hagyományápolók. Mint elhangzott, a családi események sorában a táltosok elkísérik az embert a bölcsőtől a sírig, s az előadó a ma emberének szóló üzenetüket is megfogalmazta. Az ősi ütőhangszerrel kísért, a békét, szefetetet, egymás feltétel nélküli elfogadását kifejező dallamokat hallgatva a résztvevők ízelítőt kaptak szi- lajnak tartott eleink mély érzelmekkel átszőtt énekeiből. Sólyomfi Nagy Zoltán szinte megigézte a közönséget, ennek jeleként az esti program kétórás kötetlen beszélgetéssel folytatódott. Magyarok Zománcképek bemutatásával, Kassai Lászlóné alkotásaiból rendezett hangulatos kiállítás megnyitásával kezdődött a salgótarjáni Kohász Baráti Kör és a Nógrádi Família Nagycsaládos Egyesület napokban tartott, élőzenés, kávéházi estje, ahol Losonczy Ildikó grafikus meleg szavakkal szólt az amatőr művészek környezet iránti elkötelezettségéről, s minden őket segítő személy és kö zösség meghatározó szerepéről. Kassai Lászlóné alkotásai kifejezői a szép iránti vágynak, a természet rezdülései iránti érzékenységnek is. Ünnepelnek az A pásztói evangélikus egyház május 18-án délelőtt 9 órakor ad hálát két éve megépült templomáért. Az ünnepen Lehoczky Endre, a gyülekezet megbízott lelkésze hirdet igét, 15 órakor szeretetevangélikusok vendégségen a lucfalvai énekkar szolgál, Megyaszai László espereshelyettes vezetésével. Mindenkit szeretettel hívnak és várnak a rendezvényre^ __________________________________■ V adászok emlékeztek társaikra Megemlékezés a kopjafánál, balról jobbra: Juhász Ottó, Alapi Ferenc, dr. Dóra Ferenc____________________________esla felv. A Pásztó Nimród Vadásztársaság a hagyománynak megfelelően majálist tartott a napokban. Az ünnepség a Muzslai-kapunál kezdődött, ahol a résztvevők a kopjafánál emlékeztek meg elhunyt vadásztársaikról. Megemlékező beszédet dr. Dóra Ferenc alapító tag mondott, aki kiemelte az elhunyt vadász- társaik törekvéseit, hogy több mint 40 év után is vadászhatnak e nehéz körülmények mellett. Hangsúlyozta, hogy mindez annak köszönhető, hogy elődeikhez hasonlóan jól gazdálkodnak és megbecsülik a vadakat. Az ünnepi megemlékezés után Juhász Ottó, a vadásztársaság elnöke koszorút helyezett el a kopjafánál. Az ünnepségen jelen volt több elhunyt vadász hozzátartozója is. Ezután a vadásztársaság ebédre hívta meg a vadászok hozzátartozóit, akik közül mintegy 160-an jöttek össze. A finom ebédről Balatoni Miklós vadásztárs, míg a talpalávalóról Pádár István hivatásos vadász és zenekara gondoskodott. Az ünnepséget meglátogatta Sisák Imre, Pásztó polgármestere, országgyűlési képviselő és Kovács József, Szurdokpüspöki polgármestere. K. L Rendkívüli testületi ülés Pásztó A város képviselő-testülete rendkívüli ülést tart ma, május 14-én, 16 órai kezdettel. Az ülésen Sisák Imre polgármester előterjesztésében megtárgyalják a városi szennyvízcsatorna-hálózat építése II. ütemének céltámogatására vonatkozó javaslatot, illetve módosítják a 2003. évi költségvetési rendéletet. ■ CSONGRÁDY BÉLA Köszöntő: születésnapon A művészetben - amely nélkül lehet ugyan élni, de nem érdemes - nincsenek egzakt értékmérők. E területen - a tudománytól vagy a sporttól eltérően - az ízlésnek, divatosan szólva a tetszésindexnek van kiemelkedő szerepe. Mégis minden szubjektivizmus ellenére valahogy kialakul egyfajta általános értékítélet, mondhatni közmegegyezés. Nem véletlenül mondtam mindezt el egy születésnapi köszöntő ürügyén. Az ünnepelt Réti Zoltán festőművész ugyanis manapság kétségkívül Nógrád megye egyik leginkább elismert, megbecsült, köztiszteletnek örvendő személyisége. Ilyen lehetett hajdanán Mikszáth Kálmán, s ilyen volt jó tíz évvel ezelőtt bekövetkezett haláláig id. Szabó István szobrászművész. Ezt a fajta szeretetet nem lehet kiharcolni, nem lehet kikényszeríteni, csak kiérdemelni. Kell hozzá egy teljesítményben, eredményekben gazdag alkotói pálya és egy, az emberek számára vonzó, őket viszontszerető humánus egyéniség. S még valami: jó adag lokálpatriotizmus, az itt élők sorsával való azonosulás, közösségvállalás. Nos Réti Zoltán esetében valamennyi feltétel adott volt, vagy megteremtődött az évek, évtizedek során. 1923. május 13-án látta meg a napvilágot Nagyorosziban, ma nyolcvan éve anyakönyvezték. Bár az élet el-elszólította Nógrád- ból - tanulni, munkát vállalni, de még hadifogságba is - ő mindig ízig-vérig idevalósi volt és maradt. Szülőfaluján kívül Érsekvad- kert, Csesztve és Patvarc községekhez kötődik szorosabban és mindenekelőtt Balassagyarmathoz, ahol annak idején a Balassi Bálint Gimnáziumba járt, s ahol immár több mint egy fél évszázada lakik, tanít, alkot. Két múzsának is szolgált. Igazgatóként sokáig állt a helyi, városi zeneiskola élén, megírt két könyvet is Rózsavölgyi Márkról, a virtuóz hegedűsről, a verbunkosmuzsika és a csárdás neves képviselőjéről. De mindig elsősorban rajzolt, festett, s képzőművészként lett közismert, e műveivel szerzett rangot nemcsak magának, Nógrádnak is szerte az országban, sőt azon kívül is. Kevesen örökítették meg olyan hitelesen, hangulatosan e tájat, a természeti szépségekben oly gazdag palóc vidéket, az épített környezetet és főként az embert, aki által, s akiért történnek a dolgok. Sorozatokban dolgozta fel a megye két szellemi óriásának, Madách Imrének és Mikszáth Kálmánnak a munkásságát, főbb műveit. Megannyi egyéni tárlat és csoportos kiállítás, díj, kitüntetés övezi pályaképét. Példátlanul sokszínű élményvilággal, gazdag élettapasztalattal rendelkezik, végtelen tudásvágya, alapos megfigyelései révén mindenről van higgadt, bölcs véleménye. Ezért jó hallgatni is őt, beszélgetni is vele. Réti Zoltán harmonikus házasságban él, példás édesapa, nagyapa, akit e napokban nemcsak a szűkebb famíliája köszönt: születésnapjáról érdemei szerint emlékezik meg a tágabb család, a megye társadalma is. Nemcsak neki szerencse, hogy jó egészségben, alkotókedvben élte meg ezt a tekintélyt parancsoló szép évfordulót, hanem öröm nekünk barátainak is, akik kedveljük képeit, s szeretjük őt magát. Hiszen így még teljes joggal remélhetjük a formálódó, érlelődő tervek megvalósulását, újabb művek születését. Kedves Zoli (bácsi)! Köszönjük, amit eddig kaptunk tőled és őszintén, tiszta szívből kívánunk további sok sikert művészi pályádon, s boldogságot a magánéletedben! Isten éltessen!