Nógrád Megyei Hírlap, 2003. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-19 / 42. szám

Február 19., szerda Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnök Chirac kritikájával kapcso­latban diplomatikusan csu­pán a francia elnökhöz fűződő „kitűnő kapcsolatát” hangsú­lyozta, Ion Iliescu román államfő pedig országa jó barátjaként jelle­mezte az Elysée-palota lakóját. Kovács László külügyminiszter - aki a Medgyessy Péter kormányfő által vezetett küldöttség tagjaként érkezett Brüsszelbe - visszafogot­tan így nyilatkozott: „Túlságosan udvariasak vagyunk ahhoz, sem­hogy válaszoljunk”. Noha a rendkívüli csúcsérte­kezlet kompromisszummal zá­rult, Európa kormányai kitartanak az iraki kérdésben elfoglalt koráb­bi álláspontjaik mellett. „Számos pontban mutatkozik véleménykü­lönbség” - jelentette ki Kosztasz Szimitisz, az EU soros elnökségét betöltő Görögország külügymi­nisztere. Az erőszakos beavatko­zást csak végső eszközként el­fogadó brüsszeli nyilatkbzat után az Egyesült Államok és Nagy- Britannia továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa újabb határozatot hoz­zon Irakkal kapcsolatban. A fran­cia elnök ezzel szemben szükség­telennek tart egy ilyen dokumen­tumot mindaddig, amíg a vüág- szervezet fegyverzetellenőrei foly­tatják a vizsgálatot. GYULAY ZOLTÁN Az Európai Unió-tagság tíz várományosa és további három jelölt csatlakozott az állam- és kormányfők rendkívüli csúcs- értekezletének nyilatkozatához. A csatlakozásra várók és a tagállamok kedden kölcsönösen bírálták egymást. Brüsszel Jacques Chirac francia köztársasá­gi elnök szokatlanul heves kriti­kával illette az EU-tagság küszö­bére elérkezett országokat - an­nak az öt jelöltnek a vezető politi­kusait, amelyek már 2004-ben az Unió tagjai lesznek, s a közel­múltban aláírták a keményvona­las amerikai Irak-politikát támo­gató nyílt levelet, továbbá a „vil- niusi tizeket”, amelyek később csatlakoztak a kezdeményezés­hez. Romániának és Bulgáriának az óvatlanságot és a túlzott gyor­saságot vetette a szemére, a töb­biekkel kapcsolatban pedig úgy vélte, hogy „nagyszerű lehetősé­get mulasztottak el a hallgatásra”. Chirac szerint Lengyelország, Magyarország, Csehország és a balti államok gyermekesen és veszélyesen viselkedtek, amikor a nyilatkozatot aláírták. Tony Blair brit miniszterelnök védelmébe vette a szóban forgó országokat. Mint Londonban ki­fejtette: szívesen meghívta volna már a hétfői „nagy” csúcsra is a jelölteket, de kezdeményezése megbukott Franciaország ellen­állásán. (A különmeghívó miatt „megsértődött” Lengyelország, a három balti állam és Málta, ezért a legfelső szint helyett csak kül­ügyminiszterük vett részt a keddi tájékoztatón.) A békére képzik A taszári katonai bázison folyó kiképzés résztvevőivel talál­kozott kedden Juhász Ferenc honvédelmi miniszter. A tol­mács- és összekötői feladatokra készülő önkéntesekkel beszélgetve megállapította: az amerikai támaszponton a békére képzik az irakiakat. Taszár- Aki személyesen is tud beszélni a taszári bázison az iraki önkénte­sekkel, meggyőződhet arról, hogy Magyarország helyes döntést ho­zott, amikor hozzájárulását adta ehhez a misszióhoz - mondta teg­nap Taszáron Juhász Ferenc. A honvédelmi miniszter Nancy Goodman Brinker amerikai nagy­követtel együtt járt a kiképzőtá­borban. A látogatáson szerzett ta­pasztalatairól elmondta:- Több önkéntest is megkérdez­tem, miért vállalta a küldetést. Szabadságról, demokráciáról, ha­zaszeretetről és családi kötelékek­az önkénteseket ről beszéltek azok az emberek, akik már hosszú évek óta távol kénytelenek élni hazájuktól. Arra várnak, hogy ismét hazamehesse­nek, és ezért minden áldozatra hajlandók. A miniszter hozzátette: a követ­kező napokban több kormánypár­ti és ellenzéki politikus is szemé­lyesen győződhet meg arról, hogy a békére készítik fel az irakiakat. David W. Bamo vezérőrnagy, a kiképzés parancsnoka az újság­íróknak elmondta: az iraki önkén­tesek nem katonák, civil kiképzést kapnak. Mind férfiak, 18 és 60 év közöttiek. Akadnak köztük testvé­rek, sőt, két fiával egy apa is vállal­ta a kiképzést egy jobb iraki jövő érdekében. Szakmai felkészültsé­güket firtató kérdésre válaszolva a tábornok annyit mondott, hogy a legkülönfélébb szakmákkal ren­delkeznek. Akad köztük többdip­lomás, sőt doktori fokozattal ren­delkező is; az önkénteseknek van módjuk arra, hogy levélben tart­sák a kapcsolatot a családjukkal és az iraki ellenzéki csoportokkal. VARGA OTTÓ Amikor jönnek a külföldi konvojok A NATO Az Egyesült Államok azt kérte Magyarországtól, hogy engedélyezze Európában állomásozó csapatai számá- alCLDOkmánvábÓl ra a közút- és a vasúthálózat, valamint a légtér használatát. A katonai közúti szállítás általában felvezető autó ” y segítségével, konvojban történik, lehetőleg nem forgalmas úton és nem frekventált időpontban. Az útvonalat Törökország a NATO alapokmányának a külföldi hadsereg javasolja, a tervet az áthaladást koordináló Összhaderönemi Hadműveleti Központhoz kell 4. cikkére hivatkozva kérte a védelmi benyújtania. Az útvonal biztosításáról a Magyar Honvédség a rendőrséggel egyeztet, más feladata nincs szervezet tizenöt tagországát, hogy- mondta az Europressnek Matyuc Péter, a Honvédelmi Minisztérium kommunikációs főigazgatója. Az extra- védje meg egy esetleges iraki támadás­méretű, súlyú eszközöket valószínűleg vasúton szállítanák, a normál rakományokhoz hasonlóan; ezekkel a sál szemben. A nagykövetek tanácsa Magyar Honvédségnek szintén nincs tennivalója. A berendezések őrzéséről az amerikai hadsereg gondos- ennek értelmében döntött, kodik, a hadi eszközöket biztonsági okból működésképtelenné tett állapotban szállítják. „4. cikk. A Felek tanácskozni fognak Lányi Péter, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium út- és hidosztályának vezetője szerint is a vasúti szál- egymással valahányszor bármelyikük titás a legcélszerűbb, bár a szállítási módot számos egyéb tényező figyelembevételévei határozza meg az véleménye szerint a Felek egyikének amerikai hadsereg. A katonai járművek nagy része túlsúlyosnak minősül, így csak útvonalengedéllyel közle- területi épségét, politikai függetlenségét kedhet, rendszerint nagy csoportban, a megkülönböztetett jármüvekre vonatkozó KRESZ-szabályok szerint, vagy biztonságát veszély fenyegeti.” Az útvonal kijelölésekor a katonai szerveknek egyeztetniük kell a gazdasági-közlekedési tárca információs (Az Észak-atlanti Szerződés, Washing­központjával, amely naprakészen ismeri az utak, a hidak állapotát, terhelhetőségét. oócty László ton DC, 1949 április 4.) __________________ÁLLÁSPONT_____________________ H ÁMORI ZOLTÁN Hova folyik a sok pénz? A Mól csoport több mint hatvanhatmilliárdos nyereséget ért el tavaly. Gratulálok. De azért a hozsannát mérsékeljük, meg az örömtüzek meggyújtásával is várjunk egy kicsit! Miből van? Jó magyar kérdés, naponta elhangzik ezerszer, miből telik ennek erre? Nyilván sokféle válasz lehetséges. Például a Mól Rt. zseniális menedzsmentje — magyarul a főnökök — hősies és rendkívül célratörő munkája nyomán bontakozott ki a siker, akik éjt nap­pallá téve erőlködtek a legnagyobb magyar vállalat felvirágzá­sán. Aztán az újabb magyar olajlelőhelyek feltárása hozhatott komoly változást még a profitban, de erről nem hallottam. Mi lehet még? A trabantosok lecserélték járgányaikat limuzinok­ra, és innen a többletbenzin-fogyasztás? Vagy a gázfűtésről a többség áttért a rőzselángra? Ez utóbbi nem igaz, hiszen elő­ször az évek során a gázüzem is nyereséges lett. Ezek után valamit nem értek. De ez az értetlenségem immár évtizedes. Miért annyi a benzin nálunk, amennyi? Mármint az ára. Európában a legdrágább - majdnem. A Mól arra hivatkozik, hogy felfelé mozog az olajár, meg hogy ma­gas az adó, meg emelkednek a költségek, tulajdonképpen minden, ami eszükbe jut. De Ausztriában is annyi az olaj, sőt az adó se kevesebb, viszont az osztrák benzinkutas tízszer annyit keres, mint a magyar. Ugyanannak a benzinnek az ugyanolyan eladásáért. A kérdés magától adódik, hova lesz a pénz? Vagyis az a különbség, ami például a fizetések közti differenciából jön össze a magyar óriáscég javára. Alighanem innen a nagy nyereség. Egy állami cég szorítja le a béreket, és emeli az árakat azért, hogy hihetetlen nyeresé­geket könyvelhessen el. Aminek persze jó része befolyik az államkasszába, így újabb adóként is felfogható. Hogy egy-egy Mol-vezér mit tesz zsebre az ügyes gazdálkodás során, szem­ben a kis kútkezelővel, az újabb érdekes kérdés persze. EGYETÉRTEK: 06-90-330-303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330-304 STEINBACH ZSOLT A két libapásztor A pénzügyminiszter csúsztat, mellébeszél, ráadásul még szemtelenkedik is - vélekedett dr. Kövér László honatya, mi­után László Csaba (szintén doktor) pénzügyminiszter választ adott a képviselőnek az APEH nagyszabású adatmentésével kapcsolatban megfogalmazott interpellációjára. Egy ilyen korszakos jelentőségű honatyai megnyilatkozás után az em­ber fejébe azonnal beugrik egy kérdés. Miképpen merészel ilyet tenni a „pimasz” László Csaba Kövér doktorral? Engedtessék meg, hogy elegánsan átszökkenjek afelett: ár­mánykodás volt-e a pénzügyminiszter részéről a kor­mányváltáskori másolat elkészíttetése az APEH teljes adat­bázisáról, vagy nem volt ármánykodás, sőt, nagyon is helyes lépés volt. Bevallom, fogalmam sincs róla. (Persze azért sejt­hető, ha egyszer Kövér doktor szóvá tesz valamit, akkor ott bizony gyanúsan bolsevik dolgoknak kell bűzleniük a hát­térben.) Engem maga a szemtelenkedés érdekel, amit Kövér szerint a legfőbb pénzügyér megengedett magának a közismerten „legfinomabb” modorú, „legkenyérrekenhetőbb” honatyával szemben. Csak mellesleg jegyzem meg, hogy utóbbi pénz­ügyminiszterhez intézett interpellációjának is a már-már iro­dalmi magasságokat idéző, egyben igen visszafogott „A Nagy Testvér meglop téged” címet adta. Kövér László meg László Csaba nagyjából egyívásúak, így az­tán Kövér honatya életkorának nemigen jár ki külön tisztelet a pénzügyminiszter részéről. Az is tény, hogy mindkét politi­kus tudja, mit jelent miniszternek lenni, így rangban sem áll­nak távol egymástól. Hanem én úgy gondolom, László Csaba soha nem őrzött libát Kövér doktorral. Emiatt aztán jól tenné, ha a jövőben sokkal nagyobb tiszteletet, mi több, alázatot tanúsítana Kövér kép­viselő úr iránt! EGYETÉRTEK: 0&90430422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90-330423 TELEFONÁLJON! Ma egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430-as telefonszámon meghallgathatja. A hívás dija; 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyitvános készülékről. A világ hírei Kettős népszavazás Szlovéniában Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke gratulált a bu­dapesti tárgyalásokon Dmovsek szlovén köztársa­sági elnöknek ahhoz, hogy országát meghívták a NATO-ba. Szó esett az uniós referendum ügyéről is. Szlovéniában március végén együtt tartanak népszavazást az ország EU- és NATO-csatlakozá- sáról. Mn Szlovákiába látogat a pápa A katolikus egyházfő ősszel felkeresi Szlovákiát. A szeptember 12-től 14-ig tartó utazás során a pápa Pozsonyt, Besztercebányát és Rozsnyót látogatja meg, és Besztercebánya főterén mutat be szent­misét. MTI Koszovói háborús bűnösök A NATO közleményben jelentette be, hogy az álta­la vezetett koszovói békefenntartó erők, a KFOR katonái Koszovóban letartóztattak három albánt, akiket háborús bűnök gyanújával köröz a hágai Nemzetközi Törvényszék. Haradina Bajlát, Isak Musliut és Ágim Murtezit a volt Jugoszláviában el­követett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék elé állítják, mti Iskolai tüntetés Brassóban Az egyik brassói iskola épületénél mintegy 150 diák és szülő tüntetett. Transzparensekkel vonultak fel, némelyikükön ezzel a felirattal: „Együtt akarunk tanulni a magyarokkal!”. A városban működő egy­kori magyar középiskola, az Áprily Lajos Gimná­zium a tervek szerint ismét csak magyar tannyelvű oktatási intézmény lesz. mti Jelöltek a Nobel-békedíjra Többek között II. János Pál pápát, az énekes Bonót (a U2 rockegyüttes énekesét), valamint Jacques Chirac francia államfőt javasolják az idei Nobel-bé­kedíjra. Az ötfős bírálóbizottság február 25-én ül össze, hogy foglalkozzék a jelölésekkel, europress Elégedettek a vajdasági magyarok A délvidéki magyarok elégedettek azzal, ahogyan az anyaország támogatja őket, de azt szeretnék, ha Szerbia-Montenegró gyorsabban számolná fel azo­kat a hiányosságokat, amelyek akadályozzák az EU- csatlakozást - fejtegette nyilatkozatában Kasza József, a VMSZ elnöke. „Ebben az esetben nem len­ne szükség sem kedvezménytörvényre, sem pedig a vízumkényszer bevezetésére”, mti __________________■ N épszavazási hajrá Tájékoztató program az „igenekért” Mától a 181-es számon helyi díjazással hívható az a telefonos szolgálat, amely arra vállalkozik, hogy hasznos információ­kat juttasson el a választópolgárokhoz. Megfelelő tudás birto­kában így könnyebb lesz a döntés az uniós tagságról. Budapest Hiteles tájékoztatást kínál az Európai Unió Kommunikációs Közalapítvány most induló kam­pánya, azzal a bevallott céllal, hogy az április 12-i népszavazá­son minél magasabb legyen a részvétel és az „igenek” aránya. A megyékkel, a megyeszékhe­lyekkel és megyei jogú városok­kal együttműködve folyik az a felkészítés, amelynek első ak­ciójaként nemrég 3,8 millió le­velet juttattak el a háztartások­hoz. Már eddig is mintegy 400 ezer válasz érkezett vissza, s kü­lönösen pozitív volt a vissza­jelzés a fiatalok és a vidéki la­kosság körében. Javul-e a szociális biztonsá­gom? Mi történik a munkahelye­men? Mi várható az iskolámban? Mi lesz a forinttal? Mi lesz a ma­gyar földdel? Ilyen és ehhez ha­sonló kérdések foglalkoztatják az embereket. Somody Imre, a közalapítvány vezetője szerint egyelőre túl sok a hiedelem, ke­vés a konkrét ismeret. Kár lenne azonban elszalasztani a törté­nelmi pillanatot, a tétovaság miatt távolmaradni a népszava­zástól. Ezen segíthet a 181-es te­lefonszámon hívható ügyfél- szolgálat, amely vagy azonnal válaszol a kérdésre, vagy később (visszahívással, levélben vagy e-mailben) ad felvilágosítást a hét minden napján 8 és 22 óra között. Hamarosan óriásplakátok, reklámok és hirdetések is nép­szerűsítik az új tájékozódási le­hetőséget. Suba János, a közala­pítvány igazgatója azért látja fontosnak a felvilágosítást a kö­vetkező szűk két hónapban, mert az emberek életkörülmé­nyeik esetleges megváltozására kíváncsiak. „A kommunikációs stratégia egyik üzenete az, hogy a népszavazás felelősségteljes döntés; a csatlakozás elmossa az ellentéteket, a magyarokat ösz- szeköti egymással és Európával” - hangsúlyozta Somody Imre a kampány beharangozóján. TORONYI ATTILA

Next

/
Thumbnails
Contents